Budapesti Negyed 52. (2006/2) Külföldi emlékhelyek < > Megemlékezési szertartások
Templomok
________________

"Erzsébet királyné emlékezetéhez csak nemes
gondolatok és törekvések fűződhetnek. Ne feledje
ezt el senki, aki e jegyben kezdeményez és fáradozik."

 

A kultuszok vallási eredete gyakran megmutatkozik. Erzsébet királyné esetében a szakrális vonulat nagy jelentőségű, ami leginkább a kiemelt színtereken, a templomokban figyelhető meg.

Erzsébet kultuszában különös helyet foglal el a vallásos eredetű elem, lévén kultuszának egyik alapmetaforája a második Szent Erzsébetként való megjelenítése, ami az 1870-es évektől kezdi eluralni a kultikus stílt: "Ama régi királyleányért mintegy azonos ajándékul kaptuk mi a németektől a bajor herczegnőt, hogy az egyház canonisatiója nélkül is igazi szentjévé, védangyalává legyen a magyarnak.Erzsébet Királyné Fogadalmi Templom Edelényben. Nagy Géza: Első fogadalmi templom Erzsébet királyné emlékére Ő is beteget ápolt nálunk: az elnyomatás kórságában sínlődő nemzeti lelket; ő is fölemelte szíve drága szeretetével a lesulytottakat, és az ő irántuk tanusított vonzalmának még apró ajándékai is, mint a thüringiai herczegasszony kötényében az alamizsnadarabok, vigasztalásunknak változtak rózsáivá ama szomorú időkben."

E jelenség, mely összekapcsolódik alakjának a szentkultuszokhoz hasonló megközelítésével, nem csak a retorikában, hanem az őt megörökítő ábrázolásmódokban is tükröződik. Egyik kedvelt megjelenési formája a két alak összeolvadása, illetve Erzsébet királynéra való utalásként gyakran megjelenik Szent Erzsébet. Erre világítanak rá a következő sorok is: "Az uj Erzsébet [...] s a régi magyar szent [...] szinte eggyé olvad abban a lovagias kultuszban, melylyel a magyar mindenkor hódolt a női eszménynek." Ily módon e két személy kapcsán gyakoriak az áthallások.[1] Erzsébet szentként való megközelítését segíthette tragikus halála, mely újabb párhuzamot eredményezhetett a keresztény mártírokkal.

A királyné kultuszának vallásos megnyilvánulási formáihoz szorosan kötődnek a megemlékezési szertartások is, mivel ezek uralkodó jellegét a gyászistentiszteletek adták meg. Valószínűsíthető, hogy az ünnepi alkalmak e formaválasztását az is indokolhatta, hogy egy szempontból tovább erősítette kultuszának vallásos megközelítését, illetve ezen szakrális köntösbe bújtatás lehetetlenné tette a politikai utalásokat. További megnyilvánulási formája a szent helyekre való zarándoklat, mely mindvégig hangoztatott szólama volt a kultuszához kötődő templomépítéseknek, azonban e remények a gyakorlatban megvalósulatlanok maradtak. E szakrális vonulatba illeszkedik az Erzsébet személyéhez köthető ereklyetisztelet, melynek magyarországi kultuszában két "nyilvános" színtere volt, az Erzsébet Emlékmúzeum és a Mátyás templom, mely több Erzsébet, ereklyével rendelkezett.

Mítoszának egyik fő patrónusa a katolikus egyház volt, mely igyekezett felhasználni a második Szent Erzsébet-jelenséget. Ez legjobban az Erzsébet napi gyászmegemlékezések során figyelhető meg, miután 1900-as évtized végén ismét Árpádházi Szent Erzsébet kerül fokozatosan előtérbe, és az ő személye révén emlékeznek meg a királynéról. E vallási vonulat azonban éles ellentétben állt Erzsébet személyiségével, aki közismerten antiklerikális volt és istenhite eltért a katolikus dogmáktól: "az idők kezdetétől fogva minden predesztinálva van, és az embernek nincs hatalma ezzel a predesztinációval szemben, melynek alapja nem más, mint Jehova kifürkészhetetlen akarata."[2]

A szakrális vonal erősödésére utal továbbá a szentekhez hasonlóan a halálozás évfordulójának ünneplése. Erzsébet esetében e választást az is indokolhatta, hogy születésnapja karácsonyra esett.

