Tizenegyedik évfolyam, 1912    |   Negyedik szám    |    p. 165-168.
 

 

KRÓNIKA

II SÁNDOR CÁR SZOBRA. Az orosz kormány monumentális alkotásban akarja a jobbágyfelszabadító II. Sándor cár emlékét megörökíteni; pályázatot is hirdetett az emlékmű tervének elkészítésére s hogy annak az eszmének, amely Sándor cár uralkodását, korát, szellemét minél közvetlenebbül s pregnánsabban kifejezze — eltérve az orosz tradícióktól —, méltóan -reprezentáló emlékművet állíthasson fel, Európa minden nemzetének felkínálta az alkalmat a pályázaton való részvételre.

A pályázaton száztizenheten vettek részt, az aránylag kevésszámú orosz szobrász kivételével csupa idegen művész. A pályázók sokaságának ez a számaránya magát a szoborbizottságot is meglepte s különösen a nacionalista orosz sajtó indignálódott azon, hogy az idegen pályázók már számarányban is mennyire túlsúlyban vannak az oroszokkal szemben. A pályázat eredménye még nagyobb meglepetést keltett.

Az első dijat ugyanis Raffaello Romanelli, a másodikat Clemonte Origo, firenzei szobrászok kapták, a harmadik - - háromezer rubellel honorált — díj nyertese Markup Béla és Tardos (Krenner) Viktor magyar művészek közös pályaterve. Csak a negyedik díjat sikerült orosz szobrászoknak elnyerni; ezek: Leonid Sollogub építész, Iván Lavroff, Vsevolod Liseff szobrászok. Az ötödik díjat Leopold Bernstamm és Albert Gilbert kapták. A pályázaton az orosz résztvevők kétharmada plasztikai munkával, egyharmada csupán rajztervezettel vett részt. A németek közül többen pályáztak, köztük Eberlein is, de díjat egyik pályázó sem kapott.

A zsűri tagjai a pétervári művészakadémia tanárai, néhány magasrangú államhivatalnok és több előkelő katonai méltóság voltak.

A cárnak is volt jelentős szerepe a pályázat elbírálásában, amennyiben a döntő szerepet fenntartotta magának. Döntésével azonban csupán a szoborbizottság határozatát hagyta jóvá.

Az orosz művészi lapok és nagy napilapok, köztük a Novoje Vremja is. a zsűri határozata után, amelyet minden elfogultságon felül állónak és igazságosnak tartottak, az orosz szobrászat kudarcát konstatálták, mert a legnagyobb díj elnyerésére méltó pályamű egyetlen sem akadt közöttük s már előre azzal - - az orosz nemzeti ügyre sajnálatos — feltevésükkel kénytelenek a jóslatba bocsátkozni, hogy a zsűri a szűkebb körű pályázat után, kell hogy idegen nemzet fiával készíttesse el II. Sándor cár szobrát.

Az emlékmű felállításának költségeire egy millió rubel áll rendelkezésre.

Az első díj nyertese egy ügyesen átkomponált Coleoni-változat, a második díjat nyert kompozició igen magas talapzatra helyezi a cár lovasszobrát, a talapzat alján túlmozgalmas tömegcsoportokkal.

 

II. SÁNDOR CÁR SZOBRA MARKUP BÉLA ÉS TARDOS VIKTOR MŰVE A PÉTERVÁRI NEMZETKÖZI PÁLYÁZATON HARMADIK DÍJAT NYERT MINTA
II. SÁNDOR CÁR SZOBRA MARKUP BÉLA ÉS TARDOS VIKTOR MŰVE A PÉTERVÁRI NEMZETKÖZI PÁLYÁZATON HARMADIK DÍJAT NYERT MINTA

A harmadik díjat nyert pályamű tervezői Markup Béla szobrász és Tardos (Krenner) Viktor festő-szobrász, sírboltszerű megoldásból indultak ki. Sírboltszerű talapzaton áll a cár nyugodt lovasalakja, amint jobb karjával egy engedélyező gesztust tesz a jobbágyság felszabadítását jelképező csoport felé. Másik kezében erélyesen szorítja a királyi jogart, mint az uralkodói hatalom szimbólumát. Efelől van a krimi háborút jelző csoport. A csonka piramis három oldalán realisztikusan felfogott három dombormű bontakozik ki.

