Hetedik évfolyam, 1908    |   Negyedik szám    |    p. 254-266.
 

 

MÁNYOKI ÁDÁM LEVELEIBŐL

Mányoki Ádámnak néhány levelét szándékozom közölni, melyek a gyömrői Teleky-család kolozsvári levelestárából kerültek az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárába.

E levelek Mányoki életének második feléből valók, abból az időből, midőn Drezdában - mint egyik levelében írja - - a "Felséges Lengyel Király és Saxoniai Elector Augustus eő Felsége Udvari Képírója" volt. Ez időben ismerkedhetett meg Teleky Ádám gróffal, a későbbi híres generálissal és vele barátságot is kötött. Legalább erre következtethetünk azon néhány levélből, mely a köztük folytatott levelezésből fönnmaradt, vagy legalább eddig előkerült. Maga Teleky Ádám még ifjú volt abban az időben, ki nemcsak kedvtöltésből járta a külföldet, hanem azért is, hogy fényes pályát keressen magának. Merész és vállalkozó volt, aki azonban később, a császári hadseregben, bár magasra emelkedett, igazi poziciót nem tudott kiküzdeni magának. Mária Terézia fényes udvara elpuhította, elhízott annyira, hogy kövérsége miatt kvietál-nia kellett. Életét maga megírta egy hosszú verses életrajzban, mely szintén ott rejtőzik még a múzeum levéltárában.

Sajnos, e levelek magának a művésznek életéről való tudásunkat nem sokkal gyarapítják. Annyit kétségtelenné tesznek, hogy többször megfordult itthon. Ilyenkor Tóthfalut kereste föl, ahol öccse, Sámuel, református pap volt. Ehhez húzódtak szülei is, kikről maga a művész is kegyeletesen gondoskodott. Megtudjuk azt is, hogy szándéka volt itthon letelepedni, mikor udvari állását elvesztette. Haza is jött, de nem azért, hogy örökségét fölvegye, hanem egy régi adóssága behajtása végett, mint alább rámutatok. Jó szivéről nemcsak az a szívesség tanúskodik, mellyel Teleky Ádám ügyes-bajos dolgaiban eljárt, hanem még inkább az, amit e levelekből tudunk meg, mint segített kuruc Vay Ádámon.

Ismeretes, hogy Mányokit II. Rákóczi Ferenc pártfogása juttatta be udvari festőnek. Mikor a fejedelem és társai bujdosásnak indulnak, éppen akkor jutott a művész nyugalmas és vagyont, kitüntetést hozó állásához. A bujdosók pedig napról-napra jobban érezték az élet terheit, mivel itthon jószágaikat elszedték, készpénzük pedig, azután meg lassan-lassan drágaságaik is egyre fogytak. Bizony sokukra, kik itthon óriási birtokok urai voltak, ránehezedett a szegénység. Vay Ádám is ide jutott. Dancigban "in exilio" rászakadt a szükség. Ez állapotában fordult Mányokihoz. Szánakozásra méltó állapotján annyira megindult a művész szive, hogy 1713 július 1-én 200 aranyat adott neki kölcsön, jóllehet már akkor jól tudta, hogy a fiskustól minden jószága elfoglaltatott, következésképpen onnan kevés reménységet várhatott. És ő még ugyanazon évben újból adott 10 aranyat kölcsön az ifjú Vay Ádámnak is.

Vay Ádám azután Rodostóba került a fejedelemmel s ha nem feledkezett is meg adósságáról, bizony a legjobb akarattal sem tudta visszafizetni még egyszeresen sem, nemhogy duplán, amint egykor ígérte. Maga Mányoki sem igen törődött a dologgal. Mikor azonban kiesett a lengyel király kegyelméből és hazajött, hogy itthon állandóan megtelepedjen, elérkezettnek látta az időt, hogy valamiképpen pénzéhez jusson.

Erre jó alkalmul kínálkozott az, hogy a Vay-család tagjai összegyülekeztek osztályt tenni (l731). Sietett tehát Mányoki egy hosszú, de érdekes levélben hozzájuk fordulni. E lépésre bizonyára Teleky Ádám bíztatta, ki atyja nevében is, a magáéban pártfogását ajánlotta. Annál inkább tehette ezt, mert édesanyja Vay Kata volt, Vay Ádám leánya.

