EPA Budapesti Negyed 45. (2004/3) Vahot: Budapesti kalauz < > Ágai: Porzó tárcza-levelei
Budapest és környéke
(1873)
________________
HEVESI LAJOS

 

Az egyesített főváros első ciceronéja, Hevesi (eredetileg: Lőwy) Lajos Heves mezővároskában született 1843. december 20-án. A sokoldalú író, újságíró, műkritikus Hevesi a 19. század második felében kialakuló professzionális hírlapírás termékeny és népszerű alakja volt.

Iskoláit Pesten végezte, majd Bécsben orvostudományokat és filológiát hallgatott. E két, egymástól erősen eltérő diszciplína is jelzi érdeklődésének széles tartományát, amely egész későbbi munkásságára is jellemző maradt.

A bécsi tanulmányok után visszatért Pestre, és rögtön bekapcsolódott az enyhülő politikai viszonyok közepette fellendülő hírlapírásba. 1866-ban a kiváló Pester Lloyd munkatársa lett, és haláláig írt a lapba, de részt vett a korszak humorisztikus lapjainak - Borsszem Jankó, Bolond Miksa - megindításában és készítésében is. Szinte minden ismertebb korabeli lapba dolgozott. Cikkei, elsősorban hangulatos tárcái, sűrűn jelentek meg a Magyarország és a Nagyvilág-ban, a Fővárosi Lapok-ban, a Vasárnapi Újság-ban. Már ifjúkorában is hihetetlen munkabírása volt, kortársai szerint volt olyan nap, amikor négy tárcát írt, és szinte csak azért élt, hogy dolgozhasson, és ez nála az írást jelentette.

Az újságíráson kívül "szárazabb" dolgokkal is foglalkozott, első kiadott könyvében, alig huszonegy évesen a kereskedelmi levelezés gyakorlati és elméleti tudnivalóit gyűjtötte csokorba. Szépirodalmi művei közül az 1872-ben megjelent Jelky András lett a legmaradandóbb, nevét ez a klasszikussá vált ifjúsági regény őrizte meg napjainkig.

Bizonyára termékenysége és munkabírása is hozzájárult ahhoz, hogy 1873-ban az éppen csak megszülető Budapest első útikönyvének megírásával őt bízta meg a "fővárosi hatóság". Hevesi ebben a műfajban is maradandót alkotott: a három városból (Buda, Pest, Óbuda) létrehozott Budapest bemutatása, leírása manapság forrásértékű, a könyv szerkezete, felépítése, praktikusságra való törekvése pedig példát mutatott minden későbbi Budapest-útikönyv írónak.

Pedig Hevesinek alig néhány hónapja volt a könyv megírására, hiszen a megbízást télen kapta, és műve Budapest és környéke címmel 1873 nyarán Ráth Mór kiadásában, majd' húsz ív terjedelemben már meg is jelent. A számos fametszettel illusztrált, zsebkönyvformájú útikönyvnek komoly sikere lett. Nem véletlenül, hiszen célkitűzésében az első modern városkalauz került ki Hevesi tolla alól.

A könyv hat nagyobb részből áll. Az elsőben a fővárossá egyesített városok (Buda, Pest, Óbuda) történetét olvashatjuk, tömören összefoglalva a korábbi szerzők művei alapján. Utána következnek azok a gyakorlati, mindennapi témák, amelyekkel a városba érkező idegen találkozik, s kellő ismeretek híján, bizony nehezen igazodik el. Az utazó számára tehát Hevesi ismerteti a megérkezés körülményeit, a hordárok munkáját, a szálláslehetőségeket, a közlekedést, a fontosabb hivatalok, színházak, fürdők címeit, sőt még azt is, hogy hol lehet a legjobb szivarokat kapni.

A szükséges tudnivalók után a tulajdonképpeni városkalauz következik. A Lánchídtól kiindulva először a pesti oldal ismertetését olvashatjuk, ami gyakorlatilag a Belvárost jelentette. A nevezetes épületeket, intézményeket, például a Nemzeti Múzeumot, az Akadémiát, a Vigadót, valamint a parkokat, sétányokat külön is tárgyalta szerzőnk.

Pest után természetesen a budai oldal következett, az Alagúttól kiindulva a Várhegyen keresztül egy nagy félkört téve Gül Baba sírjáig. Hevesi dicséretére legyen mondva, hogy könyvében a kissé elhanyagolt Óbudának is szentelt néhány lapot, bemutatva a római maradványokat, a hajógyárat és a zsinagógát.

Hevesi városkalauzát a főváros környékén teendő kisebb-nagyobb kirándulások ismertetésével zárja.

Útikönyvének sikerén felbuzdulva néhány évvel később, 1876-ban még egy könyvet közreadott a fővárosról, amelyben színesen és elevenen festi le a rohamosan fejlődő város utcáit, tereit, jellegzetes alakjait.

Ez idő tájt lett szűk érdeklődési körének Budapest ekkor még pangó művészeti élete, így Hevesi 1875-ben a pesti Kávéforrás kávéházból áttette székhelyét a bécsi kávéházakba. Haláláig ott is maradt.

Természetesen Bécsben is újságíró volt, a művészeti és kulturális élet hű krónikása, jó harminc éven át. Közben számtalan novellát, útirajzot, művészettörténeti tanulmányt írt, jórészt németül. Érdeklődése egyre inkább a képző- és iparművészet felé fordult, nyitott és az újdonságok iránt fogékony szelleme (és tolla) hatékonyan támogatta az új, modern művészeti mozgalmakat. Közben a múltról sem feledkezett meg, elsőként dolgozta fel rendszeresen a 19. századi osztrák művészet történetét.

Amikor testét halálos betegség támadta meg, ez az örök kíváncsi és tevékeny szellem nem várta meg, hogy a kór legyőzze: 1910. február 27-én önkezével vetett véget életének.

Fodor Béla

Összeállításunkban Hevesi útikönyvéből egy néhány napos városnézési tervet, majd egy kicsit részletesebben Pest bemutatását közöljük. Felvillantva ezzel a város korabeli utcaképét, közintézményeit, nevesebb épületeit, látványosságait, egyben ízelítőt is adva Hevesi stílusából, amely, sok kortársáéval ellentétben, napjainkban is élvezhető.

Időfölosztás

Hogy Budapest megtekintésére mennyi időt kell szánni, az természetesen igen különböző tényezőktől függ. Az időjárás, az utazó hangulata, a különböző nevezetességek iránt benne ébredt érdeklődés, tartózkodásának netaláni különös czéljai stb. erre nézve irányadók.

