Szín:
barátságos, kellemes kis terasz reggelizőasztallal egy emeleti lakás erkélyén. 40-50 közötti, jó kondícióban lévő vezető értelmiségi házaspár hirtelenjében magára kapott reggeli göncökben készülődik a reggeli kávézgatáshoz, a nő a tálcáról terít, a férfi ásítozik a madárfüttyös reggelben.
Bélus (ásítás közben)
Juj de szép idő van....
Andrea (szórakozottan) Bizony ám!
Bélus Kora reggel is kellemes, langyos... Gyönyörű
az ég.
Andrea Csak nehogy befülledjen...
Bélus
Nem hiszem. Ez nem fog. ... (körülnéz) ...Kihoztad a
sütit?
Andrea (lerakja) Tessék. Papucsot felvetted?
Bélus (mutatja) Ülj már le.
(ásít)
Andrea Miért vakarod úgy a fejedet?
Bélus (belekóstol) Mmmm, de ffffinom....
Andrea Elég forró a kávé? Visszaviszem,
ha kell, semmi az, fogom, felrottyantom...
Bélus (megkóstolja) Tökéletes.
(ásít) Te, én megint olyat álmodtam....
Andrea (ásít) Milyet? Meséld....
kávézgatnak, reggeliznek
Bélus Hát.... Érdekeset....(belegondol,
elröhögi magát)
Andrea Mondd már!
Bélus Te nem álmodtál semmit?
Andrea De.
Bélus Nem akarod te kezdeni?
Andrea Én mindig álmodok.
De te nagyon ritkán.
Bélus Az igaz. Szóval te, valami olyasmi
volt hogy, hogy....de se füle, se farka.... Sok-sok kép,
és majdnem mindre emlékszem, nagyon erős volt... meg
különféle mondatok is! Lényeg az hozzá,
hogy (röhög) ....
Andrea Jaj istenem!
Bélus ....de ahhoz képest, hogy én nem
szoktam álmodni, éles volt, jól megjegyezhető,
habár nyomasztó, és... Volt egy olyan kép, hogy
az a tahó, akinek a neve most nem jut az eszembe, egy fiatal csávó,
KGB-s káder, Moszkvában végzett, a Kádár
kedvence...
Andrea Béres Kálmán.
Bélus Az!.... Azt látom, úgy van, hogy
a Béres Kálmán a Kossuth téren... nem is a Kossuth
téren, hanem előrébb, a Parlament sarkánál,
ahol a villamos fordul, egy kis tömeg közepén azt mondja:
"KIKIÁLTOM A HARMADIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁGOT!"
Andrea Igen?
Bélus (nagyot röhög) A KGB-s, érted?
Kikiáltja... És akkor, abban az ünnepélyes pillanatban,
a csendben, mielőtt a zenekar rákezdhetett volna a himnuszra,
felkiált egy hang a tömegben: "EZ ITT A GONOSZ BIRODALMA!"
(elhallgat, szünet) Snitt.
Andrea Te jó isten.
Bélus (eszik) És te mit álmodtál?
Andrea Ennyi volt az egész?
Bélus Nem. Volt még más is, de te
is mondd el, mit álmodtál.
Andrea Én már nem emlékszem. De érdekes,
amit mondasz. Miért nem folytatod?
Bélus (eszik) Mi ez, amit eszek?
Andrea Nem tudom a nevét. Miért? Nem jó?
A gyerekek hozták.
Bélus De. Dehogynem. Isteni. (rág)
Csak micsoda? Hogy hívják?
Andrea (mivel közellátó, odahajol, hogy
elolvassa a tubus feliratát) "Kaviárkrém. Vörös
kaviárkrém. Made in BRD."
Bélus Mióta lehet nálunk kaviárkrémet
kapni?
Andrea Nagyon régóta. Kár, hogy
nem emlékszel többre.
Bélus Miből?
Andrea Hát az álmodból.
Bélus Dehogynem emlékszem. (falatokat
gyárt magának) Az volt, összevissza képekben,
mintha a tévé előtt szörfölnék, hogy
valahogy, nem tudom, a kommunisták megbuktak, vagyis nem buktak
meg, csak gyorsan kikiáltották a kapitalizmust és
elkezdtek privatizálni maguknak, a besúgóik pedig
szélsőjobboldali pártokat alapítottak, aztán
ők is jól teleszívták magukat állami
pénzekkel, de ők azután a nacionalista komcsikkal
rögtön teli torokból uszítottak is "az urbánusok
meg a kozmopoliták", szóval a zsidók meg a kommunisták
ellen, a melósok többsége pedig egyszerűen koldus
lett. Így kezdődött. Koldus lett és munkanélküli...
Andrea Miért?
Bélus ....Mert a gyárakat megszüntették.
