EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 42., 42/2-3 1994 után < > 44. parcella

43. parcella

43-1-3: Csákány Éva (Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök felesége) 1899-1982 [Gabay Sándor; a Pozdech és Kosts család sírboltja].

Vele: Meszéna Miklós (kardvívó, sportvezető; csapatban egyszer olimpiai bronzérmes, egyszer világbajnok, négyszer világbajnoki ezüstérmes és háromszor világbajnoki bronzérmes; egyéniben egyszer ifjúsági világbajnok, egyszer világbajnoki ezüstérmes és Universiade-győztes) 1940-1995.

43-1-4: Reisenleitner Lajos (építész) 1882-1928 [Bory Jenő, 1914].

43-1-10: Tamássy Péter Pál (zeneszerző) 1893-1929.

43-1-12: Simon Ferenc (építőmester) 1863-1936.

43-1-14: báró Grammont Adél 1870-1927.

43-1-16: Neményi Imre (pedagógus, irodalomtörténész, nyelvészeti író, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi államtitkár; a népoktatás államosításának egyik első kezdeményezője, a hazai tervszerű tanárképzésnek és az iskolai könyvtárak hálózatának megszervezője; a Magyar Királyság Pártjának megalapítója, a Magyar Közalkalmazottak Lapjának megindítója és szerkesztője) 1863-1942 [a Körössy család sírboltjában].

43-1-17: Hübner Jenő (építész; Hübner Tibor építész apja) 1863-1929.

43-1-18: Preisich Kornél (gyermekgyógyász, főorvos, egyetemi tanár) 1869-1955.

Vele: Gerle György (építész, építészeti író) 1909-1992.

Preisich Gábor (Preisich Kornél fia; építész, építészettörténész, urbanisztikai író, egyetemi tanár, a Budapest Városépítési Tervező Vállalat megalapítója és igazgatója, majd városrendezési irodájának vezetője; Budapest főépítésze, Heim Ernővel és Perényi Imrével a főváros és környéke általános rendezési tervének kidolgozója; a Német Városrendezési Akadémia és az MTA tagja; Preisich Anikó belsőépítész apja) 1909-1998.

43-1-22: Szabó Imre (Budapest tiszti főügyésze) 1873-1929.

43-sarok: Az 1870-es években a felszámolt Váci úti temetőből áthozott, külön sírjelekkel nem jelzett földi maradványok közös emlékoszlopa. Felirata: „A régi Terézvárosi, ugy nevezett Váczi temetőből 1876. évi sept. haváig ide tömegesen áttakaritott tetemeknek emlékeül.”

43-1-26: Csathó Ferenc (bíró, ítélőtáblai elnök, valóságos belső titkos tanácsos) 1845-1928.

43-1-27: Telegdi-Róth Lajos (geológus, kartográfus, a magyar kőolaj- és kőszén-kutatás egyik legjelentősebb képviselője; a Magyar Földtani Intézet főgeológusa, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke) 1841-1928.

43-1-44: Vass-Wiblinger Jakab (tábornok, Budapest városparancsnoka) 1871-1928.

43-1-61: Sas Ede /Sass/ (író, költő, publicista; a Nagyvárad szerkesztője, majd főszerkesztője, a Petőfi Társaság titkára, a nagyváradi Szigligeti Társaság főtitkára, elnöke; az Uher-filmgyár művészeti vezetője és dramaturgja) 1869-1928. Sírverse:

„Fáradtam, küzködtem,

semmit el nem értem -

s voltaképpen élni

soha rá nem értem.”

(Sas Ede: Sírvers)

43-1-64: Farkasházi Farkasházy Zsigmond (ügyvéd, politikus, író, publicista, adományozó) 1874-1928 [Horvai János, 1931 után]. Sírfelirata: „Mig élt, szóval és tollal keményen küzdött hazája függetlenségeért és a népjogokért, s még halálával is a hazafiui és magasabb emberi eszményeket szolgálta: vagyonát a haza és az emberiség haladása zászlóvivőinek jutalmazására hagyományozta.”

43-1-71: Ballagi Aladár (történész, művelődéstörténész, nyelvész, politikus, akadémiai és egyetemi tanár; az MTA tagja; Ballagi Mór nyelvész fia, Ballagi Károly pedagógus unokaöccse, Ballagi László műfordító és Ballagi Géza történész öccse, Ballagi István bőrgyógyász apja) 1853-1928 [1929 után]. Sírfelirata: „Mikor eljött az idők teljessége, a pathmosi apostol lát egy nagy és erős angyalt, aki kezében egy könyvet tart. Ezt a könyvet odaadja a prófétának ezzel a szóval: Vedd el és edd meg és megkeseríti a gyomrodat, de a te szádban édes lesz, mint a méz.” (Jel. 10,9. parafrázisa)

43-1-72: Oeffner Xav. Ferenc (Buda polgármestere) 1777-1860. A sírbolt felirata: „Budáról a Vizivárosi temetőből áthelyezett Frumm, Oeffner, Stahl, Zechmeister családok egyesitett sirboltja 1930.”

