stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



ZSUZSANNA GAHSE

NŐK


Mind a nők, ez tényleg érdekes, összességükben mind a nők, a nők, a nők együttesen, mind-mind a nők, ha róluk esik a szó, egyszer ekképp egy összefoglaló, a nők, valóban valamennyien, ez persze, nem megy, mégis mondják, mondják, persze, ezt, a nők, és értve rajta mind a nők, mind, amit ez jelent, összességükben mind a nők, nem csak úgy, hogy éppen itt, és semmi mód nem válogatás. Semmiféle válogatás, de mind, akik csak vannak, és erről mondani valamit, és értve rajta nem is a nő. A nő valami egész határozottat is jelent, valakinek az a gondolata támadhatna, hogy azt mondja, a nő, és ezzel valami egész határozottat vélne, és akkor is, ez egy olyan dolog lenne, ami az, ami, amit egy másik ért rajta, amit valaki, aki hallotta ezt, értene rajta. Hanem az gyakran előfordul, hogy valaki azt mondja, a nők, és akkor folytatja, és azt véli evvel, a nők, és talán nem is képzeli el összességükben mind az elképzelhető nőket, az rettentő sok volna, hanem csak jelentősen kevesebb nő ez, akiket vél ő, ez a férfi vagy női vélelmező, és senki se tudhatja, hányról van szó és melyikekről.

Na hogy de, a nők Koreában mindig is fontos szerepet játszottak, mondta egy nő, és biztos tudta, mit mond. Mert akkor nem úgy mind összességükben volt szó a nőkről, hanem az összes koreai nőről, és ha valaki például azt kérdezi, milyen szerepet játszanak a nők Amerikában, akkor a nők mind egy bizonyos szerepet játszanak Amerikában, és nekilódul a kép. Mind a nők Olaszországban, érdekes ez is, jószerén elképzelhetetlen, mint ott olasz földön a nők, azt mondjuk, az olasz nők, elképzelhetetlen, és különböznek ők az angol nőktől, az Angliában élő nőktől, tehát ezért is van két ilyen kifejezés, az olasz nők és az angol nők, ez jól is hangzik. Másfelől mindkét esetben a nő szóról van szó, és így mégis valamennyi nőről megint, kell lennie bennük valami közösnek.

És nincs az, hogy csak a nem szép nőkre gondolunk, szó sincs róla, és arról se, hogy csak a szépekre, vagy a nem nőiesekre és a nőiesekre, már akinek éppen ők a nem nőiesek és asszonyosak. Vagy az, ami minden van, nem is határozható meg egyetlen tulajdonságjeggyel. Talán az az ötlete támad valakinek, hogy mindazokra a nőkre gondoljon, akiknek ebben a pillanatban van a bizonyos havi napja, vagy nincs épp, vagy sose volt, már nincs, de mindez téves volna. Szomorú nők, szinte mindvalamennyien. Valamit csak kell mondania ennek, mind a nők, a nők szónak eleve már minden nőt kell jelentenie, valahogy, ennek valamit jelentenie kell, és sokan tudják, milyenek a nők, mind a nők. Mind a nők, ez afféle panoráma-felvétel?

Még azok, akik tegnap részegen lecsúsztak a szakadékoldalon, azok is vannak, és még a kicsavart fejűek is, és még azok is, amelyikek a többiek ellen vannak, és teljesen más a véleményük, mind ott állnak és sírnak és mukk szavuk nincs, mind, mire aztán nevetni kezdenek, ezt elképzelni se bírom, száz év alatt nevetségesen kedvesre vénültek, régebben még rosszabbul állt így a dolguk, régebben még kellemetlenebbül voltak öregek, kellemetlenül túl fiatalok, még féltek is, mind féltek is? Afféle panoráma-felvétel ez?

Nők, ezt talán csak azokról lehet mondani, akik épp szeretnek valakit vagy szeretnek valamit, ez nagyon elképzelhető. De talán szeretniök se kell, szomorkodniok se kell, nevetniök se, egyáltalán semmit nem kell tenniök, még címszó sem kell nekik, és ennek ellenére egyre csak nők ők, viszont ez így végtelen, ezt elképzelni végtelenül nehéz.


Észrevételeit, megjegyzéseit kérjük küldje el a következő címre: lettre@c3.hu


     

Tartalomjegyzék [Lettre 23. szám (1996. Tél)] Kezdőlap

stílus 1 (fehér) stílus 2 (fekete) stílus 3 (epa)

+ betűméret | - betűméret