Tükörben
 

amikor tükörbe nézek
szomorúan tapasztalom
már megint több lett a véset
elvadult ábrázatomon

vöröslik orrom és fülem
egyre lehangolóbb a kép
a világ megvan nélkülem
nem nyugszom bele semmiképp

szemem kis őszi pocsolya
amit egy madár felkavart -
elmenekülni nincs hova
hang hív s valami visszatart