ölel köröskörül a teste 
előz, bevár, fordul keresztbe 
hallgathatsz róla, csöndben ő is 
járkál az erdőn, tölgy, szil, kőris 
árnyékán lépked, ágat tördel 
játékosan, sosem erővel 
alkony födi s hazugság lomhán; 
egy-egy igét, hangsúlyt hagyott rám; 
nagy fényes gömb karón az este