E felvázolt szakrális formák követhetők nyomon az emlékének ajánlott magyarországi templomok történetében is. Emléktemplomok emelése a nemzet hősei emlékezete megőrzésének egyik formájaként a 19. század elején jelent meg Európában. Eszmei mondanivalójának lényege: az elvilágiasodott vallási forma szakrális szerepet próbál betölteni.[3] Ez már a budapesti emlékhely létrehozása kapcsán is megfogalmazódott, Schickedanz Albert elképzelésében: "Én valami vallásos kegyelet keretében szeretném azt az emléket felállítani, hova nem megy a látogató triviális gondolattal, hol a szemlélő mintegy megnemesül, teljes súlyát érezi a jó királyné egész mivoltának, lényének. Templomban szeretném látni, valamely kápolnában, hova oszlopsoros csarnok vezet... orgona-bugást hallana a fül, megalázkodást, szent kegyeletet érezne a sziv, s a domborművek sorozata példázná a pillérek között müvészi reliefekben a jó királyné életének azokat a mozzanatait, amelyek őt a magyar nemzet előtt olyan kedvessé és feledhetetlenné tették." [4]

Az Örökimádás templom alapkőletétele 1904. május 18-án. Mobay Lajos: A budapesti középponti oltáregyesület fél évszázados története 1859. november 6. - 1909. november 6.Erzsébet királyné emlékének Edelényben[5] szenteltek először templomot. A település katolikus lakosai lelki szükségletének már nem felelt meg a kastélyban található templom, így egy új, nagyobb épület felépítésének igénye fogalmazódott meg. Hosszú évek sikertelen kísérletei után, a királyné halálát követően 1898. szeptember 24-én tartott római katolikus hitközségi gyűlésen Nagy Géza plébános javaslatára döntést született arról, hogy a templom építésének ügyét, a könnyebb megvalósulás reményében, összekapcsolják a királyné alakjával, a felépülő templomot Erzsébet emlékének ajánlva: "Lehetne-e a dicső királyné emlékét szebben megörökíteni, mint egy fogadalmi díszes templom építésével, melyben a népet keresztény életre, Isten, Felséges Királyunk és hazánk szeretetére vezérelve, dicső királyné lelke üdvéért, apostoli Királyunkért és hazánkért buzgón imádkoznunk." [6]

Kérvényt nyújtottak be Fülöp Szász Kóburg Góthai herceghez, aki e "szent" célok megvalósulása érdekében 320 000 téglát ajándékozott az építéshez. A lakosság pedig állami adója négyszeresének[7] felajánlásával járult hozzá a célkitűzéshez, melyet széles körű gyűjtés is követett.[8] Az alapkő letételére ennek eredményeként 1904. április 17-én került sor. Makovszky Ferenc 1903-ban elfogadott tervei nyomán a neogótikus templom 1904. november 15-ére készült el,[9] berendezését a hívek adományaiból biztosították. A felszentelést Blazsejkovszky Ferenc miskolci apátplébános végezte 1905. július 2-án.[10]

A királyné kultuszának egyik jellegzetes elemére, Árpádházi Szent Erzsébet alakjával való "egybeolvadására" a templombelsőben történt utalás, ahol a szentély középső üvegablaka Szent Erzsébetet ábrázolja, Erzsébet királyné arcvonásaival. Az ablak Roskovics Ignác budai várpalotai műve alapján Walther Gida műhelyében készült.[11] Az átadás jelentőségét a Borsodmegyei Lapok tudósítója így méltatta, utalva kultikus szerepkörére is: "a magyar nép áldozatkészségéből egy ujabb diszes középületet avattak fel [...] mely nemcsak megszentelt helye az imádságnak, a vigasztaló érzelmeknek, evangéliumi életnek és hazafiui kötelességeknek, hanem egyuttal melegágya is mindannak, amiből a magyar nemzeti eszme él és táplálkozik." [12]

A templom elnevezéséről már az 1898. szeptember 24-ei hitközségi gyűlésen határozat született, amihez 1904. szeptember 21-én kérik Ferenc József hozzájárulását. Az uralkodó a kabinetiroda 1904. január 21-én 548/904. szám alatt kelt közleményében jóváhagyta, hogy a felépült római katolikus plébánia templom az "Erzsébet Királyné Fogadalmi Templom" nevet viselhesse.[13]