Hanem hiába volt a művész minden igyekezete. Maga nem is várta meg idehaza az osztályt, hanem öccsét bízta meg az ügygyei s nem lehetetlen, hogy ennek javára le is mondott. Öccse azután arra is rászánta magát, hogy a szentendreszigeti Tótfaluból elmenjen az erdélyi Lónára és személyesen sürgesse az ügy elintézését. De így se sokra ment, mert Busárdiné asszonyom, meg Kemény Simonne asszonyom — mindkettő Vay-leány - semmit sem akart tudni kielégítéséről. "Lássák ugyan eő Ngok - - fakad ki keserűségében Mányoki Sámuel Tótfaluról 1732 okt. 27-én Teleky Ádámhoz írt levelében - - ha ugyan azzal meggazdagodnak-e? Noha ez úgy esnék, mintha mostan segíttenék nyomorúságban lévő édes Attyokat." Nemis igen terheli már Teleky Ádámot követelésével, hanem inkább arra kéri, hogy azt a két jó paripát, melyet bátyjának igért, küldje el neki. Annál is inkább, mert lónai útjában egyik lova megsántult, a másik pedig úgy kifáradott, hogy vontatót kellett fogadnia.

Mányoki Ádám Telekyvel általában franciául levelezett; de egy nyugtatványon kívül van több magyar levele is. Hosszas, csaknem állandó külföldi tartózkodása alatt nem felejtett tehát el magyarul s ez mindenesetre nem kis érdeme.

Leveleit időrendben közlöm az eredeti helyesírása szerint, csak az interpunktáláson javítottam:

 

1.

(Teleky Ádám grófot értesíti, hogy szerencsésen megérkezett Tótfalura; igéri, hogy meglátogatja Pesten, hogy fiuk számára arcképüket lefesse.)

Monseigneur.

Votre obligente et Gracieuse lettre que j'ay eu l'honneur de recevoir apres mon arrivé d'une certaine voyage que j'ai étoit obligé de le faire pour quelque tems, m'avoit empecher d'avoir l'honneur de m'acquiter plus promptement des mes devoirs, pour vous en donner de nouvelles de part et d'autres, et a meme tems du voyage de Dresde jusqu'icy, que j'ay fait dans 10 jours des tems, Dieu mercie assé heureusement. De mes autres affaires je ne vous saurais en donner des Certaines, puis quii y faut encor du tems. Monseigneur Le Comte Mons. Votre Pere, et Madame Votre mere ne sont pas encore arrive, comme on le dit, d'ailleurs j'espere gvils seront a Peste comme je les ay margvér dans la Lettre de Mons. le Comte de Joseph. Et s^/1 plait au Seigneur, j'yrai du main matin, et d'abord gvand je arriverez, je ne mangverér pas d'aller voir s'yl seront, pour les assurer de mes tres humble respect, et de les Supplier de votre part, pour leurs portraits, pour vous en faire cette plaisir et d'avoir l'honneur de vous obliger par la. Afin gve je mo puisse flater d'etre un de vos Sinciere et fidele serviteurs. Mon Pere et ma mere, mon Frere et tout la familie vous sont infiniment obligée avec mőy, de Votre Gratieuse Souvenir. Ils vous assuraient toutes leurs tres humble Re-spet, vous souhaittent toutes Sorte de félicité, celon Votre Rang et Gvalité, au reste jay l'honneur d'etre avec bien du Respet.

Monseigneur

Votre tres humble et

Thotfalu le 12. 7bris tres obeisant Serviteur 1724. Á. de Mányoki m. p.

Kívül:

A Monsieur

Monsieur Adam, Comte Teleki ets. tres humblement

/ a Dresde.

A boríték visszáján:

1724. Die 25 7bris vettem Dresdae.

Külön lapon: Le Porteur de celle ci, est Mons. Michel Sallai, Etudien, et Théologien Reformé, je l'honneur de vous la recommen-der Comme un Confraire de la Religion, vous aurez la bonté d'avoir quelque peu de Soin pour lui. Vous obligerer cellui qui est jusqu au Tombeau.

