EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 44/1. parcella < > 45/1. parcella

45. parcella

45-1-29: ifj. Hornyánszky Viktor (könyvkiadó, nyomdatulajdonos; Hornyánszky György evangélikus egyháztörténész unokája, id. Hornyánszky Viktor nyomdatulajdonos fia, id. Hornyánszky Gyula egyházi író unokaöccse, ifj. Hornyánszky Gyula klasszika-filológus és Hornyánszky Ernő nyomdatulajdonos bátyja) 1863-1935 [Sidló Ferenc].

Vele: Hornyánszky Lily /báró Holzschuher Lajosné/ (lánya) 1904-1924. Sírfelirata: „Drága gyermekeink a viszontlátásra.”

45-1-45: Róka Pál (tánctanár, író, zeneszerző, koreográfus, akadémiai tanár; a Magyarországi Tánctanítók Egyesületének elnöke; tánciskola-alapító, a Tánctanítók Lapja szerkesztője; Róka Gyula táncmester fia, Róka János táncmester unokaöccse) 1877-1924 [1930]. Sírfelirata: „A magyar táncművészet úttörője.”

Vele: Róka Gedeon (fia; csillagász, publicista, a Magyar Csillagászati Egyesület alelnöke, a Csillagászati Hét nevű évenkénti rendezvény megindítója, a Természettudományi Társulat csillagászati szakosztályának titkára, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat /TIT/ Csillagászati és Űrkutatási Választmányának titkára; a Csillagászati Évkönyv szerkesztője, az Ég és Föld, valamint a Világosság szerkesztő bizottságának tagja) 1906-1974.

45-1-90: Nagy Béla (vívó, egyéniben és csapatban országos bajnok; a magyar vívósport egyik irányítója, a Magyar Vívó Szövetség megalapítója és elnöke, a Nemzetközi Vívó Szövetség elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság társelnöke; ügyvéd, sport-újságíró, a Nemzeti Sport felelős szerkesztője) 1876-1924 [Szamosi Soós Vilmos]. Sírfelirata: „Vezérüknek, dicsőségük megalapozójának a magyar vívók.”

45-1-96: Fraknói Vilmos /Frankl/ (történetíró, levéltáros; római katolikus pap, nagyváradi kanonok, szekszárdi címzetes apát, szentjobbi apát, arbei címzetes püspök; az Országos Széchényi Könyvtár őre, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője, a Római Magyar Történeti Intézet és a magyar művészház megalapítója; az MTA Értekezések a történettudomány köréből, az MTA Évkönyvei, az MTA Értesítője és a Magyar Könyvszemle szerkesztője, a Magyar Országgyűlési Emlékek és a Monumenta Vaticana - a vatikáni magyar okmánytár - egyik szerkesztője és kiadója; mecénás, a Kazinczy Alap főtitkára; az MTA tagja, főtitkára, másodelnöke) 1843-1924 [Damkó József, 1929]. Sírfelirata: „A magyar történettudomány nagyérdemü fáradhatatlan művelője és áldozatkész mecénása. Emlékének állittatta a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Akadémia. Nyugodjék az Úr békéjében.”

45-1-97: Solymosi Gyenes László (színművész, akadémiai tanár, a természetes színpadi beszéd egyik legnagyobb magyar művésze; az első magyar Lucifer és Mephisto) 1857-1924 [Szentgyörgyi István]. Sírverse:

„Küldd el követed, ki megtanitson élni:

Bizni az egekben, hinni és remélni,

S a mikor végezzük földi életünket

Vezesse föl Hozzád elfáradt lelkünket.”

(Gárdonyi Géza: Karácsonyi álom)

45-1-99: Csengery Lóránt (a Földhitelintézet igazgatója, könyvkiadó; Csengery Antal politikus fia, id. báró Wlassics Gyula művelődéspolitikus sógora, báró Wlassics Tibor költő és ifj. báró Wlassics Gyula művelődéspolitikus nagybátyja) 1856-1924.

45-1-100: Pethes Imre (színművész, rendező, akadémiai tanár; a Nemzeti Színház modern stílusának egyik kialakítója, az egyik legnagyobb magyar Shakespeare-színész; Pethes Sándor színész apja) 1864-1924 [Csorba Géza; „Thalia”, 1930].

45-1-101: Pentelei Molnár János (festőművész, a Benczúr Társaság elnöke) 1878-1924. Sírfelirata: „A csendélet nagy magyar festőművésze.”