Felületes benyomás megszerzésére 2-3 nap talán elegendő, ha föltételezzük, hogy mindig jó idő van s az utazó fáradhatatlansága e próbát ki tudja állni.

Kétnapos tartózkodásra a néznivalókat talán következőleg lehetne elosztani:

Első nap: Délelőtt a Nemzeti Múzeum, különösen a képtár, régiségtár és néprajzi gyűjtemény megtekintése, mi bármi futólagosan eszközölve déli 1 óráig mindenesetre eltart. Délután sétakocsizás a városon keresztül, úgy intézve, hogy a kiválóbb építkezések legalább kívülről megtekinthetők legyenek, 4 óra felé gőzhajón a Margitszigetre, melyet 6 órakor elhagyván a sietős tourista gőzhajón egyenesen a Gellérthegy alá rándul, melyre kis félóra alatt fölsétálva a naplenyugtakor különösen bájos kilátást élvezheti. Onnan az átkelő propellerrel, mely a hegy alján állomásozik, gyorsan át Pestre, hol - kivált holdvilág esetében - a vacsorát a Városligetben lesz jó elkölteni.

Második nap: Délelőtt az Akadémia, az Országos (Eszterházy-) Képtár s a Vigadó falfestményeinek megtekintése; délután kirándulás a Zugligetbe, honnan a Svábhegyen át térhetni vissza, vagy a Svábhegyre s onnan át a Zugligetbe, mely alkalommal, aki jól gyalogol, a János-hegyet is megmászhatja.

Kényelmesebben élvez az, ki e nevezetességeket 3 napra osztja el következőleg:

Első nap: Délelőtt Akadémia, Képtár és Műtárlat (mindkettő ugyanott). Délután a város megtekintése és városligeti séta. Este kirándulás a Gellérthegyre (a Fővámháztól propelleren kelvén át a Dunán). Azután színház, Új világ vagy Erzsébet-sétány, vagy mind a három.

Második nap: Aki korán kel, a Dunán kiválólag sok aranyat lel, különösen ha a Margitszigetre hajókázik s ott megfürdik. 9 órakor vissza s el a Múzeumba. Délután Zugliget, fölsétálás a János-hegyre, onnan le a Szép juhásznő-höz s innen társaskocsival vagy oda rendelt bérkocsival vissza a városba.

Harmadik nap: Reggeli a Császárfürdőben s ugyanott fürdés az igen kellemes uszodában; vagy pedig ahelyett gőzfürdő a Ráczfürdőben, melyet nem kell elmulasztani. Délelőtt megtekintése a Vigadónak s az igen érdekes Közvágóhídnak, mely valóban mintaszerű intézet. Délután kirándulás lóvasúton (vagy vasúton) Palotára s onnan gyalog vagy kocsin Fóthra a gróf Károlyi parkja és a szép templom megtekintése végett; vagy pedig ehelyett kirándulás vasúton Gödöllőre s annak környékére.

Aki még negyednap is Pesten van, az hajón menjen Visegrádra, honnan még aznap visszatérhet.

Akinek ideje van huzamosabban tartózkodni a magyar fővárosban, az alább meg fogja lelni a szükséges utasításokat és tanácsokat.

Pesti séta

Ha a nyájas olvasó nem átallja vezetésünket elfogadni, úgy most nehány óra alatt be fogjuk járni a város főbb részeit, egy-egy pillantást szentelve a kiválóbb épületeknek, amennyiben ezek az idegent is érdekelhetik.

Kiindulási pontul a Ferencz József terét választjuk, a főváros e legszebb közterét, melynek a környező nagy és részben emlékszerű épületek, úgyszintén az alatta hömpölygő fenséges folyam s az ezen túl emelkedő bájos budai halmok többszörös érdeket kölcsönöznek. Mindenekelőtt hatalmas vonzerőt gyakorol a szemre és hosszasan leköti a figyelmet

a Lánczhíd. E világhírű építmény 1842-49-ig emeltetett egy részvénytársaság által, melynek élén gróf Széchenyi István és báró Sina György állottak. A terveket William Tierney Clark angol mérnök készíté, kinek fivére Clark Ádám vezette az építési munkálatokat. [Szerzőnk itt téved, a két Clark nem volt testvérpár, csak névrokonok voltak. A szerk.] A költségek összege 4,412,628 pengő frt. volt. A közlekedésnek 1849 novemberében adatott át a kész mű, mely, mióta 1849-iki április 23-án a császári hadsereg a hajóhidat elégette, Buda és Pest között az egyetlen állandó összeköttetést eszközli. A víz mélysége a középső oszlopok körül mintegy 40 láb, a híd hossza 1230 láb, a két középső oszlop közti távolság 600 láb, melynél nagyobb sokáig a világ semmi lánczhídjánál elérve nem lőn. Az oszlopok, helyesebben pillérek, óriási mauthhauseni gránit-koczkákból rakvák, az ezeken álló diadalkapu alakú 42 láb m. hídnyilások pedig sóskúti fövenykőből épültek. A parti pilléreken négy kolosszális nyugvó oroszlán látszik, ezek Marsalkó pesti szobrász művei; talapzataik előlapjait a Széchenyi és Sina családok ércz dombormívű czímerei díszítik, míg az oldallapok kettején (egy budain és egy pestin) következő nemrég bevésett aranybetűs föliratot olvassuk:

"V. Ferdinánd király országlása alatt gróf Széchenyi Istvánban támadt a gondolat, Buda és Pest városokat összekapcsolni, s a nagy hazafi ezen óriási mű kivitelére báró Sina Györggyel egyesült, ki is József főherczeg Magyarország nádora mint az országos küldöttség elnökével az 1840: XXXIX. törvényczikk által helybenhagyott szerződést kötvén, annak alapján még báró Rothschild Salamon és Kapriorai Wodiáner Sámuel József csatlakoztak a vállalathoz. Az építmény Tierney Clark Vilmos angol mérnök által tíz év alatt vitetett véghez s a híd 1849. nov. 21-én adatott át a nyilvános közlekedésnek. Isten áldása lengjen a művön és alapítóinak emlékezete éljen e hazánkban."

Pest látképe 1875 körül, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára

1870-ben a híd 7 millió frtért a kormány birtokába ment át és szóban volt, hogy a vételár törlesztése után a hídvám eltöröltessék, de e szándék valósulása azóta ismét kérdésessé vált. (A mostani hídvám: gyalognak 2 kr., egylovas kocsinak 14 kr., kétlovasnak 21 kr. Pestről Budára a híd jobb oldali, Budáról Pestre bal oldali járdáját használják.)

