Új Forrás - 2004. 10. sz.
 
CSOKITS JÁNOS


Adalék egy tokaji adomához


A tokaji borok múltjából ránkmaradt anekdoták közül az egyik legkedvesebb epizód színhelye a tridenti zsinat. IV. Pius pápa 1562. január 18-ára hívta össze a többször megszakított tárgyalások és viták záróülésszakát. Az egyik magyar résztvevő, Draskovich György pécsi püspök, később kalocsai érsek és bíboros, több átalag tállyai bort vitt ajándékba Pius pápának.
     A Szentatya az ülések között rendezett egyik ebéden sorban megkóstolta a legjobb campaniai borokat, köztük a Lacrima Christit. Végül Draskovich püspök megkínálta egy bilikom tállyaival. A pápa elragadtatásában a következő szójátékot rögtönözte pentameterben: Summum pontificem talia vina decent! (A legfőbb paphoz ilyen borok illenek!) A szójátékban a latin "talia" kettős jelentésű: ilyen és tállyai.
     Először egy borászati könyvben találkoztam a történettel (Katona József és Dömötör József: Magyar borok és magyar borvidékek, 1963). A borászok helyesen IV. Pius pápát írnak, de Draskovichot zágrábi püspöknek titulálják, holott ahhoz a méltósághoz csak 1563-ban jutott hozzá.
     Néhány évvel később olvastam Móra Ferenc Elkallódott riportok című gyűjteményében a Talia vina esetét. Móra III. Gyula pápával kóstoltatja meg a tállyait, aki akkor már nem élt: 1555-ben hunyt el. Meglepő részlet: Móra szerint a pápa "játékos elméjű udvari papjai ezzel a pentameterrel ünnepelték meg a tokai aszút", vagyis szerinte a pentameter nem a Szentatya ötlete volt.
     Harmadszor Tóth Béla Magyar anekdotakincs című gyűjteményében fedeztem fel a pápa és a tállyai aszú találkozását. Ő is III. Gyulával kóstoltatja meg a nemes italt, de legalább megadja a történet forrását: Bocatius Jánost. A Magyar Életrajzi Lexikonból tudtam meg, hogy Bocatius (1549-1621) humanista költő és író volt. Valószínűleg mind a három változatnak ő a forrása, bár az nem derül ki a lexikonból, hogy melyik művét használták a tokaji borok tisztelői.
     A pápai pentameter olvasásakor eszembe jutott, hogy ezt a sorfajtát a klasszikusok csak a hexameter után, a disztichon második soraként használták. De hát, mondtam magamnak, ez a pápa jogásznak, nem költőnek készült és idézett szójátékát nem versnek szánta. Ezzel napirendre tértem a "Medighino"-nak becézett, szellemes Medici pápa pentameteréről szóló adomák variánsai fölött.
     Nemrégiben Martialis (Kr. u. 40-104) verseit lapozgatva az alábbi pentameterre bukkantam: Limina nec vatem talia damna decent.* (Ilyen időveszteség nem illik a költőhöz.) A pentameter, a mondat szórendje, különösen a talia damna decent, nyomban elárulja az ötlet forrását. Akárki eszelte ki a tokajit méltató verssort, a fentiek alapján biztosra vehetjük, hogy Martialis olvasója volt. Teljesítménye emlékezetes, Tokaj anekdotakincse pedig egy újabb filológiai adattal gyarapszik.
 

* A sor helye Martialis művében: X.58.12. - A verset Julius Sextus Frontinusnak írta, aki a Kr. u. I. század második felében megbecsült hadvezér,  mérnök és közéleti személyiség volt.