Mons: votre tres obeisant

Serviteur A.de Manyoki m. p.

 

2.
(Teleky Ádám megkérte az éppen Bécsben tartózkodó Mányokit, hogy Dommanger Miklós drezdai kereskedőnél lévő adósságát fizesse meg abból a pénzből, melyet öccse vitt magával, aki Bausner mentorságával külföldre ment utazni. Ez ügyre vonatkozik a 3. sz. alatt közölt elismervény és a 4. számú levél is, melyet valószínűen — mivel címzése hiányzik - - Teleky Pál grófhoz, Ádám apjához írt a művész).

Monsieur

J'espere que vous aurez reçu la lettre que j'ai eue l'honneur de vous ecriere; a cette heure j'ai celui de vous faire tenir la lettre, que Mr. Dommenger m'a envoyé pour vous et de vous reiterer la tres perfette estime gve je Conserve toujours pour vous: Je ne chouse pas Monsieur, gve Mons. Dommanger ne vous mande la fin tragigve de l'affaire gv'il y a en entre Mnsge le Comte de Vizthum et St. Giles, gvi a la fin a été terminé par la mort du premier, ce gui m'a beaucoup touché, car cétoit un galanthomme, personne n'y perdra plus gve le Roy, car il l'aimait beaucoup: l'on ne parle gve des Alliances gvi de concluent de part et d'autre, c'est a gvi me fait croire, que nous aurons toujours la Paix, et J'ai l'honneur d'etre avec bien du Respet.

Monsieur

Votre tres humble et tres

obeisant serviteur A. de Manyoki m. p. Vienne a. 24ieme Avril 1726.

Kívül: A Monsieur

Monsieur Adam, Comte

Teleki, Gentil'Homme de la Chambre

de Sa Majesté le Roy de Pologne et

Elect. de Saxes etc etc.

 

3.

Én Mányoki Ádám Felséges Lengyel Király és Saxoniai Elector Augustus eő Felsége Udvari Kép írója recognoscalom praesentibus his omnibus, id est cum suo Interesse computatis, a melly négyszáz és hat kurta Tallérokkal volt adós Méltósáfgos Gróf Széki Teleki Ádám Urfi Dresdai becsületes Kereskedő ember Dommanger Miklós Uramnak eő Kimé azon summa pénzt nékem assignálván ide penes ejusdem assignationem a fellyebb megnevezett Grófi Urfi édes Attya Ura Mlgos Gróf Széki Teleki Pál Uramtul itt in toto et plenaire levaltam, és azon becsületes Kereskedő ember assignatióját pro futura cautela kéziben is adtam; mint hogy pediglen a Gróf Teleki Ádám Uram eő Mga contractussa még nálla vagyon azon becsületes Kereskedő embernél Dommanger Miklós Uramnál, tartozom sub nobili parola azon obligatoriat vagy Mgos Gróf Teleki Pál Uramnak, vagy édes fia Mgos Gróf Teleki Ádám Urfinak eő Ngoknak kezekhez szolgáltatnom, mellynek nagyobb bizonyságára adom ezen szokott pecsétemmel és kezem írásával meg erősített levelemet futuro pro testimonio. Datum Viennae 28. Maii 1726.

(A pecsét hiányzik. Ez is, meg a törlések is azt mutatják, hogy csak az eredeti kópiája. Olyan szépen és gondosan sincs írva, mint levelei.)

 

4.
Méltóságos Groff Úr!

Ajánlom Ngodnak mint nekem Kglmes nagy jó Uramnak alázatos szolgálatomat.