De ez még semmi... Veszteségesek voltak. Jaj, nem lehet elmesélni
egy álmot!
Andrea Valamit összeehettél te tegnap.
Biztos, hogy jólesik az evés?
Bélus Biztos. Nem ettem össze semmit. (lecsapja
az evő- eszközt) De nem eszem, ha nem akarod. Már
be is fejeztem. Köszönöm a reggelit. (feláll)
Vagy ez már az ebéd volt?
Andrea (megfogja a kezét) Ne menj sehova.
Bélus Hanem.
Andrea Ülj vissza.
Bélus Minek.
Andrea Úgy szeretném veled együtt kielemezni.
Ráérünk.
Bélus Az igaz. (visszaül)
Bélus Valami furcsa van ebben az egészben.... A gyerekek
hol vannak?
Andrea Lacika hajnalban felment Csillebércre. Andika meg csoportot
vezet Kilitin, a KISZ-tanyán.
Bélus Ja, a Kisz-tanyán. El is felejtettem.
Andrea Furcsa álom.
Béla Hát nem?
Andrea Nem véletlenül álmodunk semmit
se. Ha jól fordítjuk le a hétköznapok nyelvére,
szoktam mondani a tanítványaimnak, amit a jungi tudattalan
hajnalban üzen, akkor magától a sorstól kaphatunk
tanácsot. Mert a tudattalan sokkal okosabb, mint a tudat.
Béla Akartam mondani, hogy ne fogd az istenre.
Andrea Oké.
Bélus Most az egyszer. Semmi sors, se karma, se
jóslat. Világos? Ezt az álmomat nem szeretném,
ha a sötét, misztikus hülyeségeiddel magyaráznád.
Andrea Oké, oké, oké.
Bélus Ideges vagyok. Elég hülyeség.
Ezentúl még azon is kínlódni fogok, ami éjszaka
a fejemben kóborol?
Andrea Arról, hogy mit álmodsz, nem tehetsz.
Bélus A francnak vettem feleségül egy
pszichológust.
Andrea Most akarod mondani, vagy nem akarod?
Bélus Hű, de nagyképű vagy.
Andrea Mert ha el akarod mondani, én szívesen
meghallgatom, ha viszont nem akarod, hanem pont hogy esetleg elfelejteni
szeretnéd, akkor beszélj másról, angyalka-
bogár.
Bélus Jó, akkor kimondom, megmondom, megpróbálom
egy mondatban, de valami nagyon tiltakozik bennem, nem érdekel,
akkor is kimondom, nem vagyok biztos benne, hogy fel vagyok ébredve,
mert azt álmodtam, hogy egyáltalán nem alszom, hanem
fel vagyok ébredve, és már régen nincsen meg
ez a lakásunk, hanem egy sokkal rosszabb lakásban lakunk,
amiben nincs is erkély, és cigányok közt lakunk,
jó nagy koszban, egy Dankó utcai sötét félgarzonban,
mert a Szabó Ervin könyvtárt megszüntették,
és nekem egyáltalán nincs állásom, mert
én már nem kellek, és te pedig már nem vagy
pszichológus, már nincs is iskolapszichológus bazdmeg,
nincs rá pénz, nem kell, és kicsúszott a lábunk
alól a talaj, érted, ezt álmodtam, hogy nem is álmodok,
hanem hogy ez az igaz, hogy elment az élet, és mind a ketten
piszkosul rábasztunk. Van egy csomó kurvagazdag ember, de
nem mi. Sőt, hát vigyáznunk kell, hogy a kúcsos
gyerekek fő' ne gyúccsanak, mert éjszaka szoktunk
kijárni piálni, bejött nálunk a piázás,
és te is olyan romos voltál álmomban, csak látnád
magadat: rusnya vagy, dagadt, kiütéses, már ötszáz
forintért se tudlak eladni a Kálvária téren,
esőben még kétszázat se kapok érted....
Érted? IDŐKÖZBEN RENDSZERVÁLTÁS TÖRTÉNT!
Azt álmodtam. A KURVA ANYÁNKBA! Egyes barátaink a
legelején öngyilkosok lettek, más barátaink viszont
még jó időben vállalkozni kezdtek, szóval
mertek rabolni, csalni, hazudni az adóhivatalnak és most
már ők a milliomos vállalkozó Szféra
tagjai, úgy ám! Vagy pedig a halálokos és viperagyorsan
ölő politikus-osztályba mentek el! De nem mi. Mi pont
olyan hülyék vagyunk, mint voltunk. És majd ha visszaalszok,
gondoltam, talán ott találom magamat a régi lakásunkban.
Abba reménykedtem. Mert álmomba én seggrészegen
visszaalszom magam abba az időbe, azt álmodtam, mikor volt
még mit zabálnunk. Meg tévtudatunk is volt, ugye,
ezt így mondtuk, meg kombinált bútoregyüttesünk,
meg szerény álmaink a izébe, a vasfüggöny
mögött, ebbe a rendőrállami diktatúrában.
