EPA Budapesti Negyed 56. (2007/2) Tomsics: Valóság, tervek, ábrándok < > Szerzőinkről
Szerény vélemény Buda-Pest épülése, jövője és szépítése felett
(Pest, 1868)
________________
SZ...NYI J.

 

Prókátor nemzet a magyar, mondá már nagy Széchenyi, és valóban mai nap is nem ezt tükrözik-e vissza újságlapjaink, telvék kifogyhatatlan polémiákkal. Ezen noha szellemi téreni harcok nem-e inkább nemzetünk általános harcias jellemét - mely ugyan magában véve dicsőséges volna -, de európai haladásunk hiányával, csak primitív tulajdoninkat, és hajlaminkat tüntetik elő? És mikor fejezzük be egyszer azon ősi zamatú eljárásunkat, nehogy történetünk tanulságait szem elől tévesztve, erőnket melyet most haladásunk és jövőnk biztosítására rendkívül megfeszítenünk szükséges, csupán a jelenre fel ne pazaroljuk?! Az óriás léptekkel haladó korszakunk szellemét és irányát méltatni, és tulajdonképp felfogni nem tudni, a bennünket figyelemmel mérlegelő mívelt Európát azon ítéletre jogosítanók fel: hogy hosszas szabadsági és önállási mozgalmaink következtében szélsőségbe esvén, a nagyon is megszokott szabad és izgatott mozgás nélkül többé lenni nem tudó nemzetünk, minden szabadelmű intézményei dacára, míveltségi és érettségi tekintetben igen alant áll, mely ha hősies harcra nem nyílik tér, komoly feladatai és teendői mellőzésével legalább szellemileg szünteleni birkózással tölti drága idejét. Talán arasznyi azon idő, melyet a végzet még rendelkezésünkre hagyott, mely bennünket fokozott tetterőre int.

Nem akarom elősorolni azon országos tárgyakat, melyeknek hírlapokbani kimerítő és nyilvános megvitatását és illusztrációit hiába kerestem és vártam, mert hiszen ezekre időt és tért a sok párttusa és polémia, mely elég hallatlanul a "különfélék és újdonságok" féle hasábjaiba is belopódzott, nem engedett! - Csakugyan némely hírlapot, mely kényszerülve volt minden erejével a küzdtérre lépni, kárhoztatni nem lehet.

A kitűzött és szűk korlátú tárgyamat illetőleg a hírlapokbani csak nagyon alkalmi felszólalásokon kívül, ha csak Visontaynak a Pesti Naplóban február hónapban írt folytatólagos cikkeit ezektől meg nem különböztetem, mély hallgatás uralkodik. Igaz, itt nem annyira pipaszó és zselleszék kényelmei közt, csupán kedvtöltésből szülemlett mellékes hozzájárulás és könnyed replikák, de szakavatottaknak és olyanoknak, kik a fennforgó dolgokban tapasztalással bírnak, eredeti eszméi teremtő erőt kifejtő nyomós értekezései szükségeltetnek és rég szükségeltettek volna, hogy ezen fontos ügyben a nagy közönség részvéte, melynek vállvetett buzgósága és közreműködése szükségeltetik, jókor ébresztett, az ügy érleltetett, és abban magának mindenki jókor tájékozást szerzett volna.

És így habár későn is, és mint nem szakember, csekély tehetségem szerint a dolgokhoz hozzá szólani mégis el nem mulasztom.

Több rendbeli felszólalásokban kárhoztattak testvér városaink. Annyi bizonyos, hogy a város minden ideiglenes terv nélkül orvosolhatatlan építési hibákat követ el, miszerint elég kicsinyes gazdálkodási úton minden arasznyi tér sorsa, a szabályozási tekintetek mellőzésével úgy szólván csak a pillanatnyi haszonnak rendeltetnek alá, mit ha a jelenlegi nem igen kedvező pénzügyei végett tenni talán jónak vél, igen sajnálatos dolog. - De valamint anyagi jólétünk tekintetében az isteni gondviselés ebbeni nagy hátra maradásunk helyrehozatalára gazdag, és nem oly könnyen kimeríthető forrásokkal áldotta meg országunkat, úgy testvér fővárosaink is ritka előnyösségű természeti fekvésük, világkereskedelmi rendeltetésük, ezen körülményeknél fogva magas polcra vergődhetésük, hatalmas emeltyűül, buzdításul és reményül szolgál a mulasztottakat sokban helyrehozni.

Buda-Pestnek nem csak rendeletetése az ország méltóságának megfelelni, hanem a hatalmas, és a sok rendkívül kedvező tulajdonokkal felruházott remeknek mondható Béccsel, mely a kebelébe vont határos falvaival testvérvárosaink népességét Ó-Budával együtt számítva, mintegy háromszorosan fölülhaladja, a természetes versenyt, melyben az elsőség sokáig őt fogja illetni, lehető törekvéssel és becsülettel megállani. - Bécs mely szépségét és fölötte való kedveltségét egyrészt kitűnő fekvésének és gyönyörű vidékének köszönheti, nagy és világvárosi rangra azon felül, hogy a Lajtán túli birodalom és az uralkodó család tagjainak székhelye, a küludvarok ott tartózkodó számos környezetű követei, a város kellemei végett az egész birodalomból és külföldről összecsődülő számtalan főurak, előkelők, gazdag magánzók, és minden európai nemzetnek oda tóduló nagy mennyisége, kik közt különösen a magyar nagy mérvben van képviselve járulnak hozzá. Közel a Dunához, melynek ága a várost metszi keresztül, kifogyhatatlan erdős hegyek szegélyén, egyik részével lejtős síkra a hegyek közelébe kiterjeszkedvén, mi levegőjét egészségessé teszi. Gyönyörű tájéka hatását annak könnyen létesülő élvezete, mely a bécsi élettel annyira összeszövődik, még inkább fokozza.

Környezete több mérföldig csupa regényes fekvésű csinos faluk, nyáron a bécsiek által benépesítve, melyekkel szünteleni olcsó közlekedés fenntartatik. Sok nagyszerű középület, átalában óriás magasságú lakházak. A Glacis helyén újonnan alakult úgynevezett "Ring"en, mely a belvárost környezi, ötemeletes házak hosszú sora éri egymást. A remek Sz. István templomán kívül számos kitűnő építményű egyház, szép és nagy térek, szobrok, nagyszerű kutak, mint még-annyi ékességei a városnak.

Az utcák mind kockás kövezettel kirakvák, melyek rendkívül tisztán tartatnak. Külvárosok mindvégig városias magas házakkal elegendőleg tömörítve és kiépítve. A főurak és gazdagok számtalan nagyszerű magánpalotáit összeolvasni nehéz volna.

