Az Esztergomi Prímási Levéltár Gazdasági Levéltára őrizte meg Esztergom 1683-as visszavívása utáni első olyan bortized összeírást 1711-ből, amely huszonnégy település terméseredményeit és beszedett bortized mennyiségeit őrizte meg. Tizennégy mezőváros és falu tartozott Esztergom vármegyéhez, a többi falu Nógrád és Pest megyéhez. Az Esztergom vármegyei helységek az összeírás időrendjében: Eölved, Kis-Eölved, Kéménd, Süttő, Ulyfalu (Nyergesújfalu), Baiott, Lábatlan, Uny, Bajna, NagySaap, SáriSáp, Muzsla, Magyar Szőgyém, Német Szőgyém és Szt Györgymező - külön összeírva Szamárd, a mai Szamárhegy. Az érsek birtokában levő falvakban a tized mellett az uraságnak járó kilencedet is beszedték, másutt csak a tizedet. Előre kijelölt napon kellett a szüretet megtartani, ahol jelen volt az érsek tizedszedője és az érintett plébános, aki ezért sedecimát (tizenhatodot) kapott. A terméseredményből három címen is leírtak veszteséget: szállítás, feltöltés, csurgás miatt. A 25 lapos füzet a terméseredményeket urnában adta meg, aminek a pontos fordítása a vödör, de a 17-18. századi források általában akó értelemben használták az urnát. 1 akó bor ára, a minőségtől függően 1 f-1 f 50 dénár volt. Az összeírást az érsekség tizedszedője készítette el, s pecsétjével és aláírásával hitelesítette, majd Takácsy András esztergomi provizor is láttamozta és 1712. február 26-án Pozsonyban az érsek számvevője ellenőrizte.
     Most a füzet első lapját mutatjuk be, amely bal oldalán feltünteti, hogy a szász herceg Keresztély Ágost prímás és esztergomi érsek 1711. évi bor tizedét találjuk itt. 1711. október 12-én Eölved (Nagyölved) adózóinak bortizedét és fél kilencedét a levonások után 6 1/4 urnában és 5 1/2 tizenkettedben állapították meg. Nagyölved a török időkben elpusztult, Pázmány Péter korának összeírásaiban nem is szerepel. 1696-ban 22 jobbágyot írtak itt össze. Az 1715-ös regnikoláris összeírás 19 1/4  telkes és 3 1/8 telkes jobbágyot talált itt, megjegyezve, hogy a szőlőhegy parlagon hever, egy kis részt leszámítva. A bortized eredménye is erre utal. Egyetlen jobbágynak termett 5 urna bornál több, amíg a szentgyörgymezői szőllőhegyen volt olyan Esztergom szabad királyi városi polgár, akinek itt 55, Szamárdon 31 urna bora termett. Szentgyörgymezőn csak tizedet szedtek, de ez is 328 urna bort tett ki, s Szamárdon még 83 urna jött hozzá. A bortized így huszonnégy településről majd 1500 forintot tett ki.