Tizenkettedik évfolyam, 1913    |   Második szám    |    p. 71-74.    |    Facsimile
 

 

A MŰCSARNOKBÓL

A TÉLI KIÁLLÍTÁS január hó 16-án záródott a városligeti műcsarnokban. A kiállítást 72 nap alatt 37,594-en nézték meg s a nyersbevétel a ruhatár jövedelmével együtt 20,570 korona 90 fillér volt. Ami a vásárlásokat illeti, elkelt összesen 134 mű 104,010 korona értékben. Ebből 9 mű 10,000 korona értékben ő Felségére a királyra, 2 mű 2500 korona értékben, József kir. herceg ő Fenségére, 12 mű 14,100 korona értékben az államra, 13 mű 9000 korona értékben a földművelésügyi minisztériumra, 2 mű 1151 korona értékben a székesfővárosra, l mű 4000 korona értékben a Társulatra, 58 mű 30, 120 korona értékben a Társulat nyerő tagjaira és 39 mű 33,130 korona értékben magánosokra esik.

 

A TAVASZI TÁRLAT március hó 18-ikán nyílik meg a városligeti műcsarnokban és május 1-én zárul. A kiállításon a 4000 koronás Társulati díj, a 3200 koronás br. Forster Gyula-féle "Vaszary"-díj, a 450 koronás br. Harkányi Frigyes-féle díj első ízben kiállító művészek számára, és a 600 koronás Wahrmann Mór díj kerülnek kiosztásra.

 

A ZSŰRIZÉS REFORMJA A MŰCSARNOKBAN. Az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat rendes kiállításainak erre az esztendőre megválasztott felvételi zsűrije az 1913. évi Tavaszi kiállításon új rendszabályokat léptetett életbe, amelyekkel első sorban a kiállító művészek érdekeit kívánja szolgálni. Eddig ugyanis a beküldő művészek csak a zsűrinek a kiállítás rendezését jóváhagyó ülése után kaptak értesítést műveik elfogadásáról vagy visszautasításáról. Mivel pedig ez az óriási anyag miatt rendszerint nagyon is hosszú időt vett igénybe, azok, akiknek műveit visszautasították sokszor lekéstek arról, hogy műveiket esetleg más kiállításokra elküldhessék. Hogy ezt elkerüljék, a festészeti zsűri tagjai mindazoknak a müveit, akik nem tartoznak a Magy. Képzőművészek Egyesülete kötelékébe, mindjárt a beküldés napján előzetesen elbírálják, és ha azok a végleges elbírálás alá való bocsáttatáshoz szükséges minimális számú szavazatot nem kapják meg, nyomban visszaadják a beküldő művészeknek. A zsűrinek az ítélete meg nem fellebbezhető. A további elbírálásra benntartott művekről a művészek ezentúl is csak a kiállítás rendezésének a jóváhagyása után kapnak értesítést.

 

