Ötödik évfolyam, 1906    |   Ötödik szám    |    p. 337-339.    |   Facsimile
 

 

TÁRCA - PAPIRSZELETKÉK

A művész

 

Herceget meg grófot tudok csinálni, kitűnő festőt azonban nem. Ezt csak Isten teheti, ha éppen kedvére van.

I. Miksa császár

*

Mi festők nem vagyunk oly mélyen a rangsorban, hogy kegyteljesen ne ereszkedhetnénk le - akár a királyokhoz.

D. A. Antonio Palomino

*

V. Károly, akiről három arcképet is festett Tiziano, azt szokta volt mondogatni, hogy háromszor jutott a halhatatlansághoz, Tiziano keze révén.

*

Ki mester az ő kézmívességében, annak tisztessége egyforma minden magas tisztességekkel valamelyek embereknek adatnak.

Régi céhrend

*

Nagyon nehezen fér a fejembe, hogy Rubens is egy példánya volt a homo sapiens (Linné) fajnak, akárcsak a magunkfajta ember.

Kari Stauffer-Bern

*

Ami az ember a föld egyéb teremtményei közt, az a művész az emberek közt.

Friedrich Schlegel

*

Király van e földön bőven, de csak egy Michelangeloja van a világnak.

Pietro Aretino

*

Rubensnél szívesen beálltam volna komornyiknak.

Franz von Lenbach

*

Aki tehetséggel s tehetséggé született: megtalálta s lét legszebb formáját.

Goethe

*

Kínáld föl a művésznek a paradicsom kertjét: ha nem leli föl benne kedves színeit és harmóniáit, úgy egy napig se bírja ki benne.

Victor Cherbuliez

*

Ha Isten szívem szerint szabad választást engedne nekem mindazon adományok közt, amelyek halandónak kijuthatnak, nem kérnék tőle mást (a hiten kívül), mint azt a fönséges művészetet, hogy jól tudjak festeni.

Francisco de Holanda

*

Felette nagy jó érzés jár a művészi munkával s elhihetjük, hogy a művész valósággal a sors kegyeltje. Azért nem volna szabad komolyan felvenni az élet apró nyomorúságait, amelyeknek a művész a többi emberrel egyformán sorsosa.

Hans Thoma

*

Nem élt hiába, akinek csak egyetlen igazi mesterművet is sikerült teremtenie. De feltéve, hogy ezt nem sikerült elérnie, maga a törekvés is - - sok főfájáson kívül - nem egy oly percet szerez, amely fölér minden egyéb nyomorúsággal.

Kari Stauffer-Bern

*

Aki az alkotás gyönyöreiről tud beszélni, bizonyára csak kukacot szült.

Marie v. Ebner-Eschenbach

*

Oh, ha egyszer ellesnék sóhajaimat, kínlódásomat, ha látnák, mint verem le a munkát s kezdem újra, nyomorultnak érezve s gyűlölve önmagamat! . . .

W. M. Hunt

*

Istenem, minő csodálatos sok művésznek az agyveleje ! Mennyire hajlanak minden benyomásra, kivált ha keletkezőiéiben levő műveikről van szó! Hány mestermű válhatott semmivé az elbizakodottság révén s mert absolut mestermű akart lenni!

Ma geniális embernek tartja magát a művész. Holnap azt hiszi, hogy egyszerű fajankó.

Ma bőgőnek nézi az eget, holnap azt kiáltja: de profundis. Elég ehhez, hogy egy tovavonuló fehér felhő mcgcsillantassa a kép színeit vagy hogy a kék ég színpusztító reflexe megtompítsa azokat.

Jules Breton

*

Nem kéjutazás a művészet, hanem viadal, őrlő malom.

Jean Francois Miilet

*

Óh, nem tréfa a művészet. De lebilincselőcn érdekes. Festés közben könnyebben sírásra áll a szájuk, mint mosolyra bármi más révén, a zenét kivéve. A művészet csakugyan nem tréfa. Vegyék csak fejükbe azt a gondolatot, hogy kezükkel olyasmit vethetnek papirosra, ami oly sokáig megmarad, mint a parthenon. A művészeté az öröklét! Akik csak pénzt tömnek a zsebükbe, vajjon mit hagynak maguk után?

W. M. Hunt

*

Sokfélekép lehet meghódítani a világot. A hadvezér legyőzi. A bölcselő behatol mélységeibe. A művész magába olvasztja s ujjászüli.

