Tizenharmadik évfolyam, 1914    |   Hetedik szám    |    p. 377-380.
 

 

ADATOK MŰVÉSZETÜNK TÖRTÉNETÉHEZ

SPILLENBERGER SÁMUEL. Az 1662-ik évi Kassa városi jegyzőkönyv szerint: Biró uram jelentette, hogy Bárczi uram fia halva feküdvén,.az lengyel képíróval akart címereket Íratni ; kit megértvén Spillenberger uram, hátra vitette (— tudniilik a lengyel képírót a börtönbej. Irt nekem Bárczi uram, hogy bocsátanám ki, Spillenberg uram pedig ellenzi, állatván concivisi szabadságát. ; ő készebb maga véghez vinni, aminthogy kezéhez is vette Bárczi uram címerét, illendőképpen alkudván ő kegyelmével.

A jegyzőkönyvben említett lengyel képíró.Spangowszky János, peres fele Spillenberger Sámuel volt.

KEMÉNY LAJOS.

 

EGY KÖZÉPKORI MADONNAFESTŐ. Kassa város 1472-ik évi jegyzőkönyvében olvasható: Jerubin moleryn. Es ist gescheen an dem nägsten Montag nach Galli dy erbare Fraw Jerubin moleryn eynpekant hat, das schuldig ist dem ersamen Herrn Hanns Wagmeyster flórén auri XX, dafür versetczt sy Ihm 4 Taffein. 2 grosse und gemeyne, alle unser Frawen Pyld Darczu hat sy Tag bysz Sy die verkawfen mag, darczu hat nymant czw greyfen czwischen alle. Ihren Schuldgevtrawen noch Kaynen Eynspruch czw thwen, es sey denn, das obgemelte Herr Hanns czuforans seyn Gelt heraws genympt etc. Actum coram dorn ino Jacob Czypser.

KEMÉNY LAJOS.

 

KASSAI ISTVÁN XV-ik századbeli kassai építőmesterről való ismereteinket a következőkben foglalhatjuk össze: Vándorló éveiben talán Kölnben is megfordult; az 1465-ik évben ugyanis már mint Kassa város polgára, Kölner (Kölni) János képírónak egyik jótállója, midőn ez a polgári jogot elnyeri, a városi jegyzőkönyv szerint: Item eodem die (t. i. feria tertia ante Priscam virginem) Johannes Kölner pictor adep-tus est ius civile more advenarum ; pro eo fideiussores sunt Holyb et magister Stephanus lapicida.

István mester 1464-ben Bártfán adta kiváló tudásának bizonyítékát, midőn az összeomlással fenyegető sz. Egyed templomát újra boltozta. Bártfa a jeles építőmester iránt érzett háláját akként örökítette meg, hogy mellszobrát az egyház arcus triumphálisának éjszaki sarkában levő boltvállkőre kifaragtatta ; a mester baljában művészete symbolumát, körzőt tart, jobbjában pedig iratszalagot, rajta: 1464. S. A. azaz Stephanus architectus. Ő faragta a sz. Egyedegyház szentségházát is, melyért 1465-ben 35 frtot fizett neki a városi tanács. Bártfa 1477-ben is hozzáfordult a városban levő egyik kolostor beboltozása végett s levéltára megőrizte István mester válaszát, melyből kitűnik, hogy elfoglaltsága miatt vonakodott Kassáról távozni s azzal kecsegtette a bártfaiakat, hogy inkább felével olcsóbban vállalja el a boltozatokhoz való kövek, faragását.