II. SÁNDOR CÁR SZOBRA MARKUP BÉLA ÉS TARDOS VIKTOR MŰVE A PÉTERVÁRI NEMZETKÖZI PÁLYÁZATON HARMADIK DÍJAT NYERT MINTA
II. SÁNDOR CÁR SZOBRA MARKUP BÉLA ÉS TARDOS VIKTOR MŰVE A PÉTERVÁRI NEMZETKÖZI PÁLYÁZATON HARMADIK DÍJAT NYERT MINTA

Az egyik a felszabadítás proklamációját, a másik a koronázást, a harmadik a plevnai ütközetet ábrázolja.

A kandeláberes, széles lépcsőzet a papi körmenetek számára készült, amelyek egészen megkerülhetik az emlékművet s úgy juthatnak az oltár elé. A két csoport kompozició között ugyanis egy félkörű fülkében erősen domború Pieta-csoport van elhelyezve (Mária Jézussal), amelyhez három lépcső oltárszerű kiképzésben vezet föl. A Pieta fölött örök mécs.

Markup és Tardos pályaművükben ahhoz az eszmei tartalomhoz igyekeztek hozzásímulni, amely Sándor cár emlékét, az abból kialakult tradíciókat és az orosz nép áhítatos kegyeletét legharmonikusabban és legszintetikusabban plasztikailag is kifejezi. Mint motívumot felhasználták - noha egészen egyénien - azt a kegyeletet, amely a merényletnek áldozatul esett cár halálának színhelyén már addig is templomszerű emléket emelt. Az orosz lapok egyértelműen ki is emelik a magyar művészek pályamunkájának azokat az - eszmeileg is jelentős — érdemeit, amelyek az összes pályaművek közül legközvetlenebbül fakadnak az orosz néplélek érzelmeiből.

Egyik pályázó sem érezte át annyira - - ezt írja több orosz lap - - hogy ez az emlékmű nem csupán történelememlék, hanem annak elsősorban orosz és a néphez szóló revelációkat kibontó hatást is kell plasztikai megoldásában reprezentálni. Nagy elismeréssel említik meg a kompozició monumentalitását s a nagy.térség méreteibe való belekomponálással való számítást.

Markup Béla és Tardos (Krenner) Viktor a zsűri felszólítására részt fognak venni a szűkebb körű pályázaton.

 

A GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS NYERTESEI. A Műcsarnok négyestárlatán kiosztásra kerülő grafikai díjak fölött a zsűri a következőképpen döntött: l. A figurális rajzra kitűzött államdíját a zsűri nem adta ki. 2. A tájrajzra kitűzött ötszáz koronás díjat Olgyai Viktor nyerte meg. 3. A grafikai ötszáz koronás díjat Erdőssy Béla kapta, a két kétszázötven koronás díjat Angyal Géza és Conrad Gyula. A vízfestményekre kitűzött ötszáz koronás díjat Pogány Willy, a háromszáz koronás díjat Nagy Sándor nyerte el. A pasztell-díj háromszáz koronáját Raab Ervin s az illusztrációra kitűzött ötszáz koronás díjat Zádor István kapta. A díjakat egy művész műveinek kisebb-nagyobb sorozata kapta, mi e füzetben valamennyiüktől közlünk egy-egy művet, azonfelül a 150. és 162. lapon közlünk fejlécként Zádor Istvánnak díjnyertes sorozatából két rajzot.