A hídtól jobbra-balra költséges dísszel épült parti raktárak nyúlnak el szép vasrácsozattal, öntöttvas kapuzatokkal s a Duna-gőzhajózási társulat két hivatali épületével, melyek átlátszó lapú órákkal vannak ellátva. (Építőjük Reitter Ferencz.) Jobb két felé a teret

az Akadémia palotájának pompás olasz renaissance-ízlésű homlokzata szegi be. E gazdagon díszített monumentális épülettel szemközt, a tér túlsó oldalán
a kereskedelmi testület épületének oszlopcsarnokkal elevenített tekintélyes kétemeletű homlokzatát látjuk. Ezen épület 1827-30 között Hild József pesti építész által emeltetett s ezelőtt igen sokáig a pesti tőzsde és a pesti Lloyd-társulat székhelye is volt, melyek azonban nemrég saját dunaparti új házukba költöztek át. A Lloyd által használt helyiségekben azóta a Deák-kör tanyázik. Az első emeletnek a tér felé néző nagy terme is van, mely annakelőtte bálok és hangversenyek rendezésére szokott használtatni.

A Dunával szemben levő házsorban látjuk: az »István főherczeghez« czímzett szállodát, (építette Zitterbarth), aztán az Európa szállodát, melyet Hild igen nemes arányokban épített, (a szomszéd épülettel csak tavaly lőn egyesítve, az egész összhangjának kárára). Első emeletében díszes nagy báli terem van tekintélyes műmárvány oszlopokkal és Casagrande által vésett domborművekkel. Éppen a híd irányában a hajdan két-, most háromemeletes Nákó-ház áll, építette Hild, átalakította Bucher, (most a franco-magyar banké), lejjebb a hg. Koburg ház s a Hild építette Diana-fürdő. Mindezen épületek arányai igen szépek s udvaraikban elég jó szobrokkal díszített kutak állanak, a Diana-fürdő kapujánál kétoldalt Apolló és Minerva szobra (nem éppen jelentéktelen művek), a kapu alatt, az udvaron és lépcsőházban pedig ó-római szobor- és dombormű-maradványok, melyek Budapest területén találtattak. A tér közepét
a koronázási halom foglalja el, melyen I. Ferencz József király 1867. jún. 8-án Szent István kardjával a szokásos négy kardvágást megtette. A halom Magyarország és Erdély minden megyéjének földjéből lőn alkotva; terméskőből vésett párkányát Feszl pesti építész tervezte. A halom történelmi jelentőségének daczára is aligha fog mostani helyén megmaradni, hol a közlekedést gátolja; egy ideig híre volt, hogy a Városligetbe fogják áthelyezni. A tér más díszítést fog nyerni két nagy emlékszoborban, melyek egyike, a gróf Széchenyi Istváné, mintázatban már kész és egyelőre készítője Engel József szobrász műtermében (Józsefváros, Futó utcza 17. sz.) látható. E szobor helye az Akadémia palotája előtt lesz.

A Ferencz József-tértől jobbra folyam ellenében a Rudolf-rakpart, balra ármentében pedig a Ferencz József-rakpart ágazik el. Mindkettőn pompás négyemeletes épületek sorakoznak, melyek a hajóval érkező idegenben rögtön egy modern város nagyszerű arányokban történő fejlődésének fogalmát szülik. A Rudolf-rakpart eddig kész épületei: az Akadémiához tartozó, Stüler által tervezett bérház, a Duna-gőzhajózási társulat háza, (építője Schubert Bécsben), a Ganz-féle palotaszerű bérház (építette Ybl Miklós), mely modern bérházaink legnagyobb részénél sokkal jobb, azután az Első erdélyi vaspálya-társaság s a Kassa-oderbergi vaspálya-társaság épületei és egy Stein-féle ház. Mindezek már jelenleg is fölötte impozans dunasort képeznek, mely a Ferencz József-tér által megszakítva, az azon túl kezdődő Ferencz József-rakpartban tán még pompásabban folytatódik. A csinos kis square után, melyet e sor kezdetén nemrég ültettek s melyben legújabb határozat szerint b. Eötvös József szobrát fogják fölállítani, mindjárt a Stein Náthán bérháza következik (építette Gottgeb), mely fájdalom nem sikerült és toronymagasságú mansardjaival, számtalan szűk ablakával stb. stb. igen kellemetlenül hat.Vele tőszomszéd
az új börze, mely Giambologna ismeretes Merkurjának aranyozott másolatai s az ezeket fitogtató saroktornyocskák által messziről feltűnik, 1872-ben épült Benko és Kolbenheyer tervei szerint és szép börze-teremmel bír, mely Lotz Károly négy allegoricus fresco-alakjával (kereskedelem, ipar, hajókázás és földmívelés) van díszítve. Az első emeleten vannak a Lloyd-társaság fényes berendezésű termei. Tovább haladva, egy óriási háznégyszöghöz érünk; ez
a Thonet-udvar, melyet a Thonet testvérek, egy híres bútorgyár birtokosai, építtettek 1871-ben Szkalnitzky és Koch által. Ezen épület fő-homlokzata nagy szabad térre szolgál, mely szép ültetvényekkel s egy csinos kioszkkal van ellátva. Hátterét
a városi Vigadó (Redoute) hatalmas tömegei által megdöbbentő eleje képezi. A Thonet-udvarral szemközt a tér másik oldalán az "Első magyar általános
biztosító-társulat" palotájának sokoszlopú homloka látszik. Ezen palota építészei Kauser és Frey; a fő erkélyt támasztó fehér márvány karyatidok (melyek különben nemigen sikerültek) bécsi művész remeklései. Lejjebb következik a roppant arányokban épült

Grand Hotel (Hungaria), Szkalnitzky és Koch műve, üvegtetejű s 3000 négyszöglábnyi tériméjű szép udvarral, ízléses díszteremmel és kívül-belül számos igen jó részlettel. A szálloda kávéháza kiváló pompával van díszítve.

Ezután még a Lévay-féle átjáróház, s a Heinrich-sarokház előtt haladunk el s elérjük azon csinos kis ültetvényt, mely a Ferencz József-rakpart alsó végét képezi. Az egész part az idén aszfaltoztatott (az Anglo-Hungarian Bituminous Rock Paving Company által) és gyönyörű, bármely világvároshoz illő sétányt képez.