István mester tehetsége a Kassán gyakrabban megforduló király, Hunyadi Mátyás figyelmét is felköltötte s megbízta őt a diósgyőri vár kibővítésével. Erre vonatkozik a bártfaiakhoz írt említett levelének következő sora: - - so ich frei vom König bin itzund ; de nyoma van az építkezésnek egy évvel előbb Kassa város jegyzőkönyvében is: Vorpot Stephani steinmecz. Auch an dem vorgemelten tag (t. i. am Montag nach Egidii) hat ein vorbot gelegt an alle und itzliche guter des obgeschrieben meister Mertens czigler (téglavető) von wegen etlichs Gebeudes, das er ihm auf dem Gewr (Diósgyőr) verdinget hatte dem Herrn Kunig zu bauen,

István mesterrel Kassa 1480-ban vet számot a templomon végzett munkájáért s neki még 23 forintot fizetett ki. Polgártársai bizalmából az 1467—1487. években szakadatlanul tagja a városi közgyűlésnek ; a hetvenes években adója 3 1/2 frt-- a nyolcvanas években 2 frt. tekintélyes összeg ahhoz képest, hogy a város királyi adója (census) 900 frt.

Arra a kérdésre, hogy István mester a kassai sz. Erzsébet-templomnak melyik részét tervezte és építette, útmutatásul a déli tornyon levő címer szolgál, melyen Mátyás király családi címere, a gyűrűs holló is látható. A bártfai és kassai szentségház formai rokonsága arra vall. hogy a kassainak mestere -- Henszlmann lángésznek mondja - - szintén István mester volt. Neki tulajdonítjuk a gölnicbányai szentségházat is.

Kassán a déli toronynak csupán öt emelete épült ki. A második és harmadik emeletet áttörő sugárablakok, melyeknek orma díszes keresztrózsákban végződik s a harmadik emelet falsíkjára sűrűn alkalmazott gótikus pilaszter-tagozás reávall a szentségház dús fantáziájú alkotójára, akinek biztos keze mesteri harmóniát teremtett a kőcsipkék szövedékébe. Az ő alkotásának tekinthetjük a szentségház és a sekrestye ajtaja közt, a keleti falsíkba eresztett domborművet is, mely magyarországi szent Erzsébetet ábrázolja ; ezt arra alapítjuk, hogy István mester a domborművek faragásával is foglalkozott, de valljuk főként a kép felett levő bájos alkotású baldachint szemügyre véve, melynek szerkesztését a hanyatló stíl szertelen formáiban csakis István mester vagy vele egyenlő rangú társa oldhatta meg oly kifejezőén. Az ő műve az a kőből faragott temetői lámpaoszlop, melyre Mátyás király címerét is reá faragta s mely ma a dóm déli kapuja mellett áll s alighanem ő tervezte a szepeshelyi dóm Szapolyai-kápolnáját és a csütörtökhelyi kápolnát.

KEMÉNY LAJOS

 

GÁL LAJOS. A Szentkirályi-utca 30. számú ház lépcsőházában egy csomó festményt találtunk, amelyek előttünk teljesen ismeretlen nevű festőt vallanak szerzőjüknek. A festmény-sorozat csupa történelmi ábrázolás, helyesebben: egy kompozíció s a többi arckép. A kompozíció a lépcsőház menyezetén foglal helyet s levegős, messzi perspektívát mutató tájon, a hét pogány vezérnek tulajdonított magyar mondabeli jelenetet, a Vérszerződést ábrázolja.

Az oldalsó falakon látható festés, külön-külön keretben, a magyar história szuverénjeinek arcképeit vonultatja föl, kezdve a fejedelmeken, az Árpád-házi és Vegyes-házbeli királyokon át a Habsburgokig. Az egyik fal sarkán ott van a festő neve: Gál Lajos.