Nyalom a Kádár seggét. Nyami, nyami, ham, hamm. Ráadásul
még ezt is tudtam közben, végig... Hogy nyalom. És
történtek egyéb dolgok is...
Andrea (kis hallgatás után röviden felnevet)
Baromi jó. Ezt álmodtad?
Bélus Ezt is.
Andrea És még mit?
Bélus Csupa ilyesmit. Ebben a témakörben,
hosszan... képeket, hangokat. Éveken át tartó
cselekmény. Rossz álom. Mintha fokról-fokra - felszakadna
egy ködréteg... És akkor előtűnik alóla
a szar.
Andrea Te most nagyon mélyen vájkálsz
magadban. Tudod?
Bélus Ugye?
Andrea Kérsz egy kis ananászt?
Bélus Van?
Andrea (nevet, megcsókolja az orrát)
Van. (hozza) Be is van hűtve, meg is van hámozva, levágtam
egy egészet vékony karikákba, ahogy szereted, itt
van hozzá a tejszínhab szifon. Szolgáld ki magad.
Bélus (jajdulva, álmosat sóhajt) Egyek
ananászt?
Andrea Előbb szopizd le a levét. Jó
hideg.
Bélus
Azt mondod? (leissza)
Andrea Elmondjam, mi minden van még
a jégszekrényünkben?
Bélus Jégszekrénynek
mondod?
Andrea Akkor hűtőszekrény.
Bélus
Mi van benne? Mesélj.
Andrea Hat üveg sör. Heinkes. Két másfél
literes Kocsis Irma. Sült hús zsírjában. Különféle
vajak, a sajtjaid, császárszalonna, az a finom, fokhagymás
kovászos uborka, nejlonban fél görögdinnye, fél
sárgadinnye, ringló...
Bélus Elég...
Andrea Szárazkolbász, tojás, tej,
kétszer fél liter kefir, olívaolaj, főzővaj,
egy kiló disznózsír...
Bélus Disznózsír? Még, hozzá??
Andrea (ingerülten) Igenis disznózsír!
Jó az, ha van.
Bélus Egy kiló?
Andrea Bespájzoltam.
Bélus Mi célból?
Andrea Együnk ananászt. (eszik) Ezt meg kéne
érteni. Béluskám, ezt az álmot meg kéne
fejteni, isten bizony mondom, annak rendje és módja szerint,
ahogy a Freud előírja... Mert ez olyan gazdag implikációkban,
eltolásban, sűrítésben, átfordításban...
De csakis akkor elemezzük ki, hogyha te is egyetértesz vele.
Bélus Én aztán... egyetértek
vele. (szünet) Akkor csak álmodtam.
Andrea Micsodát?
Bélus Hogyhogy micsodát?! Mostanáig
mondtam... (megragadja az asztalon a kést) Be vagy baszva, vagy mi?
Szórakozol?
Andrea Csacsi öreg medvém! Hát te még mindig
nem ébredtél fel? Úgy szeretem az aggodalmas bolond
fejedet, te! Hát persze, hogy nem igaz, persze, hogy álmodtad.
Én vagyok az igazság, Béla, idenézz: (lerántja
fél kebléről a pongyolát) ez az igazság:
még mindig tűrhetetlenül jó cicim, látod,
ez VAN. Ez igaz, és hogy itt ülünk ebbe a reggelbe, a
jószagú nyárba, igazi nap süt ránk, és
miután megreggeliztünk, megkávécskáztunk,
eszünk karikára vágott ananászt is, azután,
ha az isten is segít és már kielemeztük mind
a kettőnk álmát, zsupsz, visszabújunk kettesben
az ágyba, letakarítunk magunkról minden rongyos göncöt,
és....
Bélus (leteszi a kést) Milyen rongyos göncöt?
Andrea Hát.... Minden göncöt.
Béla (közeledik felé)
Andrea (retteg) Nem az, hogy rongyos, hanem
hogy... göncöt!
KORNIS Mihály
Végre élsz
Szépirodalmi, 1980
Cserépfalvi, 1992
A félelem dicsérete
Szépirodalmi, 1989
Napkönyv
Pesti Szalon, 1994
Sóhajok hídja
Magvető, 1997
Drámák
Magvető, 1999
"A zsidók titkos története"
Ha minden jól megy
Balassi - Soros Alapítvány, 1994
"Nocturne 1958"
Magyar Lettre Internationale, 2.
"Civilségem története"
Beszélő, 1998. 10.
"Kádárné balladája"
Magyar Lettre Internationale, 32
"Rondó, Berlin"
Magyar Lettre Internationale, 32
Kérjük küldje el véleményét címünkre: lettre@c3.hu