A bájos Schnönbrunn, Hitzing, Laxenburg, Mödling, Baden, Vöslau, Dornbach a néhány mérföldnyire egy havas tövében fekvő szép Reichenau, és a t. gyönyörű kirándulási helyek. A városban magában a roppant kiterjedésű Práter a Brigitta ligettel, az Augarten, Belveder- és szép fűvészkert, Schwarczenberg Lichtenstein, Eszterházy kert, mely most került a város birtokába, a népkert, az új és nagy Stadtpark mind a közönség használatául nyitva áll. Csupán a különféle nyilvános műintézetek és magángyűjtemények több hónapokra képesek e városhoz bilincselni a vidékieket, melyben példás rend uralkodik.

Népe a városnak, amennyiben a törzsnépet illeti: kedélyes, vidor és rendkívül megelőző. Az itt meghonosultak már nehezen tudnak e várostól megválni. "Es ist nur ein Wien" a lakosság szavajárása.

De azért ne csüggedjünk el és lássuk mit mondhatunk Buda-Pestről, noha ez oly körülményes leírást, minthogy ismerjük, nem kíván, mely két testvérvárosunk együttvéve országunk természeti sokféleségének hű tükrét képezi és melyekre és melyekre nézve azon büszke tudat lelkesíti minden honfi keblét, hogy azok hivatva vannak a Nyugot és Kelet közti kereskedésnek fő pontjául szolgálni. Pompás fekvésökre nézve egy fejedelmi város minden kívánalmai fellelhetők akár a Duna széles és e két várost sajátságosan elválasztó tükrét, minővel ritka város dicsekedhetik, akár a méltóságteljes Budavárát a mögötte elterülő és ritka látványt nyújtó nyaralókkal tarkított változatos helyekkel, a városra sajátságosan ható öreg Gellérthegyet, ismét a Dunától körülövezett bájos Margitszigetet, úgy nemkülönben a sík és fiatal tekintetű Pestet és termékeny rónasága mögött emelkedő szelíd dombokat szemlélve. A budai hegyek azon különös sajátságait ki kell emelnem, hogy ormai órányi távolságokban mint egy fennsík terülvén el, és nagyon csekély hegyvölgy görbülések által váltatván fel, annyira alkalmasak új telepek és nyári lakok felfogadására, hogy egész falvak keletkezését csak a vízhiány akadályozhatja. Vannak olyan hazafiak, kik egy-két napig Bécsben megfordultak, és kik azt szeretnék, hogy mi magunk Buda-Pestet máris szebbnek tartsuk Bécsnél. Az újabb idő a higgadtságnak és valónak, nem a fanatismus korszaka. És hiában minden önámítás, mert azok előtt, kik ítélni tudnak, magunkat csak nevetségessé tesszük. Bécsnek mindenesetre van egy árnyoldala, és minthogy most már jóformán orvosolhatatlan az részben például és okulásul szolgálhat nekünk t. i. belvárosi számos szűk és görbe utcái. De csak ezen hiányára hivatkozunk, és előnyeit ignorálni igazságtalanság. A gőzhajón megérkezőkre nagyszerű hatású ugyan Buda-Pest panorámája, melynek hatását a Lánchíd szemlélete még inkább fokozza. Azonban mihelyt valaki Pest belsejében - Budát nem is akarom említeni - megfordult, a város csekély részei kivételével egyszerű kő- vagy házhalmaznak bélyegeztetik. Van, az igaz, József, Erzsébet, Lánchíd terünk, de egyik sincs kellően kiépítve, valamint egyetlenegy utcánk sem. Tökéletes kiépítés alatt felfogásom szerint az értendő, hol egy ház sem akad már, melynek egy vagy két emelettel föllebb emelését az arány és és összhangzás szükségessé tenné. A József tér is csak akkor lesz tökéletesen kiépítve, ha csupa három emeletes ház fogja környezni, mert egy a nagyvárosok stíljét, szimmetriáját és nagyszerűségét megszokott szemre kielégítetlen és kicsinyszerű hatást gyakorol, valamint a Lánchíd térre ezen megjegyzés még inkább alkalmazható, hol az Akadémia a hídhoz való közelsége miatt mint a tudományok igen szerény kúriája tűnik fel.

József (főherceg) tér. Balra a Nádor utca nyílik. 1875 körül. Klösz György felvétele. Budapesti Történeti Múzeum
A Ferenc József (ma: Roosevelt) tér. A tér közepén az 1879-ben elhordott koronázási domb emelkedik. Az Akadémiától jobbra az István főherceg és az Európa szálló áll. 1870 körül. Budapesti Történeti Múzeum

A városaink szépítése és szabályozása tekintetében majdnem azt lehet következtetni mostani nemzedékünkre, hogy erre még szükséget nem érez, és hogy ignoti nulla cupido! De ami még jelenleg hiányzik, az a polgárosodás haladásával bekövetkezik, és így az áttekintés és túlszárnyalás előnyével bíró kormánynak feladata jókor megelőzni népünket annak alapja letételével, mit a későbbi maradék a mindinkább útjába gördülő nehézségek végett teljesíteni már nem volna képes. És így f. é. Máj. 18-án tartatott meg Andrássy miniszterelnök elnöklete alatt a magy. Minisztérium kezdeményezése folytán létesült budapesti úgynevezett Szépítési Vegyes Bizottság ülése, melyet szintúgy szabályozásinak lehetne mondani. Andrássy miniszterelnök itt tartott beszédének súlypontját képezi azon örvendetes közleménye, hogy a szépítési munkálatok kiviteléhez nélkülözhetetlen és égető szükségű kisajátítási törvénynek életbe léptetését a törvényhozás elé terjesztendi. Nem kevésbé örvendeztetőleg hatott azon nyilatkozata, miképp a kormány kötelességévé teendi, hogy garanciája útján a város kisajátítási költségeire, középítkezésre és kövezésre jelzálog nélkül megszerezhesse a kölcsönt és pedig törlesztésre. Ez ülés határozata következtében a budai szintúgy mint a pesti választmány egy külön-külön munkálatot dolgozott ki, ennek alapján a vegyes küldöttség szépítési tervezetét legközelebb meghatározandó.

A Pesti Szépítési Bizottság igen lényeges megállapodásának tekintendő a Reitter-féle csatornának elfogadása, mely rakparttal és boulevardokkal ellátva, számos előnyön felül kereskedésünkre szintúgy mint városunk átalakítására nagy horderejű, melynek körülbelül következő volna a vonala: felső vége a tüköri sörcsarnok tájáról húzódván az államvasúti indóház felé, innen mintegy félkörben a Gyár utca mögé, a Rókus kórház mögött a Józsefvárosba érkezvén, a Ferencvárost átszelvén a tábori kórházon innen a Dunába ömlik.