 

ADATOK MŰVÉSZETÜNK TÖRTENETÉHEZ

KNOPP JÓZSEF. Nevével alig találkozunk művészeti krónikáinkban, pedig nagyon megérdemli, hogy emlékét felújítsuk. Fiának, Knopp Imre festőművésznek szívességéből közöljük itt életrajzi adatait s önarcképét, amely 1869-ből való.

Knopp József született Budapesten, 1825-ben, meghalt ugyanitt 1899-ben. Kora ifjúságában előszeretettel rajzolgatott, erre tíz évvel idősebb bátyja, Lipót, inspirálta, aki mint autodidakta eléggé ügyesen festett. Testvérei is művészek voltak: egyik bátyja, Fülöp, színész volt s korán halt meg Németországban, Károly pedig a negyvenes évek elején a budapesti Nemzeti Színházban mint operaénekes kezdte meg művészi pályafutását s azután csaknem negyven éven át a weimari udvari színházban mint közkedvelt operaénekes működött. Fivérei közt Knopp József volt a legifjabb. Korán került a bécsi művészeti akadémiára s onnan Münchenbe. A negyvennyolcas események hazahozták s itt a honvédség zászlaira Mária-képeket festett. A forradalom után arcképeket és csendéleteket festett s több művével szerepelt a pesti műegylet Diana-fürdőbeli kiállításain.

KNOPP JÓZSEF ÖNARCKÉPE. 1869
KNOPP JÓZSEF ÖNARCKÉPE. 1869

Az akkori viszonyok közt vajmi nehéz volt pusztán a festészetből élni. Knopp József tehát iparvállalatokba kezdett, de a művészetnek nem mondott búcsút, mert továbbra is szaporán festett arcképeket.

 