45-1-104: Kövessy Albert /Kövesi/ (színművész, rendező, író, műfordító, librettista; aradi, kassai, miskolci, sátoraljaújhelyi, kecskeméti, pécsi, ungvári, selmecbányai, késmárki, iglói, majd lőcsei színigazgató; az Óbudai Kisfaludy Színház igazgatója, a Kövessy Színpad megalapítója, a Beöthy-színházak dramaturgja; alapítványtévő, a nyugdíjas színészeket támogató Kövessy-vár megalapítója) 1860-1924. Sírfelirata: „Életében alkotott, itt nyugodni tért. Nagy művét, emlékét őrzi a 'Kövessy Vár'.”

45-1-105: Átányi Molnár László (színművész, kritikus, író, publicista, színházi szakíró; színészpedagógus, akadémiai tanár; az Országos Színészegyesület elnöke és Színészképző Iskolájának vezetője) 1857-1925.

45-1-108: Hegedűs Károly (gépészmérnök, a hazai ipari szakoktatás megszervezője, királyi tanácsos; a budapesti állami ipariskola első igazgatója, a Magyar Technológiai Iparmúzeum megalapítója és főigazgatója) 1849-1925.

45-1-109: Zebegnyői Pekáry Ferenc (miniszteri tanácsos, Budapest rendőrfőkapitány-helyettese) 1839-1925. Sírfelirata: „Atyai barátjának és lánglelkű tanitómesterének hálás kegyelettel emelte a budapesti M. Kir. Állami Rendőrség tisztikara 1926. évben.”

45-1-110: Buday László (statisztikus, egyetemi tanár, tanszékvezető; a Magyar Statisztikai Társaság megalapítója és első elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagja; publicista, az Ország-Világ segédszerkesztője, a Közgazdasági Szemle szerkesztője; az MTA tagja; Buday Kálmán patológus öccse) 1873-1925 [egykori síremléke: Horvai János, 1935].

45-1-111: Virosztek A. Győző (sebész, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület igazgató főorvosa) 1866-1925.

45-1-113: Tanay Frigyes (színművész, hegedűművész, dalszerző, a Rákosi Szidi-féle színiiskola tanára; Halmi Ferenc színész és Mindszenty Kornélia operaénekesnő lányának, Halmi Margit színésznőnek a férje) 1875-1925.

45-1-114: Tapolczai Dezső (színművész; a Városi Színház helyettes igazgatója, majd a Fővárosi Operettszínház igazgatója, az Országos Színészegyesület nyugdíjintézetének egyik megszervezője; Almássy Endrével a Jelmezkölcsönző megalapítója; Vízvári Gyula és Szigeti Jolán színészek veje, Vízváry Mariska színésznő első férje, Tapolczay Gyula színész apja) 1866-1925.

45-1-115: Környey Béla (operaénekes, az első nagy magyar tenorista, a legkiválóbb magyar énekművészek egyike; Amerikában társulat-szervező; Sándor Mária operaénekesnő férje, Sándor Erzsi operaénekesnő sógora, Környey Paula színésznő apja) 1875-1925 [Róna József, 1930].

45-2-124: Fabró Henrik (gyorsíró, a magyarországi gyorsírás egyik legjelentősebb képviselője, a magánhangzókkal való rövidítési mód /fabroizmusok/ első kezdeményezője, a Gabelsberger-Markovits-féle rendszer ez irányú átdolgozója; az országgyűlési gyorsíró-iroda vezetője, a Magyar Távirati Iroda vezetője és igazgatója, a Gyakorló Gyorsírók Társasága megalapítója és első elnöke; publicista, Az Írás szerkesztője; az ő hatására kezdeményezte Radnai Béla a magyar gyorsírási rendszerek egységesítését) 1866-1924 [Tóth István, 1926]. Sírfelirata: „Kora legnagyobb gyorsirójának emeltették tisztelői és tanitványai.”

45-3-103: Szabó Antal (szobrászművész) 1853-1939 [Senyei Károly].

45-4-7: Rivasz Tóth János (a munkásmozgalom résztvevője és mártírja) 1872-1923.

45-7-20: Krajcsovits Jánosné Moering Anna 1814-1837 [Ferenczy István].

Vele: Dunaszentgyörgyi Tolnay Lajos (Krajcsovits János veje; vasútépítő mérnök, a duna-drávai vasút igazgatója, az Országos Vasútépítési Igazgatóság vezetője; 1872-től 1886-ig a Magyar Államvasutak első elnök-igazgatója, szervezetének korszerűsítője és magyarosítója, valamint nemzeti közlekedéspolitikai szempontok szerinti újjászervezője; a Budapest-központú vasúthálózat kiépítésének megalapozója, új tarifarendszer bevezetője, a MÁV Északi Főműhelye, a későbbi MÁVAG létrehozója, a hazai mozdonygyártás megszervezője; politikus, miniszteri tanácsos, belső titkos tanácsos, a Magyar Mérnök és Építész Egylet, majd a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke; Tolnay Kornél mérnök apja) 1837-1918.

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 44/1. parcella < > 45/1. parcella