A partszegélyt az al-dunaparton tovább követve, azonnal

a n. e. görögök egyházához érünk. Ezen elég jó ízlésű templomnak két tornya van, melyek Ybl rajzai szerint éppen most emeltetnek magasabbra; a homlokzatot, melynek szép vörös márvány-kapuzata van, szintén meg fogják újítani és valószínűleg fresco-festményekkel díszíteni. Belseje byzánczi modorú és tele van arannyal és szentek képeivel. Kevéssel lejjebb a Plebánia-térre érünk, (hol az 1867-diki koronázás alkalmával az eskü emelvénye állt). A tér közepét csinos góth ízlésű és számos alakkal teleállított

Szentháromság oszlopa foglalja el, mely a nemrég elhalt Halbig János bécsi szobrász műve és 1863-ban állíttatott föl. A tér bal oldalát a kegyesrendűek kétemeletes zárdája, jobb oldalát pedig a góth-féle ízlésű plebániaépület képezi, melynek földszintjén a tűzoltó testület készlettára szemlélhető. A háttérben a kéttornyú

Főplebánia-templom látszik, Pest legrégibb egyháza, melynek hátsó része 1500-ból való és góth ízlésben épült, míg igen jelentéktelen eleje 1726 körül toldatott hozzá és a legkésőbb renaissance irányát mutatja. A templomot környező apró boltokat az ötvenes években bigyesztették a falakhoz, a dísztelenségnek korán sem nagyobb díszére. A szentélyben Kray tábornagy és Kulcsár síremlékei vannak; ez utóbbit Ferenczy készítette. Az al-dunasor további folyama minden nevezetességtől ment s a szem inkább a budai partra szárnyal át, hol a Gellérthegy hirtelen meredélyének festői szirt-csoportjai egy zuhantában megállított sziklaomlásra emlékeztetnek. Azonban pár percz múlva

az új Fővámházhoz érünk, mely óriási arányok szerint, nemes és erőteljes renaissance ízlésben fogalmazott épületet Ybl Miklós tervezte és építette. A part ezen pontjáról a Duna szétágazását igen jól belátni, hasonlókép a sík Csepel-sziget felső végét is, melyen több helység tornyai látszanak. A budai partról csaknem a Duna közepéig behúzódó czölöp-sor a folyamatban levő Duna-szabályozás vonalát mutatja, mely által a Gellérthegyen alul elterjedő sekélyes helyek, nevezetesen az alacsony vízállásnál egészen kilátszó "Kopasz" zátony veszélyei idővel el lesznek háríthatók, minek a főváros különösen jégzajláskor fogja hasznát venni. A Duna mentében lefelé a pesti oldalon látszó nagy épület a tábori kórház, melyen alul a soroksári Duna-ág nemrég töltéssel lőn elrekesztve s ezentúl kikötő gyanánt fog használtatni.

A Fővámháztól balra a széles Mészáros-utczába fordulunk, mely már a pesti boulevardok belső gyűrűjéhez fog csatoltatni. Ez derékszögben távozik a Dunától s a hajdan igen silány, jelenleg igen díszes Szénatérre vezet, melyre csillag-alakban hat nagy, széles utcza nyílik, éspedig: a Mészáros- utcza, Soroksári út, Űllői út, Stáczió utcza, Országút és Kecskeméti utcza. E téren áll

a reformátusok temploma, mely 1816-30-ig épült, csinos oszlop-csarnokkal és újabb torony-sisakkal bír. A templomban Zichy grófnő ékes márvány emléke van. A téren áthaladva, mellesleg végignézhetünk a széles Üllői úton, melyen számos ház épül. A vége felé látszó nagy épület az Üllői kaszárnya, azon innen a háromemeletes köztelek látszik. Mi azonban be nem fordulva, egyenest az Országút felé tartunk, hol

a Nemzeti Múzeum ötlik szemünkbe, melynek csinos parkjában Kazinczy és Berzsenyi ércz mellszobrai állnak, ifj. gróf Vay Miklóstól. Mi azonban ez alkalommal kívül kerüljük meg a parkot, a múzeumtól jobbra bekanyarodván a Múzeum-utczába. Ezen utcza még 3 évvel ezelőtt sötét, ronda, éjjel veszedelmes sikátor volt; az Országút felőli sarkán, hol most díszes házcsoport készül, melynek sarkát az Első Hazai Takarékpénztár (Ybl tervei szerint épült) háza képezi, akkoriban a hírhedett "Két pisztoly" vendéglő, helyesebben korcsma állt. A Múzeum-utczában s a múzeum mögött az utóbbi évek folytán igen díszes aristokratikus telep épült, mely többnyire főnemesi palotákból áll. Éspedig a sarok-épülettől negyedik ház a gr. Károlyi Ede és Sándor palotával egybekötött bérháza (építették Szkalniczky és Koch), utána az ugyanazok által épített gr. Zichy N. János palotája következik. Átellenben az Ötpacsirta-utcza sarkán

gróf Károlyi Alajos palotája ötlik szemünkbe, úrias előcsarnokával és franczia mansardtetejével. E palotát Ybl építette franczia renaissance modorban; mögötte igen ízléses díszkertecske terül, melyre csinos hozzátartozó bérház következik (Ybl). A palota belső berendezésében főúri pompa és mívelt ízlés párosulnak; van benne sok értékes modern festmény is, melyek közül különösen említésre méltók: Meissonnier "németalföldi zászlósa", Gérme "kakasviadala", Isabey "franczia falusi vendéglője", Achenbach Oswaldtól több nápolyi tájkép, Pettenkofen több magyar tájképe (ezek közt a híres "szolnoki vásár" is), Hoguet tengeri tájképei, Szoldatics jeles madonnája, stb. A bejáró egyik falán Lotz Károly a vendégszeretet és bőség, másikán a béke és háziasság jelképes alakjait festé, a vestibule plafondján pedig középen a hórákat s kétoldalt a quadrigán kocsizó Apollót és a bika-fogaton járó Lunát viaszfestésben. A főlépcső igen szép bronze-rácso- zata Schröffel műve, kinek egyáltalán a belső berendezés körül sok érdeme van.