LEJÁRÓ PÁLYAZATOK

1912 április 30-án lejár a "Miskolci Kereskedők és Gazdák Köre" házépítő r. t. által klub-helyiségeket magában foglaló épület terveinek elkészítésére hirdetett tervpályázat. Bővebbet 1. "Művészet" 1912. évf. 120. 1. 1912 május 15-én lejár a gróf Andrássy Dénes és neje Franciska grófnő által a magyar állam ezeréves fennállása alkalmából művészeti ösztöndíjakra tett alapítvány kamataiból alakított s jelenleg két, 4200—4200 koronát képező festőművészeti ösztöndíjra való pályázat, amelyet a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács hirdet az alapító szándékaínak megfelelő, következő feltételek mellett: Pályázhatnak a művészeti iskolai képzésen már túl levő oly festőművészek és pedig csak férfiak, kik magyar állampolgárok s főleg az állat- és illetőleg a tájfestésben kívánják sikerekkel igazolt művészi képességüket tökéletesíteni. A folyamodók kérvényében okmányokkal igazolandó: a) a folyamodó életkora, b) magyar honossága, c) iskolai előképzettsége, d) a művészetben való haladottsága, mire nézve mutatványművek (befejezett festménytanulmányok, rajzok, színvázlatok) oly számban mellékelendők" hogy tudásáról és tehetségéről teljes tájékozást nyújthassanak. Hivatkozzék ezeken túl a pályázó kiállított műveire és kitüntetéseire is. A folyamodónak írásban kell kötelezettséget vállalnia arra nézve, hogy amennyiben az ösztöndíjat elnyerné, tanulmányait és pedig a jelzett irányban, Münchenben vagy Düsseldorfban fogja folytatni. Másutt, Paris kivételével, szintén felhasználhatja ugyan továbbképzése céljaira az ösztöndíjat, de ez csak kellőképen megokolt esetekben a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács hozzájárulása alapján történhetik. Az ösztöndíj csak egy évre szól s második, esetleg harmadik évre egy és ugyanaz a művész csak oly esetben nyerheti el, ha tanulmányainak a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács előtt igazolt eredménye őt érdemessé teszi rá. A sajátkezűleg írott folyamodványok a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz intézve, a Magyar Országos Képzőművészeti Tanácsnál (V., Báthory-utca 12. sz., a vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti osztályában) 1912 évi május hó 15-ig nyújtandók be. A mutatványművek pedig május hó 12-én és 14-én az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumba szállítandók. A beküldött művek hátsó oldalára cédula ragasztandó ezzel a felirattal: "A Magyar Országos Képzőművészeti Tanácshoz. Pályázat a gróf Andrássy Dénes és neje: Franciska grófnő-féle ösztöndíjra." E cédulára a pályázó neve és lakása is szembetűnő módon feltüntetendő. A mutatványműveknek sem be-, sem visszaszállításáról az Orsz. Tanács nem gondoskodik, és bérmentetlenül érkező szállítmányokat át nem vesz. Elkésve érkezett folyamodások a pályázatból feltétlenül ki vannak zárva. 1912 május 18-án lejár az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat által gróf Csáky Albinné elnöklése alatt működő Általános Közjótékonysági Egyesület megkeresésére hirdetett következő általános nyilvános pályázat: 1. Terveztessék plakát, amelyet az Általános Közjótékonysági Egyesliiet az alkoholizmus ellen való küzdelmének egyik eszközéül használhat és sokszorosítva a Budapest környékén levő kirándulóhelyeken kifüggeszthet. 2. A plakát világosan fejezze ki az alkoholfogyasztással járó veszedelmet. 3. Az Általános Közjótékonysági Egyesület a pályázóknak figyelmébe ajánl mondásokat, amelyekből esetleg meríthetnek a plakát tárgyához egy-egy ötletet, de ezekhez nincsenek kötve. 4. A plakát alárendelt helyén a következő szöveget kell feltüntetni: "Az Általános Közjótékonysági Egyesület alkohol ellen küzdő szakosztálya." Ezenkívül alkalmazható a mondás. 5. A plakát rajza legyen 63 cm széles és 94 cm magas. 6. A pályázó akképen tervezze rneg a plakátot, hogy az litográfiái sokszorosítással három színnel nyomható legyen. Emellett legyen tekintettel arra is, hogy a pályázatot hirdető Egyesület a plakát rajzát megfelelően kisebbítve levelezőlapokon is felhasználhassa. 7. Csak teljesen befejezett, reprodukcióra alkalmas rajzokkal lehet pályázni. A sokszorosításra kerülő munka szerzője köteles a plakát elkészítését a nyomdában ellenőrizni. 8. A pályázaton csakis magyar állampolgár vehet részt. 9. A pályázat titkos, ennélfogva minden pályázó lássa el müvét jeligével s csatolja hozzá ugyanazzal a jeligével zárt borítékban nevét és lakásának címét. 10. A pályaműveket az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat igazgatóságának (Üllői-út 33—37.) kell beküldeni. 11. A pályázatot 9 tagú bírálóbizottság dönti el, melynek elnöke az Általános Közjótékonysági Egyesület elnöke vagy helyettese, tagjai az Egyesület főtitkára, továbbá dr. Deutsch Ernő, Gerő Ödön, Kernstock Károly, Kőrösfői Kriesch Aladár, Lyka Károly, dr. Marschan Géza és Nádler Róbert. 12. A pályázat feltételeinek mindenben megfelelő legsikerültebb pályamű díjazására az Általános Közjótékonysági Egyesület pályadíjul 500 koronát tűz ki. Ezenkívül még 500 koronát szán kiválóbb pályaművek megvásárlására. Ezért fenntartja magának a jogot, hogy az 500 koronás pályadíj kiadása esetén bármely pályaművet a bírálóbizottság által megállapított összegen — mely 100 koronánál kisebb nem lehet - - megvásárolhassa. 13. A díjazott és megvásárolt tervek tulajdon- és sokszorosítási joga az Általános Közjótékonysági Egyesületet illeti meg. 14. Valamennyi pályaművet a döntés után a Társulat legalább három napig kiállítja az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeumban. A nem díjazott s meg nem vásárolt pályaműveket a kiállítás után legkésőbb 30 napon belül el kell vitetni, mert ezen az időn túl a Társulat értők felelősséget nem vállal. Bővebb felvilágosítás az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat Elnökségénél kapható.