Alázatosan követem Ngságodat, hogy kötelességem szerint a Méltóságos Úrnak ide való érkezésemet mind addig meg nem jelentettem, melynek az oka a Distractiok, s ide s tova való sok járásom. Reménlem azonban Ngsod szerencséssen az Méltóságos Úri Famíliájához oda érkezhetett, mellyet én a jó Istentül tiszta szívembül kívánom, hogy a Méltóságos Úr jó Egészségben találhassa, az utánnis tárcsa Ngodat azon kívánt friss jó Egességben egész Méltóságos Úri Famíliájával. Újságom most egyéb nincsen, hanem az, hogy a Lengyel Királynak Fölséges Uramnak Moritz nevű Fia, egy Königsmarck nevű Groffnétul való, a Curlandiai Herczegnét vette el, és így Curlandiai Herczeggé lett. Mely Herczegné a Moska Czárnak közel való Attya-fia és a Mecklenbourgomi Herczegnének az Húga. Ebben a dologban a Czárné_és a lengyel Atigustás Királ munkálkodtanak, mely dolog ellen a Lengyelek a jövő Diétán nagyon fognak szollani, de elég az, hogy a Czárné s a Lengyel Királ a Moritz fiának pártyát fogják.

Az Hannoveromi Merczeg, a ki régenten Bécsben lakik, az Angliai Királynak az Eöcse, ez napokban hirtelen megholt, hihető, minden jószága a Jesuitákra fog maradni, mert az eő Gyontató papja Jesuita volt, s mindeniben totum fac volt, ez fogja mindenét kezéhez venni. Erdél Országban Ngodhoz való menetelemről még semmit nem írhatok, hanem Somogyivár (így!) Uramot várom Dresdaról, ha eő Kgle el érkezik, akkor válik meg, mire resolválhatom magamat. Az Obligátodat avagy Vechselt meg küldötte Dommanger Uram, de mivel hogy Bausner uramnál lévő Joseph Grof Urfi eő Nga pénze eő Kglménél vagyon, és Eő Ngátúl ordere vagyon, hogy ezt a pénzt addig ki ne adgya kezébül, míg azon Obligatoriat kezéhez eő Kglmének Bausner Uramnak nem adgyák, mivel pedig Dommanger Uram azt meg nem írta, menyit adott az Urfi eő Ngságának számára, tehát így nem tudom, mennyit fizetett és menyit kel Bausner Úrtól eő Kglmétül fel venni. Ez iránt penig elvárom minden órán Dommanger Uram levelét. Azután az Obligatoriat Bausner Uramnak küldöm, Bausner Uram osztán el fogja Erdély Országban a Méltóságos Urnák küldeni.

Ezzel ajánlom a Méltóságos Urat az Istennek job keze alá egész Méltóságos Úri famíliájával eggyüt, magamat penig a Méltóságos Úr Gratiá-jában, és maradok minden Respestussal

Méltóságos Gróf Úr! Mint nekem Kglmes Nagy jó Uramnak Jenáé die 19. August. " alázatos és sincerus 1726. igaz szolgája

Mányoki Ádám m. p.

 

5.

(Teleky Ádámnak ugyanazon híreket írja meg, mint az előbbi levélben, de a hannoverai herceg halálát bővebben.)

Monsieur,

Cauroit etc de mon devoir de vous avoir repondu plutos Sur l'honneur de vos gracieuse Letre, mais les Disctraction, et les voyages par ci parla que j'avaism'ons empecher d'exécuter plutos en vous donnent des nouvelles de mon heureuse arrivé i'ci en Hongrie: ce pour gvoi je vous supplie d'excuser ma silance, vous prient tres humblement de me Continuer toujour de vos bonnes Grâces comme au par avant, je tacheroit de le mériter.

