Szemlélődő mozdulatlanság. Az arc
meg sem moccan, egy-egy felhőcske
fodrozódik tekintetében. A szép
szemek kacér
tükrében békalencse, moszat.

Nyújtózni tohonya. Dermedt
tagjaira ráült a november,
hideg karokkal még hidegebb
testét öleli
szorosan, mint saját halottját.

Kihűlt vágy, üres emlékezet.
Jókedvű szél víg disznótorozások
kacaját hozzam, messziről azt is,
valahogy kevéssé
emberi. Tűnt korok istenei

ezt így szokták. Mozdíthatatlan
nyugalomban, rezzenéstelen időben
hanyatt, halott méhükből varjak
csipegetnek magot
unottan. Megváltástalan túlvilág.