Továbbá minthogy nagy anomália, hogy egy országnak két fővárosa legyen, mert Buda törvényesen, Pest meg, sokkal virágzóbb állapotát tekintve tettleg az; és ezen két testvér-város a dolog természetes folyásánál fogva is egy várossá alakuland, a Szépítési Bizottság a két város érdekeit együttesen, összhangzólag fogja tekinteni, mi által a Lánchíd fölszabadítását, azonfelül két hídnak, az egyiknek a Margitsziget csúcsán, a másiknak a Gellérthegyen aluli felállítását óhajtja.

Szó van a várpalota díszes átalakításáról, Buda várminőségéveli felhagyásról és a. t. mindenféle más nagyszerű változtatásokról, de minthogy ezek még mindig projektumok, jó lesz még jelenleg szárnyainkat nem oly magasan lebegtetnünk és a magasról leszállva egy kissé a jelen mostohaságaival foglalkoznunk. Ki hinné, különösen Pestet véve, hogy testvérvárosaink célszerű építési szabályoknak még a mai napig is hiányában sínylődnek, minél fogva csak túlságosan költséges házak épülhetnek, mi az építést gátolja, és minek nagy részt szállás hiányunkat és annyira felemelt lakbért köszönhetjük, mely húsz év óta kétszeresen háromszorosan emelkedett.

A királyi palota a Lánchídról nézve. A Viziváros apró házai mögött az Öntőház utcai zsinagóga épül. 1860-as évek. Magyar Nemzeti Múzeum
A Kálvin tér a Nemzeti Múzeum felől. Balra a Pesti Házai Első Takarékpénztár bérpalotája, mellette a Baross utca és az Üllői út között áll a később Hollandi-udvarnak nevezett keskeny épület. 1875 körül. Zograf és Zinsler felvétele. Magángyűjtemény

Egyik lapunk igen találóan mondja, hogy fővárosunk tele van képtelenségekkel és megfoghatatlanságokkal. Ezen fogalmat osztván azt egyformán ős Budánkra is kiterjesztvén, ott kezdem abnormitási megjegyzéseimet:

A Budai Takarékpénztár majdnem a tunnel előtt foglalt helyet, hol a négyirányú közlekedést annyira gátolja, hogy a gyalogjárók most is már csak életveszéllyel hatolhatnak a robogó kocsik közt át. Mi lesz, ha teszem háromszorosan fog a közlekedés növekedni? Min, vagy az említett épület lerombolása által vagy csak a Budai Szépítési Bizottság tervezete szerint lehet annyira mennyire segíteni, t. i. a Lánchíd torkolatánáli partnak kitöltésével, a hídöböl kőkorlátainak jobbra és balra való elhelyeztetése a Duna parti útra való közvetlen juthatás által.

Az iszonyatos Blum-féle, az egész partot eltorzító gőzmalom annak idején a Pesti Naplóban kellő módon megrovatott. Ezen két eset is már elegendő a számos megrovást érdemlő tárgyak felhozásául.

Pesten pedig, midőn most feltennők a városi közönségről, hogy a városra és annak lakóira kedvezően ható fejlemények következtében javában és lelkesülten készülnek a századok mulasztásait és hibáit helyreigazítani ahelyett, hogy további káros szűkítések és beépítéseknek nyomban elejét venni iparkodnának, a városnak egyik legünnepeltebb környékére sincs tekintet t. i. az Üllői út meghosszabbíttatik egy három emeletes kalitkának, minthogy becsületes ház ott nem állhat, felállításával a Széna tér s egyszersmind a Múzeum környékének rovására, különben is minden kegyelet feledésével nagyjaink ott kezdeményezett palotái és az Országház közelsége iránt, tekintet nélkül hagyván a térségek általánosan szükséges tágítását vagy szaporítását, mi a monumentális, csinos sétánnyal díszített Múzeumnak büszke látványát mindenkorra korlátolni és csorbítani, úgy szinte a sétányhoz szükséges minél szabadabb levegőt elzárni fogja: mert ennek következése a még közelebb eső és nagyobb hátrányul szolgáló Két pisztoly felépítése. Szintoly körülmény a Rottenbiller ház építése a Városház utcában, mely hallomás szerint négy emeletes ház készül lenni. Itt csak ennek és a szomszéd háznak beljebb vitele kívántatnék, hogy az úgyis kietlen és ferde Sebestyén tér szépség tekintetében rendkívül nyerjen. Ítéljen akárki, hogy ez a díszes és sokféle tekintetet igénylő Városháznak előnyére van-e; nem taglalván a világosság, és az egész egy tekinteteit, valamint a közlekedés hátrányait.

Vegyünk még egy esetet. A Károly kaszárnya hivatva van maholnap talán a minisztériumokat kebelébe fogadni. Általánosan minden középületnek egészséges és díszes fekvésére tekintettel kell lenni. Nézzük az ennek szomszédságában elvonuló dísztelen és egészségtelen Rostély és Sarkantyú utcát. Előbbi, egész hosszában ahelyett, hogy a mostani építések alkalmával tágíttatott volna, minthogy itt a szabály a szűkítést szintúgy mint a tágítást megengedte, a térfoglalás kedvéért az első alternatíva választatott. Azon alkalom pedig, melynél fogva a Károly kaszárnya és a Megyeháza közt meglehetős tér vagy p. o. változatosság kedvéért egy kioszkkal ellátott zöldellő kertecske támadhatott volna, csak annyiban használtatik fel, hogy a Rostély utca szélső, dülékeny háza néhány öllel beljebb fog építtetni. Mindezeket tekintetbe véve feltűnő, hogy midőn az Üllői utca egyéb mintsem fent nevezett pontján nem építtetik, és ezen nem építés az egész Ország, Váczi, Kerepesi útra és a Király utcára kiterjed, hogy éppen olyan pontok épülnek, hol valószínű, hogy azok az új szabályozási törvények betiltása alá esnének.

Vannak azonban rendkívüli véletlenségek, és szívesen szeretném azt hinni, hogy itt sem forog fenn más. Még egy kuriózumot érintés nélkül nem hagyhatok: a Széchenyi téren, amellyel szemben álló házsor az Újépület reménylett lerombolása következtében oly szép jövőnek örvend, nem rég a két és három emeletes házak közt egy emeletes háznak ismét emeletes noha Pazar csinosságú házzá való átalakítására fél évi munka fordíttatott és ezen egész idő alatt az e helyen igen élénk közlekedés tetemesen és föltűnően akadályoztatott. Nem kétségbe ejtő-e, hogy ezen ház így még vagy száz esztendeig álljon, hogy így az egész házsor megcsonkítva a két szomszédos házak rút tűzfalai látványát nyújtsa?!