Le Nouvelles gve j'ay apresent sont, que le Comte Moritz, est fait Dux de Courlande et gv'il épouse la veufe Duchesse de Cour-lande, Princesse de Moscovie, et Soeur de la Duchesse de Mecklenbourg, Voila un grand bonheur pour un Bâtard, il est bien Vrai, que cela s'est fait a l'inscu des Polonois, gvi en parleront asse hautement a la future Diete, mais il suffit gve la Souveraine de Moscovie et le Roy de Pologne, sont Pour lui. Le Prince de Hanover le frere du Roy D'Auguste terre est mort a Vienne subitiment et cela par l'imprudance du Mediän, car ayant pris au soir de la Giocolata, et s'étant depuis mjs au lit, il lui prit un petit vomissement, sur cela il fit venir le Medicin, gvi lui dit gve c'etoit bon, et quii aideroit la Nature, en lui fuisant donner de la Medicine pour vomir, et comne il y avoit mis un trop grand gvantité de la racine de Hipecacauna, cela la force tant, gve le filet, gvi est rependu sur le Coeur lui Sortit gva si pur la bouche, et le fit mourir. Personne n'en a plus de joye gve le larron de Wolff, son Pere confesseur, Jesuit, et fidele serviteur du Diable, car il aura en partage, et son argenterie, et les Tapeceries, et un Jardin qu'il a acheté depuis peu, aura la Mandit race et engeance de l'enfere, je veux dire la confraternité des Jésuites Voila Mons: ce gve jay l'honneur a vous dire a présent. Au rest j'ay l'honneur d'etre avec bien de l'attachement et du Respect.

Monsieur

Votre tres humble et

tres obeisant Serviteur

et fidel Ami A. de Mányoki m. p.

P. S. Je vous suplice de présenter a Madame la Comtesse Mad. votre chere Mere mes tres humble Respect et a Mess, le Docteur et Mons: Gyulai mes tres nubi. Compter. Compte rendu?)

A borítékon:

A Monsieur

Monsieur Ádám Comte de St.

Empire Teleki, Gentille Homme de

la Chambre de Sa Majesté de Roy de

Pologne, utv Rlect. de Saxe ets. ets.

a Lone.

 

6.

(A Vay Ádámnak adott kölcsön ügyében az osztályra összegyűlt Vay-család tagjaihoz).

Méltóságos és Tekintetes Uraknak és

Aszszonyoknak, ajánlom Ngtoknak Kgmetek-

nek alázaíos szolgálatomat.

Már egynéhány esztendeje el múlt, miúlta csak arrúl gondolkozom, hogy minemű módot találhassak, hogy az én noha már régen, de mind azonáltal igaz Praetensiomat a Méltóságos Uraknak és Aszszonyoknak eleibe alázatossan adnám és repraesentálnám, de mind eddig is nem találtam ollyan alkalmatosságot, mint a melly mostan elő adandó lészen, a holott csak nem az egész Méltóságos Úri Família bizonyos helyen maguk közt celebrálandó ujjab osztály iránt fog cencu-rálni. Kire való nézve a Méltóságos és Tekintetes Urakat és Aszszonyokat legelsőben is alázatosan kérem, méltóztassék azon Irgal-masságot Consideralni, mellyel én az Istenben boldogult M Vay Úrhoz és annak T. Úri famíliához (így!) voltam, midőn idegen országban az az Danczkán in Exilio nagy szükségben lévén, Fogarassy István Uram által tudtomra adván és eő Kglme által igen kéretvén, hogy a M: Urnak szánakozásra méltó állapottyát meg tekintvén Assistentiával lennék akkori nagy szükségében. Mellyen is szívem annyira megindult, hogy anno 1713 prima July Intertentiójára küldöttem kétszáz aranyat, mi iránt mind ez mai napig semmi egyéb consolatiora (így!) nincsen és nem is volt, hanem csak az, hogy a M: Úr és a M: Asszony maguk saját keze írása alatt való Originális Obligatoriojokat mind eddig minden haszon nélkül kezemnél tartom és ezen kívül egy mást, a melly Tiz species Aranyrúl vagyon a Ttes Ifjú Vay Ádám Úr subscriptiója alatt de dato 6. bris 1713. - - Mind ezekrül mind az akkoron jelen lévő M: Aszszony, mind a T: két Urfiakkal együtt bizonságot tehetnek. - - És jól lehet akkor már jól tudtam, hogy a Fiscustul minden Jószága elfoglaltatott és következetes képpen nékem onnan kevés reménséget lehetett várnom, mind azonáltal én a M: Urnak nagy Tekintetű Úri famíliájára és Maradékira tekintettem, a honnan nem csak annak refusióját, hanem még azon föllyül való kegyes jó Akarattyokat minden bizonynyal- reménlettem, sőt most annyival inkább reménlem, hogy a M: Úrral közölt Irgalmasságot egyszer refurdálni fogják.

