EPA Budapesti Negyed 38-39. (2002/4-2003/1)
 

Breviárium-I. Jegyzet


A gyakrabban használt forrásokat a Jegyzetekben csupán címmel jelölöm. Ezek a következők:
HELTAI Jenő: Versei. Szerkesztette Dr. GÁBOR György több kiadást megért válogatásának (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959, 1962, 1967, 1971, 1983) alapján FRÁTER Zoltán, Bp, Papirusz Book, [1997]
HELTAI Jenő: Színes kövek (Elbeszélések, emlékezések). Kiadja Dr. GÁBOR György, Bp., 1957, I-II.
HELTAI Jenő: Pesti madarak (Karcolatok, kis komédiák). Kiadja Dr. GÁBOR György, Bp., 1958.
HELTAI Jenő: Színművek. Bp., 1960.
HELTAI Jenő: Menazséria. Bp., 1962.
HELTAI Jenő: A bölcsek köve (Mesék) Kiadja BÉLLEY Pál, Bp., 1959.
HELTAI Jenő: Tollforgatók (Az utolsó bohém - Jaguár - Hét sovány esztendő). Bp., 1957.
HELTAI Jenő: A masamód - Elfelejtett drámák. Szerkesztette GYŐREI Zsolt, Bp., Európa, 2000.

Heltai Jenő műveit legtöbbször utolsó szövegkiadásuk alapján közlöm, ahol ettől a gyakorlattól eltérek, ott külön magyarázkodom. A szakirodalmat, emlékezéseket a számomra legkönnyebben hozzáférhető kiadásból idézem.

1.
KODOLÁNYI János: Heltai Jenő munkáinak gyűjteményes kiadása. Az Est, 1927, 29. sz., 7. old.

2.
HELTAI Jenő: Kis Pantheon, = Színes kövek, II, 457-463. old.
Heltai 1955-ben tervezett egy életét bemutató kispróza-kötetet, de a tervezett ötven írásnak alig fele készült el. A bevezetésnek szánt írást a Heltai halála után két évvel, az életmű-sorozat első két köteteként megjelentetett Színes kövek közli először.
Vö. 337. sz. jegyzet!
Négyessy László: (1861-1933) Irodalomtörténész, esztéta, nyelvész. Sok kiadást megért tankönyveket írt, és segédkönyveket szerkesztett. Tanárok, művészek, irodalomtörténészek nemzedékeit képezte; stílusgyakorlati szemináriumának látogatói többek közt Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Balázs Béla, Karinthy Frigyes, Horváth János.

3.
HEGEDÜS Géza: Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1971, 14-15. old.

4.
FEUERSTEIN Emil, Heltai Jenő = Uő, Egy marék virág. A magyarajkú zsidóság szellemi öröksége. Tel Aviv, 1986, II, 101-102. old.
Kasztner Rezső (1906-1957) kolozsvári származású újságíró, a magyar cionista mozgalom vezetője.
marannus: a kikeresztelkedett zsidók elnevezése Spanyolországban.


5.
HEGEDÜS Géza, Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében, Bp., 1971, 11.


6.
HELTAI Jenő: Biedermeier, = Heltai Jenő versei, 329.

7.
ROBOZ Imre, Az irodalom budoire-jában, Bp., 1916, I., 191. old.

8.
HELTAI Jenő: A prérik gyöngye. = Színes kövek, I., 54-61. old.
Dummer August: (ném). "Bolond Auguszt", bohóc, akinek tréfája abban áll, hogy sokat sürög-forog és közben mindent elront.


9.
Heltai Jenő Odahaza című verse eredetileg a Kató című kötetben jelent meg, 1894-ben. Az 1911-es Heltai Jenő versei című gyűjtemény már Kisváros címmel, de változatlan formában hozza. Az itt közölt szövegváltozattól e korábbi két ponton tér el:
A második strófa első két sora:
Mintha nem is itt születtem, / Nevelkedtem volna én,;
míg az utolsó strófa első két sora:
Hála annak a malőrnek, / Amely haza vezetett,
Legközelebbi kiadásakor, 1923-ban, a Versek című, a költő egybeszerkesztette kötetben ugyancsak Kisváros címen szerepel, az itt közölt szöveggel. A két változtatás szemlátomást az életrajzi vonatkozásokat pontosítja.
Gábor György 1959-ben, a Heltai Jenő versei című kötetben visszaállítja az eredeti szövegvariánst, míg én az ultima manus elve alapján, a költő által utoljára megjelentetett változatot tekintettem érvényesnek, ezért az Atheneum tízkötetes életműsorozatában megjelent Versek című kötet 76-77. lapján található szöveget közlöm, azaz az eredetileg két számozott részből álló költemény első részét.

10.
HELTAI Jenő: Temetés, = Uő, Színes kövek, Bp., 1957, II, 463-465. old.

11.
ROBOZ Imre: Az irodalom budoire-jában. Bp., 1916, I., 191. old.


12.
HELTAI Jenő: Önéletrajz. In: KABOS Ede (szerk.), Az Érdekes Újság Dekameronja. Bp., [1914], I., 81-82. old.

13.
HELTAI Jenő: Irodalmi hajlamaim, = Pesti madarak, 7-13. old.

14.
HELTAI Jenő: Életem és vidéke. Pesti Futár, 1913, 298. sz., 5. old.
Tell-monológ: Schiller Tell Vilmos című darabjának részlete.


15.
HELTAI Jenő: Önéletrajz. In: KABOS Ede (szerk.): Az Érdekes Újság Dekameronja. Bp., [1914], I., 82. old.

16.
ZSOLDOS Andor: Emlékezések. New York, 1981. Idézi: FROJIMOVICS Kinga-KOMORÓCZY Géza-PUSZTAI Viktória-STRBIK Andrea: A zsidó Budapest. Bp., Városháza-MTA Judaisztikai Kutatócsoport, "A város arcai", I-II, 1995., I, 181-182. old.