Nem hiszem, hogy ha testvér-fővárosok petíciót intéznek az országgyűléshez, hogy az ország azon egymilliócska segedelmet, melyről már Visontay tett említést cikkében, a városoktól megtagadta volna, mert a főváros közös mindnyájunké, és büszkesége, tükre az országnak, melyet minden egyesnek szívén hordania kell. Ha egy nemzet naggyá akar lenni, fővárosának egy nagy nemzet méltóságának meg kell felelnie.A Duna-part (Ferenc József sétány) a Lánchídról nézve. Balra a Stein-ház, mögötte a Tőzsde, majd a Vigarda (ma: Vigadó) teret határoló Thonet-udvar és lejjebb a Hungária Szálló. A kép jobb szélén a Belváros alacsony házai látszanak. 1875 körül. Budapesti Történeti Múzeum Ha valaki utazott és valamely országnak fővárosát látta, azt úgy tekinti, mintha az egész országot beutazta volna. Vagy ha azért nem fordult a város az országgyűléshez segedelmezésért, mert nem reménylett sikert, az igazán sajnos körülmény volna, mert az ország némi segedelme a tehetősb budapesti lakosok aláírás útjáni adakozása a kormány különbeni hathatós segédkeze, kezdetül azonnal sokat lendíthetett volna a dolog azonnali erélyes előmozdításán.

Az első teendő nem egy általános és sok oldalú kimerítésen alapuló hosszas terv készítése. Ne hirdessünk mindenek előtt, vagy csupán pályázatot úgy szólván az egész világon és legnagyobb körülményességgel azon kulcs kitalálása iránt, hogy miképp erősbíthetnők egészségünket, nyerhetnénk külsőleg is észrevehető életteljet és hosszabbíthatnók meg életünket, míg ezen ügyünk buzgó eljárása közben a testnek mindennapi ápolását, melyet magunk is értünk és teljesíthetünk, elhanyagoljuk, azalatt vigyázatlanságból és hanyagságból a semmivel már pótlandó fogainkat kicsorbítván, vagy pláne el is vesztvén.

Országunkat még sújtó pénzügyi kalamitásunk úgy is nem oly könnyen fogja a papíron álló különben is nagy előkészületbe, sok időbe kerülő terveket, miközben a ledönthetetlen akadályok csak szaporodnak, létesíthetni, de kivehető és szükséges mindenek előtt, hogy tekintettel az utcák és térek, a város általános szabályozására, a folyamatban levő oly építések, melyek a szabályozásnak és szépítésnek világos gátul szolgálnak, azonnal betiltassanak.

De hogy ez történhessék, számos küldöttségi tagok közreműködése kívánatos, kik a városnak mostani állapotát gyakorlatilag szemügyre vévén, azt tanulmányozzák, azt minden szegzugban bejárván, így rövid idő alatt a legközelebb teendő intézkedésekre reá lehessen jutni. Ha Pesten divatos séta gyanánt az épülőben levő házakat meglátogatni, miért ne lehetne ezen figyelmet a már létezőkre is kiterjeszteni, mire most szintannyi, ha nem több érdek és tulajdonképp szükség forog fenn. Helyén van talán e helyen megemlítenem, hogy a város kikövezése, a tisztaság és rend az égető kérdések közé tartozik, miket a hatóság maga őrszemmel kísérni nem képes.Piac a belvárosi plébániatemplomnál. A templom előtt a Szentháromság-szobor áll, balra a kegyesrendiek rendháza emelkedik. 1877. Klösz György felvétele. Budapesti Történeti Múzeum Az ezen kívánalmakróli minél tökéletesebb meggyőződés, a kanalizáció és kövezetre és a t. szükséges költségekrőli gondoskodást is maga után fogja vonni.

Az építések minden jelenlegi szálláshiányunk mellett oly tájakon s pontokon engedtessenek csak meg, ahol bizonyos, hogy lerombolások és változások nem fognak történni, így a még ki nem épült utcáink legalább részben valahára befejezését elérhetik, míg az általános tervezet minél gyorsabban és lehető sietősen el nem készül; hogy így a gyakorlati lehetőség és eszmélet útmutatása közt középen járván, ezt a kettőt lehetőleg összeegyeztetni lehessen. A Szépítési Küldöttség működésében valamint belföldi, úgy külföldi szakavatott kitűnő egyének majdani közreműködése és befolyása a mostani előzményekből következtethető. Azon sokféleségnél fogva, melyet e két város fekvése felmutat, létesülhet oly csodaszerű város, melynek építése egy lángész e körüli működésének ritka tért s alkalmat nyújthat.