Mert úgy is az háladatosság a Jó cselekedetek között legjeleseb és főb virtus, melyrül és maga eő szent Fölsége illyetén Ígéretet tett, ha valaki az eő Felebarátjával irgalmasságot cselekszik, tehát az is hasonló irgalmassággal jutalmaztatik meg. Mind ezeket considerálván nem hiszem, hogy (midőn egy alkalmatossággal a M: Urat Danczkán udvarolnám), most is azon szókat, mellyeket akkor mondott könyvező szemmel, valaki a maradéki közül a nélkül hallgathatná, ügy mint: Úgy tartom a Kegyelmed hozzám mutatott speciális aflectióját, mint ha az Isten immediate az Égbűl egy Angyal által küldötte volna. A mellett penig az öt lévő Úri famíliát a kinlévőkkel eggyüt az Istenre kénszentvén arra kérte, hogy ha Istennek titkos Decretuma szerint néki Magyar Országba viszsza menni nem engedné, minden tehetségükkel azon lennének, hogy engemet minden fogyatkozás nélkül cum gratiarum actione illendő képpen contentálnának, melly iránt is ez Originális Obligatoriának Ngtoknak megküldött párjábul bővében lehet az M: Urnák szívbéli rendelését ki tanulni.

Tudom is, hiszem is, hogy ha az Úr Isten a M: Urat ide Magyar Országba behozta volna, már régen, ha magának fogyatkozást cselekedet volna is, duplán refundálta volna: ha penig az én szánakozó szívem a Jó Urnak nagy szükségén akkor meg nem eset volna, hanem az helyet azon pénzt a Bankóban (így!) tettem volna interesre, vallyon mitt nem kerestem volna eddig véle. E helybül considerálhatni minemű nagy károm következet énnekem az én másokon való könyörületességem miat, kivált mostan, midőn magamnak is nagy szükségem érkezet az ide s tova való járásom miat, anyira, hogy a mostani intentiom, úgy mint az itt való le telepedésnek szándéka a.miat igen nagyon akadályoztatott. És noha énnekem akkori időben bizonos dologra'nézve magamnak is azon pénzre szükségem volt volna, de még is a magam állapottyát nem anyira consideráltam, noha szegén legény voltam, még is a jó Úrral kívántam jót cselekedni. Én kivülöttem bizonyára igen kevés, vagy talán senki sem találkozott volna, kivált az akkori időben, a kinek a szíve rajta meg eset volna, ha még sokkal nagyobb szükségben találta-töt volna is, nem hiszem, hogy valaki legkissebb assistentiáját mutatta volna hozzája, kihez képest minden kétség nélkül sokkal keserveseb állapottya lett volna. Ara nézve alázatossan kérem Ngtokat, Kglmeteket, méltóztassanak ez mostani alkalmatossággal egyenlő akaratai oly kegyes Dispositiót tenni, hogy az én Istentül való jó indulatomnak jutalmát keserűség és továb való várakozás nélkül Ngtoktul Kgtektül örömei el vehessem és jó kedvel contentálhassam gondolván mint ha magának az Istenben boldogult Úrnak mutatthatnák ezen jó Affectiojokat. És mint hogy Ngtok Kgltek úgy is felessen és sokan vadnak, anyival inkább csak kevés esik egy egy személyre, úgy hogy meg sem érzik az illyen kevés bagatellat kifizetni, énnekem penig igen nagy consolatiomra lenne. Ha penig Ngtok sajnálná a pénzbéli fizetést, anyi érő Jószágocskával is contentus leszek, csak egyszer contentáltatthatnám akar egy, akar más módon. - - Hogy ha penig már Ngtok Kgltek hozzám való speciális Gratinjokat akar pénzbéli akar Jószágbéli contentiv által méltóztat-nék mutatni, melly ha úgy történne, az Uraknak azon kegyelmességét holtig meg köszönni és szolgálni el nem mulasztanám. Hogy ha magam itt nem volnék, ne terheltessék Ngtok, K'glmetek Testvér Eöcsem, Mányoki Sámuel Thótfalusi Pracdicator Uramnak kezéhez szolgáltatni. Reménlem és minden bizonyai, hogy a Méltóságos is Tekintetes Urak és Aszszonyok ezen mostani alázatos instantiamat olly Kegyes szemmel fogják tekinteni, hogy ez mostani alkalmatossággal üres kézzel el nem bocsátanak. Melly speciális Gratiájokat Ngtoknak Kglteknek az én csekély tehetségem szerint mindenben szolgálni igyekezem maradván minden Respectussal