17.
HEGEDÜS Géza: Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1971, 25. old.

18.
HELTAI Jenő: Önéletrajz. In: KABOS Ede (szerk.): Az Érdekes Újság Dekameronja. Bp., [1914], I., 82. old.

19.
HELTAI Jenő: Életem és vidéke. Pesti Futár, 1913, 298. sz., 5-6. old.

20.
HELTAI Jenő: A kis varróleány, a Modern dalokból. Első strófa. In: Heltai Jenő versei, 10. old.

21.
ZSOLDOS Andor: Emlékezések. New York, 1981. Idézi: FROJIMOVICS Kinga-KOMORÓCZY Géza-PUSZTAI Viktória-STRBIK Andrea: A zsidó Budapest. Bp., Városháza-MTA Judaisztikai Kutatócsoport, "A város arcai", I-II, 1995., I, 181. old.

22.
HELTAI Jenő: Önéletrajz. In: KABOS Ede (szerk.): Az Érdekes Újság Dekameronja. Bp., [1914], I., 82-83. old.

23.
HALÁSZ Péter: A családfő beszél a "Színház" ünnepén. Színház, 1946, 30. sz., 5. old.

24.
KÁLNOKI Izidor visszaemlékezése Heltai Jenőre. In: ROBOZ Imre, Az irodalom budoire-jában. Bp., 1916, I., 166-169. old.
Kálnoki Izidor: (1863-1930) újságíró, író, 1885-87 között az Egyetértés, a Magyar Hírlap, a Pesti Napló, az Új Idők, a Magyar Szalon, a Vasutasok Lapja munkatársa, illetve szerkesztője, a Millenniumi Kiállítás sajtóosztályának vezetője, 1925-től Az Újság főmunkatársa. Ő fordította le először Gorkij Éjjeli menedékhely-ét (1903).


25.
[HELTAI Jenő] REPORTER: A bájfalusi dalárda. A Hét, 1892, 34. sz., 542-543. old. Az írás kötetben még nem jelent meg.
Knikebájn: (ném, rég) édes pálinka, nyers tojássárgájával keverve.


26.
HELTAI Jenő: Aludni, = Pesti madarak, 328-329. old.

27.
[HELTAI Jenő] RIPORTER: Hogyan inteviewoltam meg Dusét?. A Hét, 1893, 45. sz., 302. old. Az írás kötetben még nem jelent meg.

28.
HELTAI Jenő: Önéletrajz. In: KABOS Ede (szerk.), Az Érdekes Újság Dekameronja. Bp., [1914], I., 83. old.

29.
HELTAI Jenő: Joujou kisasszony. A Hét, 1893, 52. sz., 407-408. old.
Heltainek összesen négy ilyen című rövid, verses jelenete látott napvilágot A Hét 1892-es, 1893-as és 1894-es folyamaiban. Ezek egyikét a Kató című kötetének végére illesztette. Dr. Gábor György a Heltai Jenő versei című kötet összeállításakor ezt a jelenetet visszatette eredeti helyére, s az azóta a versgyűjtemény része. A maradék három jelenet viszont - köztük az itt közölt - kötetben még nem jelent meg.

30.
KRÚDY Gyula: Heltai és társai. Új Könyv, Bécs, 1921, 7. sz., 9. old.

31.
ROBOZ Imre: Az irodalom budoire-jában. Bp., 1916, I., 192-193. old.

32.
KAPOSI József [CONSTANTINUS]: Poétácskák. Magyar Szemle, 1892, 45. sz., 535. old.
Az idézetek a Dalok egy kis primadonnához és Az első ideál című versből valók. Utóbbi érdekessége, hogy címét 1923-ban Első szerelemre változtatja Heltai, s minekutána a címre konkrét utalás történik az utolsó strófában, azt így írja át: Esküd, szerelmed, minden semmivé lett / Többé sosem találkozál velem, / De emléked megőrzöm, míg csak élek, / Utolsó rózsa, első szerelem. In: Heltai Jenő versei, 10. A Constantinus közölte változat tehát utoljára 1911-ben jelent meg.
Roué: (fr) kéjenc, kiélt ember.
Zengeráj: (ném.: Sängerei), zenés kávéház
Vergál: (lat) valamilyen cél felé tart
Magyar Figaró: pikáns élclap (1886-1918)


33.
HEGEDÜS Géza: Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1971, 22-23. old.

34.
[HELTAI Jenő] Elta: Egy baka-önkéntes levelei. A Hét, 1892, 47. sz., 749-750. old.
Az itt közölt cikk egy háromrészes sorozat első darabja, a további két rész a lap ugyanezen folyamában, a 766., illetve a 797. lapon jelent meg. A sorozat kötetbe még nem került.
ájnzeln: (ném) valószínűleg magánzárka, a német "einzeln"= "egyes, külön" szóból, talán az Einzelhaft = magánzárka kifejezéssel összefüggésben
Rekruta: (fr>ném) újonc.
Infanterista: (ol) gyalogos.
Panganét: (ném, nép, rég) szurony
Ob schön, ob Regen: (ném) kb. "Ha esik, ha fúj"
Abriktol: (ném) kiképez.
Cugszfürer: (ném) szakaszvezető.
Entrefilet: (fr): rövid újságcikk, karcolat.
Kreozot: csírátlanításra használatos, füstből nyert vegyszer
Morte saison: (fr) holtszezon


35.
[KISS József] K-s: Heltai Jenő. A Hét, 1894, I, 59-60. old.
Preparandia: (lat) Tanítóképző, növendékei a preparandisták.

36.
HELTAI Jenő: Két regiment. A vers a Kató első kiadásának Dalok a kaszárnyából című ciklusában jelent meg, és már az 1911-es kötetből kihagyta a költő. Kötetbe azóta sem került.