E névre s e festményekre dr. Pollák Illés, a filozófiai író és ügyvéd hívta fel figyelmünket. Az esetleges kutatásnak e szerzőt nem annyira a festmények művészi kvalitásai miatt adjuk át. hanem inkább amiatt, hogy a képek sarkában olvasható név merőben ismeretlenül bukkan elénk. Egyébként azonban a képektől se tagadható meg bizonyos kvalitás. Annyit legalább is. elárulnak, hogy szerzőjük oly ember, akinek akadémiai művészi képzettségben része volt. De egyébként tudtunkkal Gál Lajos nem fordul elő eddig ismert lexikális felsorolásban, lajstromban, a magyar műtörténet adatait gyűjtők nyilvánosságra hozott jegyzeteiben. A képek nem freskók, hanem olajképek. Számításunk szerint legfeljebb negyven-ötven esztendősek lehetnek. Idősebbek már azért sem, mert az arcképsorozat a tizenhárom aradi vértanú arcképével fejeződik be. Ezenkívül azonban, nyomozásunk révén, alig tudhattunk meg valamit Gál Lajosról. A ház régi, egykori tulajdonosa ugyanis (Rózsa Kálmán könyvkiadó) már jó néhány év óta nem él. Maga a ház az ötvenes évek u. n. pallér-izlé-sére mutat, bár az is könnyen lehet, hogy mai formájában fiatalabb. Régi festőinket nagyrészt személyesen ismerő Gross Béla festőművész. Gál Lajost előttünk «hallomásból ismert»-nek jelezte, de közelebbi nyomot nem adhatott. Pozitivebb adat dr. Nyári Sándoré. Szerinte egy Gál Lajos nevű festő arcképet festett Scitovszky szombathelyi püspökről, a későbbi hercegprímásról.

 

SZABÓ GYULA. «Festészi számla. Néhai méltóságos nyitra-ivánkai Vitéz János kir. tanácsos úr temetési ünnepélyére selymen aranyozással festett hat nemes családi címer, darabja hat új forintért, szám 6. Göngyölítéshez anyagokért, omnibuson vaspályára elküldetésért 2 frt. új. Összvet 38 új forint, szám harmincnyolc forint. Kelt Miskolcon, 1862. év 26. Júniusban. Sz.-káinoki Szabó Gyula rajztanár s festesz. Ki van fizetve, megismerem, 38 frt, új pénzben.» Kassa város levéltárában.

K. L.

 

PÁL KASSAI ÉPÍTŐMESTER. A lengyel király helytartója az 1443-ik évben a Kassáról kiűzött Pál építőmester érdekében a következőket írja Kassa város tanácsához:

Famosi viri, amici nostri carissimi. Venerunt ad nos die datae praesentium Sandecenses et spe-cialiter Paulus murator civis exponentes quaeru-lose cum aliis, quomodo ipsius bona sunt recepta, non remota a Cassa civitate vestra, pendentibus treugis pacis inter regnum Poloniae et civitates ac dominia vestra et inter subditos utriusque partis, scilicet nostros et vestros receptaque sunt minus iuste, minime hucusque sunt restituta. Quare peti mus amititias vestras, quatenus velitis vos interponere ad ista, ut dieta bona ip-sis civibus restituantur, conservantes nobis in hoc treugas pacis christianicas, quemadmodum nos omnibus vestris conservamus et hucusque conservavimus. Nam si illas non curaremus, potuimus bene vestris similia recipére vei maiora Facientes haec sicut amici carissimi responsum dantes. Datum Cracoviae feria secunda in crasti.no saacti Leonardi anno Domini millesimo quadrin-gsntesimo XLIII. (1443. okt. 30.)

Johannes de Czyzow castellanus et capiianeus Cracoviensis serenissimi domini régis Poloniae locumtenens.

Cim: Famosis dominis consulibus civitatis Cassoviensis amicis nostris carissimis.

Eredetije papíroson, zárlatán zöld pecsét nyoma Kassa város levéltárában 234. szám alatt.

A lengyel származású Pálnak és társainak azért kellett távoznia Xassa városából, mert a város felett Giskra, felsőmagyarországi főkapitány a kiskorú utószülött László nevében uralkodott s tartotta hatalmában a lengyel Ulászló király ellenében.

KEMÉNY LAJOS

 

WERFER JÓZSEF KŐMETSZŐ. A múlt század közepén Debrecenben fennálló kőmetsző műhely tulajdonosa a következő folyamodványt nyújtotta be Kassa város tanácsához az 1844-ik évben: Tekintetes Nemes Tanács! Szabad királyi Debrecen városában létesítendő kőmetsző intézet alakíthatási engedelem megnyerése végett felsőbb helyre folyamodván, miután ahhoz szükséges vagyont kimutató bizonyítvány még pótolólag felküldendő lenne, annál fogva a tekintetes Nemes Tanácsot alázatosan megkérni bátorkodom, miszerint nemes kebeléből kiküldendő bizottság által vagyonomnak felvételét kegyesen megrendelni és az e tárgyban benyújtandó kül-döttségi jelentést nékem megkivántató bizonyság gyanánt annak idejében hiteles alakban kiadatni méltóztassék. Ki egyébiránt nagyra becsült ked-vezéseikbe mély tisztelettel ajánlott maradok Kassán április hó 10-én 1844. Tekintetes Nemes Tanácsnak alázatos szolgája Werfer József kebelbéli polgár és kőmetsző.