Ugyanazon sorban tovább menve az 1858-ban Ybl által épült Nemzeti Lovagdát látjuk, azután az új Eszterházy-palotát (építette Baumgarten bécsi építész) s az utcza másik sarkán elérjük a nemes ízlése által igen jó hatású

gróf Festetics György-féle palotát, mely szintén Ybl Miklós műve. Az evvel szemközti sarokház gróf Dégenfeldé és Ybl-től való. Itt balra a főhg. Sándor-utczába térünk, hol a megint csak Ybl építette renaissance-modorú

Országház előtt elhaladván csakhamar ismét kiérünk az Országútra, melyet jobb felé követünk. Itt előbb az állatgyógy-intézetet érjük el, majd az evvel tőszomszéd úgynevezett régi fűvészkertben álló s Wágner építőmester által újonnan épült vegytani intézetet, mely a tudomány mai állása szerint lehető legczélszerűbben van berendezve. (Igazgatója Than Károly egyetemi vegytanár.) A kerti telken szándékoznak építeni az új egyetemet is. Még nehány lépés s elértük azon keresztutat, hol jobbról a széles Kerepesi út, balról az elegáns Hatvani utcza végződnek az Országúton. Mi a sarokháznál (mely a Nemzeti Színház tulajdona s mely helyett nemsokára új ház fog épülni) jobbra fordulunk, de ezúttal csak a második épületig megyünk, mely

a Nemzeti Színház. A nemzeti múzsa e temploma 1840-ben épült hg. Grassalkovich által ajándékozott telken Zitterbarth Mátyás pesti építész tervei szerint. Építkezési modora a nagyszerűtől éppen annyira van mint a széptől; látszik rajta, hogy csak hajlékért esengett akkor még a magyar dráma, bármi szerény legyen az. Kívül egyszerű előcsarnok van, mely előtt parányi kertecskében id. Lendvay Márton jeles színészünk éppen nem jeles (horgany öntetű) szobra áll, melynek helyén annakelőtte Katona József még jelesebb költőnk még kevésbé jeles (ugyancsak horgany öntésű) szobra állt. Az épület homlokzatán egy fülkében Megyeri szerényke mellszobra. A színház foyer-ja dóriai oszlopokkal bír, de a mai kor igényeinek meg nem felel; a nézőtér pár év óta kék és fehér színekben van díszítve.

Forduljunk most vissza és menjünk végig a szépen aszfaltozott Hatvani utczán. A jobb felé eső első kereszt-utcza az Új-világ utcza; ennek sarkán terjedelmes ódon épületet látunk: az egyetemet, mely azonban csak az orvosi kar egy részét foglalja magába. Vele ferdén szemközt ugyancsak az Új-világ utczában létezik most is az "Arany sas", mely vendéglő hajdan a fővárosi társaséletben nagy szerepet játszott. Mi azonban az aszfaltot el nem hagyjuk és nemsokára a Szép utczához érünk, mely kereszt-utczácska balra tér be. Sarkán egyfelől a Nemzeti Casinó és Marchal elegans ét-terme, másfelől a "Kamon", jelenleg a jogászság kedvencz kávéháza, mely a hajdan híres "Fillinger" helyét pótolja. A Szép utczában föltűnő ízléses kis palota a gróf Győryé és Baumgarten bécsi építész műve. Még nehány lépést teszünk a Hatvani utczában, mire a Gránátos utcza sarkán dísztelenkedő egyemeletes régi pósta-épület mellett jobbra befordulunk s azonnal elérjük

a Megyeház oszlopsoros homlokzatát. Ezen terjedelmes épület nagy termében számos magyar nádor arczképe látható, úgyszintén a Ferencz császáré és »a szövetségesek összejövetelét« ábrázoló történelmi festvény; a két utóbbi Krafft Pétertől való. Ugyanazon sorban terjed el messzire a VI. Károly uralkodása alatt Martinelli által épített

Károly-kaszárnya, eredetileg rokkantak házának 600 láb hosszú fő-homlokzata, ama kor ízlése szerint allegorikus alakokkal díszítve. A 12,000 négyszögöl területű épületnek négy udvara van. A kapuval szemközt látjuk a még alig kész

új pósta- és távirda-épület egyik oldalát. E nagyszerű építményt Szkal- nitzky és Koch emelték hatalmas arányok szerint nemes ízlésű renaissance modorban s benne mindenesetre a modern Pest egyik legkiválóbb ékességét teremtették. A fő-homlokzat sajnos hogy a szűk Zsibárus utczára szolgál, melynek kitágítása ezért már tervben is van. A póstára és távirdára vonatkozó jelképes alakokat Gastell bécsi szobrász készíté pályanyertes min- tái nyomán. E palota hátulsó része

a szerviták templomával határos, melyet a hozzá csatlakozó s az Úri utcza felé is szögletet képező zárdával együtt most tetőtől talpig átépítenek, illetőleg már átépítettek; az egész megújítását Diescher építész eszközli. Ha a templomot megkerüljük, vagy a pósta-épület hosszában a Zsibárus utczát követjük, az Úri utczába érünk, hol balra fordulva csakhamar az úgynevezett Párisi ház ötlik szemünkbe, mely a párisi passage-ok mintájára épült Pollák Mihály által (kívül hüvelyknyi vastagságú terméskő-lapokkal van borítva igen czélszerűen és jó hatással) és többnyire czipészboltokkal van tele. Kapuja előtt elmenvén, kiérünk a Barátok terére, (az Úri utcza szűk végződésén itt a Kígyó-utczai sarokház lerombolása által fognak már esztendőre segíteni). A tér közepén nyilvános kút áll, igen csinos szobor-csoportozattal. Amint a térre kiérünk, balra a Hatvani utcza és Kerepesi út végtelen távlatát látjuk, míg előttünk a takarékpénztári épület aranyos sarok-tornyocskája fénylik és utunkat mutatja. A téren balra

a ferencziek temploma áll, mely 1690-ben épült elég silány ízléssel; a torony zavarosan összeállított s ezért kedvezőtlen benyomású fölső része a 60-as évekből való. E templom cryptájában nyugodtak sokáig gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök vértanú-tetemei, mígnem most két éve nagy ünnepélyességgel a kerepesi sírkertbe vitettek át, hol számukra méltó mauzoleum készül. A templommal szemközt elnyúló emeletes és korántsem mutatós épület

a Kir. Kuria, melyben valamint ma, úgy 1723-1848-ig a hétszemélyes és kir. tábla tartották üléseiket. A barátok templomának folytatását képezi

az Egyetemi Könyvtár, rozzant, ódon épület, melynek nagy könyves terme 126 láb hosszú, 43 láb széles és 26 láb magas. A könyvtár mintegy 120,000 kötetet számlál, melyek közt számos kézirat, festéses codex és különösen sok hungaricum. A kapu alatt befalazva két római kő és két Mátyás korabeli vörös márványmű töredéke látszik. Az olvasó-terem kényelmi igényeknek nem felel meg. Az Egyetemi Könyvtárnak különben nem sokára díszes új épületet fognak emelni s a munkálatokat már meg is kezdték; a tervet Szkalnitzky építész készítette. Következik ezután