A királyné emlékének megörökítésére emelt másik ismert templom[14] a nagy nemzeti összefogással megépült budapesti Örökimádás templom, melyet Erzsébet halálának tizedik évfordulóján adtak át. A merényletet követően a Központi Oltáregyesület,[15] mely már régóta szeretett volna templomot építtetni az oltáriszentség örök imádására, céljai megvalósítását egy Erzsébet-emléktemplom gondolatával kapcsolta össze: "Mikor az egész nemzet jóságos királynéját gyászolta, akkor született meg az a hatalmas, szép gondolat: az örökimádás templomát egybe kell kapcsolni a szeretett királyné nem muló emlékével." [16] Az Örökimádás templom, 1910-es évek, képeslap, Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény Eszmei hátterét a királyné emlékezetének megőrzésére irányuló szimbolikus cselekedetek között özv. gróf Cziráky Jánosné fogalmazta meg: "A szobor szép, de csak történelmi emlék lesz - de a keresztény magyar szivet ez még nem elégíti ki [...] templomot kell emelni, mely örökké élő szeretetnek lesz csarnoka, hol szívből szakadó imádság által állandóan összeköttetésben maradunk nagy királynénk halhatatlan lelkével." [17] "A megboldogult Erzsébet királyné emlékére emelendő Örök imádás temploma gyűjtő bizottsága"[18] 1898. november 10-én alakult meg.[19] A tervet özv. gróf Cziráky Jánosné terjesztette az uralkodó elé,[20] aki beleegyezését adta ahhoz, hogy a fővárosban szeretett hitvese emlékére templomot emeljenek. Fővédnöknek Mária Valéria főhercegnőt kérték fel. Központi gyűjtőbizottságot alakítottak, amely minden megyében és nagyobb városban megkezdte működését. Az Egyházi Közlöny-ben 1898. december 2-án tették közzé felhívásukat, adakozásra kérve a katolikus híveket, és a két eszme egybekapcsolását, illetve a templom nemzeti emlékezetben betöltendő remélt szerepét is megfogalmazták: "...nemsokára felépül ez a templom Erzsébet királynénk emlékezetére, melyben Örökké fog imádtatni a legfölségesebb Oltáriszentség, melybe százezrek fognak zarándokolni, hogy megmutassák hitüket Isten és kegyeletüket a magyarok elhunyt királynéja iránt." [21]

A gyűjtés országos megindulásával jelentős pénzösszeg gyűlt össze, amely még nem volt elegendő a tervek megvalósulásához, ezért Vaszary Kolos hercegprímás 1899. augusztus 21-én kelt, a főegyházmegye papságához intézett 4173. számú körlevelében további gyűjtésre szólított fel a királyné halálának évfordulóján tartandó gyászistentiszteleteken a templom felépítésére.[22] Az adománygyűjtés hatékonyabbá tételének megvalósítására 4200. számú körlevelében rendelkezett a vidéki gyűjtőbizottságok szervezeteinek felállításáról.[23] Ezt szolgálta továbbá az is, hogy sokszorosították R. Hirsch Nelli Erzsébet királynéról rajzolt képét: az eladásából befolyó összeget szintén a templom építésre ajánlották fel.[24] A gyűjtés további segítésére a Központi Gyűjtőbizottság is nagyszabású gyászünnepet rendezett november 10-én. Az egyetemi templomban Császka György kalocsai érsek celebrálta gyászmisén, majd az ezt követő ünnepélyen a királyi család, az állami és katolikus méltóságok is megjelentek, mutatva ezáltal az ünnepség jelentőségét is. Ez alkalommal Vaszary Kolos a templom megépülése érdekében ismét felhívást intézett a gyűjtésre,[25] utalva az Erzsébet-kultusz alapelemeire, a hazaszeretetre és a királyhűségre: "Hihetjük, hogy állani fog nemsokára ez a szentély, a mely a hála és kegyelet biztos alapjain épülve, falain az alattvalói hűség, szeretet és ragaszkodás legdrágább köveivel fog ékeskedni." [26]