K. L.

 

Az 1841-IK ÉVI PESTI MÜKIÁLLÍTÁS. A Pesti Művészegyesület az 1841-ik évtől kezdve a városi táncterem épületében, a redutban rendezett műkiállításokkal mozdította elő képzőművészetünk ügyét. A kiállításon bemutatott művek a lajs rom szerint rajzolások, réz-, acél-és kőmetszések, miniatűr- és aquarell-festmények, kápfaragó művek és olajfestmények, sőt daguer-rotypok ; a miniaturfestes ellen tehát ekkor már harcbaszáll a daguerrotyp, hogy a fotográfia fellendülésével megadja neki a halálos döfést. A kiállításon hazai mestereinken kívül elsősorban Bécs, majd München festőművészei vesznek részt. Bécs túlsúlya annyiban is reánehezedik honi művészetünkre, hogy hazai tárgyú műveink is idegenek által részben ott készülnek. Magyar művészeink s kiállított müveik névsora ez: A(ndrássy) E(manuel) gróf, Pesti utcasuhancok. Azt hisszük, nem tévedtünk a kezdőbetűk alá rejtőző gróf nevének megfejtésében, aki a forradalom alatt az országgyűlésen követtársairól rajzolt karikatúrákkal ismertté tette művészi hajlamait. Orczy Tekla báróné, aki az O... T... brnő betűk alá rejtőzött. Az üdvözlégy sepia-festvényét állította ki. Az egri Balkay Pál müvei Vidék téli időszakban Fidanz után ; A kétségbeeső Artemisia ; Tájkép napkeltével ; Baromfi van Els után, Az öreg vak Tóbiás. Barabás Miklós: Schodelné asszony szín-öltözetben mint Norma ; A szalagfü ; Családkép ; Arckép. Boros János: Sárköz vidékéről egy leányka ; Egy rabló a börtönben. Borsos József: Csendélet; Hálaérzet a vett jótéteményekért. Engert Vilmos: Két arckép, miniatűr. Frühling Károly: Conradin a hohenstaufeni nemzetség utolsó sarjadéka és baden-austriai Fridrik mint foglyok Nápolyban.

Az eperjesi származású Ginovszky József müvei: Egy cimbalmos ; Madarászok ; Méhrajfogás. A szintén Bécsben élő Gaál Gusztávtól: Somogy tájéka, aquarell. Heinrich Ede: A meglesett vallomástétel ; A művész arcképe: saját müve.

Heldwein István: Magyarország nemíője. Hess Károly: Egy magyar ménló feje ; Angol telivérió ; Imádkozó török. Hóra T. L.: Arckép, Egy párisi ügyvéd arcképe; Falusi leányka. Bretagne kör-nyékébül ; Tanulmányfő a legidősb élő minta szerint Parisban; Bern felső vidékéről egy hajadon ; A divatos arképfestő. Hóra tehát nagyvilágot bejárt művész volt.

Inbrikovics János: Tájkép ; Gyümölcs és virágok. Kann Henrik: A leskelődő rabló. Karafiat Emma: Tirolhoni vidék. Kärgling Henrietta ; Csendélet ; Gyümölcs ; A fiatal jósno. Keresz-tury Mária: hímzett képek. Khoor József: Házasságtörő nő; Egy római koldus; Gyümölcs. Kiss Bálint: Arckép; Kilátás egy ablakbúl a Duna mellett Pesten márc. 12-én 1841; Úti jelenet; Hunyady János a rigómezei csata után fegyver s kiséret nélkül visszatértében két szerb rabló ellen oltalmazza magát; Dobó István az egri hős a ruszkai sírboltban egy márványból készített mív után.

