Nyitva hagyott ajtók, ablakok élnek a fény
rétegein túl, lélegzik a port, a ködöt.
Mély köhögés rezonál árkádok, kupolák
íve alatt. Rozsdát izzad a kék viadukt.
Egy mazsorett szalutál. Szép, eszement mazsorett.
Rég elment az utolsó táncos regiment
Szél söpör át a dacos gesztenyefák szigorú
sorfala közt. Huzatos helyre hozott az anyám
.- Mondvacsinált a világ - mondogatom monoton
köznapokon. Kifelé fordulok -, és befelé
fordulok. - Elhitetem: még zene szól, valahol
térzene szól. - Évekig zöld, ódivatú amulett
védte a szívemet. Azt hittem, avarban ülő
szellemek őrzik e föld színén lépteimet.