az Első Hazai Takarékpénztár emlékszerű stilben emelt nagyszerű épülete. Építésze Ybl Miklós. Magassága 12 öl 4 láb. Sarokkupolája 17 öl magas. Valamint összbenyomása igen kedvező, úgy ezen mű részletei közt is sok érdekes akad; van szép udvara, Kahle által Potsdamban horganyból öntött kútja, kapuja, (melynek szép famunkáját Dübel bécsi udv. asztalos készí- té), szabadon függő vasszerkezetű csigalépcsője stb. Az épület költsége a telekkel együtt csak 650,000 frt. volt. Az Egyetem utczában tovább haladván, a

gr. Károlyi György palotájához érünk, mely egyszerűen, de jó arányokban épült Koch Henrik által és szép kerttel is bír. A palotával szemben

az egyetem templomát látjuk. Ez sem valami jelentékeny, de mindeddig mégis Pest legszebb templomának mondható. Pálosok építették a törökök kiűzetése után 1698-ban; belsejét Bergl János kremsi születésű festő frismész-képekkel díszíté 1776-ban, éspedig a belépti csarnok tetején Mózes az égő bokor előtt térdelve látható, a hajó boltozatának egyes négyszögeiben: szűz Mária fogantatása, Mária mennybemenetele s Mária bemutattatása a templomban; a szentély boltozatán a trónoló szűz Mária, számos csoportozattól környezve; ez utóbbi pendentifjein a négy evangelista; a hajó boltíveinek alján egy pápa, egy bíbornok és két püspök ülő alakja; a kar tetőzetén sz. Erzsébet látogatása a sz. szűznél; a jobb oldali első kápolna tetején nep. sz. János allegoriája (az öt csillagtól környezett ciboriummal felhők közt röpülő angyalok), a másodikén sz. Egyed, a harmadikén remete sz. Pál, negyedikén sz. András; a bal oldali első kápolnáén a kereszttel felhők közt szárnyaló angyalok, a másodikén sz. György, a harmadikén Mater Dolorosa, a negyedikén sz. Anna. Magok az oltárképek olajfestmények, de az oltárral szemközt levő falon minden kápolnában még egy igen csinos angyalcsoport látszik al fresco. A templom-székek és padok csinosan vannak faragva, sőt intarsiákkal ékesítve; készítőjök pálos-szerzetes volt a múlt században. A homlokzat és torony 1857-ben megújíttatott, úgyszintén a templomhoz csatlakozó zárda jobb felé eső része 1872-ben. A zárdában most az egyetem jogi, bölcsészeti és theologiai karai vannak elhelyezve. Az egyetemi szertartásokra szolgáló nagy teremben Mária Terézia királynő és férje szobrai láthatók.

A templom előtt befordulunk a Papnövelde utczába, mely a Lipót utczához vezet. Ezen utczában balra épült csak az imént Steindl Imre által

az új Városház; ízlése góthféle, anyagja nyers tégla és terméskő; a homlokzat hatalmas profiljei és sokszínűsége által igen hatásos volna, ha a szűk utcza miatt egészen érvényre juthatna. Innen visszafordulunk s a Lipót utczából a kis Rózsa-térre, innen meg a szűk Városház utczán át a Városház térre jutunk, melynek építészeti központját

a régi Városház képezi, melyet 1844-ben Kasselik építész fejezett be. Az eredetileg csak kétemeletes épület, mely egészen szabadon álló négyszöget képez, az akkori viszonyok természete folytán csak 80,000 pfrtba került. A homlokzat párkányát 11 nagy kő-alak koronázza. A tetőn messze túlemelkedő, 138 láb magas, négyszögű torony fölső folyosójáról szép kilátás kínálkozik a főváros kő- és cserép-tömkelegére. A toronyban most tűzőrség tanyázik, melynek ott távírója is van. A torony bejárata a harmadik emeleten, a főlépcsőtől jobbra van. A Városház-tér Duna irányt fekvő oldalát hosszú egyemeletes épület képezi:

a kegyesrendiek gymnasiuma, mely a 18. század első feléből származik. Az épület Dunára néző oldala kétemeletes, újabb és zárda gyanánt szolgál. Az udvar közepén mintegy 10 évvel ezelőtt a szerzet kétemeletes iskolai épületet emelt. A kegyesrendiekkel szemközt a Kígyó-utcza sarkán balra az ifj. Diescher által épített szép Várady-féle bérház áll. A Városház-térről a pompásan aszfaltozott

Váczi utczába lépünk, mely az elegans városi élet fő-ütere s Pest tulajdonképpeni corsója, mely e rangot mindenesetre még sokáig meg fogja tartani az épülő és tervezett új boulevardok befejezése után is. Ezen utcza házainak egy része éppen nem nagyvárosias, a boltok azonban igen elegansak s az utczai élet rendkívül eleven és mozgalmas. Ahol a Váczi utcza a kis Kristóf-tér torkolatát érinti, az egyik sarokház első emeletének megtompított szögletén a "nagy Kristóf" kolosszális alakja tűnik föl, mely a pesti életben már közmondásos jelentőséget nyert. A szemközti új négyemeletes (Joano- vits-féle) ház sarkán, ugyancsak az első emeleten látható az úgynevezett vastuskó, mely azelőtt az ugyanott állott régi házikó földszintjén volt alkalmazva s melyhez hasonló monda fűződik mint a bécsi "Stockimeisen"- hez. E sarokház tőszomszédja a Formágyi-féle új bérház, melynek eleje szép vas oszlopokon nyugszik és nemes ízlése által kiválik; építője Unger Emil építész. (A Kristóf-tér végén látjuk épülni azon új utcza házait, mely a hajdani "Fehér hajó" szálloda helyét foglalja el.) A Váczi utczán tovább menve, csakhamar a Színház-térre érünk, melynek közepe jelenleg alacsony ideiglenes bazár által van elrútítva. Balra hatalmas új épületet látunk, melynek homlokzatáról ugyan az állványok még el nem tűntek, de mely óriási nagysága, a fölhasznált anyagok szépsége s részben az architectura érdeme által is már most igen hatalmas benyomást tesz. Ez a Haas Fülöp híres szőnyeggyáros-czég áru- és bérháza; építette Linzbauer építész; költségei a milliót messze túlhaladják. (Ezen ház s a mögötte álló Vigadó közt csak az idén végezték be a Vigadó kiegészítő épületét, mely az új ét-termeket s a nagy terem körül futó belső folyosó egy részét tartalmazza.) Amint a térre léptünk, egyenesen előttünk az úgynevezett háznégyszögöt látjuk, nevezetesen e házcsoport azon részét, mely a Kereskedelmi Banké; e házcsoport legrégibb része annak, amit talán a "modern" Pestnek lehet nevezni. (Építette Hild, csak a József-tér felé nyíló Kovács-féle ház való Maltas-tól.) Jobb felső sarkán van Kugler elegáns czukrászdája, a sarok fordulatán túl pedig a Ráth Mór könyvkereskedésének díszes portáléja tűnik föl. Mindkettő mellett elhaladva s a jobb felől integető Erzsébet-sétány zöld ültetvényei által ezúttal még el nem csábíttatva, előbb a csinos parkká alakított József-térre fordulunk, melynek közepén gránit talapzaton