37.
IGNOTUS: Heltai Jenő. A Hét, 1893. december 31., 439. old.

38.
HELTAI Jenő: Mert dalaimnak... = Heltai Jenő versei, 41. old.

39.
LÁZÁR Béla Dr.: Verseskönyvek. Nemzet, 1894., 30. sz., 1. old.
A versidézet a Filozoféma című vers ötödik strófája.

40.
KOZMA Andor: Néhány új könyvről. Nemzet, 1892, 149. sz., 7. old.
Volapük: az első komolyabb sikert aratott, ma már idejétmúlt mesterséges nyelv, amelyet 1879-ben J.M. Schleyer német lelkész leegyszerűsített német és angol szavakból állított össze.


41.
HELTAI Jenő: Pro domo = Heltai Jenő versei. 240-241. old.
A vers egyébként a Kató-kötetet ért kritikákra való közvetlen reflexiónak tekinthető annyiban, hogy először A Hét 1895-ös folyamának 54. oldalán jelent meg. Az itteni változat mindazáltal még enyhébb, zárósorában például az "impotens" kifejezés helyett az "öreg úr" olvasható. Az újabb szövegváltozat az első kötetbeli megjelenés eredménye 1911-ből.

42.
KOMLÓS Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. Bp, 1957, 369-371. old.

43.
HELTAI Jenő: Babér = Pesti madarak. 361-362. old.
Pulszky Károly (1853-1899) művészettörténész, fordító, Márkus Emília férje. 1884-1896 között az országos Képtár igazgatója.


44.
HELTAI Jenő: Hoffmanné meséi. Bp., Unikornis, A magyar próza klasszikusai, 54., 1998, 7-10. old.
A kötet szerkesztője, HEGYI Katalin utószavában ezt írja a regényről: "A Hoffmanné meséi százhárom évvel ezelőtt, 1895-ben, a Magyar Hírlap kiadásában jelent meg először. Ez az író első bohémregénye, s azóta megfeledkeztünk róla. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája (Akadémia Kiadó, 1982) sem említi létezését." A leírtakhoz annyit érdemes hozzáfűzni, hogy Heltai A titokzatos hercegnő címen 1905-ben is megjelenteti a regényt, akkor a Magyar Kereskedelmi Közlöny kiadásában. A Bibliográfia egyébként ezen a címen sem tesz említést a műről.
Szikszay (Szikszay Söröző): (VIII. Rákóczi út 1 - Múzeum krt. 2.) 1875-ben, a korabeli Nemzeti Színház bérházában megnyílt üzletet a Nemzeti Színházhoz cégérezték, de tulajdonosa, Szikszay Ferenc után csak Szikszayént ismerte mindenki. Magyar és francia konyhája egyformán ízletes, borai zamatosak, árai mérsékeltek voltak. Az ország legnevesebb vendéglője, fogalom volt Fiumétól Késmárkig, Soprontól Brassóig. A szomszédos Nemzeti Színház tagjai is gyakran megfordultak falai között. 1898-ban Szikszay eladta az üzletet, mely mint Ehm élt tovább 1913-ig, a régi Nemzeti Színház lebontásáig.


45.
HELTAI Jenő: A Kerepesi út = Heltai Jenő versei, 70-72. old.

46.
RELLE Pál: Akikkel találkoztam: Heltai Jenő. Világ, 664. sz., 1947, augusztus 17., 4. old.

47.
HELTAI Jenő: Egy modern donzsuán = Heltai Jenő, Kalandos történetek, Bp, 1898.
A novella először és utoljára ebben - a Bibliográfia megint csak nem említette - kötetben jelent meg.

48.
HELTAI Jenő: A kis varróleány, a Modern dalokból. Harmadik és hatodik strófa. In: Heltai Jenő versei, 10. old.

49.
HELTAI Jenő: Önéletrajz. In: KABOS Ede (szerk.): Az Érdekes Újság Dekameronja. Bp., [1914], I., 82. old.

50.
HELTAI Jenő: A humorista = Heltai Jenő versei, 173-174. old.

51.
Ismeretlen szerző: Heltai Jenő. Új Idők, 1906, II., 400. old.

52.
HELTAI Jenő: Közmondás = A bölcsek köve, 265. old.
Pikkoló mester Heltai meséinek gyakorta visszatérő, kedves hőse.

53.
HELTAI Jenő: Elindulás. Nagyvilág, 1947, 4. sz., 1. old.

54.
Herzl Tivadar Heltai Jenőhöz írt levelét közli: FEUERSTEIN Emil: Heltai Jenő = Uő, Egy marék virág. A magyarajkú zsidóság szellemi öröksége. Tel Aviv, 1986, II, 103. old.
A levélhez Feuerstein a következő magyarázatot fűzi: "A dátum 1893. december. A levelet az akkor 32 éves Herzl Tivadar írja Párizsból unokaöccsének, válaszként annak levelére, amely nem ismeretes, de amelyben a fiatal Heltai valószínűleg az akkor már ismert, sőt ünnepelt Herzl Tivadar előtt azt a vágyát fejezi ki, hogy Párizsba eljuthasson, és erre vonatkozólag Herzl tanácsát kéri. A századforduló előtti boldog korszak évei ezek, amikor minden fiatal magyar író vágya Párizs volt. [...] A németnyelvű levél magyar fordítását adjuk. A levelet Schönheim Sámuel úr, Kirját Motzkin-i lakos bocsátotta rendelkezésünkre." (FEUERSTEIN, i.m., 102-103.)

55.
HELTAI Jenő: Föltámadás = Színes kövek, II., 536-542. old.
Charlotte Birch-Pfeiffer (1800-1868): német színésznő és színműírónő. Darabjai az 1830-as évektől többször szerepelnek a magyar színpadokon.
Eugenia Marlitt: (1825-1887), eredeti nevén Eugenia John, német regényírónő, összes művét lefordították magyarra.

56.
HELTAI Jenő: Léda ebédje = Színes kövek, II., 466-472. old.
A Rue Constantinople házainak számozásáról egyébként érdemes megjegyezni, hogy mindmáig hiányzik a 13-as szám.

57.
HELTAI Jenő: A vén kocsis dala = Heltai Jenő versei, 283-284. old.
A kötetben először 1911-ben megjelentetett vers alatt zárójelben ott szerepel a keletkezés helye és ideje: Párizs, 1900.

