pepecseltem tovább
holott te nem akartál már látszani
egy lassú vonallal fogtam körbe
miként könyvét az antik görög auktor
alakodat - mint a kertet
összetartottak a szegélyre ültetett ciprusok
örökzöld fölkiáltójelek
a helyszín meg
maradt
miként a kézírásban a tinta
tintában a pigment
pigmentben az atomok
ígérem: egyszer senki leszel
vagy azt se
hogy maradtam magam
a szétdúlt kertben tulipánok
nárciszok aknáit elvermelő is senki

 

nincs bennem semmi lélek / nincs semmi levegőm
bezárt vagyok / csupasz ember / beborított másfél négyzetméter
bőrrel / csupa hús / kifeszített ideg / csupa széttört csont
rohadok szét / hasonlat a tőmondat havas levében
láncdohányos nikotinpácban / nem vagyok több mint felsorolás
sorakozó a percek kivégző osztaga előtt
nincs kéz amely arcomon megpihenne / nincs amely
sirályként átsuhanna vállam fölött / nincs amely lefogja
szememet / se lágyan se durván / nincs szemérmem
amely visszafojtja belém a sírást / ha nem vagyok