Az eszme fontosságát jelezte, hogy templom alapkőletételére Ferenc József részvételével 1904. május 18-án nagyszabású országos ünnepség és eucharisztikus kongresszus keretében került sor, amit a Samassa József egri érsek celebrálta ünnepi mise követett.[27] Anyagi nehézségek továbbra is hátráltatták az épületek tervezett átadását.[28] Az Aigner Sándor tervei alapján készült neogót stílusban épült templom[29] felszentelését 1908. szeptember 8-án Kohl Medárd segédpüspök végezte. Az első istentiszteletet, Erzsébet emlékünnepével összekapcsolva, a királyné lelki üdvéért, halálának tizedik évfordulóján tartották az uralkodó jelenlétében.[30] A templom megvalósulásában kifejtett tevékenységért Ferenc József az Oltáregyesület több nőtagját Erzsébet-renddel tüntette ki.[31]

Az elkészült templomban[32] több helyen is megjelennek a királyné szimbólumai, illetve a személyére való utalások, így a főkapu két oldalán, baldachin alatt helyezték el a királyi pár védőszentjeit. Hermann Klotz Erzsébet királynét[33] a magyarországi kedvelt gyakorlattól eltérően nem koronázási jelvényeivel, hanem egy másik jellemző attributumával, a legyezővel ábrázolja. Egyszerűséget és finomságot megörökítő egészalakos szobra a kultusz egyik kedvelt szólamát idézi: "Kivételes nő minden tekintetben, minők, trónon vagy nem trónon, mindig feltünnek a világban s számot tesznek az emberek figyelmében." [34] Hermann Klotz Erzsébet-szobra az Örökimádás templomban, 1910-es évek, képeslap, Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény Alkotását a templom főbejárata mellett, a jobboldali kápolnában állították fel,[35] falára fehér márványtáblát helyezve el: "Erzsébet királynénak, feledhetetlen kegyes úrnőjüknek örök hálájuk és legmélyebb hódolatuk jeléül báró Nopcsa Ferenc, gróf Festetics Mária, Ferenczy Ida".[36] A Róth Miksa tervei alapján készült üvegablakok egyikén Árpádházi Szent Erzsébet alakját idézték meg. Ferenc József adománya Seenger Béla alkotása, a templom különleges célját ellátandó nagyméretű achitetektonikus, baldachinos oltárt.[37] Az épületnek a királyné kultuszában betöltendő főfeladatát már a halála évében megfogalmazták: "...a magyar nemzetnek ismeretes[...] a dicsőült királyné emléke iránt táplált őszinte kegyeletét, biztosra vehető az, hogy a templom az idők folyamán az ország legnagyobb bucsújáró temploma lesz...".[38] A nemzeti emlékezetben e neki szánt szerepet azonban nem tölthette be.

E két templom története kiválóan mutatja, hogy a kultusz intézményesült korszakában az Erzsébet emlékének ébrentartására hivatkozó gyűjtés a társadalom támogatásával elősegítette a tervek megvalósulását, azonban a felhívásokban megfogalmazott, a kultuszban önmaguk által determinált szakrális funkciókat, az Erzsébet-tisztelet "zarándoktemploma" szerepkört nem tudták ellátni. Szakrális szerepet csak annyiban töltöttek be, mint az összes többi imaház, melyben Erzsébet királyné lelki üdvéért megemlékező gyászistentiszteleteket tartottak.

A kultusz szempontjából kiemelkedő szerepe egy templomnak, a Mátyás-templomnak volt. Gyűjteményében több Erzsébet királynéhoz kapcsolódó ereklyetárgyat őriztek, továbbá a hivatalos megemlékezések egyik kiemelt helyszíneként fontos szakrális szerephez jutott. A királyné szimbólumai, a személyére való utalások már életében, a Schulek Frigyes-féle átépítés során előtérbe kerültek,[39] ekkor kapott a templomban hangsúlyos szerepet Árpádházi Szent Erzsébet a királyné védőszentjeként. A főszentély alatti kriptába vezető bejárat szoborfülkéiben helyezték el Mikula Ferenc Szent Erzsébetet és Assisi Szent Ferencet ábrázoló szobrait,[40] de a déli mellékhajó üvegablakainak egyike szintén Szent Erzsébetet ábrázolja, alatta Erzsébet királyné címerével, Lotz Károly és Székely Bertalan közös alkotásával.[41] A karzat keleti részén, a sekrestye felett a máltai lovagok oratóriumának keleti falán örökítette meg Lotz Károly Ferenc Józsefet és Erzsébetet koronázásukkor, Mária előtt térdepelve az esztergomi érsek és a veszprémi püspök között.[42]

