Vaksi-dal
 

Vattát teszek a szememre,
tamponozom a szemfehért,
cserélem percről percre,
itatni kell a padlón a tócsát,

ha leveszem, majd látok,
egyszer talán, ha leveszem,
tiszta leszek, eltűnök,
hóban a sötét verem,

lássak színt a színben,
egy szív belsejében
a gazdag televényt,
és az elsők közt az elsőt,

aki az ormokra felér,
átnéz riadtan a felhőégen
és ordít, hogy robban a jég,
alig hallom, de máris elég.