Méltóságos és Tekintetes Uraknak és Asszonyoknak, Ngtoknak Kglmeteknek Thotfalu die 2 May alázatos szolgája

1731. Mányoki Ádám m. p.

 

7.

(Teleky Ádámnak tanácsot ad, miként írja meg kérvényét a lengyel Királyhoz és kéri pártfogásátaz ő kölcsöne kiegyenlítése ügyében.)

Méltóságos Groff Úr!

Nékem Nagy Jó Uramnak Nagyságodnak ajánlom alázatos Szolgálatomat.

Die 31 Marty Ajnáczkőben datált Nagyságod levelét cuminclusis vettem illendő respectus-sal itt Lipsiában die 15. Apr: melyre is Nagyságodnak válaszúi csak ezt írhatom, hogy a Fölséges Király Varsóban vagyon, és onnét Octobernek előtte nem várják, kire való nézve Nagyságod dolgait mind addig is lehetettlen folytattni. Azonban penig, hogy Nagyságod levelét vagy Instantiáját a F. Király maga olvassa, szükséges hogy Francia nyelven, igen röviden csak kevés szóval légyen, mellyet én magam experialtam, más külömben csak fére teszi az Instantiákat. Azon kívül azt is Javallanám, hogy Nagyságod ne Solicitálná egyszersmind a Discretiót és az interpositiot, mert az én csekély értelmem szerint ha mind a kettőt egyszersmind solicitálljük, nem vélném hogy valamitt obteneálnánk, azért először tsak egyet, a mellyik a leg szükségesseb lészen. A több Méltoságos Uraknak is hasonló képpen- franciául iratni etc.

NB. Most jut eszemben, hogy valamely jó akaró Barátom, egy Schwainberg nevű Báró, a kit régen esmerek, és ha még ott van, most is a Bécsi Hóstattban lakik, az az in der Leopoldstadt, a hidon által menvén, jobb kéz felé a Duna mellett az Aranyos Nyeregben, az az in Dem güldenen Sattel ha meg ott van (mert másként a F: Lengyel Király a maga szolgálattyaban vette, és csak Dolgainak rendeleseért ment Bécsben) méltóz-tassék Nagyságod nevemmel köszöntem, és ezen inclusat1 eő Nagyságának adni, mellyet Nagyságodra nézve írtam, kérvén eő Nagyságát hogy azon Franczia Instantiat Nagyságod számára ne terheltettnék meg írni, mely iránt is ezen accludali levélben arra kértein etc. De ha szintén azon memorialis el készül s a Postán el küldettetik is, és annak resolitóját valaki nem solicitallya, bizony semmi effectusa nem leszen. Más részrűl penig ha Nagyságod magát nem resolvállya mind addig Bécsben mulatni, míg a F. Király visszajön, és csak az után lehet Nagyságod dolgát argealni. Én penig mindenkor kész vagyok tiszta szível Nagyságod dolgában magamat applikálnom. De illyen formán látom Nagyságod Dolgának kívánt effectusat igen messze lenni, melyrül is Méltoztassék Nagyságod a maga szándékát aperialni. Az Eöcsém által solidali dolgomat penig Nagyságod Speciális Gratiajaban recommendalom, alazatossan kérem Nagyságodat Méltoztassék Nagyságod a több Méltoságos Úri Atyafiakat ügy disponalni, hogy az én (az Istenben boldogult Úrhoz és Méltoságos Úri famíliájához) igaz szinceritassal mutatott jó akaratomnak refusioját már végre egyszer tapasztalhatnám és így Nagyságod Kegyelmes speciális Gratiáját őreimmel megköszönhessem. Igazán megvallom Nagyságod előtt, hogy a sok föl- s alá-való járást és szüntelen való fáradozást már annyira meg untam hogy most egyebet nem óhajtok, hanem csak hogy ha Istennek tecze-nék egyszer ollyan csendes maradandó helyt rendelni, a hol a kevés életemnek hátra maradott részét Isten Dicsősségére, Nemzetemnek s jó akaróimnak szolgálattyára eltöltenem, úgy vélem, akkor ujjúlnék meg. Ezzel magamat Nagyságod Gratiajaban recommendálván maradok minden Respectussal Méltoságos Gróf Úr!