Friedr. Hebbel

*

Könnyebb a csodát megismételni, mint megmagyarázni, így folytatja a művész a szó legmagasabb értelmében a világteremtést, anélkül, hogy felfogná.

Friedr. Hebbel

*

A művész gyermekhez hasonlít, akinek könnyen felizguló érzékelő képessége állandóan éber. Egy szín megbabonázhatja, egy zörej felizgathatja. Mivelhogy figyelő szemmel tekinti a dolgokat, nem a köznapi vonást látja meg rajtuk, nem azt, ami állandó ismétlődésével fárasztóvá válik, hanem ami bennük sajátos, őseredeti. Meglátja egyéni különbségeiknek gazdagságát . . . Művész tehát az, aki érzékei révén él; az, akit vidámmá hangol vagy elkedvetlenít minden: hang, fény és szín, lendülő vonal, harmónia és hangzavar; művész az, aki minden létező dolog számára megnyitja érdeklődését s ezzel a bensőjében új létre hívja a világot.

Gabriel Séailles

*

Alapjában véve csak hozzánk hasonló ember foghat fel s ítélhet meg minket helyesen. A művész azonban annál ritkábban akad a mására, mentül nagyobb és sajátosabb ő maga. A legtöbb geniális művész úgy élt embertársai közt, mint a vadonba tévedt európaiak a szerecsenek közt: sokan talán magasabbrendű lényeknek tekintették őket, de egészen bizonyos, hogy alig értette meg őket csak néhány is.

Ernst Grosse

*

Egy kicsit nevetséges, egy kicsit groteszk minden ember, már pusztán azért, mivelhogy ember. A művészek pedig ebben a tekintetben duplán emberek.

Friedrich Schlegel

*

Mint a más-más felekezethez tartozó teológusok, úgy a más-más irányt valló művészek is kizárják s megsemmisítik egymást.

Leo Nikolajevics Tolsztoj

*

Tudós meg művész könnyen karrikatúrává válik a kollegája ajkán.

Dr. Moritz Benedikt

*

Senki sem tud róla, hogy bármi fajtájú emberek valaha is oly kegyetlen és pusztító irigységet táplálnának egymással szemben, mint a művészek.

Lord Bacon

*

Ne csodálkozzunk azon, hogy senki sem látja szívesen a más fején a babért. Nincs annak értéke, ami sokaknak jut ki.

Friedr. Hebbel

*

Valahányszor Wilhelm von Kaulbach-ot meghívták, hogy művészek gyülekezetein részt vegyen, e szókkal szokta volt a meghívást visszautasítani:

— Dehogy is megyek. Sohasem jó, ha személyesen megismerkedünk azokkal a veszekedett fickókkal, akiknek munkáit megcsodáljuk és megszeretjük. Mert akkor valamennyi veszít az értékéből s munkáik sem okoznak nekünk többé zavartalan gyönyört.

*

A művészet eszményvilágában is több olcsó húst főznek, mint ambróziát. Ha az emberek tudnák, mily kicsinyes és ordináré világ járja sok festő, költő és zenész fejében, úgy nem egy előítéletről mondanának le, amelyek úgyis csak ártanak ennek a népségnek.

Gottfried Keller

*

Baj, hogy oly ritkán kerül össze derék talentum derék emberrel.

Marie v. Ebner-Eschenbach

*

Semmi köze a művészetnek a házias erényekhez. Másodrangú művészeknek azonban tán mégis jó ajánlólevél gyanánt szolgálnak.

Oscar Wilde

*

Mi közöm hozzá, hogy mint emberek, mifajták vagytok? Ez csak a családotokat, a feleségeteket, a gyermekeiteket érdekelheti. A művészben csak az él, amit fel tud dolgozni, mit művészete céljaira fel tud használni. Műveitek beszélnek rólatok ...

Nem az a kérdés, hogy mely kéz alkotott valamit, hanem, hogy mit alkotott.

Grillparzer

*

(Hibáról, melyért nem hibáztatunk.) - - Hogy szüntelen teremteni vágyik és szüntelenül szerte kémlel: elvonja a művészt attól, hogy személyében szebbé s jobbá váljék, hogy tehát önmagát is teremtse. Kivéve, ha nagyradagadt becsvágya készteti, hogy az életben a többi embernek úgy mutassa he magát, mint ki műveinek szépségével s nagyságával együtt nőtt. De mindenkor határa van az erejének: amit ebből önmagára pazarol, miként válhatnék az a műveinek javára? És viszont.