VÁSÁRLÁSI REFORM A MŰCSARNOKBAN. Az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat választmánya 1913 február 1-én tartott ülésén, az igazgatóság és az összes művészeti szakbizottságok javaslatára, már az 1913. évi tavaszi kiállítástól kezdődőleg az alábbi határozatokat hozta: l. A jövőben a művészek a társulati kiállításokra beküldendő műveik eladási árát olyképen tartoznak megállapítani és bejelenteni, hogy azok eladásánál minden néven nevezendő alku feltétlenül ki legyen zárva, és a kiállított művek a bejelentett áron alul a kiállítás tartama alatt ne legyenek eladhatók. A művészeknek azonban mindenkor a firniszelés napjának esti 6 órájáig jogukban van a beküldéskor bejelentett áraikat írásban módosítani. Azontúl minden módosítás ki van zárva. 2. A tárlatok tartama alatt a hivatalos út megkerülésével létrejött eladásoknál az illető művész ily módon eladott műve bejelentett fix eladási árának 12%-át tartozik jutalékképpen a Társulat pénztárába befizetni, amely jutalékból 5% a Társulatot, 7% pedig a művészi segély- és nyugdíjalapot illeti meg. E jutalék bármi úton való behajtására az igazgatóság hatalmaztatik fel avval, hogy ily felemelt jutalékok semmi címen el nem engedhetők. 3. Nem eladónak vagy magántulajdonnak bejelentett művek az illető kiállításon semmiesetre el nem adhatók. Oly eladónak bejelentett mű után, mely a kiállítás tartama alatt nem eladóvá tétetik, az illető művész köteles a mű bejelentett teljes eladási ára után az előbbi pontban említett 12% jutalékot befizetni. 4. A tagsági nyereményértékek kisorsolása ezentúl is nyilvános, de a nyereményértékek kihúzásánál a nyerő tagok neve nem kerülhet nyilvánosságra és a sorsolásról kiadott hivatalos jegyzékben nem szerepel. 5. A nyerők nevének a jegyzőkönyvbe vétele a húzás megejtése után a hivatalos közegek (közjegyző, előljárósági kiküldött, igazgatóság) ellenőrzése mellett, de a nyilvánosság kizárásával történik. 6. Az eképen kiegészített jegyzékbe csak az igazgatóság tagjainak és a sorsolási vásárlásoknál közreműködő hivatal tagjainak: számvevőség, műtárosi és titkári hivatal, — szabad betekinteniük. 7. Minden társulati tagnak joga van a maga sorsolási számait, úgyszintén a kisorsolt számokat is megtudni, de a nyerők névjegyzékét nyilvánosságra hozni, vagy bárkivel is közölni tilos. Minden tavaszi kiállítás tárgymutatójában az előző évi sorsoláson nyertes tagok névsora s az általuk választott művek lajstroma utólag közzéteendő. 8. Minden nyeremény érték tulajdonosa csak egy műtárgyat választhat ki nyereménye fejében. Ha drágább művet választ, úgy a vételárkülönbözet minden alku kizárásával a nyerő által ráfizetendő. Ha olcsóbbat választ, a különbözetet elveszti s az a következő évben kisorsolandó összeget gyarapítja. 9. Egyebekben az eddig is fennálló szabályok maradnak érvényben.

 

MAGYAR MŰVÉSZET MÜNCHENBEN. A müncheni Glaspalastban Lajos bajor régens herceg védőségével ez évi májustól októberig nagy nemzetközi kiállítást rendeznek, amelyen a magyar művészet külön csoportban lesz képviselve. A kiállításra szóló hivatalos meghívót Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter a minap küldötte meg az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak és a Magyar Képzőművészek Egyesületének. A kiállítással járó adminisztratív teendőket mint eddig, úgy ezúttal is a Képzőművészeti Társulat vállalta magára, a magyar csoport felvételi zsűrijét pedig a Magyar Képzőművészek Egyesülete választja meg. A kiállítás magyar kir. kormánybiztosává a miniszter Strobentz Frigyes Münchenben élő magyar festőművészt nevezte ki, aki nemrég Budapesten járt és úgy a miniszterrel mint a kiállítás előkészítő bizottságával érintkezett.

 