József főherczeg-nádor szobra áll, mely a Pest és Buda körül elévül- hetlen érdemű férfiút a szent István-rend díszruhájába öltözve kolosszális nagyságban ábrázolja. Az érczművet Halbig János müncheni tanár mintázta és állította föl, öntését a müncheni (akkor még királyi) érczöntőde végezte. Leleplezése 1869. ápr. 25-én történt az egész udvar jelenlétében. Magassága a talapzattal együtt 4 1/2 öl, a hozzá szükségelt ércz 85 mázsát nyom, s a mintegy 40,000 frtra rúgó költségek a fővárosi polgárság adakozásaiból lőnek fedezve.

A szobrot jobb kéz felé hagyva átmegyünk a téren s az éjszaknak irányult Nádor utczát követjük a negyedik keresztutczáig, mely Fő-út nevet visel. Itt egy perczre megállapodva balra nézünk s egy pillantást vetünk az idén elkészült kolosszális Tüköry-házra, mely a főváros legpompásabb bérházainak egyike és Hauszmann építész műve. Utunk irányát azonban ezért el nem hagyván, csakhamar a

Széchenyi-sétányra érünk, melyet gróf Széchenyi István 1846-ban undok mocsár helyén alapított; az első fát maga a grófnő ültette. A sétány közepén jó vendéglő van. Az ültetvényen túl az 1786-ban József császár által épített óriási terjedelmű

Új-épület egyik oldala (két szárnypavillon s a közéjök eső courtine) terjed. E nagy sárga kaszárnya több tágas udvart foglal magában, a legnagyobbnak tériméje 9480 négyszögöl tehát 568 négyszögöllel nagyobb az Erzsébet-térnél. Az Új-épület tömegei, melyek a Lipótvárosnak észak felé szük- ségelt természetes kiterjeszkedését gátolják, le fognak romboltatni és egészen új városrész fog helyökbe lépni. Ez iránt az alkudozások már folyamatban vannak.

Most a sétány innenső oldalán végig megyünk az utolsó keresztutczáig (Három Korona utcza). Itt egy perczre megállapodunk, hogy a balra nyúló utczában szemünkbe ötlő, keskeny homlokzatú Strelisky-háznak szenteljünk egy futó pillantást; e jó stylű épület Freund építész műve, a fölső emelet freskói Lotz Károlytól valók s a photographiára vonatkoznak. Mi azonban jobbra a Három Korona utczába fordulunk, mely csakhamar a

Lipót-templomhoz vezet. Ezen hatalmas arányokban tervezett kupolás építményhez az 1849-ben összelődözött régi kis lipótvárosi templom helyén 1851-ben fogtak Hild József építész tervei szerint, kinek halála után a munkálatok vezetését Ybl vette át, ki a terven is jelentékenyen változtatott. Hild kupolája csak 9 öl 2 láb átmérőjű volt, Ybl-é pedig 11 öl 3 láb lesz és négy kápolna közé esik, miáltal szilárdsága tetemesen nyer. A kupola csúcsa 300 lábnyira lesz a kövezet fölött. Az építés pénzhiányból csak igen lassan foly, sőt 1868-ban a kupolának már egészen elkészült köralakú alapfala is összedűlt, hihetőleg az (egyrészt ajándékul nyert) építési anyag egyenlőtlen voltának következtében, mire aztán a munka darab időre egészen megakadt. Legújabban ismét hozzáfogtak és miután évenkinti 80,000 frtot sikerült számára biztosítani, most remélhető, hogy 10 év múlva a székesegyház be lesz végezve. Hogy az építkezési alap némi jövedelemmel gyarapíttassék, két évvel ezelőtt hosszan elnyúló boltos bazárt raktak a templom köré, melyet az építés bevégeztével hihetőleg ismét le fognak rombolni.

A templom igen szép lakházakkal van környezve, melyek közől a bal oldali (Friedmann-féle) sarokház különösen föltűnik kevésbé ízléses, mint bizarr velenczei-forma modora által; építője Pichler építőmester volt. A vele szemközti "Vademberhez" czímzett régibb kétemeletes ház Hild műve és igen jó arányokat mutat. Itten bekanyarodván, a Templomtéren végig megyünk s kiérünk a hatalmas

Váczi-útra, mely félév óta párisi mintájú nagyszerű boulevarddá van alakítva, minővé még ez év folytán a Kerepesi és Országutat is át fogják változtatni. E pompás távlatot nyújtó közút két házsora azonban mindeddig nincs egészen a modern kor ízlésének színvonalára emelve s bár az új nagy házak rajta egymásután emelkednek, mégis maradt eddig földszintes rozzant viskó is elég. Az út túlsó oldalán sárgás színű hatalmas új sarokház tűnik leginkább szemünkbe; ez az ugynevezett "Ipar-udvar", melyet Freistädter birtokos építtetett Kallina építész által; a fölső emelet freskói Lotz Károlytól valók. Jobbra fordulva, a templom hátsó köröndje mögött haladunk tovább a sima aszfalton. Amint a második bérház kapujához érünk, álljunk meg s nézzünk a túlsó oldalra. Ami ház ott áll, az mind el fog pusztulni onnan, mert éppen ott fog kezdődni a pompás