A templom már Erzsébet életében fontos szerephez jutott kultuszában: koronázó helyként különleges szerepe volt emlékhelyei között: "Fogadd el e templomban, legmélyebb hódolatunkat, legőszintébb szeretetünket irányunkban mindig tanusított jóságodért, szeretetedért! Áldólag emlékezünk, hogy midőn nemeztünk anyja lettél, édes anyai nyelvünkön szóltál hozzánk; áldólag emlékezünk, hogy azt az arany fonalat is anyai gyöngéd kezed szőtte, mely hőn szeretett királyunkat a nemzettel elválaszthatatlanul összekötötte."[43]

Rigele Alajos domborműve a pozsonyi Erzsébet-templomban. Szyllaba Emil: A pozsonyi kir. kath. főgimnáziumnak Árpádházi Dicsőséges Szent Erzsébetről nevezett Erzsébet-Királyné-Emléktemploma
Az Erzsébet királyné menyasszonyi koszorújából készült emléktárgy, melyet a Mátyás-templomnak adományozott. Vasárnapi Újság, 1904. április 24.
A templom jelentőségét a királyné emlékezethelyei között ereklyegyűjteménye és ezzel összefüggésben a megemlékezési szertartásokban betöltött kiemelt szerepe biztosította.

A Mátyás-templom Erzsébethez kötődő gyűjteményét maga a királyné alapozta meg 1890 márciusában tett adományával. Ekkor került a templom tulajdonába a királyné esküvői ruhájából Habsburg családi hagyományként[44] kialakított miseruhaegyüttes, továbbá esküvői koszorúja és egy másik miseruha is. Ez valószínűsíthetőleg azonos lehet azzal a darabbal, melyet a hagyomány szerint az ő hímzése díszített.[45] "E becses ereklyetárgyakat" a loretói kápolnában állították ki.[46] Nemes Antal apátplébános a királyné ezen cselekedetében természetesen a magyarok iránt érzett végtelen vonzalmát vélte felfedezni: "Jellemző, hogy Erzsébet királyné e koszorút és a menyasszonyi ruháját nem Bécsben helyeztette el, hanem Magyarországba küldötte és a budavári Nagyboldogasszonyról elnevezett templomnak adta örök emlékül. [...] Ha e koszorú beszélni tudna, elmondaná ékesen a szeretetet és odaadást, a melylyel Erzsébet királyné a magyar nemzet iránt viseltetett, de kifejezésre jut maga az adományozás ténye által is, midőn legdrágább emlékét Magyarországnak adta, hogy ezzel a koszoruval önmagát adta a nemzet emlékének."[47]

A templom másik fontos Erzsébet-ereklyéje, a királyné millenniumi hálaadó istentiszteleten viselt magyaros gyászöltözetéből[48] készített gyászornátusa, melyet lányai a pozsonyi női kézimunkaegylettel hímeztettek ki, majd 1901 áprilisában a templomnak ajándékoztak.[49] E miseruhák mindvégig fontos szerepet játszottak a megemlékezési szertartásokon: a misét celebráló pap a királyné tiszteletére ezek egyikét viselte, így biztosítva a szakrális összeköttetést is az elhunyt személyével.

Különleges szerepet töltött be Erzsébet emléktemplomai között a pozsonyi Lechner Ödön tervezte[50] "Árpádházi Dicsőséges Szent Erzsébetről elnevezett Erzsébet-Királyné-Emléktemplom". Építésének története leképezi a kultusz 1910-es éveinek alakulását, illusztrálva a folyamatot, ahogyan fokozatosan Szent Erzsébet került előtérbe és az ő alakja révén jelent meg a királyné is.[51] A templom építésének gondolata, 1907-ben, Szent Erzsébet születésének 700-ik évfordulójával kapcsolódott össze. Az ünnepségnek maradandó emléket állítva vázolták fel a gimnázium területén létesítendő kápolna tervét.[52] A hercegprímás 4584/1909. sz. rendeletében engedélyezi az építkezést. Az alapkő letételére 1909 augusztusában kerül sor.[53] Erzsébet királyné személye Szapáry Béláné kezdeményezésére vetődik fel, összekapcsolva törekvéseiket egy Erzsébet királyné-emléktemplom gondolatával. Az uralkodó támogatását kérve 1909. november 4-én Bécsben audiencián jelentek meg.[54] Ferenc József felkarolta elképzelésüket, és megbízást adott Rigele Alajos pozsonyi szobrászművésznek egy Erzsébet királynét ábrázoló dombormű elkészítésére.[55] Az elkészült templomban ebből adódóan a hangsúly Árpádházi Szent Erzsébet alakján van: itt helyezték el csontereklyéjét, a főkapu felett a Vaszary Kolos által adományozott Szent Erzsébet mozaikképet. A Túry Gyula készítette oltárkép[56] szintén őt ábrázolja, Wartburg vára alatt kenyeret osztva a szegényeknek. Fő attribútuma, a rózsa az egész templom díszítésében kiemelt szerepet kapott.[57]