1912 május 29-én lejár a szerajevói tartománygyűlési épület terveire hirdetett pátyázat. Bővebbet 1. "Művészet" 1912. évf. 120. 1.

1912 június 20-án lejár Szászsebes város tanácsa által egy szállodához szükségelt terv és részletezett költségelőirányzat megszerzésére kiírt pályázat. Kiosztásra kerül egy 1000 és egy 400 koronás pályadíj.

1912 június 30-án lejár az Uruguay köztársaság által Artigas lovasszobrának tervére és mintájára hirdetett pályázat.

1912 szept. 15-én lejár a magyar okmány bélyegek tervrajzainak pályázata. A m. kir. állami nyomda igazgatósága a pénzügyminisztérium fölhatalmazásából, a közelebb kibocsátandó új m. kir. (okmány) bélyegjegyekhez művészi értékű tervrajzokat akar pályázat útján beszerezni, és a pályázat rendezésére az Országos Magyar Iparművészeti Társulatot kérte fel. 1. Kívántatik a korona-, a vegyes- (korona és fillér) és a fillér-értékű magyar kir. bélyegjegyek tervrajza, fehér alapon toll-rajzban a m. kir. bélyegjegyek méreteinek négyszeres nagyságában. 2. A jelenlegi bélyegjegyek papiralakja 29 mm széles és 35 mm magas. Alapnyomatrajzuk 26 mm széles és 32 mm magas, a tulajdonképeni bélyegképük 21 mm széles és 21 mm magas. Az új bélyegjegyek papiralakja 29 mm széles, 35 mm magas, alapnyomatrajza 26 mm széles és 32 mm magas, a tulajdonképeni bélyegképük 21 1/2 mm széles és 21 mm magas lesz; a pályázatra készülő tervrajzok papiralakja tehát 116 mm széles és 140 mm magas, alapnyomatrajza 104 mm széles és 128 mm magas, a tulajdonképeni bélyegkép 86 mm széles és 84 mm magas legyen. A bélyeg képét a pályaterv alapnyomatának felső részén oly módon kell elhelyezni, hogy a kép külső széle, az alapnyomat felső, jobb- és baloldali szélétől 9 mm-nyire essék. A koronaértékű bélyegjegyek képmintájaból háromféle, a filléresekből háromféle és a vegyes értékűekből egyféle, összesen hét egymástól eltérő tervezetre van szükség. 3. A koronaértékű bélyegjegyek két színben tervezendők, amelyekből a tulajdonképeni kép réznyomású, az alapnyomatú kép pedig tipográfiai nyomású lesz. A filléreseket és a vegyes értékűeket kizárólag tipográfiai nyomáshoz tetszés szerint két, vagy három színben lehet tervezni. A sokszorosításkor a tulajdonképeni képet acélducokra, az alapnyomatot pedig acél- vagy faducokra metszik. A pályázónak szabadságában áll, hogy a tollrajzon kívül színvázlatot is készítsen, de saját érdekében kívánatos, hogy az okmánybélyegek eredeti méretének megfelelő fotográfiai kisebbítést mellékeljen pályatervéhez. 4. A tervrajzok tárgyának megválasztásánál elsősorban figyelembe jöhetnek hazai történelmünk nagy alakjai, az állam szimbólumai, kiváló műemlékei, középületei. Feltétlenül megkívántatik azonban, hogy a tervező a képeken a "korona" vagy "fillér", vagy "korona" "fillér" felírást, továbbá e szavakhoz az értékjelző számot és az alapnyomatban az évszámot (1913) szemmelláthatóan tüntesse fel Úgyszintén megkívántatik" hogy a nemzeti önállóság is megfelelően kidomborodjék a rajzon. Evégből felhasználható a m. kir. miniszterelnökség által 3.755/895 sz. alatt kiadott "a magyar korona országai egyesített címeré"-nek hiteles rajza. A pályaterven a magyar korona címer nélkül külön is használható, de ha a magyar címer alkalmaztatik, akkor a koronát a címertől elválasztani nem szabad. Ertékjelzés csak egyszer forduljon elő s az értéket kifejező szám megfelelő nagy legyen. A kép rajzában az utánzást megnehezítő elegendő finom hajszálvonal vagy ilyenekkel alkotott rajzrészlet használ-tassék. 