Kilencedik évfolyam, 1910    |    Negyedik szám    |    p. 175-178.    |    Facsimile
 

 

A MŰCSARNOKBÓL

 

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT április 10-én tartotta meg rendes évi közgyűlését a városligeti műcsarnokban Hauszmann Alajos alelnök elnöklésével, amelyet Barabás Miklós születésének 100-ik évfordulója alkalmából, a nagy mester emlékének szentelt, aki egyik úttörője volt a magyar festőművészetnek és hosszú időn át vezetőférfia a Társulatnak. A közgyűlést megelőzőleg a Társulat a Magyar Képzőművészek Egyesülete és a Magyar Tudományos Akadémia képviselői megkoszorúzták a Kerepesi-temető ben nyugvó művésznek a síremlékét. A kegyeletes aktusnál jelen volt a néhai művész leánya: Szegedy-Maszák Hugóné Barabás Ilona, valamint ott voltak unokái is. Legelsőnek Jendrassik Jenő festőművész, a Képzőművészeti Társulat helyettes igazgatója tette le a koszorút a következő beszéd kíséretében:

"A kegyelet meleg szeretetével teszem le a koszorút az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nevében sírodra, születésed 100 éves fordulója alkalmából. Korrajzszerű naplóidat olvasva, az elmúlt 100 év sokkal hosszabbnak tűnik fel, annyi kultur-munkát kellett ennek az országnak végeznie. Virágzó és természetszerűen fejlődött kulturnépek szomszédságában egy ország kultúrája nem természetesen alulról, hanem felülről fejlődik. A tudósok és művészek mesterségesen, vérző verejtékkel nemcsak a saját tudományukat és művészetüket művelik, de emésztő, sorvasztó munkával a talajt is elő kell készíteniök, hogy az egyáltalában termőképes legyen. És ez a keserves munka még ma is nélkülözhetetlen. Ilyen körülmények között a művészek hasonlók a katonákhoz, akik várat ostromolnak, a kultúra várát. A vár árkait tetemeknek kell betöltenie, hogy majd az utódok azokon keresztül a diadal zászlaját tűzhessék ki. Ki itt nyugszol, Barabás Miklós, Te is egyike voltál a leghatalmasabb ostromló hősöknek és így mindenkor egyik alapköve leszel a magyar művészetnek. Hódolattal hajiunk meg előtted és nem felejtünk!"

Ezután Róna József szobrászművész, elnök helyezte el a Magyar Képzőművészek Egyesülete tagjainak, Barabás hálás utódainak a koszorúját, míg a Magyar Tudományos Akadémiáét, amelynek Barabás levelező tagja volt, Heinrich Gusztáv dr., miniszteri tanácsos, főtitkár, a Könyves Kálmán műkiadó társaságét pedig Horváth Géza igazgató tette le. A család már az ünnepély előtt koszorúzta meg a művész síremlékét, amelyre elküldötte koszorúját Münchenben élő unokája, Demjén Zoltán is.

A közgyűlésre díszes, előkelő közönség töltötte meg a Műcsarnoknak Barabás saját festésű arcképével díszített tanácstermét, amelynek soraiban Barabás Miklós családtagjai közül jelen voltak: Szegedy-Maszák Hugó, a Képzőművészeti Társulat egykori titkára és felesége, szül. Barabás Ilona, Szegedy-Maszák Aladár, dr. Szegedy-Maszák Elemér, Szegedy-Maszák Tihamér, Túry Gyuláné, Szegedy-Maszák Árpád, Orth Ambrusné, dr. Simig Gyuláné, mindannyian családjaikkal. A Magyar Tudományos Akadémia hivatalos képviselőjeként Heinrich Gusztáv dr., min. tanácsos, főtitkár jelent meg.

Hauszmann Alajos elnöklő alelnök üdvözölvén Barabás Miklós családjának tagjait, a többi megjelent vendéget, valamint a társulati tagokat, felkérte dr. Szmrecsányi Miklóst emlékbeszédének elmondására.