58.
LESTYÁN Sándor: Két szegény magyar: Heltai Jenő és Szomory Dezső karácsony-estje Párizsban. Színházi Élet, 1925, 52. sz., 34-35. old.
Érdekes, hogy Heltaival szemben Szomory hibásan emlékszik a szálloda házszámára. (Vö. 56. sz. jegyzet!)
Sütő utcai vártorony: a Sütő u. 2. sz. ház padlásterében kialakított hatalmas, egyterű lakásban 1906-tól 1930-ig élt Szomory Dezső. A nevezetes lakhely ihlette Kellár Andor Szomory-regényének címét: Író a toronyban, aminthogy a lakás részletes leírását is e műben olvashatjuk.


59.
HELTAI Jenő: Vacsora, kenyér stb = Színes kövek, I., 352-360. old.
Cake-walk: (ang) 1. kalácstánc; a századforduló eleji amerikai néger tánc, amelynek nyertese kalácsot kapott 2. az e táncot kísérő zene 3. 3-es ütemű, sok szinkópa jellemezte, modern angol tánc.

60.
HELTAI Jenő: A szezon elé. A kéziratban maradt cikk a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában található, lsz.: V 4742/10/4

61.
HELTAI Jenő: A királyné apródja = A masamód. Elfelejtett drámák, Bp., Európa, 2001, 15-24. old.

62.
KÁLNOKI Izidor visszaemlékezése Heltai Jenőre. In: ROBOZ Imre, Az irodalom budoire-jában. Bp., 1916, I., 170-179. old. (Vö. a 24. sz. jegyzettel!)
Az emlékezés elkeveredik az időben. Heltai 1901-ben tér haza Párizsból, és 1904-ben nősül. A Pál utcában együtt töltött "tíz vagy tizenkét esztendő" aligha kezdődhet Heltai megérkezésével, valószínűbb, hogy a párizsi út megszakítja az együtt lakást.

63.
HELTAI Jenő: Az utolsó bohém = Tollforgatók, Bp, 1957, 97-102, 178-179. old.

64.
HELTAI Jenő: Önéletrajz. In: KABOS Ede (szerk.): Az Érdekes Újság Dekameronja. Bp., [1914], I., 83. old.

65.
THURY Zsuzsa: Heltaiék. Új Írás, 1983, 12. sz., 59-60. old.
Thury Zsuzsa távoli rokona Heltai Jenő első feleségének, s gyerekkorát Heltaiék közelségében töltötte. Már csak ezért is hihető - de más források is alátámasztják -, hogy Vali családneve csakugyan Hans, nem pedig Hausz, ahogyan azt Hegedüs Géza Heltai-könyvében olvashatni.
Más forrás nem utal rá, hogy a Kató-versek ihletője Küry Klára (1870-1935), a Népszínház primadonnája, Fedák Sári nagy ellenlábasa lett volna.

66.
[?] SZEMÜVEGES: Zsidó szerzők. Egyenlőség, 1900. október 21. (melléklet), 2-3. old.

67.
Heltai Jenő a harmincéves Vígszínházról. Magyarország, 1926, 99. sz., 12. old.

68.
HELTAI Jenő: A Vígszínház. Színház, 1946, 14. sz., 3. old.

69.
HELTAI Jenő-MAKAI Emil: Hogyan írjuk a színdarabjainkat?. Magyar Hírlap, 1900. május 16., 6. old.
Mazzantini, Luigi (1857-1921): neves balettmester
Spanraff Ágoston (1855-1910): kora híres díszletfestője

70.
BÁRDI Ödön: Thália mosolya - Színházi anekdoták. Bp., 1960, 199-200. old.

71.
ROBOZ Imre: Az irodalom budoire-jában. Bp., 1916, I., 192. old.

72.
THURY Zsuzsa: Heltaiék. Új Írás, 1983, 12. sz., 60. old.

73.
HELTAI Jenő: János vitéz születése. Színházi Élet, 1931, 51. sz., 17-19. old.

74.
KELLÉR Andor: Bal négyes páholy. Bp., 1960, 162-164. old.

75.
THURY Zsuzsa: Heltaiék. Új Írás, 1983, 12. sz., 60. old

76.
KELLÉR Andor: Bal négyes páholy, Bp., 1960, 169-170. old.

77.
THURY Zsuzsa: Heltaiék. Új Írás, 1983, 12. sz., 60. old.

78.
KELLÉR Andor: Bal négyes páholy. Bp., 1960, 170-173. old.

79.
BATTA András: ...álom, álom, édes álom...: Népszínművek, operettek az Osztrák-Magyar Monarchiában. Bp., Corvina, 1992, 48. old.

80.
HELTAI Jenő-BAKONYI Károly: János vitéz. Színházi Élet, 1922, 16. sz. [drámamelléklet], 67. old.

81.
BATTA András: ...álom, álom, édes álom...: Népszínművek, operettek az Osztrák-Magyar Monarchiában. Bp., Corvina, 1992, 48. old.

82.
HELTAI Jenő-BAKONYI Károly: János vitéz. Színházi Élet, 1922, 16. sz. [drámamelléklet], 74. old.

83.
BATTA András: ...álom, álom, édes álom...: Népszínművek, operettek az Osztrák-Magyar Monarchiában. Bp., Corvina, 1992, 48-49. old.

84.
HELTAI Jenő-BAKONYI Károly: János vitéz. Színházi Élet, 1922, 16. sz. [drámamelléklet], 78-79. old.

85.
BATTA András: ...álom, álom, édes álom...: Népszínművek, operettek az Osztrák-Magyar Monarchiában. Bp., Corvina, 1992, 52-53. old.

86.
Megérdemli-e a János vitéz, hogy előadják a Nemzeti Színházban? - Heltai Jenő nyilatkozata. Pesti Napló, 1928, 43. sz., 19. old.