Az uralkodó megrendelésére készült, Erzsébet királynét[58] ábrázoló carrarai márvány domborművet a mellékbejárattal szemben állították fel: "Itt folyamatosan előttünk lebeg, hogy Erzsébet királyné szívvel-lélekkel a mienk volt. Azonban a művész nemcsak a hazaszeretetre és a dinasztia iránt való hálás hűségre akar ez alkotásával hangolni, hanem a vallásosságra is, amely ez erényeknek az alapja s melyből boldogult királynénk is merítette az anyai szeretetet nemzetünk iránt. A királyné térdelve van ábrázolva; [...]Ezzel az isten előtt való egyenlőség eszméje nyer kifejezést s eszünkbe jut, hogy az ország jóságos anyja így imádkozott valaha népével,[59] s imádkozik velünk most is."[60] A templom felszentelésére 1913. október 11-én került sor,[61] melyen az uralkodó nem tudott megjelenni,[62] ellenben gondoskodott róla, hogy ajándékát megfelelő ünnepély keretében avassák fel. Ferenc József Szapáry Ilona grófnőt kérte fel e megtisztelő feladatra. Ő adta át a reliefet Polikeit Károly igazgatónak, beszédében kiemelve e műtárgy jelentőségét: "ez a királyi ajándék boldogult királyné emléktemplomává avatja templomunkat."[63] Azonban e szerepkör betöltése ebben a templomban is megvalósulatlan maradt.

A szeptember 10-ei, illetve a november 19-ei gyászistentiszteletek révén a templomoknak végig kiemelt jelentőségük volt a királyné kultuszának fenntartásában, így kultusztörténeti jelentőségük teljesen összefonódik e szertartásokkal, melyeknek színteréül szolgáltak.




[1] E sokszor használt kultuszelem jelent meg Beöthy Zsolt beszédében is: "A régi legenda is mintegy ismétlődik az ő pályájában. A szent asszony kötényé- ben a szegényeknek szánt kenyerek rózsákká lettek; a mi siratott királynénk szeretetének rózsái pedig egy elnyomott és szenvedő nemzet iránt, a nemzetnek új erőt, új életet adó kenyerévé." In: Beszéd, melyet a Budapesti Kir. Magyar Tud.-Egyetem által dicsőült Erzsébet királyné Ő felségének gyászos és megrendítő halála alkalmából 1898. évi október hó 10-én rendezett Gyász-emlékünnepélyen Dr. Beöthy Zsolt nyilvános rendes tanár tartott. Bp., Egyetemi, 1898. 4-5. old. (Acta Reg. Sient. Universitatis Hung. Budapestinensis. Anni MDCCCXCVIII-XCIX. Fasciculus II.)

[2] Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója 1878-1899. Vál. és sajtó alá rend.: Schad, Martha-Schad, Horst. Bp., Gabo, 2001. 196. old. (1889. május 24.)

[3] Gerő András: A nemzet oltára az ország fővárosában: az Ezredévi Emlékmű Budapesten. In: Uő.: Képzelt történelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX-XX. századi történetéből. Bp., Polgart, 2004. 209. old.

[4] (Gaál Mózes riportja Schickedanz Alberttel.) Gaál Mózes: Minő emléket állítsunk a királynénak? In.: Országos Hirlap 1898. szeptember 18. 11. old.

[5] Borsod vármegye.