A tartalmas, gazdag emlékbeszédet a gyülekezet mindvégig nagy figyelemmel hallgatta és beszédének befejeztével élénk tetszéssel ünnepelte a kiváló szónokot. A beszédért a közgyűlés a jeles esztétikusnak jegyzőkönyvi köszönetet mondott és hatá-rozaíilag kimondotta, hogy a beszéd egész terjedelmében közöltessék a Társulat közlönyében: a Művészetben. A beszédet a folyóirat e számának első helyén közöljük.

Áttérvén a közgyűlés a napirendre, az elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére idősb Vastagh György és Tihanyi Béla társulati tagokat kérte fel. Egyhangúlag vette tudomásul a közgyűlés a választmánynak jelentését a lefolyt évi öl, amelyet Ambro-zovics Dezső dr. titkár szerkesztett. A jelentésből kiemeljük a következőket,

A kiállítások sorozatát a múlt évben a nemzetközi grafikai kiállítás nyitotta meg, mely február 9-től március 14-ig tartott. A kiállításon összesen 432 művész 1977 művel volt képviselve, s azon majdnem kivétel nélkül minden művész nemzet résztvett. A rendkívül gazdag és érdekes kiállítás, amely a Társulatnak nagy utánjárásába és anyagi áldozatába került, nem végződött olyan eredménynyel, amilyent jogosan várni lehetett volna, aminek az az oka, hogy közönségünk ma még egyáltalában nem méltonyolja a művészetnek ezt a fontos ágát. A Társulat ezért fokozottabban fog a jövőben a grafika népszerűsítésében résztvenni. A kiállítást 34 nap alatt mindössze 11,205-en nézték meg és a rengeteg anyagból csak 111 műtárgyat vásároltak 21,992 korona 70 fillérért. A kiállítás 1000 koronás állami első díját Edvi Illés Aladár, 600 koronás állami második díját Mendlik Oszkár, a Művészet 1000 koronás díját Glatz Oszkár, a Társulat 1000 koronás díját Olgyai Viktor és végül a Lipótvárosi Kaszinó 500 koronás díját Poll Hugó nyerte el.

A grafikai kiállítást a rendes tavaszi tárlat követte, amelyen csupán magyar művészek vettek részt és amely április 4-től május végéig volt nyitva. Ennek a kiállításnak a bevételei és látogatottságának eredménye messze felülmulta az utolsó tíz évben rendezett bármely kiállításnak az.eredményét. Ez a rendkívüli siker legelsősorban Benczúr Gyula millenáris festményének tulajdonítható, amely országszerte általános érdeklődést keltett. A kiállítást 58 nap alatt 57,681-én nézték meg, míg az iskolák ifjúságának a köréből legalább 80,000-en látogatták, úgy hogy a látogatók összes száma közel 140,000-re tehető. A kiállítás nyers bevétele 30,548 korona 80 fillérre rúgott, amelyből a kiadásokat levonván, fedezhette a Társulat a múlt évi költségelőirányzatába veszteségképen beállított 5488 koronát, a grafikai kiállításból származó 8000 korona hiányt és még tetemes nyeresége is maradt. A kiállításon elkelt összesen 80 mű 69,800 korona értékben. A király vett egyet 2500 koronáért, az állam nyolcat 31,100 koronáért, a társulati nyerő tagok negyvenet 19,350 koronáért és a mágnások harmincegyet 16,850 koronáért. A kiállításon a 4000 koronás társulati díjat Zala György szobrászművész, a báró Harkányi Frigyes-féle 450 koronás, először kiállító művészeknek szánt díjat pedig Sámuel Kornél fiatal szobrászművész kapta.

A kiállítások sorozatában a harmadik Tornai Gyula festőművész külön kiállítása volt, amely október 10-től 24-ig volt nyitva. A tárlatot, melyen a művésznek másfélszáz alkotása volt kiállítva, 4864-en látogatták,nem számítvakb. 3000 tanulót, akik ingyen nézték meg a kiállítást. A nyers bevétel majd 2000 koronát tett, míg a művek közül 71 kelt el 45,535 koronáért. Az állam hármat vásárolt 2100 koronáért, magánosok pedig 68-at 41,435 koronáért.

