Mit gondolok magamról?
Jobb véleménnyel
vagyok róla, mintha nem
én lennék. Fésűt fordítok
magam ellen, inget, kabátot csukok
magamra. Kevés.
Akkor jöjjön a saját nevem.
Ki a leghelyesebb az osztályban?
Erről szavaztak a lányok még
a buszban, a fertőrákosi
kőfejtőnél. Boros azt súgta fülembe:
Te jöttél ki. Pedig talán
a szavazás se volt meg. Tíz
percig örültem - ahogy
azóta is sokszor -
tévesen.
Aztán lementünk a szemetes
sziklaüregbe. Én egyik
eldobott csokipapíron
se láttam meg a saját
nevemet. És kicsinek
találtam a híres teret ott a föld
alatt.
A kezem, a lábam
állandóan a szemem
elé kerültek.