[6] Nagy Géza: Első fogadalmi templom Erzsébet királyné emlékére. Bp., Atheneum, 1905. 10. old.

[7] 1899-ben 28 000 koronát tett ki.

[8] Nemcsak Magyarországon, hanem az amerikai magyarok körében is.

[9] A templom építésének összköltsége 100 000 korona volt.

[10] Borsodmegyei Lapok 1905. július 5. 2. old.

[11] Nagy Géza: Első fogadalmi templom Erzsébet királyné emlékére. Bp., Atheneum, 1905. 21. old.

[12] Borsodmegyei Lapok 1905. július 5. 2. old.

[13] Nagy Géza: Első fogadalmi templom Erzsébet királyné emlékére. Bp., Atheneum, 1905. 11-12.

[14] Erzsébetfalván (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) 1909-ben adták át az "Erzsébet királyné fogadalmi temploma" nevet viselő új katolikus templomot. Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye. szerk.: Borovszky Samu. Bp., Légrády Testvérek, I. köt. 62. old.

[15] Az örökimádás eszméje 1840-ben indult Brüsszelben, melynek alapgondolata a megszakítás nélkül imádni az Oltáriszentséget. A magyarországi oltáregyesület 1882-ben alakult meg.

[16] Egyházi Közlöny 1908. szeptember 11. Nr. 37. 575. old.

[17] Nogáll László: Jelentésszerű beszéd Erzsébet királyné emlékére az ország fővárosában emelendő Örökimádás-templom fölépítése érdekében Csanádvármegyében meginditott mozgalomról. Bp., Stephaneum, 1899. 5-6. old.

[18] Tiszteletbeli elnöknek Vaszary Kolost, elnököknek özv. gróf Cziráky Jánosnét és gróf Zichy Nándort választották meg.

[19] Egyházi Közlöny 1898. november 11. Nr. 46. 733-734. old.

[20] Vasárnapi Ujság 1899. szeptember 10. 614. old.

[21] Egyházi Közlöny 1898. december 2. Nr. 49. 778.

[22] Esztergomi főegyházmegyei körlevelei 1899. augusztus 21. 4173. sz.

[23] Esztergomi főegyházmegyei körlevelei 1899. augusztus 21. 4200. sz.

[24] Vasárnapi Ujság 1899. szeptember 10. 614. old.

[25] 1 500 000 frt. gyűlt össze.

[26] Vaszary Kolos: Erzsébet királyné emléke. Beszéd az Örökimádás-templom Központi Bizottságának gyász- ünnepe alkalmából. Bp., Pesti Lloyd, 1899. 7.

[27] Egyházi Közlöny 1904. május 20. Nr. 21. 353. old.

[28] 1904-ben a Főváros 100 000 koronát szavazott meg az építés befejezésére, melyet évenként 20 000 koronás részletekben utaltak át. Közli: Fővárosi Közlöny 1904. május 31. Nr. 45. 731.; június 24. Nr. 52. 864.; július 1. Nr. 54. 923-924.

[29] Az Üllői út 75-77. szám alatt található.

[30] Egyházi Közlöny 1908. szeptember 11. Nr. 37. 576. old.

[31] Kitüntetésben részesültek: Kiss Aladárné másodelnök, Heinrich Ferencné az egyesület választmányi tagja és Koch Ferencné titkárnő. Közli: Mobay Lajos: A budapesti középponti oltáregyesület félévszázados története 1859. november 6 -1909. november 6. Bp., Budapesti Középp. Oltáregyesület, [1910.] 142. old.

[32] Építése 1 600 000 koronába került.

[33] 1904-ben javaslatot terjesztettek be a Miniszterelnökségre Fadrusz János az első Erzsébet szobor pályázatra benyújtott pályaművének nagyobb méretben való elhelyezéséről a templomban. MOL K 26. 1910-XXXIII.-392. (28 60-1904-XXXII-200.) fol. 237-239.

[34] Vasárnapi Ujság 1882. május 7. 291. old.

[35] Horváth Miklós: A történeti templomépítészet Budapesten. Bp., 1946. 42. old.

[36] Egyházi Közlöny 1908. szeptember 11. Nr. 37. 575. old.

[37] Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban. Bp., 2003. 30. old.

[38] Szabó M. Ferenc indítványa. BFL IV. 1403. a 1899. szeptember 20. /1165 sz. 383. old.

