Új Forrás - Tartalomjegyzék - - 1998. 4.sz.
 
CSIKI LÁSZLÓ
 

Egy nőre
 

Olyan szép volt az életed eddig,
egy tragédiád nincs, hogy elcsábíts vele,
lanyha bánatot lengetsz csak hencegőn,
kihűlt gyerekszobák illatát.

A boldogság így számodra nincstelenség,
beteg sem voltál, hogy felgyógyultan
visszavágynál a párnák közé,
feladva magad, kiszolgáltatva bízón
műszereknek, idegen vérnek, kezeknek.

Nem tudod, milyen az, ha kitépik a szívet
a vallatók, pedig testedhez sem érnek,
sem azt, milyen megbocsájtani nekik.
Felejteni nehezebb, mint bosszút állni,
és talán nem is emberibb.

Neked nincs egy barátod, akit megütnél,
szeretődet pedig csak otthagyod,
akár a munkahelyet, nagyüzemet,
működjön magától a városszélen
.