Friedrich Nietzsche

*

Csalóka ábránd azt képzelni, hogy a költő és művész mindig a tehetsége magaslatán tartsa jellemét s hogy cselekedeteire is lecsapódjék az az isteni valami, amit egy rejtélyes kegy, ama bizonyos múzsa adományoz. Elmélet s gyakorlat egyaránt rácáfol erre. A teremtés misztikus pillanata, a múzsa csókja kiragadja őt a napi életből, jellem és cselekedet pedig éppen csak a napi életben kerülhet össze. A múzsa, sajna, gyakran a leg-hitványabb lelkeket avatja kedvenceivé.

Hieronymus Lorm

*

A művészek közt is van nemesember, polgár, paraszt meg proletár.

E. J. Hähnel

*

A szegénység és gazdagság egyaránt megrontja a művészetek alkotásait. De magukat a művészeket is.

Platón

*

A géniusznak gondtalan élet kell. Gazdagságra nincs szüksége a művésznek, de ne érezzen függést, fájdalmat, félelmet.

Gerhard v. Kügelgen

*

Festő akarsz lenni s egyben a magad mecénása? Álomnak is túlzás.

Moritz v. Schwind

*

Rendesen kétféle dolog: az a művészet, amelyből élünk s az, amelynek élünk.

R. R.

*

Van egy fajtája a keveset tanult festőknek, amely szemenszedett bárgyúsággal állítja, hogy csak a rossz fizetés miatt nem végezhetnek jó munkát, amit pedig ők is, mint bárki más, elvégezhetnének, ha jobban fizetnék őket.

Lionardo

*

Művészember házasságához sok szerelem, sok ész, sok türelem és nagyon sok pénz kell. Kicsinyes gondok véget vetnek a művészi munkának.

Anselm Feuerbach

*

A művész életében a legveszedelmesebb szirt a házasság, a legveszedelmesebb pedig az úgynevezett boldog házasság; amelyben férj s feleség élete egybesimul s hajlani és megszokás lassanként elfeledtetik a bilincsek nyomását. A géniusz szárnyának tollai pedig lassacskán kihullanak, egyik a másik után, észrevétlenül, míg végre egészen kikopott.

Anselm Feuerbach

*

Nehezen megy az, hogy a művésznek boldog legyen a házasélete. Mert a művészet mindig szebb a legszebb asszonynál is s még a legszerényebb asszony sem tűr meg maga mellett egy ilyen vetélytársat.

E. J. Hähnel

*

A művészet szigorú égi asszony s mindig útjában áll a földinek. Melyik nő tudná ezt megérteni s elviselni?

Anselm Feuerbach

*

Lehet valaki nagy művész, ha még oly ostoba is.

Sir John Everett Millais

*

A géniusz a festő esze.

Anton Rafael Mengs

*

Aki csakugyan műveletlen, nem lehet az nagy művész.

Joshua Reynolds

*

Bármily tudatlan vagyok is, mégis azt hiszem, hogy jobban megértem Homéroszt, mint a görög nyelv tanára Fidiaszt. Ő talán meg tudja mondani a születése dátumát; nos, Istenem, körülbelül ugyanakkor egy patkány is jöhetett a világra.

W. M. Hunt

*

Sok állítólagos művész nagyra van azzal, hogy műveletlen.

E. J. Hähnel

*

A művészetnek semmi köze sincs a műveltséghez. Kétségtelenül szép s jó dolog, ha a művész művelt ember, de művészi rangját ez nem érinti. Nem az eszével, de az érzésével teremt a művész . . . Volt elég igen nagy művész, aki nem volt művelt ember s akárhány nagyon művelt ember minden műveltsége mellett sem bírt előre jutni a művészetben.

Angeli Henrik

*

Azt hiszem, hogy műveltség nélkül a művész nem érheti el a legmagasabb fokot. Kell, hogy gondolata általmérje a világot s ezt csak műveltséggel, azaz az intelligencia fejlesztésével lehet elérni.

August Schaeffer

*

Ne tudjon sokkal többet a művész, mint ameny-nyit tudnia kell, mert túlsok tudás képtelenné teszi a lelkesedésre és az öntudatlan alkotásra.

E. J. Hähnel

 

Közli: T. H.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003