PÁLYÁZAT EGY LOTZ-MONOGRAFIÁRA. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, a fennállásának 50 éves jubileuma alkalmából Halmos Izor úr által nagylelkűen rendelkezésére bocsátott 1000 koronás pályadíjra ezennel pályázatot hirdet, a következő feltételek mellett: l. A pályázat tárgya egy - - az esetleges illusztrációkat nem számítva - legalább 8 és legfeljebb 12 ívre terjedő Lotz-monográfia megírása. A monográfia kell, hogy a Mester egész életét és élete munkáját felölelje, a Mestert úgy is mint embert, úgy is mint művészt jellemezze, s alkotásainak esztétikai méltatása kapcsán őt kortársai mellé a magyar művészet történetébe az őt megillető helyre beállítsa. A pályaművek megírásánál szem előtt tartandó, hogy a pályadíjjal kitüntetendő mű esetleg a Mester rajzainak, vázlatainak és híresebb alkotásainak egy válogatott gyűjteményével illusztrálva fog megjelenni, s így a pályaművel kapcsolatosan a monográfiában közlendő művek és azok tulajdonosai is felsorolandók. 2. A pályamunkák idegen kézzel írva, lapszámozva, összefűzve vagy bekötve, a pályázó nevét és pontos lakcímét tartalmazandó jeligés levéllel együtt 1914 szeptember 1-én déli 12 óráig a Társulat titkári hivatalába (VI. Műcsarnok, Városliget) küldendők be- 3. A pályamunkákat egy Alexander Bernát, Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Lyka Károly és Szrnrecsányi Miklós urakból álló pályabiróság bírálja el. A bírálókat felkéri a Társulat, hogy röviden összefoglalt bírálataikat legkésőbb 1915 január l-ig írásban ugyancsak a Társulat titkári hivatalába benyújtani szíveskedjenek, mely azután a bírálókat együttes ülésre hívja össze, amelyen a beérkezett írásbeli jelentések felolvasása kapcsán a bírálók egyszerű szavazással döntenek a pályázat sorsa felett. Érvényes határozathozatalhoz a pályabiróság legalább három tagjának a jelenléte szükséges, akik általános szótöbbséggel döntenek. 4. A Társulat számvevősége a döntéstől számított három napalati a pályanyertes szerzőnek az 1000 koronás díjat kifizeti. 5. A pályázatban minden magyar honos résztvehet, s a pályadíjjal kitüntetett mű a szerző tulajdona marad.

 

PÁLYÁZAT MŰVÉSZETI ÖSZTÖNDÍJRA. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a néhai özv. Nemes Nándorné grófné szül. Ransonett Eliza bárónő által nagylelkűen tett 20,000 koronás alapítványnak 1913. és 1914 évre esedékes kamataiból ezennel pályázatot hirdet az évi 900 koronás özvegy Nemes Nándorné grófnő szül. Ransonnet Eliza báróné művészi ösztöndíjára a következő feltételek mellett: l. A pályázatban résztvehet minden 24 évnél nem fiatalabb, 30 évnél nem idősebb oly magyar honosságú festő vagy szobrász, aki kész műnek vagy tanulmányoknak bemutatásával igazolja, hogy művészi hivatottsággal bír, magát a művészi pályára szentelte és saját vagyoni forrásából továbbképzését nehezen vagy éppen nem tudná elérni. 2. Az ösztöndíj, mely előzetes félévi részletekben adandó ki, két évre szól, amely idő legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. 3. Aki az ösztöndíjra pályázni kíván, köteles 1913. évi május hó 14. és 15-én az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságához beküldeni: a) valamely kész művet és tanulmányokat ; b) magyar honosságát és életkorát igazoló bizonyítványokat ; c) vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. 4. Az ösztöndíj harmadik, valamint — ha az élvezeti idő meghosszabbítása kéretik - az ötödik félévi részlete csak olyannak utalványozható ki, aki újabb kész műnek és tanulmányoknak bemutatásával igazolja, hogy az ösztöndíj élvezetének ideje alatt művészetében teljesen kielégítő haladást tett. 5. Az ösztöndíj adományozására az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának művésztagjai abban az esetben vannak jogosítva, ha legalább hárman ugyanazt találják legméltóbbnak, ellenkező esetben a Társulat összigazgatósága általános szótöbbséggel dönt az adományozás kérdésében. Azon esetben, amidőn az igazgatóságban első szavazáskor általános szótöbbség el nem éretik, az adományozás joga a Társulat választmányára háramlik, amely viszonylagos szótöbbséggel dönt. 6. Az ösztöndíjra szóló jogosultság az alapítólevél értelmében el is veszthető. Hogy mily esetekben, az a nyertessel minden alkalommal külön levélben fog közöltetni. 7. Az ösztöndíj sorsa legkésőbb 1913 május 30-ikáig eldöntendő.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003