A múlt évben az utolsó kiállítás a rendes téli kiállítás volt, amelyen szintén csak magyar művészek vettek részt, s amely november 14-től 1910 január l 5-ig tartott. A tárlaton összesen 217 művész vett részt 662 művel. A látogatók összes száma 38,338, a nyers bevétel 20,429 korona 70 fillér volt. A kiállított 558 eladó műtárgyból elkelt 137 mű 93,075 koronáért. A király vett hatot 7300 koronáért, a székesfőváros hetet 7700 koronáért, a társulati nyerő tagok nyolcvanhármat 30,095 koronáért, a magánosok harmincat 23,680 koronáért. Végül a Társulat a Nemzeti Képcsarnok-Egylet vagyonának a kamtaiból megvásárolt egyet 6000 koronáért a Szépművészeti Múzeum számára. A kiállításon kitűzött nagy állami aranyérmet Róna József szobrászművész, az egyik kis állami aranyérmet pedig Mendlik Oszkár festőművész, a másikat Glatter Gyula festőművésznek ítélte oda a pálya-bíróság. A néhai báró Rudics József-féle alapítványi ösztöndíjat Fenteiéi Molnár János festő, az Ipolyiféle díjat Boruth Andor festő, a néhai Ráth Györgyféle díjat Moiret Ödön szobrász, az Esterházy-féle vízfestmény-díjat Boemm Ritta festő és végül a Lipótvárosi Kaszinó díját Vesztróczy Manó festőművész nyerte el.

Melegen parentálja el a jelentés az elmúlt évben elhunyt választmányi tagokat: Lukács Antalt, Szűry Dénest és Apponyi Lajos grófot, valamint Donáth Józsefet, a magyar szobrászművészek nesztorát és kegyelettel emlékezik meg az elhunyt alapító tagokról is.

A tagok jelenlegi száma 8207.

A Munkácsy-síremléket a jelentés szerint még az idén reményű fölállítani a Társulat.

A vándorkiállítást, amelyet Balog Bertalannak, a Borsod-Miskolci Közművelődési Egyesület elnökének vezetésével 1906-ban rendezett a Társulat, az év őszén megismétli.

Egyhangúlag fogadta el a múlt évi zárószámadásokról szóló jelentést is, valamint az 1910. évi költségelőirányzatot. Végül a választásokra került a sor és a közgyűlés titkos szavazással a Társulat alelnökévé újból egyhangúlag Forster Gyula báró főrendiházi tagot választotta meg, aki hat éven át töltötte be a Társulat alelnöki székét és ez alatt az idő alatt páratlan lelkiismeretességével, kiváló szakértelmével, megbecsülhetetlen tapintatával és a művészet iránt lelkében lobogó őszinte lelkesedésével olyan értékes és eléggé meg nem becsülhető munkát végzett a Társulat és a magyar művészet érdekében, hogy az ő működése úgyszólván elválaszthatatlanul összeforrott a Társulat életével.

Végül a választásokat ejtette meg a közgyűlés.

A választmány tagjaiul megválasztattak a művészek közül: Benczúr Gyula, Knopp Imre, Szinyei Merse Pál (új), Kosztolányi Kann Gyula, Innocent Ferenc (új). Kallós Ede, Mérő István (új) és Bálint Zoltán; a nem művészek közül: gróf Andrássy Géza (új), Bárczy István, báró Forster Gyula, Glück Frigyes (új), Kammerer Ernő, K. Lipthay Kornél, gróf Nákó Sándor (új), Rudnyánszky Béla (új) és dr. Szmrecsányi Miklós. A festészeti zsűri tagjai lettek: Benczúr Gyula, Dudits Andor, Éder Gyula, Fényes Adolf, Glatz Oszkár, Jendrassik Jenő, Kacziány Ödön, Kézdi-Kovács László, Knopp Imre és Udvary Géza; a szobrászati zsűrié: Róna József, Zala György, Kallós Ede és Margó Ede; az építészeti zsűrié: Hikisch Rezső, Korb Flóris, Kosztolányi-Kann Gyula és Messinger Alajos; a számvizsgáló bizottság rendes tagjaiul Gyulányi Béla, Simon Ignác és Csuka Lajos, póttagjaiul pedig Marton Alajos és Weigerth Károly küldettek ki.