43-1-74: Hudovernig Károly (elmegyógyász, főorvos, egyetemi tanár; a budapesti jobb parti elmekórházak igazgatója) 1873-1928. Sírfelirata: „Siratunk és áldunk, te voltál a legjobb.”

43-1-81: Tóth Imre (rendező, színművész, író; a Nemzeti Színház főrendezője, igazgatója, a Színművészeti Akadémia igazgatója; a Nemzeti Színház első Shakespeare-ciklusának, valamint Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Lengyel Menyhért és Szomory Dezső darabjainak első bemutatója; Tóth József színész fia, Tóth László író apja) 1857-1928 [1934].

43-2-31: Madzsar Gusztáv (irodalomtörténész, pedagógus, író, műfordító; az Irodalmi Segédkönyvek című sorozat megindítója) 1864-1934.

43-2-59: Névy László /Neff/ (esztéta, pedagógus, irodalomtörténész, a budapesti kereskedelmi akadémia tanára, majd igazgatója; a Petőfi Társaság egyik megalapítója, az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny szerkesztője; 1871-ig premontrei szerzetes) 1841-1902 [Kellér].

43-3-43: Beketow Mátyás (artista, clown, a budapesti Nagycirkusz és több más cirkusz igazgatója; öngyilkos lett) 1867-1928.

43-7-39: Pongrácz Szigfrid /Popper/ (szobrász- és éremművész) 1872-1929.

43-9-20: Mátray Elemér (a Magyar Államvasutak igazgatója, államtitkár) 1852-1929.

43-13-31: Szelky Ottó /Szelki/ (birkózó, négyszeres országos bajnok; a Vasas első aranyérmese és olimpikonja) 1894-1929.

43-16-16: Isseni Iszer Károly (publicista, az Osztrák-Magyar Vasúttársaság igazgatója, sportszervező; a Budapesti Torna Club /BTC/ egyik megalapítója és örökös elnöke, a Millenáris Sporttelep létrehozója, az első magyar labdarúgó-csapat és ennek első nemzetközi mérkőzése egyik megszervezője, az első magyar olimpiai csapat vezetőinek egyike; az első Magyar Testnevelési Kongresszus és az Országos Testnevelési Tanács megszervezője, a Sportvilág című lap megalapítója, a hazai tömegsport-mozgalom elindítója) 1860-1929 [Csiszér János].

43-16-?: Csécsy András (építészmérnök) 1879-1929.

43-17-7: Mauritz Béla (geológus, egyetemi tanár) 1873-1930.

43-18-1: Zolnai és Nagyszalatnyai Matolay Elek (ügyvéd, az iskolai testnevelés magyarországi megszervezője; Bakody Tivadarral és Szontagh Ábrahámmal az első nyilvános hazai tornacsarnok megalapítója, a Pesti Tornaegylet egyik megalapítója és az ebből alakult Nemzeti Torna Egylet elnöke, a Tornatanítók Országos Egyletének egyik megszervezője, a Nemzeti Tornacsarnok felépíttetője, a tornatanárképző tanfolyamok és a Tornaügy című folyóirat megindítója) 1836-1883. Sírfelirata: „Az igazság önzetlen védőjének, a magyar nemzeti tornászat örökemlékű megalkotójának. Ezen sírkövet emelték azok, akik vele a jog és tornászat terén működtek.”

43-22-24: Tolnai gróf Festetics Leó (a Nemzeti Színház első intendánsa, majd igazgatója, színházi író, publicista, zeneszerző, politikus; Tolnán az első hazai vidéki kisdedóvó megalapítója; a drámabíráló bizottság átszervezője, a dalműbíráló bizottság megalapítója, a Színi Tanoda megszervezője és első főigazgatója; a Pest-Budai Hangászegyesület elnöke, a Délibáb kiadója és szerkesztője, illemtankönyv-író) 1800-1884.

43-22-25: id. Rácz Pál (cigányprímás, dalszerző; harminchat gyermeke közül többen szintén jelentős hegedűsök voltak, főként a legfiatalabb: „36-ik” Rácz Laci, a „cigánykirály”) 1830-1886. Sírfelirata: „...ki ifjúkorában mint érdemjelekkel kitüntetett katona bátorságban és vitézségben az első férfiú s aggkorában mint zenész saját művészetében a legelső s a haza dicsőségének emelésében egész életen át mint kitartó bajnok hosszú hetven évi élet után itt szállt örök nyugalomra.”

43-22-27: Halmi Ferenc /Starill; Sztarill/ (színművész, énekes, a 19. század egyik legnagyobb magyar színésze; Halmi Margit színésznő apja, Tanay Frigyes színész apósa) 1850-1883 [1888 előtt].

Vele: Mindszenty Kornélia (felesége; operaénekesnő) 1841-1886.

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 42., 42/2-3 1994 után < > 44. parcella