Nyolcadik évfolyam, 1909    |   Első szám    |    p. 42-45.    |   Facsimile
 

 


PAPIRSZELETKÉK

KIVITEL

Valamely mű jósága nem függ a szép részletektől ; ezeknek szép egésszé kell olvadniok.

Lessing

*

Semmiképpen se hidd, hogy oly szépre kell festeni a szemet, hogy az aztán már nem is hat szemnek. Ugyanez áll a test többi részeiről is. Inkább arra ügyelj, hogy minden rész megkapja a magáét s hogy ezzel az egész széppé váljék.

Platón

*

Nincs az a művész, aki kiváló eredményre jutna, ha nem- szokta meg a dolgokat a maguk egészében nézni és megfigyelni, mily módon hatnak a szemre, ha annak tekintete az egészre irányul s nem juttatja külön érvényre a részleteket.

Joshua Reynolds

*

Ha azonban hiányosság mutatkozik a mű egészében, úgy az egész mű hiányos, ha még oly jók is rajta az egyes részletek.

Goethe

*

A mi művészetünkben semmi sem kíván oly szakadatlan erőfeszítést és körültekintést, mint az egész mű általános hatásának figyelembe vétele. Sok tanulmányt kíván ez és nagy gyakorlatot; igénybe veszi a festő egész szellemi erejét, holott ezzel szemben a részletek finom vonásokkal dolgozhatók ki, ami nem akadályozza meg, hogy ezalatt a festő elméje egyéb dolgokkal is foglalkozzék. Figyelhet akár egy színdarab vagy elbeszélés felolvasására is, anélkül, hogy ez megzavarná. Az a művész, aki a maga renyheségét legyezgeti, mindig azon lesz, hogy kitérjen e megfeszitő munkásság elől, erejét inkább az egyes részletek finom kidolgozása könnyű és kényelmes munkájára fogja fordítani, amire Cowley jól jegyzi meg, hogy az "a lustaság fáradságos műve".

Joshua Reynolds

*

Ha a festő kizárólag képének egy részletére ügyel, megeshetik vele, hogy gondolatban szinte kerettel veszi azt körül s ezzel egy új kompozíció kiindulópontjává tesz valamit, aminek csak alárendelt részletnek kellett volna maradnia.

R. A. M. Stevenson

*

Ha egy festő, bemutatván a képét, észreveszi hogy a nézőket meglepi valamely másodrendű részlet szépsége, percig se habozzon: áldozza fel a művét.

Jules Breton

*

Mindig a kép egészén kell festeni, mindig a nagy tömegek vagy testek együttes hatásán kell alakítani ; sohasem szabad egyes részletek kivitelébe fogni, azokon csak futólag és mellékesen szabad javítgatni.

Arnold Böcklin

*

Hány festő készít jó vázlatot s elrontja, amikor ki akarja dolgozni.

Vajjon miért?

Azért, mert azt hiszi, hogy a vázolás és kivitel két egymástól különböző művelet.

Ez a tévedés aztán zavarba ejti.

Szélesen, összefoglalva fog a vázlathoz, anélkül, hogy az egésznek összhangját szem elől tévesztené. A kivitelnél azonban másként jár el. Félénkké válik a figyelem túlfeszítésétől ; szeretettel becéz minden részletet, nehézkessé, bágyadta, merevvé teszi, a mű egésze pedig egyre kevésbé kifejezővé válik.

Éppen ez okból legyen a kivitel ugyanannak a műveletnek a folytatása, amellyel a vázlat készült, ugyanannak a széles, összefoglaló látásnak alapján.

Erősítsen, töröljön, javítson mindig az egészen a kifejezés szükségességéhez képest, míg a kép el nem készült.

Minden ecsetvonás, amely nem gyarapítja a kifejezés tömörségét, nem csak fölösleges, hanem árt.

Jules Breton

*

Az igazi kidolgozás művészete azon fordul meg, vajjon egyesül-e benne a részletek kivitele az egésznek harmóniájával. Klasszikus műben a részletek hangsúlyozása ellenére is az egésznek nagy s egyszerű vonása sohasem vész cl.

Wilhelm Trübner

*

A festő, aki csak a részleteket hajhássza, mesteremberré válik. Ha meg csak általános hatásra pályázik: szemfényvesztő válik belőle.

John Ruskin

*

Megcsinálni a képet más, mint mindent megcsinálni a képen. Aszút ad a művészet, nem összekotyvasztott lőrét.

Max Liebermann

*

Valaki azt írta a barátjának: "Nem volt időm arra, hogy rövidebben fejezzem ki magaméit". Tudta, hogy az előadás művészetében nehezebb a sok, mint a kevés.

Winckelmann.

*

Minden fölös dolog hitvány.

Dürer

*

A fölösleges részlet élősdi: kikezdi a nagy művet is.

..

*

Mindig nyereséget jelent, ha valami fölöslegessé válik a képen. Ezzel nemcsak az elkészítés munkája rövidül meg és gyorsabbodik, hanem, ami még fontosabb, a néző munkája is egyszerűbbé és könnyebbé válik.

