Új Forrás - Tartalomjegyzék - 2005. 1.sz.  
 
TÓTH ERZSÉBET

Kávéznék vele mindörökre
 

ha nagyon akarja

én írok levelet magamnak vigasztaló szeretetteli levelet / én csak neked
amilyet én szeretnék kapni valakitől de nem kaphatok / szeretnék írni
mert elzárom magamtól a bennem lévő gyermeket / de tartok tőle hogy
föl kell tárni miután föltártuk a gyermekkori / nem kapod meg hol vagy
traumákat csak akkor lehet túllépni rajtuk / tudod-e hogy már elvittek
nincs nekem traumám csak annyi / a gyorskocsiból pedig ott már
hogy nem jutok hozzá az adagomhoz / sok embert halálra ítéltek mondta a
ha szerez egy kis anyagot föltárok mindent / nővérem ki az a sok
olyat föltárok neki hogy / ne tégy úgy mintha nem jártál
azt megemlegeti / volna iskolába hát nem nagyon jártam
persze nagy a szám / mit üzensz az öcsédnek kérdezi
csak én tudom / meg ne próbáljon nekem még egyszer levelet írni
hogy nincs mit föltárni / mert azt megkeserüli ha kikerülök innen
nincs már bennem gyermek / a mostani levele is két hónapig jött
aki segíthetne rajtam / értsem meg sok embernek kell elolvasni
egyedül ő segíthetne / basszák meg az adminisztrációjukat
de ő azt se tudja hogy élek / mit tud írni egy hétéves fiú
biztos elfelejtett már / ami árthatna nekem
vagy ő is a benne lévő / nekem persze minden árt még a levegő is
gyermeket keresi / megölöm ha még egyszer írni mer
lefogadom hogy ő sem találja / ne foglalkozzon velem
lehet hogy azóta agyonverték / élje az életét
kértem egy térképet / minél kevesebbet legyen otthon
hogy legalább megnézzem / félek hogy autista mert én is az vagyok
merrefelé lakik / meg hogy szeret hogy vár rám hogy jó vagyok
hol vannak a magyarverések / kikérem magamnak
meg tudja-e védeni magát / mondd meg neki
kire borul most amikor szomjas / hogy ez a család egy katasztrófa
úgy borult rám szomjas szarvas / próbáljon megszabadulni
a szép híves patakra vagy hogy a francba van / felnőni szegénykém
szomjas volt ivott belőlem / nem tudom fogni a kezét
és én belőle ittam / sohase fogtam nem törődtem vele
kivel oltja most szomját / volt nekem bajom elég
istenem csak tudnám / szegényem drágám segíteni akar nekem
 

vali azt mondja irigyli a génjeimet

szép a bőröm meg minden / imádkozom nehogy még egy levelet
hány éves lehet van már vagy ötven / ide egyen a fene
vagy hatvan is talán / abba belehalnék még egyszer azt a hazug
mégis mindig a pasikra gondol / rinyálást nem bírnám ki
volt már neked igazi pasid / inkább tanulna még írni se tud rendesen
nekem ugyan nem / ha válaszolnék se tudnék mit írni
nekem csak nem igazik voltak / ide figyelj elkaptak egy kis kokóért
ne szédíts már ti úgy nőttök fel / írhatnám hogy eszedbe ne jusson
nektek semmi sem rejtély / beszedni valamit mert addig élsz
semmi sem titok / meg se tudnám szólítani
semmi romantika / most már két ember van akit
ezt honnan a faszból szedi / meg kéne szólítanom valahogy
amikor én csurom egy romantika vagyok / az egyik az öcsém
most is esz a fene valaki után / a másik a szerelmem
akit még alig ismerek / értsünk ez alatt bármit is
kinek volt ideje ismerkedni / mondja a pszichológus
nem szólok valihoz monologizáljon csak / aki ráadásul nő okosnak

képzeli
én aztán nem nyílok meg / magát de lefogadom hogy őt is csalja a férje
ha száz évig kell ülnöm vele akkor sem / ha van neki egyáltalán
mondtam a nővéremnek mond meg az öcsémnek / együtt unatkoznak
aki neki nem az öccse / vagy cserélgetik egymást a barátaikkal
más se hiányozna / haladnak a korral elég öreg hát persze
mindenképpen mondd meg neki / mit tudna így nekem mondani
hogy írja föl a táskájára kívülre / mit tud ő rólam
elfelejteni való szavak / szerintem normális vagyok
jó szeretni várni / mindenkinek szüksége van egy kis tudatmódosítóra
persze az utcára se mehet / neki is lehet hogy rég morfinista
mert akkor ott végzi ahol én / a szerelmem mondta akinek
hova menjen akkor / a nevét nem fogom leírni
fogalmam sincs ne tegyél úgy mintha téged érdekelne / nehogy
árulásnak
téged se érdekel csak az a kibaszott férjed / érezze hogy nagyon sok író
hogy kivel csal meg már megint / is morfinista meg orvos
ne tagadd látom rajtad / akkor őket miért nem zárják be
olyan vagy mint egy nőimitátor nekem mesélhetsz / csak pofáznak
az anyut is hagyd ki / írnak mint az anyu is
ne hozzál könyvet ne is küldj / az írás nem old meg semmit
nem bírok olvasni / csak meg akarta magát valósítani
írjak egy levelet magamnak / de csak kikészíteni sikerült
mondta az elmebeteg pszichiáter / magát is meg az öcsémet is
hogy képzeli / én már nem számítok én már szarok rájuk
azt mondta mindenkiben van egy belső gyermek / hagyjanak
azt kell előhozni / akkor itt maradok
és akkor kivisz innen kérdeztem / ha nincs pénzük
akkor ki de szerintem csak hazudott a / lopni nem fogok érted kislányom
pénzéért akart megdolgozni / hát ne lopjon majd én lopok
 

jól van ez már

mondta és megfogta kávéfőző kupakját olyan forrón / nagyon akarta

már
és öntötte a csészébe a vizet ja ha ilyen kis / hogy túllegyünk a kávén
kanállal rakod akkor soha nem lesz kész / és elkezdhessük
te kiskanállal iszod az életet / iszonyú jó volt tudni hogy ennyire
monda te meg naggyal akarnád inni / akarja gondoltam is hogy
legközelebb
és minél hamarabb gondoltam / majd nem kávézunk előtte hanem
rögtön
nekilátunk de nem lett legközelebb / most már kávéznék vele
mindörökre