EPA Budapesti Negyed 45. (2004/3) Nagy: Budapesti Hírharang < > Hevesi: Budapest és környéke
Budapesti kalauz
(1864)
________________
VAHOT IMRE

 

Vahot Imre útikönyve a barokk címoldalak bőbeszédűségével ajánlja magát:

"Budapesti kalauz vagyis: a magyar főváros mindenféle érdekesebb látnivalói, köz- és magánintézetei, egyletei, kereskedelmi, gyári, iparos, gazdászati, művészeti jelességei, legkedveltebb mulatóhelyei, - a híresb építészek, szobrászok, festészek, photographok, könyv- és kőnyomdászok, a szállodák, vendéglők, kávéházak, bor és sörcsarnokok, a szállítási, közlekedési eszközök holléte, mindennemű kereskedelmi s iparos üzlet kezelőinek név- és czímtára; különös utasítással az újjáalakított budai Császárfürdő különféle fokú hévízeinek, gyógyforrásainak, s legkivált a hazánkban egyetlen természeti ásványos gőzfürdőjének eszélyes és sikeres használatára s a Császárfürdő kényelmeinek, bájos környékeinek, s az iker-fővárossali szoros összeköttetéséből származó előnyök élvezetére. A leghitelesebb források és saját több évi tapasztalatai nyomán írta és kiadta Vahot Imre. Pest, 1864. Nyomatott Vodianer F-nél."

Hogy miért éppen az irgalmasok tulajdonában lévő Császárfürdő eszélyes és sikeres használata kap ilyen kitüntető figyelmet, azt később maga a szerző magyarázza meg emlékirataiban: "...leírtam a budai Császárfürdőt s Budapest nevezetesebb látnivalóit, s ebből is sok példányt eladtam, s emellett a derék irgalmas szerzet és lelkes rendfőnöke, Vass Elezeár, s utóbb a haszonbérlők viszonzásul fürdői lakással tiszteltek meg."

Az 1820-ban született Vahot Imre 19. századi irodalmunk egyik színes egyénisége és - Sándor bátyjával, a tébolydában meghalt költővel ellentétben - talpraesett (üzlet)ember volt. 1843-ban kiadta az Országgyűlési Almanach-ot, majd több mint négy éven át szerkesztette a Pesti Divatlap-ot (egy ideig Petőfi főnökeként). Színműveit, főleg vígjátékait sikerrel mutatta be a Nemzeti Színház. Losonczi Phönix címmel 1851-52-ben emlékkönyvet adott ki a szabadságharc idején elpusztult város segélyezésére, egy évvel később jelent meg Kubinyi Ferenccel közösen szerkesztett nagy munkája, a Magyarország és Erdély képekben. Szerkesztője volt a Napkelet című hetilapnak, majd annak megszűntekor, 1862-ben a londoni világkiállításra utazott, amelyről könyvet is írt. 1879-ben halt meg, emlékiratait a fia rendezte sajtó alá.

A Budapesti kalauz -ból a Császárfürdő leírásának egy részletét és a szótárszerű városismertető néhány "szócikkét" olvashatják.


A budai Császárfürdő
A gyógyeszközök különféle alkalmazását s módosításait beteg embernek legtanácsosabb az orvosi rendeletek szigorú megtartásával használni, mert e tekintetben a bizonytalan tapogatózás vagy a fürdőkkeli visszaélés kis bajból nagyot, sőt életveszélyt idézhet elő.

Mi itt a császárfürdői gyógyeszközök különféle nemeit, - a természeti gőzfürdő kivételével - egész átalánosságban akarjuk megismertetni.

1. A gyógyforrás , mely csupán ivásra szolgál, a középponti főépület udvarán található, oldalt csinos szobrok és faragványok közt egy pinczeszerű üregben, hol fiatal leánykák merítik ki és nyújtogatják fel a 48 R fokú hévizet. Leghasznosabb ezt éppen a forrásnál, mégpedig ha meleg is, gyorsan felhajtani, hogy el ne párologjon gyógyereje. Minden pohár után egy kis mozgást kell csinálni, s izzasztó hatásától nem kell visszaijedni. Az első poharat legtöbben carlsbadi sóval szokták vegyíteni, hogy gyorsabban hajtson meg, - némelyek tejjel, savóval is keverik.