Pest épülése igen gyorsan haladt, de a megkívánható csinosodási terv nélkül hiányzanak a térek, sétányok, változékony paloták, nagyszerű középületek, a házak falait felváltó kertek üde látványa, a szélesebb utcákat szegélyező fasorok. Nem is említve a szemetet, port, rondaságot s. a. t. rendetlenségeket és kényelmi hiányokat. Pedig valamint minden városra nézve igen fontos vidékiek oda vonzása élénkség és jövedelmi tekintetben, úgy nálunk még azon érdek is csatlakozik mindehhez, hogy fejlődésnek indult és annyi jövőt magában ejtő országunkat a külföld ismerje és kedvelje. Ellenkező esetben annak vagyunk kitéve, hogy külföldi vállalkozók, kik itt meggazdagodtak, itteni állandó letelepedésük helyett hazájukba vándorolnak vissza. A városok csinossága és minden tekintetbeni jótékony rendezése a nép jellemére, kedélyére és erkölcsére rendkívül előnyös hatású. És így, ha minden intézkedéseink némi késő gyümölcsét mi élők nem is élvezhetnők, mégis azon tudat lelkesíthet bennünket, hogy a jövő nemzedék javáért tett javítások és intézkedések, s így p. o. az új ültetvények is, melyeket csak az utódok élveznek leginkább, hanem kiket irántunk ezáltal köszönetre és tiszteletre kötelezünk - az ország hasznos beruházását és annak némiképp kamatozandó tőkéit képezik. Pedig csak a jelennek tekintetbe vétele és utódainkróli megfelejtkezés rossz gazdaság és szívtelenség. A mostani nemzedéknek feladata leend oly pontok vagy utcák kiépítését mostanlag még nagy részben halasztani, hol az általános tervezet lerombolásokat és változtatásokat igényel, mi a város jelenlegi és rögtöni szépítését ugyan akadályozza, de a jövőre annál áldásosabb leend. Mely szerény és okszerű eljárást a még nyomasztó finánciánk tanácsolja és szükségessé teszi. Mi azt nem igen tehetjük, amit Párizs, Berlin, Hamburg tett, és kár is volna hasonló sajnos eljárásra kerülni hagyni a dolgot, mit jó eleve történendő óvatos intézkedéseink nélkül fővárosaink idővel legalább tetemes részben alig kerülhetnének ki. - A mi Buda-Pest szorosan vett szépítését illeti, erre nézve ezen testvérvárosoknak egy tekintetben igen ritka szépítési mód és út ajánlkozik, és ez a két városnak Duna partja, melyekre egész hosszában négy emeleteseknél kisebb házakat építeni vétek.A klasszicista Felső Duna-sor a Lánchíd tér felől. Balra a Lloyd-palota oldala, a távolban a görög macedón templom emelkedik. Közöttük félúton a még romos Redut épület és az angol királynő szálló látszanak. A Redut előtt az egykori hajóhíd hídvám házikói állnak. 1859. Ismeretlen fényképész felvétele. Magyar Nemzeti Múzeum A bécsi "Ring"-en is, noha itt kevésbé szükségeltetett, négy emeleten alul építeni meg nem engedtetett. Nálunk kívánja a híd nagyszerűsége, monumentális nagysága, melynek különösen oszlopai irányul szolgálnak, továbbá a Duna szélessége, és a három helyen áthidalt széles Duna és a nagyszerű két Duna sor által előidézett azon látvány létesülhetése, melynek mását maga nemében talán a világ alig tudna felmutatni. Minthogy ilyen helyen a tűzfalak látása kikerülendő, már ez által nehéz lesz a kisebb építményeket a nagyobbakkal összeegyeztetni. A Nákó és a többi ehhez legközelebbi ház ha még oly csinosak, törpék többé ahhoz, hogy álláspontunknak megfeleljenek. A most épülő hídtársulati ház sem felel meg azon pontnak, mellyel kitüntetik, mi lesz még, ha a part a vízár elleni védés által feljebb vétetik? A Duna partja nem csak területileg, de felfelé is használandó azon oknál fogva is, hogy azon jótéteményben, melyet egészséges és léleküdítő fekvésénél fogva a lakóknak nyújtani képes, minél többen részesülhessenek. Nem csodálhatom eléggé, hogy a Nemzeti Kaszinó nem iparkodik itt nyakra főre magának tanyát szerezni, minthogy a testvérvárosok erre alkalmasb középponttal is alig képesek rendelkezni. Mily változékony kiderítést nyújthatna itt csak egy erkély, melyre maholnap minden vidékit büszkén lehetne vezetni.

Budának egészségesebb fekvése és sok minden azon előnyei, melyekkel Pest nem bír, mely p. o. annyi gyógyfürdőnek birtokában van, kívánják, hogy Pestnek Buda rovására való túlságos kiterjeszkedése gátoltassék, mi a testvérvárosok tervezett és kilátásba helyezett összeköttetése által érhető el. Buda hegyi fekvése, igen sajátságos különféleségei igazi mester közreműködését, remeklését és óriási átalakítást igényel. Valóban különös, és nem csekély gúny ezen tulajdonképpeni fővárosunkra nézve, hogy p. o. a Ráczvárosban félszázadonként alig épül egy ház. Érdekes a görbe és törpe utcáit szemlélni, melyek a hazafira semmiképp sem hatnak elragadtatólag, hanem igazán keserűen.A budai Duna-part. Balra a Ruda fürdő, jobbra a tabáni Szent Katalin templom és a görögkeleti szerb templom tornyai emelkednek. 1875 körül. Ismeretlen fényképész panorámafelvételének részlete. Magyar Nemzeti Múzeum A vároldai sétány, a Horváthkert, Városmajor haladás helyett mindinkább pusztulnak, és így legközelebb várható, hogy Budának egy sétánya sem leend. De "él magyar, áll Buda még," Isten segedelmével Mátyás király "dicső" korszaka, Buda akkori fénye ismét visszatérend, ha más alakban is. A vízvezetés, az áradás elleni biztosítás, a Várba szolgáló minél több utaknak nyitása, rakpart, a kereskedésnek Budára is lehető egyforma átterjesztése, új külvárosok keletkezésének a Gellérthegy mögött és a mostani Krisztinaváros területén való megindítása, talán soha sem látott rohamszerű emelkedését idézhetik elő eddig oly mostoha állású, kegyeletteljes emlékű Budánknak. A Gellérthegynek a gráczi Schlossberg példájára való beültetése igen örvendetes szándék. Ezen hegyet, mely Buda kiterjeszkedésére nézve ugyanannyi hátrányul szolgál, de a testvérvárosokhoz való közel fekvése következtében az élvezhető gyönyörű kilátáson felül a körülményeinél fogva messze nem távozható közönségnek a tikkadt nyári hőség ellen keresett üde levegő élvezhetését oly könnyen elérhetővé teszi, nem lehet eléggé becsülni. Reménylhető, hogy idővel a célszerűtlen és idomtalan várerőd onnan el fog távolíttatni, és annak helyébe a sokkal népszerűbb csillagászat ismét visszaállíttatni. Így létesülhet az egész hegy rendezése felvezető fasorokkal, vendéglőkkel, a szőlők és az eltávolítandó kis viskók helyén nyaralókkal, kertekkel való ékítése. A hegyre való könnyebb jutás előmozdításául sokféle mód fog akadni.

Pestre nézve különösen szükséges, hogy annak szépítése és egészségügyi viszonyainak tekintetbe vétele kezet fogva járjanak. Nevezett városunknak igen enyhe és így a romlásra annál hajlandóbb levegője lévén, tekintetbe véve, hogy mind inkább nagyobb mérvet nyerendő kereskedelme és ipara következtében a nyerstermények, p. o. légrontó bőrök halmaza a raktárakban mindinkább szaporodni fog, de azon körülménynél fogva, hogy a város terjeszkedése nemkülönben a magasabb épületek következtében levegőjének frissessége főképp a város belrészében mindinkább enyészni fog, hasonló okokból a jótékony befolyású szelektől is azon arányban elzáratván; tekintetve továbbá a sok gyárak füstjét, hulladékait és egyéb ilyen nemű légrontó befolyásait; de meg nem felejtkezvén arról sem, hogy Pest talapzatának feljebb emeléséül nagyrészt szemetet kényteleníttettünk felhasználni, miáltal Pestnek némely pontjain szünteleni forrásban levő felülete leend, - mindezeknél fogva annál szükségesebb a város utcáinak egészségi szempontbóli szabályozására különös figyelmet fordítani.