Nagyságod Leiptzig die 19. April alázatos szolgája

1732. Mányoki Ádám m. p.

A borítékon: A Monsieur

Monsieur Le Comte Adam Teleki Gentilhomme de la Chambre de Sa Majesté Le Roy pologne (így!) et Electeur de Saxes etc. etc. etc. a Vienne.

 

8.

(Schwanberg bárót kéri, legyen segítségére Teleky Ádámnak a lengyel királyhoz beadandó kérvénye megfogalmazásában.)

Monsieur, trés cher et honoré Ami. J'espere que vous Serez heureusement arrivé a Vienne, dont je vous félicite, et je vous souhait un heureuse retour pour Dresde.

Mon Cher si en cas vous trouverais encore a Vienne, j'ay un Grand Priere a vous faire touchant d'un de mes Amis, Sçavoir le Mons. Le Comte de Teleki gvi vous pouver avoir vue a Vienne chez moi. C'est Luy gvi m'a envoyer un Regvet latin bien long et ennuyent pour le Roy, cela comme vous sçaver ne pas pour le Roy, J'ay luy ay Conseilles de vous trouver, et de vous prier avec moi instamment d'avoir la bonté de vous donner la paine de dresser une Mémoire Françoise pour le ditt Mons. Le Comte. Mon Cher vous m'obligerez par la infiniment, et je tacherai de vous servir avec un attachement imagenable et j'ay l'honneur d'estre inviolablement jusqu'au Tombeau. Monsieur et tres cher et honoré Ami votre tres humble et tres obeisant serviteur

de Mányoky sk. Leiptzig en 19me d'Avril 1732. Kívül: Monsieur

Monsieur le Baron de Schwanberg etc. In der Leopold Statt unter der Donau im güldenen Sattel a Vienne.

DR. KISS ERNŐ

 

1 A következő levél

 

A MARGITHIDNÁL CONRAD GYULA RÉZKARCA A MŰCSARNOK TAVASZI TÁRLATÁN MEGVETTE A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM
A MARGITHIDNÁL
CONRAD GYULA RÉZKARCA
A MŰCSARNOK TAVASZI TÁRLATÁN MEGVETTE A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

HAJÓGYÁRBAN CONRAD GYULA RÉZKARCA A MŰCSARNOK TAVASZI TÁRLATÁN MEGVETTE A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM
HAJÓGYÁRBAN
CONRAD GYULA RÉZKARCA
A MŰCSARNOK TAVASZI TÁRLATÁN MEGVETTE A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

KECSKÉK BÜTTNER HELÉN TANULMÁNYA
KECSKÉK
BÜTTNER HELÉN TANULMÁNYA

GÖRÖNCSER-GUNDEL JÁNOS ÖNARCKÉPE
GÖRÖNCSER-GUNDEL JÁNOS ÖNARCKÉPE

FALUCSKA OLGYAI VIKTOR LINÓLEUM-METSZETE
FALUCSKA
OLGYAI VIKTOR LINÓLEUM-METSZETE

ARCKÉP LÁSZLÓ FÜLÖP ELEK FESTMÉNYE A VELENCEI NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS ARANYÉRMÉNEK NYERTESE
ARCKÉP
LÁSZLÓ FÜLÖP ELEK FESTMÉNYE
A VELENCEI NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS ARANYÉRMÉNEK NYERTESE

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003