2. Kő- vagy tükörfürdők 1-3 személyre, meleg és hűs ásványvíz-vezetékkel látvák el, miért is a fürdő hévfoka tetszés szerint módosítható. A szám szerint 58 kőfürdő egy része hideg zuhanyokkal is fel van szerelve; ezekhez tartozik az igen kellemes hatású, langyos, szám szerint 18 török fürdő, - megannyi öltözőszobával.

3. Kádfürdők. 21 fürdőszobában 36 horganykád található; továbbá van 26 fürdőszoba 28 márványkáddal; összesen 64 kád. - Ezen kívül 6 czinkád iszap, maláta-só-timsó s más gyógyfürdőkhöz.

4. A fedett női uszoda , bizarr bizanczi stylben, pazar fénnyel van kívülről, belölről kiállítva, a bejáratnál két rejtélyes sphynx őrködik. Belől a legritkább növények közt pompás karszékek szolgálnak pihenőül; ennek átalellenében gymnastikai készletek, zuhanyszobával. Oldalt 65 öltözőszobácska nyílik. - Az Olympnak nevezett hölgyuszoda ásványvize 24 fokú, a víztükör 15 öl hosszú, 6 öl széles, 4 láb mély, bronzrácscsal körülvéve. Tündérmesés világ van itt, hol a hableányok bájos titkai zárvák el szemeink elől. - Itt úszni is tanulnak a hölgyek nőktől.

5. Besátorozott férfiuszoda , a nőinél még egyszer nagyobb, egy része 9 láb mélységű, az úszók számára, 120 öltözőszobácskával, zuhanyok- és gymnastikai készletekkel, jeles úszómesterrel.

6. Köz- vagy népfürdő , 32 fokú vízzel, 200 ember számára.
Szóval, a Császárfürdő helyiségeiben egyszerre 1000 ember kényelmesen fürödhetik.
A Császár fürdő a Margitsziget felől 1870 körül, Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma

Sétatérek, Pesten :

Erzsébet tér, a német színház körül, nagy kioszkkal, hol kávé, fagylalt kapható. - Széchenyi tér, az Újépület előtt, ez még régibb s árnyasabb az elsőnél, szintén kioszkkal. - Továbbá kellemes sétányul szolgál a múzeumi kert, és a Duna-part, ámbár nyáron csak reggel és estve, mert fájdalom, nincsenek itt árnyas fasorok ültetve.

Az Erzsébet tér. Középen az ideiglenes német színház, 1867, Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma

Budán a várbai fölmenetnél az úgynevezett ellyps illatos ákáczfáival, s fönséges kilátásával a Dunára és Pest-Buda szebb pontjaira, igen kellemes sétahely. Van itt kioszk is, hol mindenféle frissítőt kaphatni. - Fent a budai Várban, fasorokkal beültetett s a budai hegyekre s a Krisztinavárosra igen szép kilátást nyújtó sétatér kínálkozik a nyugati bástyákon; - lent a Krisztinavárosban a Városmajor nagy árnyasfáival s jó vendéglőjével. - Ha majd a budai Duna-part rövid időn szabályozva lesz, itt is kedves sétahely fog kínálkozni.

Sercsarnokok Pesten :

legnagyobbszerű a Tüköry sörcsarnok , nem messze a Váczi úton lévő vaspályaudvartól, nagy terme 4-500 embert is befogad, kertje még többet. Többször két zenetársulat is játszik itt, s a reuniók tánczestélyekkel vannak egybekötve. - A Nagy Sziklapincze a Kőbányában, hol nyáron át igen jól esik hűsölni s a friss, jéghideg sört szürcsölgetni. - Likey Mátyás díszes sercsarnoka a Szén- és Erzsébet téren, itt lehet kapni a legerőteljesebb s legízletesebb sert, - s magyaros konyhája is igen jó, mi serházakban nagy ritkaság. - Parragh Gábor bor- és sercsarnoka Országúton a Zrínyi-épületben, pompásan fölszerelve, jeles hazafiak, írók és művészek egész képtárával, - itt a jó ser mellett jó bort is lehet kapni, s estvénként a legjobb magyar zene mulattatja a közönséget. - Weiss J. sercsarnoka a Nemzeti Színházhoz , éppen e mellett, ez is igen ajánlható helyiség, melyet Weisz díszesen fölszerelt, s hol reggeltől éjfélig igen jó ser, s jó ételek kaphatók. - Az órához , Gránátos utcza 6. Herr Josefnél, régi jó hírű sercsarnok, hol valahányszor friss hordót csapolnak meg, egy kis vasúti mozdony füttyel jelenti ezt, mire az óra is játszani kezd. - Graf Antalé a Kígyó utczában 5. - Scholzé a Sebestyén utczában 1. - A kék macskához a Terézvárosban, Király utcza - A prófétához , Régi Német Színház tér 1. - A virágbokorhoz (Blumenstock), József tér 11. - A komlótőkéhez , 3 Korona utcza, az új templom általellenében, jó és olcsó. - A pesti belvárosi sercsarnokok közt legnagyobbszerü a Redout-épületben lévő, a hársfához, melynek magas boltozatai alatt nem reked meg a füst, mi nagy előnyére szolgál. - Budán: A sermértékhez , a Magyar Népszínház háta mögött; - a budai sercsarnok , a Krisztinaváros irányában, a Horvát-kert átalellenében. - Azon kivül sok apró serház minden utczában, hol azonban mindenütt lehet bort is kapni, de meleg ételekkel nem mindenikben szolgálnak.