87.
HELTAI Jenő: János vitéz születése. Színházi Élet, 1931, 51. sz., 17. old.

88.
[SZINI Gyula] - ni., Madár Matyi. Pesti Napló, 1906. május 17., 10-11. old.
A Madár Matyi környezetében és hősében nem nehéz felismerni a Liliom előzményét.
Craig, Edward Gordon (1872-1966): angol rendező, díszlettervező, elméletíró, a huszadik századi színházművészet meghatározó alakja.

89.
HELTAI Jenő: Egy operette története - Kis komédiák, Bp., é.n., [1914], 3, 4-5, 9-12, 14-23, 25-26, 27-29, 36-38, 41-43. old.
A Wodianer és Fiai kiadta kis kötetbe foglalt párbeszédes jelenetfüzér azóta sehol nem jelent meg, sőt létezéséről sem tesz említést a Bibiográfia.

90.
HELTAI Jenő: Nebántsvirág. Színház, 1946, 32. sz., 3. old.

91.
GÁL György Sándor-SOMOGYI Vilmos: Operettek könyve. Bp., 1959, 287. old.

92.
LACZKÓ Géza: Heltai Jenő = Uő, Öröklés és hódítás, Bp., é.n. [1981], 181. old.

93.
HELTAI Jenő: Dal a moziról = Heltai Jenő versei, 155-156. old. A maga korában példátlanul népszerű, Kálmán Imre megzenésítette kuplét többször kiadták kabaréantológiákban, de ott található a Fűzfasíp című verseskötetben, s ennek nyomán Dr. Gábor György válogatásában is, sőt Heltai az 1907-ben a Vígszínházban bemutatott Bernát című bohózatába is beilleszti. A dal közkedveltségét mutatta az is, hogy Hervay Frigyes megírta 19. századi változatát, melyben ama régi Berta a mozi helyett a Nemzeti Múzeumba, azaz a muziba ment, és az ásványtárban édelgett az ifjú gavallérral (Ld.: HERVAY Frigyes szerk.: Magyar kabaret. Gyoma, 1911, 105. old.)

94.
HERVAY Frigyes: Magyar kabaret - Előszó = Uő. szerk., Magyar kabaret, Gyoma, 1911.

95.
CSÁTH Géza: A pesti dal. Nyugat, 1909. I, 391-392. old.

96.
THURY Zsuzsa: Heltaiék. Új Írás, 1983, 12. sz., 65. old.

97.
HELTAI Jenő: Budapesti népdal = Heltai Jenő versei, 156-158. old.

98.
HELTAI Jenő: Medgyaszay Vilma = Színes kövek, II., 584-585, 587-588. old.

99.
KALINA, Ján L.: A kabaré világa. Bp., 1968, 164. old.

100.
NAGY Endre: A kabaré regénye. Bp., 2. kiad., 1958, 199. old.

101.
HELTAI Jenő: . Jus primae noctis = Menazséria, 13-15. old.
A verses darab több címvariánst ért meg. 1928 májusában Enyém az első csók címen kerül színpadra az Andrássy Úti Színházban, a Menazséria című kötet pedig már Úri jog címen közli.

102.
NAGY Endre: A kabaré regénye. Bp., 2. kiad., 1958, 200. old.

103.
KALINA, Ján L.: A kabaré világa. Bp., 1968, 165. old.

104.
g.b.: Egy régi kabarédal. Magyar Kabaré, 1912, 1. sz., 3. old.

105.
HELTAI Jenő: Nagymamácska = Heltai Jenő versei, 158-159.
A Szirmai Albert megzenésítette dal először 1907. december 28-án hangzik el a Modern Színpad Cabaret-ben, Medgyaszay Vilma előadásában, akkor még A nagymama címen. Ez előbb idézett Magyar Kabaré című lap csak szövegét közli, Trallalla címen. Jelenlegi címén a Fűzfasíp 1913-as első kiadásában szerepel először.

106.
SZÉP Ernő: Előszó = BALASSA Emil-EMŐD Tamás szerk.: A magyar kabaré tízéves antológiája. Bp., 1918, 4-5. old.

107.
HELTAI Jenő: Hogyan kaptam az első honoráriumot? Pesti Napló, 1923, 291.sz., 4-5. old.

108.
HELTAI Jenő: A tökéletes feleség = Heltai Jenő versei. 153-154. old.
A dal 1908. április elsején csendült fel a Modern Színpad Cabaret műsorán, Szirmai Albert zenéjével, Medgyaszay Vilma előadásában, majd a Fűzfasípban is helyet kap.

109.
HELTAI Jenő: A tökéletes férj = Heltai Jenő versei. 154-155. old.
A dal eredeti bemutatójának időpontját nem ismerjük, először ugyancsak a Fűzfasípban látott napvilágot. Érdekes megjegyezni, hogy a Fűzfasíp második kiadásában (1929) már A mintaférj címen szerepel, refrénje pedig kétsorosra változik, az "A férj, aki tökéletes" helyett: A mintaférj, / Ó, drága nőm, csak te szeress! szerepel minden strófa végén.

110.
HELTAI Jenő: Színes kövek. I., 345-351. old.

111.
HELTAI Jenő: A masamód.
A darab a Nyári rege című 1907-es Heltai-regény színpadi adaptációja.
A darabot 1910. február 25-én mutatta be a Vígszínház, eredetileg négy felvonásban. 1913-ban és 1914-ben játszották Temesvárott, Münchenben, Bécsben és Moszkvában. 1913-ban jelent meg első alkalommal, a "Fővárosi Színházak Műsora" sorozat 314-315. számaként. A Magyar Színház 1924. november 1-jén felújítja, Heltai erre az alkalomra a korábbi harmadik felvonás részben kihúzásával, részben szétszórásával három felvonásossá tömöríti a darabot. Ilyen formában lát napvilágot mint a Színházi Élet 1924/46. számának drámamelléklete. Ezt a szövegkiadást követi az Európa kiadó A masamód című, elfelejtett drámákat tartalmazó kötete is, melynek 372-374. oldaláról való az idézet jelenet.