Nem kevésbé fontos a közlekedés és szabad mozoghatásról, mely a város emelkedése következtében mindinkább nehezítve leend, előre gondoskodni. Fontolóra veendő, hogy a görbe utcák, különösen, ha keresztbe menő utcák által félbe nem szakasztatnak, nem csak a szabad léghuzamot gátolják, és így egészségtelenek, hanem a közlekedést is hátráltatják. A Duna-sor partja az új házak keletkezésével tetemesen megszűkíttetett. Ezen tér felesleges soha nem lett volna. Annál inkább kell annak sokszoros pótlásáról gondoskodni. Egy kereskedelmi városban ennek térei oly könnyen fölösleges számúakká, utóbbiak az utcákkal együtt feleslegesen tágasakká nem válhatnak. Nem szólok a kényelmi és egészségi tekintetben szükséges sétányokról és fasorokról, melyek szinte csak helyet igényelnek. Utódaink, kik ezeknek szükségét és hiányzását mindinkább érezni fogják, utoljára kénytelenek lesznek roppant és talán hallatlan áldozatokkal jóvá tenni mulasztásainkat. Akárhol támadó új térségek igen sok célra felhasználtathatnak; nem beszélek kioszkokról, kertekről, gyümölcsáruló helyekről, hanem a növekvő bérkocsik, társas kocsik és szekerek s. a. t. állásáról, melyeknek különben is minél több pontoni elszórt elhelyezése kívánatos.

El nem mulasztom ezennel azon városrészekre nézve némi észrevételeket közzé tenni, hol magamnak alkalmam van vagy volt gyakrabban megfordulnom. A belváros szabályozásáról feltévén, hogy eziránt a javaslatok már kimeríttettek, csak némit nem hagyhatok említetlenül, és ha némi eszmémet magam is inkább pium desideriumnak vagyok kénytelen tekinteni, mégis reménylem, hogy e téren számosoknak nézetével és óhajával találkozom. A város hosszában hiányzanak a Dunával párhuzamos egyenes akadálytalan utak, melyeknek egyik vonala a Váczi utcát és a Sebestyén tért érintvén a Lipót és Zöldfa utcákban ágazik el, itt felmerül a Rottenbiller háználi hibának és mulasztásnak egész súlya; a másik vonal az Úri és Kecskeméti utcán, nemkülönben a Széna téren át a Stáció, Üllői és Soroksári utcában leli folytatását, mely utóbbi vonalnak a Fehér hajó vendéglő és Jankovics - mostani kaszinó-háználi szoros közlekedés igen nagy akadályául szolgál.

A Fehér hajó vendéglőnél tehát közlekedés és egészségi szempontból a Deák utcába szolgáló új utca nyitandó - a rontott légű Fehérhajó utca a Károly utcába való ömlésénél megrövidítendő -, hol ennek következtében kis tér támadhat. A szerviták telkére nézve az ott létesülő "square"-re nézve csatlakozom a Szépítő Bizottság eszméjéhez, a Rostély és Sarkantyú utcáról már beszéltem, az Újvilág utca a Háromdomb utca irányában áttörendő, hogy így a megyeház mellett elágazó utcákban való közlekedés megkönnyíttessék. A Barátok tere lehetőleg meghosszabbítandó, és így inkább egy széles utcává alakítandó át. A Király utca nagy figyelmet érdemel, mely mindig élénk és igen fontos utca marad. A városligeti fasorokhoz és az ezek mellett két oldalt elterülő szép és ritka látványú kertekhez egyenesen csak ezen juthatni. Az itteni nagy közlekedés következtében, jelenleg is már különösen a gyaloglók csak kellemetlen tolongás közt haladhatnak elő, tespedt levegője és szépítése tekintetéből torkolata lehetőlegesen tágítandó, mi természetes útmutatás szerint a Splényi házig terjesztendő volna, ha rendkívül sok akadály nem forogna már fenn. Ezen utca vonalán több rendkívüli ritkítás t. i. áttörés és rombolás által, minek folytán új keresztbe menő utcák vagy térek támadnának, igen óhajtandó volna, mi a szellőség hiányát, a rendkívüli sarat nagy részben elhárítaná, az utcát barátságosabbá is alakítaná. A komoly Orczy ház helyén nem szolgálna-e egy kioszkkal ellátott sétány nagy szépítésül, minthogy a közel fekvő Erzsébet téri sétány korán sem elegendően nagy.

Egy új utca nyitása vagy több ugyanazon irányú áttörések által minél félbeszakasztatlanabb oly vonal, mely a Kecskeméti utcától és tulajdonképp a Király utca valamely közelebbi pontjától mint a Hajós utca fekszik, legalább több utcán keresztül ezen irányban, a Lipótvároshoz vezetne, különösen közlekedési szempontból nagyon kívánatos volna. Ez által a Király utca nem vétetnék annyira igénybe. Elég csodálatos, hogy a hosszú Retek utcát a Lazarus utca felé, utóbbit pedig az Ó utcai irányban semmi keresztutca át nem szeli. Az említett utcákon kívül a Magyar utca, mely utóbbiban a három emeletes házak oly gyorsan emelkednek, a Kígyó, Kiskereszt és Síp utca a Kétszerecsen, Könyök, Retek utcák mind szellősebb s egészségesebb állapotot igényelnek, ezek közt az elősorolt terézvárosi oly kietlen utcák, melyekre sok okból volnának a fent érintett és a Lipótváros felé irányuló utca áttörések alkalmazandók, különben a túlnépesedésnek és rondaságnak különösen ki vannak téve.

A Király utcával párhuzamos utcák közlekedés és szépségi tekintetből lehetőségig úgy volnának rendezendők, hogy a város belsejéből félbeszakasztatlanul a Városligetig kinyújtózkodjanak, amennyiben ezt a létesítendő csatorna megengedendi.

A Hermina tér legalább az Ó utca végének feláldozásával nagyobbítandó. Az ott létező zsibvásár hallatlan rondaság és undokság tanyája, mely hátramaradásunkat hűn visszatükrözi. A zsibvásár mostani helyéről vagy eltávolítandó, vagy minél előbb rendezendő. A könnyű szerrel felállítható csinos faházak, ha ideiglenesen is, mily jövedelmezők lehetnének most, midőn a falak közt minden talpalatnyi tér annyira kerestetik.

