NAGY
GÁSPÁR
miért pont ezt a történetet álmodja rendületlenül: valami világvégi lidérces ispotályban múltszázadi szakadt koszos lepedőt terít alá egy fogatlan angyal amúgy itt kedves kedvetlen nővérke lenne tegnapi munkanélküli szerencsétlen aluljárólakó papírgöngyöleg ágyon vagy egy ócska sarki prosti akinek végrendelkezne azaz diktálna gyorsan de persze nem tud írni szegény totál analfabéta ezért hát kínlódva legutolsó daccal befordul még a falnak s vizenyős málló fehérjére maga kapar föl csonkig rágott vérző körmével annyit: Jegyezzétek meg jól felebarátim hamari hullajelöltek a gazok és gazdagok sem kívételek (csak közönyükkel öltek) egyszer biztosan meghalnak... és nem menti meg őket ettől sem ördög sem angyal! |