Arnold Böcklin

*

Kerülje ama bizonyos apró részleteket, amelyeket a közönség szépen kidolgozottaknak minősít. Azokhoz a dolgokhoz valók ezek, amelyek megzavarják a gyermeket, megcsalják a legyet, mulattatják az ostobát.

W. M. Hunt

*

Mentül több gondosság, figyelem, fáradozás ! De semmi túlzott kidolgozás! Mert, fiaim, a készrefestés nem jelent festési készséget.

Louis David

*

"Kész" rendesen azt jelenti nálunk, hogy "sima". A madár akkor "kész", ha repülni tud.

W. M. Hunt

*

Véleményem szerint egy műnek legcsekélyebb részét sem szabad elhanyagolni.

Adalbert Stifter

*

A lelkiismeretes gondosság bizonyára erény. De nem hat különösképpen bájlón.

Eugene Delacroix

*

Minden kész legyen, semmit sem szabad elejteni.

Eugene Boudin

*

Egy hibás részlet halomra döntheti az egészet.

Henry Regnault

*

Festők, akik minden részlet tökéletességére törekednek, rendszerint egyetlen ponton sem érik el azt.

Eugene Delacroix

*

Véleményem szerint a részletek kidolgozása célja legyen minden művésznek. Ne maradjon el a kép a mögött, amit ncmzedélcek óta a kép részletes kidolgozásának fogtak fel.

Edward Burne-Jones

*

Lehet mesteri módon is "befejezetlenül" hagyni a képet. Aminthogy lehetett hadvezér, aki a háborúban mesteri módon tudott tétlen maradni.

Hubert v. Herkomer

*

Egy vonással se fessünk többet a képen, mint amennyire erengedhetlenül szükségük van azoknak, akiknek a képet festjük.

Arnold Böcklin

*

Kínos kidolgozás éppen nem jelent befejezettséget.

David Wilkie

*

Aki megtámadja a kidolgozást, aláaknázza magát a művészetet.

William Blake

*

A képnek végsőig való kidolgozása éppen nem kárhoztatható. Sajátos varázst rejthet magában, ha a tekintet érdeklődéssel követheti a részleteket. Csak ügyesen és művészi módon legyenek előadva.

Arnold Böcklin

*

Igaz, a géniusz egyetlen ötlettel is és villámszerűen nyilatkozhatik meg. De a villám nem állandó jelenség, a műremek viszont igényt tart az állandóságra. Aki arra vágyik, hogy az életben mesterként tiszteljék, tudnia kell művét befejezni; így volt ez régen s így lesz ezután is.

Otto Knille

*

Nem, a kép nem megy tönkre, ha készre festjük! Lehet, hogy a kész műben kevesebb tér nyílik a képzelet számára, mint a megkezdett munkában ... Lehet, hogy a vázlat azért tetszik annyira, mert mindenki a maga ízlése szerint egészíti azt ki ...

A művész nem rontja el képét azzal, hogy befejezi. De midőn lemond a vázlat sejtelmességéről s kizár minden belemagyarázgatást: teljesebben adja egyéniségét és számot ad tehetségének terjedelméről, de határairól is.

Eugene Delacroix

*

Nincs mű, amely túlontúl volna kidolgozva, - feltéve, hogy szorgalmunk fején találja a szöget. Mégis azt tapasztaltam, hogy a részletezés túlzott szorgalma tíz esetből kilencben ártalmas volt, még nagy mesterek kezén is.

Joshua Reynolds

*

Az öreg Thorwaldsen-t figyelmeztették, hogy márványmunkásai a minták egyes részleteit olykor nem dolgozzák ki eléggé tisztán és pontosan. Tudom, - válaszolt — de nem vetek rá súlyt, mert az egészre van gondom. Remélhetőleg olyanok a munkáim, hogy a valamicskét jobb vagy valamicskét gyöngébb kivitelt elbírják.

Thorwaldsen

*

Ha a közönség elé lépünk, le kell vetnünk a szerencsés pongyolaságokat, amelyek szenvedélyévé válnak a művésznek.

Eugene Delacroix

*

A készrefestés, ha nem művészi szükségesség, aligha több, mint udvariasság a közönséggel szemben.

Gustav Floerke

 

VEGYES.

Millet-en kívül nincs festő, aki oly kevéssé tudott volna rajzolni és festeni, mint én, s mégis oly jó képeket teremtett.

Jozef Israels.

*

Millet azt mondta egyszer Michelangeloról, hogy képesnek látszott egyetlen alakban megtestesíteni az egész emberiség erényét vagy bűnét.

*

Midőn Roll kiállította óriási képét, a "Munkát", amelyen ötven alak látható, így szólt Degas: "Tömeget nem ötven alakkal ábrázol az ember, tömeget öt alakkal kell kifejezni".

*

Midőn Ingres egyszer a tanítványait a Louvre-gyűjteménybe vezette, a Rubens-gyűjteményhez érkezve, így szólt: "Köszöntsék uraim, de ne nézzék meg".

*

Cornelius - mondják — így szólt egyszer Overbeckhoz: "A te ecseted nyomán a farizeusok is szentekké válnak".

Közli: T. H.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003