reggeli az ágyban
 

a folyamatos hánykolódás után hirtelen kelek fel,
ügyet sem vetve a szokásos zsibbadásra bal karomban,
sötétben vacogva botorkálok ki a kávéfőzőig,
majd vissza üres ágyamba, az alig meleg takaró alá,
feküdni hanyatt, málló vakolat, kicsorbult ég alatt,
számba veszem ízeidet sorra,
még kávé, cigaretta előtt jóllakom veled,
és ez az, ami egész nap megtart.