112.
HELTAI Jenő: Korzó = Heltai Jenő versei. 103-105. old.

113.
SCHÖPFLIN Aladár: A magyar irodalom története a XX. században. Bp., 1937, 111.; 119. old.

114.
Heltai Jenő Lüszisztraté-fordításának első része s a hozzá írt jegyzet a Nyugat 1908/II, 462-465. oldalán jelent meg. Az elkészült első jelenet valószínűleg csupán kísérlet, mutatvány lehetett, hiszen nemcsak a folyóirat nem közölte tovább, de a hagyatékban sem lelhető nyoma a fordítás folytatásának

115.
HELTAI Jenő: A fordító. Színházi Élet, 1922, 37. sz., 1-2. old.

116.
ROBOZ Imre: Az irodalom budoire-jában. Bp., 1916, I., 193. old.

117.
HELTAI Jenő: Dal a szomorú nyaralásról = Heltai Jenő versei. 140-142. old.

118.
HELTAI Jenő: Bernátné legújabb vívmányai = Uő, A hét sovány esztendő és más elbeszélések. Bp., 1912, 317-321. old.
Heltainak szatirikus novelláiban és jeleneteiben gyakorta visszatérő hőse Bernát és Bernátné. 1906. májusában a Vígszínházban, Fedák Sári kabaréestélyén bemutatják a Bernáték kikocsiznak című jelenetet, mely nem maradt ránk. Egy évvel később három felvonásos, énekes bohózat fut Heltai tollából Bernát címen, s 1913-ban a Nyugat kiadónál külön kötet jelenik meg, melynek címe ugyancsak Bernát. A Bibliográfia össze is mossa a kettőt, noha a címen - és persze a két hős személyén - kívül semmi közük egymáshoz. Az itt szereplő jelenetet Heltai nem válogatta be a Bernát című kötet anyagába, és azóta sem jelent meg sehol.

119.
HELTAI Jenő: Családi boldogság = Uő, Bernát, Bp., 1913, 173-174. old.
A Bernát kötetnek (vö. 121. sz. jegyzet!) külön ciklusa a Bernátné versei című gyűjtemény, az idézett vers ebből való.

120.
HELTAI Jenő: Bernát vadászni megy = Uő, Bernát, Bp., 1913, 57-59. old. (Vö. a 121-122. sz. jegyzetek!)

121.
KOSZTOLÁNYI Dezső: Bernát. Budapesti Napló, 1907. június 2., = Uő, Színházi esték, Bp., 1978, I, 583-584. old.
A "mindannyiunk kedves ismerőse" kitétel arra utal, hogy már 1907-ben számos Heltai-írásban bukkant fel Bernát figurája. A Bernáték kikocsiznak-on (Vö.121. sz. jegyzet!) kívül nem sikerült ebből az időből több ilyen írást találnom.

122.
Heltai Bernát című énekes bohózata 1907. június 1-jén került először színpadra a Vígszínházban. A bemutatót nem követte szövegkiadás, a mindössze súgópéldányban megmaradt darab az Európa Kiadó A masamód című kötetében látott először nyomdafestéket.

123.
JUHÁSZ Gyula: Aktuális strófák. In: HEGEDŰS Nándor: Juhász Gyula ismeretlen bökversei. It, 1958/1., 143. old.

124.
[SZINI Gyula]Sz.Gy.: A színházi hét, A Hét 1907, I, 397. old.

125.
[NÁDAI Pál] BABURIN: A színházi hét, A Hét 1908/I, 389-390. old.

126.
BÁRDI Ödön: Thália mosolya - Színházi anekdoták. Bp., 1960, 198. old.

127.
s., A tévelygők. Naftalin. Erdélyi Lapok, 1908, 1. sz., 22. old.

128.
A Naftalin Heltai egyik legtöbbet játszott darabja. Premierje 1908. 1908. június 6-án volt a Vígszínházban, a vidéki bemutatók (Ungvár, Kolozsvár) után 1917-ben újítja fel a Kedélyes Kabaré, majd 1930-ban a Belvárosi Színház és a szegedi Városi Színház1966. július elsején a budapesti Kisszínpad mutatta be, Kalmár Tibor rendezésében, 1969. november 29-én a debreceni Csokonai Színház Kamaraszínháza, Fényes Márta rendezésében, 1974. május 4-én Sándor János rendezésében Szegeden bukkan fel, 1983. április 5-én Jósfay György rendezi meg Pécsett, 1984. május 27-én Babarczy László a Szolnoki Szigligeti Színházban, 1990. október 6-án pedig Hegyi Árpád Jutocsa a József Attila Színházban. Eddigi utolsó repríze 1997. november 29-én tartatott a Soproni Petőfi Színházban, Szombathy Gyula rendezésében. Sőt, 1978-ban tévéjáték is készült belőle: Szakolczayt Sztankay István, Terkát Béres Ilona, Labodát Dunai Tamás, Csaplárost Bodrogi Gyula, Mancit Kállai Ilona, Etust Bánfalvi Ágnes, míg a házmestert Körmendi János játszotta Kalmár András rendezésében. Mindezeket figyelembe véve érthetetlen, hogy nyomtatásban a bohózat mindössze két füzetes kiadást ért meg: a Mozgó Könyvtár Vállalat "Mozgó Könyvtár" sorozatának 14. füzeteként 1908-ban, majd Lampel már említett "Fővárosi Színházak műsora" sorozatának 327-328. darabjaként 1914-ben. Utóbbiból Heltai elhagyta az énekszámokat, ezért - a teljességet szem előtt tartva - A masamód című kötet a korábbi kiadáshoz nyúlt vissza; ennek 127-129. lapjáról való az itteni idézet.

129.
HELTAI Jenő: Ferenc József korából való balladácska = Heltai Jenő versei, 349-351. old.
A kötetben először az Elfelejtett versekben megjelent vers láthatóan a Naftalin első betétdalának átírása (Vö. 131. sz. idézet!)

130.
[BÁNÓCZI László] ( B.L.): Az édes ember, Népszava, 1909. június 6., 6. old.