A Kismező utca a Háromdomb utcáig és tulajdonképp az István térig a Nagymező utcával egyforma szélességre hozandó, és mind a két utca fával beültetendő. Magából értetődik a Kerepesi, Üllői, Ország, Váczi utaknak és illetőleg utcáknak mielőbbi beültetése fákkal, ha csak a várandó számos építkezés annak akadályául szolgálni nem fog.

A még nyomasztó financiánk és a szükségelt roppant kisajátítási költségek hiánya szükségessé teszi szerény és gyakorlati korlátok közt valósítandó eljárást, hogy némely oly pontok vagy utcák kiépítése, melyek úgy szólván első látásra, vagy a szépítési tervezet útmutatása szerint, mint a szabályozás közvetlen tárgyai tűnnek fel, míg szükséges, halasztassék, s ott rögtöni betiltás alkalmaztassék, mely betiltás mindaddig, míg szükséges, fennálljon.

Csak így létesíthetők mostani csekély pénzerőnkkel új térek, utcák, melyek mindenfelé annyiszor megpendíttettek. Másrészt pedig az építési vállalkozás és annak gyorsítása minden kitelhető módon előmozdítandó. Hány üres háztelek van java helyen, hány szemsértő valóságos rom, hány 10-12 láb magas házikó három emeletes házak közé szorítva, nem is említve a budai parti kis düledező házakat, melyek egész országunk tekintélyét sújtják?!

Egy új, a Király utcával párhuzamosan a Városligetbe vezető széles, kies és árnyékos út igen óhajtandó, de az erre legalkalmasabb vonalak felhasználását húsz vagy harminc évi mulasztás úgyszólván lehetetlenné teszi. Leghelyesebb volna Budáról és így a Lánchídtól a Zrínyi utcát és Fő utat irányul véve, a Váczi utat mintegy derekán átmetszeni. A tekintélyes főút nagy anomáliája az, hogy az Ó utcai Zöldfa vendéglőbe, mely azon felül még rézsút irányú, ütközik. Mily dicső volna az Ó s az Új utcának, mely a Hajós utcáig még nagyrészt kis házakból áll, legalább a Váczi útra nyíló részének egyesítése és sétánnyá átalakítása, melynek boulevard-szerű folytatása az Aradi utcán keresztül a Városligetig haladhatott volna, ha azt a most már szükséges véghetetlen lerombolások nem gátolnák. Eleve azonban a Lipótvárosnak a Városligettel való összeköttetése már az Állatkert iránti tekintetből is ezen a vonalon volna eszközlendő, az Ó és Új utca jó karban tartandó, az Aradi utca, melynek végén máris csinos nyári lakok emelkednek, csatorna és kövezés útján helyreállítandó, bűzhödött mocsárai, melyek majdnem a Városligeti fasorig terjednek, lecsapolandók.

Most már mérnökök és szakavatott emberek dolga más vonalon keresni a minden kívánalomnak megfelelő városligeti utat, és megítélni, hogy a Lázár utca folytatása a Hermina téren, Nagymező, és Három mozsár utcán át haladva hogyan volna a Steiner utcával egy vonalra hozandó. Hacsak ezeket is a fölötte nagy lerombolási áldozatok kivihetetlenné nem teszik.

A kietlen Újépület lerombolása, mely a Lipótvárost mintegy rút zárkő hihetetlen módon csonkítja, hiszem, hogy közóhaj.Az Újépület az épülő bazilika kupolájából nézve, 1880-as évek vége, ismeretlen fényképész felvétele, Budapesti Történeti Múzeum Az ott létesülendő szükséges tér vagy sétány ezen külváros mostani komoly és monoton hatását részben el fogja hárítani. Noha azon négy párhuzamos utcák, mintegy tömör városrészt képezvén nagyon is a mérnökök hosszában, szélében történt egyszerű felosztásai szerint épülvén, sok helyrehozhatatlan hibákkal lepik meg a városok csinosodási kívánalmait megszokott szemet. Gyönyörűség magában véve azon tömérdek szép házak csoportját, vagy inkább rendes sorait tekinteni, mi mindenesetre sok vidéki irigy szemét és figyelmét magára fogja vonni. De mily remek külváros volna ez, ha beljében a majdnem kirekesztőleges prózai bérházakat egy sorfás utca, kertek, térek, nyilvános kútnak való akár egy kis térecske, emlékszobrok, kioszkok váltanák fel! Nagy szerencse e tekintetben, hogy a lipótvárosi templom számára akaratlanul helyet kellett hagyni, minek következtében a Három korona utcának elsősége leend a többi társutcák felett.

Eszembe jutnak itt a többek közt némely pestvárosi változékony alakú csinos házak, milyen a Pekáry ház a Király utcában, a Friedmann féle a Lipót templom közelében és a bájos Frohner vendéglő. Első az egész Király utcára, utóbbiak a Lipótvárosra valódi jótékony hatásúak, mert az egyhangúság elkerülése végett egyéb változékonyságon kívül a házak tarkítása is szükséges.

A lipótvárosi gyárak azon helyeni és a városhoz oly közel való fekvésük nem csak az uralkodó szél végett, mely onnan a város felé húzódik, hanem azon körülménynél fogva is igen sajnos, minthogy a Margitszigettel szemben és azon alól elnyúló Duna part nem oly könnyen hozzá fogható kies kilátást nyújtó s egyszersmind fölötte egészséges városrészt képezhetne.

A Ferencz- és József-külváros roppant átalakítást és munkát igényelnek. Emelkedésük egy összefüggő, gyökeres átalakítási tervre vár, mi végett és minthogy ezen félreeső városrészeket kevesebbé ismerem, hozzá szólanom most még igen nehéz és idő előtti. Különösen a Józsefváros még hihetetlenül hátra maradt. Falu-városban. És ki fogságot érezni óhajt, tévedjen ezen külváros beljébe és mellékutcáiba, hiszem, hogy szabadulni fog kívánni.