Sugárút. E gyönyörű közlekedési ér a Váczi útról egyenes vonalban fog vezetni a Városligetben éppen most fúrt artézi kútig; a Váczi úttal 45 foknyi szögletet képez, hossza 1200 öl = 1 angol mértföld; szélessége az Octogonig 18 öl, (az Octogon egy pompás nyolczszögű tér lesz, melyen a Sugárút a nagy körutat szelni fogja), innen a Körtérig (a Körtér egy másik köralakú szabad tér lesz a Sugárút folyamában) s ettől tovább a Városligetig 24 öl. A Sugárút építkezéseit illetőleg eddigi tudomásunk ennyiből áll: a Váczi-úti két saroképület, melyek egyikének telke igen hegyes, a másiké igen tompa szögletet képez, két nagyarányú magánház lesz, a tompa szögletűn Stein kereskedő fog építeni, a hegyes szögletű iránt az alkudozások még folynak. Mindkét épületnek gipsz-mintázata (Ybl eszméi szerint) a bécsi közkiállításon látható, részleteik azonban természetesen még nincsenek megmásíthatatlanul megállapítva. Az Octogonig aztán csupa 4- és 3-emeletű ház következik, melyek közől hét már most is közel áll a bevégzéshez, sőt egyrészt tető alatt van s 1874-diki augusztusban lakható lesz. Ezen házak terveit Ybl és Unger építészek készíték, kivitelöket az utóbbi vezeti. Magát az Octogont négy nagy 3-emeletes épület fogja képezni, melyek mindegyike hatalmas 4-emeletes risalittal birand. Terveik Szkalnitzky tanártól valók s gipsz-mintázatuk jelenleg szintén a bécsi közkiállításon van; ezek már véglegesen meg vannak állapítva. Az Octogontól kezdve 3- és 2-emeletű házak fognak következni egész a Körtérig, melyet 8 szép nyaraló fog képezni. Az egész Körtér (ideális) mintázata szintén a közkiállításon szerepel. A Körtértől a Városligetig a Sugárutat két oldalt szép vasrácsozatok fogják beszegni, melyek mögött öt-öt ölnyire kezdődnek csak az épületek, éspedig kertecskékkel környezett csinos nyaralók. Az út városligeti végén négy ily nyaraló már készen is áll éspedig (kifelé számítva) jobbra az utolsóelőtti Kolben- heyer, az utolsó Wéber Antal, balra az utolsóelőtti Unger s az utolsó Gnauth stuttgarti tanár műve; ezen utóbbit eddig bízvást legszebbnek mondhatjuk. E négy nyárilak mintázata hasonlóképen Bécsben látható. (Mellesleg megjegyezhetjük, hogy az összes mintázatokat Marhenke V. pesti szobrász készítette Punczmann építész fölügyelete alatt.) A Sugárút létesítésének összes munkálatait a "municipalis bank" vállalta el, mely e czélból külön "sugárúti építő társulatot" léptetett életbe. Eredetileg az egész műnek 5 év lefolyta után készen kell vala állnia, azonban a közbejött pénzügyi katasztrófa következtében e határidő aligha lesz szigorúan megtartható. (Akit e munkálatok folyama érdekel, az a Váczi-útra torkoló Könyök-utczán menjen végig, mely egyenesen a Sugárút megkezdett részéhez vezet.)

Az épülő Andrássy út az Oktogonnál 1875 körül. Klösz György felvétele, Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma

Ha sétánkat a Váczi úton jobbra folytatjuk, a Deák Ferencz-térre érünk, mely az idén a boulevardizáló munkálatok által tökéletesen átalakult. E téren látjuk balra a 4-emeletes Gyertyánffy- s a 2-emeletes Orczy-ház között a Király-utcza szűk elejét s az utóbbi ház mentében a széles Országutat. A Deák-téren áll a

A Váci körút a Deák tér felől. Balra a Hild-féle bazilika kupolája látszik, 1870-es évek, Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma

protestansok temploma, mely 1799-1811-ig épült Koburg herczeg által ajándékozott telken. Az oltárkép Rafael transfiguratiójának jó másolata, melyet a kempteni Lochbihler festett 1812-ben. Innen az eleintén szűk, de annál lármásabb Király-utczába fordulunk, mely az egész Terézvároson keresztül a Városligeti fasorig húzódik. Pár házzal odább balra nagy házat látunk épülőben: a Dobler-féle bazárt, mely a Két-szerecsen utczába is átnyúlik és Freund építész műve. A jobb oldali járdán haladjunk az első haránt-utczáig (Rombach-utcza), melyen végigmenve, a Keleti Gusztáv jeles tájfestő igazgatása alatt álló pesti minta-rajztanodát látjuk (jelenleg bérházban elhelyezve) s nyomban utána az érdekes

új izr. templomot, mely 1872-ben épült mór-byzánczi ízlésben Wágner és Kallina építészek által. Maga az utcza keskeny és ronda, s ilyen a Háromdob-utcza is, melybe aztán jobbfelé befordulunk, kiérendők azon helyre, hol a széles Dohány-utcza az Országúttal egyesül. A Dohány-utcza elején áll az

izr. kultusztemplom; e szép sokszínű nyerstéglaépítmény mór ízlésben épült az ötvenes évek elején Förster bécsi építész tervei szerint s két többszögű, kerek kupolával födött, 138 láb magas tornya, belül pedig öntött vas oszlopokon nyugvó hölgy-karzata van. Ezen épületet megtekintvén forduljunk vissza s menjünk végig egyenest az Országúton s a Deák-téren át a 8912 négyszögöl terjedelmű, szép négyszögletes

Erzsébet-sétányra, mely az idén részint átalakíttatott, részint át fog alakíttatni. E tér közepén azelőtt az ideiglenes német színház éktelenkedett, melynek helyét most a gyapjúutczai német részvény-színház pótolja. A sétány keleti oldalán az 1872-ben megkezdett s már 1873-ban bevégzett szép új kioszk áll, melyet Hauszmann és Halitzky építettek. A mellette levő régibb kioszkot el fogják mozdítani. Az új kioszk elé még 1873 folytán két szép szökőkutat szándékoznak állítani, ércz-öntetű alakokkal. A sétány növényzete igen csinos és legújabban a virág-tenyésztésre is több gond van fordítva. Megemlítendő itt azon szerfölött erős illat, mely májusban és júniusban az egész Lipótváros utczáit betölti s az idegen orrát különösen megkapja; ezen illatot egy pár cseh olajfa (Elaeagnus angustifolia) szórja, mely ez időtájt a sétányon teljes virágában áll.

Az Erzsébet-tér éjszakkeleti sarkán elhagyjuk a sétányt és a Fürdő utczán át egyenest lemegyünk a Ferencz József-térre, melyről pár órával előbb körsétánkra indultunk.

EPA Budapesti Negyed 45. (2004/3) Vahot: Budapesti kalauz < > Ágai: Porzó tárcza-levelei