131.
Heltai harmadik énekes darabjának, Az édes tehernek 1909. június 5-én tartotta premierjét a Vígszínház. A darab vidéki társulatoknál még felbukkan, de népszerűsége messze a Naftaliné alatt marad. A masamód című kötet a darab litografált változatából és a kéziratból - mely Hogyan adtam férjhez a feleségemet? címen található a PIM Kézirattárában (V. 4742/40/1-4) gondozta a vígjáték szövegét; jelen idézet e könyv 210-212. lapjáról való.

132.
LENGYEL Menyhért: Az édes teher, Nyugat, 1909/II, 55-56. old.

133.
HELTAI Jenő: A masamód. Az azonos című kötet 326-330. lapjáról.
(Vö. 114. sz. jegyzet!)

134.
FÜST Milán: A masamód, Nyugat, 1910/I, 413. old.

135.
HELTAI Jenő: A masamód. Az azonos című kötet 340-342. lapjáról.
(Vö. 114. jegyzet!)

136.
BÁRDI Ödön: A régi Vígszínház. Bp., 1957, 49. old.

137.
[KRÜZSELYI Erzsébet] (k.e.): Bemutatók - vendégszereplések, Erdélyi Lapok, 1910, 209-210. old.

138.
HELTAI Jenő: Egy regény története = Színes kövek, II., 25-33. old.
A novella eredetileg az Írók, színésznők és más csirkefogók című Heltai-kötetben jelent meg, 1910-ben.

139.
FENYŐ Miksa: Heltai Jenő novellái: Írók, színésznők és más csirkefogók. Nyugat, 1910/I., 769-770. old.
A kritika boncolta kötet 1910-ben jelent meg, majd Heltai változatlan formában és címen tízkötetes életmű-sorozatának harmadik köteteként adta ki az Athenaeumnál 1925-ben.

140.
HELTAI Jenő: A szomorú királyleány = A bölcsek köve, 98-99. old.
A mese eredetileg a Kis meséskönyv című 1911-es Heltai kötetben jelent meg.

141.
AMBRUS Zoltán: Heltai új kötetei. Nyugat, 1911/I, 109. old.

142.
HELTAI Jenő: Voloscai emlék = Heltai Jenő versei, 256. old.
Heltai 1911-ben a Nyugat kiadónál megjelenteti verseinek válogatását. E kötet erősen megkurtítva tartalmazza a Modern dalok és a Kató anyagát, újdonságként Azóta címen az 1894-1904 között született újabb versek ciklusát. E ciklus a következő, 1923-as kiadásban - és azóta - Tíz év címen szerepel.

143.
SCHÖPFLIN Aladár: Heltai Jenő. Nyugat, 1911/I., 456-459. old.

144.
BEVILAQUA-BORSODY Béla-MAZSÁRY Béla: Pesti-budai kávéházak, kávé és kávésmesterség. Bp., I-II, 1935, I., 777-781. old.
A két szerző egyéni hangú műve nyilván inkább kávéház-, semmint irodalomtörténetileg nélkülözhetetlen szakirodalom, mindazonáltal kor- és hangulatfestő ereje figyelemre érdemesíti.

145.
HELTAI Jenő: Reggel a kávéházban = Heltai Jenő versei, 249-250. old.

146.
BEVILAQUA-BORSODY Béla-MAZSÁRY Béla: Pesti-budai kávéházak, kávé és kávésmesterség. Bp., I-II, 1935, I., 786-787. old.
A Jaguár-ból vett idézet érdekessége, hogy ebben a formában sosem szerepelt a Jaguár-ban. Az írás az 1914-es bohémregény rövid részleteit elegyíti egy jelenet tartalmi kivonatával.

147.
THURY Zsuzsa: Heltaiék. Új Írás, 1983, 12. sz., 61-62. old.

148.
HELTAI Jenő: Ihlet = Pesti madarak, 143-147. old.

149.
HELTAI Jenő: A nagy költő = Uő, A hét sovány esztendő és más elbeszélések, Bp., 1912, 173-178. old.
Heltai szívesen dolgozza át prózai műveit drámává és viszont. Az itt közölt párbeszédes jelenet a Karácsonyi vers című egyfelvonásos változata.

150.
HELTAI Jenő: Éjjel az Állatkertben = Uő, Fűzfasíp, Bp., 1913, 180-183. old.
Az eredetileg, 1865-ben magánvállalkozásnak indult és úgy csődbe ment Állatkertet 1907-ben vette át a főváros, és építtette át. Az újjávarázsolt Állatkert 1912-ben nyílt meg.

151.
HELTAI Jenő: Találkozás = Pesti madarak, 639-649. old.

152.
HELTAI Jenő: Legenda = A bölcsek köve, 56-64. old.

153.
THURY Zsuzsa: Heltaiék. Új Írás, 1983, 12. sz., 63. old.

154.
HELTAI Jenő: A Tündérlaki lányok = Színművek, 91-93. old.
A darab bemutatóját 1914. február 14-én tartotta a Vígszínház, majd a következő évadban rögtön fel is újította, azután 1921-ben - kissé átdolgozva - újra. Az Andrássy Úti Színház 1937-ben mutatta be, majd húszéves kihagyás után, 1957-ben a Debreceni Csokonai Színházban került színpadra. 1959-ben a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínháza és az Állami Déryné Színház, 1960-ban a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1964-ben a Fővárosi Operettszínház játsszák. A Veszprémi Petőfi Színházban 1981 májusában, a József Attila Színházban 1984-ben kerül színpadra, legutóbbi repríze pedig az Egri Gárdonyi Géza Színházban volt, 2000. áprilisában. A darab először 1914-ben jelent meg, ezt követte 1921-ben az átdolgozott változat az Athenaeum "Színházi Könyvtár" sorozatának 10. köteteként. Heltai tízkötetes életmű-sorozatának hatodik kötetében kapnak helyet a drámák, az 1927-es első kiadásban még a Tündérlaki lányok is, az újrakiadásokból azonban már hiányzik. Az 1960-ban kiadott Színművekben megint ott van, és helyet kap az Unikornis "A magyar dráma gyöngyszemei" sorozatának "Nagy színházi siker volt" című kötetében is, 1994-ben.
A darab ötlete két forrásra vezethető vissza. Egyik a már idézett Az utolsó bohém című regény, melyben négy Sárvári lányra, de igazából a legidősebbre s a legfiatalabbra még két fiatalember: Mák István és Csontos Szigfrid jut; a másik pedig az ugyancsak 1914-ben megjelent A Tündérlaki lányok című elbeszéléskötet címadó novellája, melyben három leány szerepel, Putyi (-Boriska), Ella (-Olga) és Irén (-Manci), s a mese a dráma első felvonásának zárlatáig tart.