 

A MŰCSARNOK ÚJ VEZETŐSÉGE. A választmány a közgyűlés után, április 12-én tartotta meg alakuló ülését Berzeviczy Albert titkos tanácsos elnöklésével, amelyen megalakította a bizottságokat, megválasztotta a Társulat igazgatóját, helyettes igazgatóját és ellenőrét. A festészeti szakbizottság előadója lett Jendrassik Jenő, helyettese Brück Miksa; a szobrászatié Zala György, helyettese Róna József; az építészetié Lechner Ödön, helyettese Korb Flóris; a művásárlóé Dudits Andor, helyettese Márk Lajos; a gazdaságié Benkő Kálmán, helyettese Kohner Adolf dr,; a jogié zólyomi Wagner Géza dr., helyettese Bárczy István. Igazgatóvá immár tizenötödször és ismét egyhangú lelkesedéssel Benkő Kálmánt választották meg, míg helyettes igazgató Jendrassik Jenő lett, aki harmadik éve tölti be ezt a tisztséget. Az igazgatóság tagjai a szakbizottságok előadói és pedig: Dudits Andor, Lechner Ödön, zólyomi Wagner Géza dr. és Zala György lettek, ellenőrnek pedig Benke Gyulát választották.

 

A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT JUBILEUMA címen a "Művészet" ez évi első számában közölt hírünk kiegészítéseképpen megírhatjuk, hogy a társulat választmánya március hó 22-ikén tartott ülésén ismételten foglalkozott a jubileum évében rendezendő nagyszabású kiállításnak és evvel kapcsolatban a műcsarnok kibővítésének a kérdésével. Arra a fölterjesztésre ugyanis, amelyben a társulat a műcsarnok kibővítésére vonatkozó kérelmét 1909. április hó 23-án a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjesztette, mindezideig nem érkezett válasz, és így a választmány megbízta az igazgatóságot, hogy a kibővítés ügyét az új miniszternél, Zichy János grófnál újból szorgalmazza. Időnyerés és az eljárás megrövidítése céljából, a választmány Bálint Zoltán műépítész javaslatára fölkérte az igazgatóságot, hogy sürgősen gondoskodjék róla, hogy a kibővítésre vonatkozólag megfelelő tervek és részletes költségvetés készüljenek, hogy annak idején teljesen konkrét alapon lehessen a miniszternél a szükséges lépéseket megtenni.

 

MUNKÁCSY MIHÁLY SÍREMLÉKE. Az "Országos Magyar Képzőművészeti Társulat" által kiküldött bizottság május hó 16-án vette át annak a síremléknek 1/3 nagyságú mintáját, amelyet a társulat megbízásából Telcs Ede szobrászművész Munkácsy sírjára készített. A művész az átvétel után azonnal hozzáfogott az emlék kőbefaragásához, s így remélhető, hogy a Mester halálának tizenegyedik évében végre méltó emlék fogja megjelölni elhunyt jelesünk sírját. A síremlék a kerepesi-úti temető egyik legnagyobb és legmonumentálisabb emléke lesz. Hatalmas kőtalapzatból nyúlik ki a több, mint négy méter magas, kereszttel kombinált magyar kopjafa, amelyet a művészet gyászoló géniusza megkoszorúz. Az emléket, amelynek költségeit körülbelül felerészben lelkes magyar főpapok adományai, másik felerészében pedig az annak idején Munkácsy szobrára gyűjtött összeg időközi kamatai fedezik, elsőosztályú haraszti terméskőből fogják kifaragni. Az emléket alkalmasint még ez év őszén kegyeletes ünnepség keretében fogják leleplezni.