[39] A templom Monarchiában betöltött szerepének alakuláshoz és a felújításához lásd: Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma. A nemzeti iskola formálói: a politika és tudomány. In: Tanulmányok Budapest múltjából. Bp., 1996. XXV. köt. 173-218. old.

[40] Entz Géza: A Mátyás-templom és a Halászbástya. Bp., Képzőművészeti, 1986. 42. old.

[41] Uo. 46. old.

[42] Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma. A nemzeti iskola formálói: a politika és tudomány. In: Tanulmányok Budapest múltjából. Bp., 1996. XXV. köt. 201. old.

[43] Részlet az esztergomi hercegprímásnak a millenniumi hálaadó istentiszteleten mondott beszédéből (1896. május 3.) In: Vaszary Kolos beszédei. Sajtó alá rend.: Keményfy K. Dániel. Esztergom, Buzárovits Gusztáv, 1909. 83-84. old.

[44] F. Dózsa Katalin: A világ legszebb asszonya - Őfelsége Erzsébet királyné. In: Erzsébet a magyarok királynéja.(Kiállítás az Osztrák Kultúra Múzeumában). szerk.: Cennerné Wilhelmb Gizella. Eisenstadt, Böchlau, 1991. 161-167. old.

[45] Más források szerint a királyné a saját kezű hímzésével ellátott miseruhát a koronázás után e jeles esemény emlékére ajándékozta a templomnak.

[46] Vasárnapi Ujság 1890. március 23. 193. old.

[47] Vasárnapi Ujság 1904. április 24. 281. old.

[48] Erzsébet királyné viseleteihez lásd: F. Dózsa Katalin: A világ legszebb asszonya. In: Erzsébet a magyarok királynéja. szerk.: Rácz Árpád. Bp., Rubicon, 2001. 112-115. old.

[49] Vasárnapi Ujság 1901. április 14. 246. old.

[50] A templom építészettörténeti megközelítéséhez lásd: Barla-Szabó László: Lechner Ödön pozsonyi "kék"-temploma. In: Építés-Építészettudomány 1973. 3-4. sz. 585-592.

[51] A folyamat részletes tárgyalása a következő fejezetben.

[52] Szyllaba Emil: A pozsonyi kir. kath. főgimnáziumnak Árpádházi Dicsőséges Szent Erzsébetről nevezett Erzsébet-Királyné-Emléktemploma. Pozsony, Eder István, 1914. 3-4. old.

[53] Az alapkőben elhelyezett okmányban még nem említik Erzsébet királyné nevét.

[54] A küldöttség tagjai: Szapáry Ilona, dr. Való Simon (érseki biztos) és Krumlik Tódor (hitközségi elnök).

[55] Szyllaba Emil: A pozsonyi kir. kath. főgimnáziumnak Árpádházi Dicsőséges Szent Erzsébetről nevezett Erzsébet-Királyné-Emléktemploma. Pozsony, Eder István, 1914. 5-7. old.

[56] Izabella főhercegnő megrendelésére.

[57] Ennek egyik jellegzetes példája a mennyezet díszítése.

[58] A királyné felolvasónője, Ferenczy Ida adományozta a templomhajóban elhelyezett magyar szenteket megörökítő képek közül a Szent Lászlót ábrázoló festményt.

[59] Utalás a kultikus kánon egyik fontos vonulatára, miszerint Erzsébet életében a király mellett a magyarokért "könyörgött", míg halála után ugyanezen szerepkört Isten mellett töltötte be.

[60] Szyllaba Emil: A pozsonyi kir. kath. főgimnáziumnak Árpádházi Dicsőséges Szent Erzsébetről nevezett Erzsébet-Királyné-Emléktemploma. Pozsony, Eder István, 1914. 23. old.

[61] Vállalkozók Lapja 1913. október 15. 5-6. old.

[62] A Habsburg családból Izabella főhercegnő és leánya, Gabriella főhercegnő vett részt a szertartáson.

[63] Szyllaba Emil: A pozsonyi kir. kath. főgimnáziumnak Árpádházi Dicsőséges Szent Erzsébetről nevezett Erzsébet-Királyné-Emléktemploma. Pozsony, Eder István, 1914. 3. Old.

Budapesti Negyed 52. (2006/2) Külföldi emlékhelyek < > Megemlékezési szertartások