A Városligetet, mint a pestiek Prádoját és lakosságának gondűzéséül szolgáló kies virányt taglalásaimból ki nem rekeszthetem,Zenepavilon a Drót-szigeten. A kép közepén a páva-sziget fái látszanak. 1870-es évek. Weinwurm Antal felvétele. Budapesti Történeti Múzeum mely hivatva leend máris, vagy nemsokára, hatalmas versenytársakkal, t. i. az Újpesti és Margitszigettel, sőt a vasutak segedelmével testvérvárosainkhoz annyival közelebb jutandó regényes budai hegyekkel küzdhomokra lépni, és mint városunknak úgyszólván végtagja, eddigi rangját fenntartani. A Városliget, melyet jelenleg csakugyan inkább ezen, mint a régi Városerdő nevezet illet, újabb időben nyert, de vesztett is előnyeiből. Nyert újabb zsenge ültetvények által, keletkezett a csinos Hattyú szigetecske, visszanyerte az 1863. évi szárazság következtében kiapadt tavát, ha nem is hajdani impozáns kiterjedésében, de csinos partokkal szépítve. Ellenben nagy fogyást szenvedtek fái és ültetvényei a fent nevezett száraz éve tekintetbeni általános dúlásai következtében. A liget hátterében elnyúló hűs erdő, melynek annyira oda illő komoly tekintetű és hatalmas nyárfái nagyszerű zöld falat képezve szegélyezték a vidor közönségtől ellepett pázsitot, megritkult, és a még fennálló tetemes része enyészetnek indult annyira, hogy maholnap csak egy akácfa erdő fog ott fennmaradni. Az állíttatik, hogy itt egészséges, nagy nyárfáknak tetemes száma kivágatott.

A Városligetre kedvező hatást gyakorlandó újabb nagy vívmányokat képezik egyik oldalán az Állatkert, másikán az épp most keletkezett lóvasút. De ezen vállalatok sorsa a Városligetével viszonylagos, melynél fogva annál inkább feladata a városnak ezen közmulató és üde helyének jövőjéről minél nagyobb eréllyel gondoskodni, mely természet szép fekvésnek örvend ugyan, de mely szépítési tekintetben, különösen annak nem eléggé korholandó építményeire nézve igen hátra van.

Az első kedvetlen benyomást gyakorolja a vendéglőt megelőző tőszomszédos körjáték, mely a tóra eső gyönyörű kilátást a megérkezők szeme elől elfödi, melynek kintorna zenéjét, vagy felváltva síp és dob rikítását és zörejét, minthogy az a fő közlekedési és érintkezési pontot foglalja el, a liget semmi látogatója ki nem kerülheti, sőt azt a közönség nagy része idegeink felépülésére hallani kénytelen?! A fővendéglő épülete, mely jelenleg csak gúnyképül szolgál, melynek előnyös fekvésénél fogva egészen másképp kellene alkotva lenni, korántsem felel meg feladatának, hol legalább a zúgligeti mulatókéval egyforma rangú, emeletes és díszes teremmel ellátott épületnek volna helye, melynek a tóra és budai hegyláncolatra nyújtott gyönyörű kilátás kedvéért és a közelebbi s távolabbi környezet áttekintése végett terasszal és láttoronnyal ellátva lennie kellene. A Páva szigeti lakház tornya, mely minden csekélysége mellett különösen szerencsés alkalmazása által a sziget festőiségét rendkívül emelte, eltűnt, mintegy jeléül a mai prózaiságnak és anyagiságnak. A kopasz rondó még fennáll, a pázsit közé helyezendő virágágyakkal, holmi alacsony, bokros ültetvényekkel, csínján alkalmazandó szemüdítő facsoportokkal gazdagítandó.

Érdemesebb tárgyakkal alig fejezhetem be ezen értekezéseimet, mint a Széchenyi szoborral, és egy szerény indítvánnyal. Ami a szobrot magát illeti, tartózkodom minden ítélettől, csak annyit jegyezvén meg, hogy próbafelállításból merített észleletem szerint nagysága sem a Ferencz József térnek, sem a nemzet méltóságának nem felel meg, mihez hozzájárult, hogy a szobor álláshelyét illetőleg, mely a hatásra annyi befolyást gyakorol, a választás nem igen szerencsésen ütött ki. A szobor, az Akadémiához nagyon közel állván, távolról minden hatását elveszti, magának az Akadémiának látványát is rontván; másképp is úgy tűnik fel a szemnek, mintha a szobor, mint egy őr, egészen az említett palota bejáratánál állana. Most ismét akaratlanul merül fel a Királydomb fennállásának kérdése. A Királydomb hátrányul szolgál ezen szép és élénk tér áttekintésére szintúgy, mint a híd- és várra szolgáló kilátásra nézve; de kívülről befelé is elfödvén a házak alját és a tért magát, ezen ritka szép fekvésű tér benyomását nagyon alászállítja. És dönthetetlen esztétikai érvek, meg azon körülmény, hogy ezen térnek hatásos beruházása a fennforgó szoborral és egy vagy két díszkúttal, és ezeknek egymástóli célszerű távolságuk meghatározása a nagyon kiterjedő Királydomb által mindenkorra zavarva van, amellett szólnak, hogy utóbbi minden hazafiságos kegyelet dacára, melyet érzünk, eltávolíttassék, még akkor is, ha a Széchenyi szobrot nem volna szándék helyére állítani, mert a Királydomb eltávolítása esetére már azon kérdés merül fel, hogy ennek a helyét ne foglalja-e el nemzetünk géniuszának és a koronázás iránti kegyeletteljes megemlékezésének megfelelőleg a négy kardvágást végző királyunk szobra, kinek nevével az illető tér amúgy is felruháztatott, mely egy díszes kertecskétől környékezve, mélyében a szentesített földet rejtené. Téveszme úgyis, hogy Széchenyi szobrának csupán az Akadémia és a Lánchíd közelében volna kizárólagos helye, minthogy érdemei sokkal továbbra terjedvén ki, azok tágabb és általánosabb alapon fekszenek.

És ha a szobor jelenleg tervezett nagyságában létesül, ez okból is más nem annyira szabad hely volna alkalmatos, melyekkel hála Isten majd mindinkább rendelkezünk, összeegyeztetve pedig mind a két szobor eszméjét, és a Ferencz József téreni felállítását, úgy lehetne segíteni: ha a Királydomb helyén egy már felhozott kertecskétől környezett díszkút állíttatnék fel, egyik felében ezen elég hosszú térnek a Széchenyi, másik felében a király szobor foglalván helyet.

Ezekhez járulna ugyan még általánosan a Ferencz József térnek oly módoni szépítésének tekintetbe vétele, hogy az valamint egy részről a sűrű közlekedésnek, úgy más részről a többi kívánalmaknak hátrányára ne legyen. Fontos kívánalom pedig az előbbeni üdítő fáknak a hídhoz vezető járdákon történendő visszaállítása, melyek a tért csakugyan nagyon kiessé varázsolták, azonfelül a járókelő közönséget a napsugarak ellen védeni oly jótékony rendeltetésük volt.

EPA Budapesti Negyed 56. (2007/2) Tomsics: Valóság, tervek, ábrándok < > Szerzőinkről