5. A tervrajzok közül a pályázat feltételeinek mindenben megfelelő 6 (hat) legjobb pályamű egyenkint 500 (ötszáz) "s a hozzájuk legközelebb álló 6 (hat) mű egyenként 300 (háromszáz) korona díjazásban részesül. A díjazott művek a m. kir. állami nyomda tulajdonába mennek át, amely ezeket az új bélyegjcgyek elkészítésénél szabadon felhasználhatja. Amennyiben a díjazott tervrajzokon a bíráló-bizottság, vagy a m. kir. állami nyomda igazgatósága a kivihetőség szempontjából némi kisebb változtatásokat vagy módosításokat tart szükségesnek, a művész azokat külön díjazás nélkül két héten belül elvégezni köteles. 6. A kép rajzának oly szabatosnak, részletesnek és tisztának kell lennie, hogy a pan-tografiai gépen is vonalról-vonalra, híven másolható, illetőleg hogy a fényképileg kisebbített kép vonalrólvonalra vésővel acélba metszhető legyen. 7. A pályázatitkos s a pályaműveket jeligével kell ellátni. Ugyanaz a jelige jön a zárt borítékra, amely a szerző teljes címét tartalmazza. A pályaműveket az Orsz. M. Iparművészeti Társulat igazgatóságánál kell benyújtani. (Budapest, IX. Üllői-út 33. sz.) A határidőn túl érkező művek a pályázatból feltétlenül kizáratnak. 8. A pályázatban csakis magyar állampolgárok vehetnek részt. 9. A díjakat egy magasabb rangú pénzügyminisztériumi tisztviselő elnöklése alatt álló héttagú bizottság fogja odaítélni, melyben az Orsz. M. Iparművészeti Társulatot három művész, a miniszterelnökséget egy, a belügyminisztérium szakosztályát szintén egy tag, az állami nyomdát pedig annak igazgatója képviseli. A határozathozatalhoz legalább öt pályabíró jelenléte szükséges. 10. A pályázó művészek, tervrajz sokszorosítására vonatkozó útbaigazításért a m. kir. állami nyomda igazgatójához (Budapest, I. kér. Nándor-tér 1. sz.) fordulhatnak..11. Az Orsz. M. Iparművészeti Társulat valamennyi pályaművet legalább egy hétig nyilvánosan kiállítja. A kiállítás után a nem díjazott műveket 30 napon belül el kell vitetni, mert ezen az időn túl a Társulat nem vállal értük felelősséget.

1912 október 1-én lejár a nagyváradi Tisza-szobor pályázata. Díjak: első 2000 korona, második 1000 korona, harmadik 500 korona. A bizottságnak jogában áll bármely tervet 500 koronáért megvásárolni. Bővebbet 1. "Művészet" 1912. évf. 1. szám.

1912 november 12-én lejár az Erzsébet királyné emlékmű pályázata. Első díj 15,000 korona, második díj 10,000 korona, harmadik díj 6000 korona, megvásárlási díj tíz pályaműre összesen 30,000 korona.

1912 november 15-én lejár a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által a "Nemzeti Színház" új épülete építési terveinek beszerzésére hirdetett tervpályázat. Bővebbet 1. "Művészet", 1912. 80. lap.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003