Puha ceruzával húzott vonal
 

                                            látható teszi
a papír rücskeit. Tetszik, hogy anyagszerű.
Ujjaid begyével belenyúlsz a lehegyezett
grafittörmelékbe, utána bámulod bőröd
rovátkáit, ahogy kirajzolódnak a grafitpor
hatására. A nap besüt az ablakon. Oldalról esnek
be a sugarak, száll a por a levegőben, szitál
a papírlapra, egyenletes réteggel vonja
be a háborítatlan hófelületet.

Fekete a fehéren.

Aztán egy másik kép, ellensúlyként.
Aranyeső csokor a vázában, rálátsz,
ahogy föltekintesz, elmosódott
élénksárga foltjaira. A bútor fényes
üveglapján elhullott szirmok kettős képe
Ha megérinted a porzót, most sárga lesz ujjad
begye. Nem kell hát semmitől sem félned.