155.
KEMÉNY Simon: Magyar újdonságok, Magyar Figyelő, 1914/I, 477-478. old.
Herczeg Ferenc Ocskay brigadéros című színműve 1901-ben és 1913-ban, Molnár Ferenc A testőr című színműve pedig 1910-ben, majd 1913-ban volt a Vígszínház emlékezetes sikere.

156.
HALASI Andor: Színházak újdonságai, Élet, 1914, 8. sz., 249-250. old.

157.
[BALASSA Imre ] - ssa.: Színházak, Magyar Kultúra, 1914/I, 231-233. old.

158.
[BARTHA József] b.j.: Színházi szemle, Katolikus Szemle, 1914, 306-308. old.

159.
HELTAI Jenő: A Tündérlaki lányok margójára. Színházi Élet, 1937, 14. sz., 14-16. old.

160.
THURY Zsuzsa: Heltaiék. Új Írás, 1983, 12. sz., 64. old.

161.
HELTAI Jenő: Szövetség = Pesti madarak, 58-61. old.

162.
HELTAI Jenő: Fehér ruhák. A vers első megjelenése: Énekek nagy időkből. A világháború legszebb versei. Az Érdekes Újság ingyenes karácsonyi melléklete, Bp., 1916, 7-8. old. Innen veszi át URBÁN V. László: Századelő (Bp., Officina Nova, 1994) című, Heltai kötetben - javarészt - kiadatlan írásait tartalmazó gyűjteményének 165. lapjára.

163.
MAGYAR Bálint: A Vígszínház története. Bp., 1979, 106. old.

164.
SZÉKELY György főszerk., GAJDÓ Tamás szerk.: Magyar színháztörténet 1873-1920., Bp., Magyar Könyvklub-Országos Színházi Intézet, 2001, 579. old.

165.
Heltai Akik itthon maradtak című darabját kilenc alkalommal játszotta a Vígszínház, a szöveg 1916-ban, Lampel Róbert "magyar Könyvtár" című sorozatának 814. köteteként, A királyné apródjával egy kötetben jelent meg először, majd az Európa A masamód című kötetében látott újra napvilágot, innét való az idézet, a 393-394. lapról.
Az alkalmi játék azt is bizonyítja, hogy a konzervatív kritika léhának csúfolta s a komolyabb, jelesül a nemzeti felbuzdulások írásba foglalására felháborítóan alkalmatlannak bélyegezte pesti modern irodalom mily elkötelezettséggel szólal meg a háború kitörésének pillanatában, azaz hogy mennyire tökéletes is a nagyrészt német és zsidó származású kultúrintelligencia asszimilációja.

166.
MAGYAR Bálint: A Vígszínház története. Bp., 1979, 110. old.

167.
HEGEDÜS Géza: Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1971, 43-44. old.

168.
HELTAI Jenő: A tudós felesége = A bölcsek köve, 236. old.

169.
A Hamduna című darabot először az Apolló Kabaré mutatta be 1917. augusztusában. A Vígszínház Az asszonyi ravaszságok könyve címen 1925-ben, a nyári kabaréműsor keretében adta elő, az Irodalmi Színpadon Az asszonyok ravaszságának krónikája címen 1959-ben került bemutatásra. A szöveg először Hamduna címen jelenik meg a Nyugat 1917/II. kötetének 373-384. lapján (jelen idézet ezt a kiadást követi), majd Az asszonyi ravaszságok könyve címen kerül a tízkötetes életmű-sorozat drámakötetének egyfelvonásosai közé 1923-ban, 1927-ben és 1929-ben, míg végül Az asszonyok ravaszságának krónikája címen a Gondolat "Játékszín" sorozatának 42. füzetében, a Letűnt időkben kap helyet.

170.
THURY Zsuzsa: Heltaiék. Új Írás, 1983, 12. sz., 65-66. old.

171.
Az Álmokháza, Heltai talán legismertebb regénye, először 1930-ban jelent meg. A regény több kiadást (1945, 1969) ért meg, utoljára a Papirusz Book Heltai-sorozatának negyedik darabjaként, FRÁTER Zoltán előszavával, 1999-ben. Ennek 51-59. lapjáról való az idézett rész.

172.
Hegedüs Gyulának, a Vígszínház vezető színészének (1870-1931) Emlékezései-ből (1921) Magyar Bálint idézi ezt a mondatot A Vígszínház története (Bp., 1979) című könyvének 113. lapján.

173.
HELTAI Jenő: Suzanne Despres = Uő, Végeladás, Bp., 1921, 41-45. old. A karcolat azóta nem jelent meg kötetben.
Suzanne Despres (1874-1951): francia színésznő, 1902-től a Comédie Française tagja, több alkalommal szerepelt a Vígszínházban (1906, 1907, 1908, 1909, 1911).

174.
BÁRDI Ödön: Thália mosolya - Színházi anekdoták. Bp., 1960, 199. old.

175.
HEGEDÜS Géza: Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1971, 48-49. old.

176.
Az irodalom válsága. Az Est, 1920, 240. sz., 5. old.

177.
HELTAI Jenő: Igazság = A bölcsek köve, 188. old.

 

EPA Budapesti Negyed 38-39. (2002/4-2003/1)