Városliget .

Pesten, ez a fiatalabb fővárosnak legszebb, legkedvesebb mulatóhelye, Pratere. Gyalog is ki lehet oda sétálni, 1/2 óra alatt, kocsin 1/4 óra alatt. Amint a Király utczából kiérünk, sűrű lombos gesztenyefasorok árnya alatt, a művészileg rendezett kertek előtt haladunk el jó darabig, míg végre a százados nagy fákkal, egész erdőséggel elborított, s a hellyel-közzel zöld gyepes mezőket, virágoskerteket magában foglaló ligetbe jutunk el. A kocsik megállóhelyénél van a Fővendéglő, melynek kertjéből gyönyörű, elragadó szépségű kilátás nyílik a budai hegyekre s az erdőkoszorúzta ligeti tóra, melyen a csolnakázók, télen a korcsolyázók egész vetélkedő hadserege tűnik föl. Ily szép festői tájkép látható a Páva-szigetről is, hol esténként a szabadban mulat a nép, s ünnepnapokon száz még száz pár tánczol a gyepen. Bartl villáját és kertjét, s a sziget kioszkját leginkább az elegáns világ veszi igénybe, míg a Bimbót, Szarvast, Szép kilátást s Neswarba majorságát a polgárság látogatja, s zene mellett folyatja a ser és bor özönét. Ünnepnapokon a szegényebb családok magukkal hozva ételt és italt letelepednek az árnyas fák alá s a nagyterjedelmű virányos mezőkön különféle játékot, s mulatságot űznek s kintornák mellett tánczolnak, sőt a hintázó kocsiban még a levegőben is repdesnek, míg a gyermekek, dajkák, szakácsnők, szobaleányok s imádóik a körjátékok (Ringelspiel) forgásaiban szédítik el fejöket. A Hattyú-sziget illatos rózsabokrok és virágokkal van beültetve. Sajnos hogy csak a gesztenyés sétatért öntözik s nem egyszersmind a Városliget egyéb utait is, melyeknek porát és homokját a tömérdek díszfogat, bérkocsi, lovagló és gyalognép egész föllegekben veri föl, - mi sokakat visszariaszt az idylli ünnepnapi mulatságoktól, valamint a társaskocsikbai lépés rendezetlen állapota is. -

Városligeti karcolatok. A fasorban, 1867, a Borsszem Jankó karikatúrája

Várpalota Budán.

Legrégibb királyaink várai ott állottak, hol most Ó-Buda felett az úgynevezett Neustift katonai laktanya áll. - IV-ik Béla tette át a Várpalotát a mostaninak helyére, - Zsigmond király megna- gyobbítá és Hunyady Mátyás a világ elsőrangú fejedelmi lakává s városává emelte azt, mígnem a török pusztítás semmivé tette, s utóbb Mária Therézia dicsőült királynőnk ismét nagyszerű palotát emelt a régiek helyén, mely mint királyi és nádori lak s a magyar szent korona és fejedelmi ereklyéi tartási helye, még most is kegyelettel van megőrizve. Vidékiek bejelentvén magukat az illető felügyelőnél, megtekinthetik azt.

EPA Budapesti Negyed 45. (2004/3) Nagy: Budapesti Hírharang < > Hevesi: Budapest és környéke