Kosareck M.: A sakkjátékos. Kovács Mihály: Zsákmányra akadt parti lakosok. (Báró Orczy László úr tulajdona). Lestyán János: Fürödő Vénus ; Arcképek két leányka egy galambbal. Löwy E.: Egyveleg. A lajstrom szerint rajzolás pennával, ami tollrajzot jelent. Libay Sámuel: Dicsőült Ferenc császár s király mellszobra ezüst sodronyból. Madách Pál: Laneck romja. Tájék a Jordán mellett. Maraston: Arcképek. (Daguerrotyp,) Markó, ekkor Pisában lakik: Tájkép Magyarhonban ; Tájképek képzemény után. Molnár: Gyümölcs. Müller János: Vidék Dresda környékén ; Ossián Gerard után tusrajzolat ; Napóleon visszajövetele Elba szigetérül ; Nápoly egy részének vázlata Reffbell után. Petrovics Demeter, a Bajáról származó s ekkor Bécsben élő szobrász müve: Krisztus a megváltó, ércszobor. Az Eszéken lakó Pfalz Ferenc: Gyümölcs: Vén sibillák; A szűz Lucretia. Pfeffer Ilona: Paraszt életből jelenet Weide után. A Nagymihályban (Zemplén várm.) lakó Pichler Károly: A lomnici csúcs a nagy és kis Kolbachi völgy mellett. Rauh Ferenc: Kalten-leutgeben vidéke Bécs környékén. Remekházy Mária: Krisztusfő, (Selyemre hímezve.) Ságody József: Falusi vidék egy emlékoszloppal ; Egy vak koldus s kis vezetőnéje: Az enyelgő kéményseprő rézmetszés után. Schernhoffer Ida: Tájkép a hátulsó Br.el ; Rudelsburg és Szaleck Thüringban. Schwindt Károly: Arckép pastell-festmény ; Ámor rózsák közt: Hinne Adelaid lovagmüvésznő arcképe ; Hinne Károly lovagművész arcképe: Puzzuoli és Baja vázlata. Schwindt Zsófia: Stajerhoni tájkép, Steinfeld után ; A nagyanya ; Gyümölcs ; Két leányka egy macskával játszik: Ekasztali tárgyak. Stech Alajos: Gyümölcs ; a művész váci lakos. Szent-pétery: Mazeppa, gróf Batthiányi Kázmér tulajdona, dombormü ezüstön. A kassai Tikos Albert: Tanulmányfő: Leányka alvó ölebével ; Egy tót pásztorgyermek ebédjét eszi ; Arckép ; Olvasó leány. A miskolci Vanca Mihály: Egyveleg. Weber Anna: Tájék napnyugatkor Hackenberg után. Weide Vilmos: Déli nyugalom Katonaszállá-solás; Politizáló parasztok. Wertán: Egyveleg. A magyar tárgyú művek közül felemlítjük a Münchenben élő Wiedemann Miksának Corvin Mátyást ábrázoló gipsz lovagszobrát; a bécsi Szálé János magyarhoni tájképeit; a mainzi Hemmer-lein K. festményeit. Sobri halála, a körülálló alakok megannyi arckép ; a bécsi Herbsthoffer Károlyét, Gara nádor Mária s Erzsébet Magyarország királynéit a megtámadó horvátok ellen ótalmazza: az ugyancsak bécsi Schmidt József festményeit, Árpád fővezér a magyar nemzet főnökeivel az alaptörvényeket alkotja; s az ugyancsak bécsi Frankenberger János két oltárképét, mely a tatai kegyesrendű szerzetesek temploma részére készült, nepomuki szent János és szent László magyar király oltárképét.

K. L.

SPORTÉREMTERV IMRE GÁBOR MŰVE
SPORTÉREMTERV
IMRE GÁBOR MŰVE

ESKÜVŐI PLAKETT SZAMOSI SOÓS VILMOS MŰVE
ESKÜVŐI PLAKETT
SZAMOSI SOÓS VILMOS MŰVE

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003