MUNKÁCSY MIHÁLY SÍREMLÉKÉNEK MINTÁJA TELCS EDE MŰVE
MUNKÁCSY MIHÁLY SÍREMLÉKÉNEK MINTÁJA
TELCS EDE MŰVE

 

A NAGY RÓMAI KIÁLLÍTÁS. A "Művészet" ez évi második számában már szólottunk az 1911. évben Rómában tartandó nagy nemzetközi kiállítás magyar csoportjának az előkészületeiről, amelyek azóta megint egy nagy lépéssel haladtak előre. Március hó 1-én ugyanis lejárt annak a szűkebb pályázatnak a határideje, amelyet Miklós Ödön, a kiállítás m. kir. kormánybiztosa, a római kiállítás területén építendő magyar művészház terveire kiírt, s amelyre a felszólított tizenkét műépítész közül hatan küldöttek be pályaterveiket. A pályázat zsűrije március hó 5-ikén tartotta döntő ülését és a kivitelt a pályázók közül Hoepfner Guidó és Györgyi Géza műépítészeknek ítélte oda, akik a kormánybiztossal már el is utaztak Rómába, hogy ott az építkezés mielőbbi megkezdése iránt intézkedjenek. Megjegyezzük, hogy a pályázat második díját Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műépítészek, a harmadikat pedig Balogh Lóránt műépítész nyerték el. A kivitellel megbízott műépítészek pályatervét a "Művészet"-nek ebben a számában közöljük.

A társulat igazgatósága és művészeti szakbizottságai ugyancsak március 5-ikén tartották meg a római kiállítás ügyében harmadik ülésüket, amelyen Miklós Ödön m. kir. kormánybiztos is részt vett. Miklós Ödön mindenekelőtt megköszönte a társulatnak azt a készségét, amellyel a római kiállítás ügyét a magáévá tette. Hangsúlyozta, hogy őt feladata megoldásában legelső sorban az az elv vezérli, hogy a kiállítással szemben fölmerülő minden jogos igény kielégítést találjon. Bemutatta ezután annak a közel 1500 [] méternyi teleknek a helyszíni rajzát, amelyet Róma városa a kiállítás területén a magyar művészház felépítése céljából rendelkezésre bocsátott. Ez a telek a kiállítás főútvonala mentén, közvetlenül a francia pavillon mellett és az osztrák pavillontól jó messzire fekszik. Javasolta ezután a kormánybiztos, hogy a kiállításra szerezzék meg Munkácsy Mihálynak Amerikában lévő két világhírű festményét is. Róna József mint a Magyar Képzőművészek Egyesületének elnöke, meleghangú köszönetet mondott Miklós Ödönnek a kiállítás érdekében kifejtett működéseért. Ezután a társulat és a kormánybiztos közt oly értelmű megállapodás jött létre, amely szerint a kiállítás anyagának a tervezetét, egy a Magyar Képzőművészek Egyesülete által erre a célra kiküldött bizottság fogja ez év szeptember hó végéig összeállítani, s ebből az anyagból fogja azután ez év október 15-ikéig egy ugyancsak az Egyesület által erre a célra kiküldendő fölvételi zsűri véglegesen kiválasztani. Határozatba ment továbbá az is, hogy a kiállítás a következő öt osztályból fog állani: 1. Két retrospektív osztály. 2. Modern festészet. 3. Szobrászat. 4. Grafika. 5. Építészet", továbbá az is, hogy a felvételi zsűri eljárásában és a kiállítás rendezésében, a kormánybiztos beleegyezésével az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállítási szabályzatai lesznek irányadók. Megemlítjük végre, hogy a Magyar Képzőművészek Egyesülete által a kiállítás anyagának az előkészítésére kiküldött bizottság a következő tagokból áll: Dudits Andor, Jendrássik Jenő, Kézdi-Kováts László, Szinyei Merse Pál, Róna József, Zala György, Olgyai Viktor, Túli Ödön, Bálint Zoltán és Gerster Kálmán. A felvételi zsűri tagjait az egyesület később fogja megválasztani.

 

VENEZIAI KIÁLLÍTÁS. Venezia városa arra való tekintettel, hogy 191 l-ben Rómában lesz nagy nemzetközi művészeti kiállítás, elhatározta, hogy legközelebbi nemzetközi kiállítását ebben az évben rendezi. A kiállításra természetesen a magyar művészeket is meghívták s így a tárlaton a magyar művészet is méltóképpen képviselve lesz. Erre az alkalomra a veneziai magyar házat Maróti Géza építőművész alaposan átdolgozta, úgy hogy most összesen két kiállítási terem fog a magyar festőművészet és szobrászat alkotásainak az elhelyezésére rendelkezésre állani. Az iparművészeti tárgyak befogadására szánt helyiségek régi berendezésükben megmaradtak. Zichy János gróf m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter még március hó folyamán értesítette a Társulatot és a Magyar Képzőművészek Egyesületét, hogy a kiállítás hivatalos jellegű csoportjának a szervezésére, a kiállítási anyag beszerzésére és elbírálására meghívta a bizottság tagjaiul Dudits Andor, Jendrássik Jenő, Brück Miksa, Kézdi-Kovács László és Déry Béla festőművészeket, Róna József és Zala György szobrászművészeket; a szolnoki művészek egyesülete részéről Fényes Adolf és Szlányi Lajos festőművészeket, a Magyar Akvarellisták és Pastellisták, továbbá a Magyar Grafikus Művészek egyesületének a részéről azok elnökeit és titkárait: Nádler Róbert, Edvi Illés Aladár, Rauscher Lajos és Olgyai Viktor művészeket. Végül a magyar iparművészetnek a veneziai kiállítással összefüggő érdekei szempontjából Györgyi Kálmánt, a Magyar Iparművészeti Társulat igazgatóját nevezte ki, a bizottság munkálatainak a vezetésével pedig a művészi kormányzat szempontjainak az érvényesítése céljából dr. K. Lippich Elek miniszteri tanácsost, a művészeti osztály vezetőjét bízta meg.

 

A MŰVÉSZI SEGÉLY- ÉS NYUGDÍJALAP GYARAPÍTÁSA. A Képzőművészeti Társulat pár év óta a rendes kiállításain kiállított, állami és hatósági megrendelések szerzőitől a bejelentett biztosítási érték után 1%-ot levont a művészi segély- és nyugdíjalap gyarapítására, ami a múlt 1909. évben nem kevesebb, mint 2397 K 70 fillért hozott az. alapnak. Ezt az illeték-kötelezettséget a választmány egyik legutóbb tartott ülésén a tárlatokon kiállított magánmegrendelésekre is kiterjesztette s egyúttal kimondotta azt is, hogy mindazokat a műveket, amelyek mint "magántulajdon" vagy mint "nem eladó" vannak a képakasztó kártyákon jelezve, a magánmegrendelés fogalma alá sorolja és így az l% nyugdíj-illeték megfizetésére kötelezi.

 

MUMERUS CLAUSUS A TÁRSULAT KIÁLLÍTÁSAIN. A "Magyar Képzőművészek Egyesülete" nemrég azzal a kéréssel fordult a Képzőművészeti Társulat igazgatóságához, mondja ki, hogy a társulat rendes kiállításain a felvételi zsűri egy-egy művésznek legfeljebb tíz alkotását fogadhatja el. Az igazgatóság az idő rövidsége miatt ezt a kérdést érdemileg még nem tárgyalhatta, úgy-hogy a Tavaszi kiállításon még a régi rend állott fönn. Legközelebb azonban tárgyalni fogja és konkrét javaslatot terjeszt a választmány elé.


ŐSKOR EGRY JÓZSEF FESTMÉNYE
ŐSKOR
EGRY JÓZSEF FESTMÉNYE

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003