42/1. parcella

Antal Károly (szobrászművész) 1909-1994.

Bölöni György (író, publicista, műfordító, diplomata, politikus; Bécsben az emigránsok könyvkiadójának vezetője és a Bécsi Magyar Újság szerkesztője, a magyar nyelvű Párizsi Hírlap szerkesztője, a franciaországi Magyar Függetlenségi Mozgalom egyik vezetője; 1945 után az Irodalmi Alap igazgatója, a második Élet és Irodalom főszerkesztője, az Irodalmi Tanács és a Magyar PEN Klub intéző bizottságának elnöke) 1882-1959.

Vele: Márkus Ottilia /Itóka; „Kémeri Sándor”/ (írónő, művészeti író, kritikus, festőművész; Anatole France titkárnője) 1873-1951.

Farkas Aladár (szobrászművész; 1945 előtt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának egyik vezetője) 1909-1981 [Marosits István].

Farkas Gyula (zeneszerző, karnagy, hegedűművész, korrepetitor; a Rajkó zenekar művészeti vezetője) 1921-1990.

Gellért Hugó (festőművész, grafikus, karikaturista, illusztrátor, plakáttervező) 1892-1985.

Gelley Kornél (színművész) 1932-1989.

Hidas Antal /Szántó Gyula/ (író, költő, műfordító, publicista; Moszkvában a Sarló és Kalapács című folyóirat egyik megalapítója, a Magyar Forradalmi Írók és Művészek Szövetségének egyik vezetője, a Forradalmi Írók Nemzetközi Tanácsa folyóiratának szerkesztője; első felesége Szántó Judit írónő) 1899-1980. Sírverse:

„A kő tiszta homlokára

vasbetűkkel verettessék,

Kívül - vereség,

Belül - halálos győzelem!”

Vele: Kun Ágnes (második felesége; műfordító, antológia-szerkesztő; Kun Béla politikus lánya) 1915-1990.

Hincz Gyula (festőművész, grafikus, illusztrátor, szobrász, iparművész, gobelinművész, díszlettervező; főiskolai tanár, az Iparművészeti Főiskola igazgatója) 1904-1986.

Kadosa Pál (zeneszerző, zongoraművész, zenei író, grafikus; a Fodor, majd a Goldmark Zeneiskola tanára, főiskolai, majd egyetemi tanár, tanszékvezető; a Modern Magyar Muzsikusok elnevezésű csoport egyik megalapítója, az Új Magyar Zenei Egyesület egyik vezetője; a Művészeti Tanács elnökhelyettese, a Magyar Zeneművészek Szövetségének ügyvezető elnöke, a Szerzői Jogvédő Hivatal és a Nemzetközi Szerzői Jogi Testület zenei bizottsága /CISAC/ elnöke, több külföldi művészeti akadémia tagja; zongorapedagógus, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső és Jandó Jenő mestere; Szabó Márta zongoraművésznő férje) 1903-1983.

Kiss István (szobrászművész) 1927-1997.

Major Tamás (színművész, rendező, előadóművész; színészpedagógus, akadémiai és főiskolai tanár, politikus; 1945 előtt a Vigadói Estek rendezője, a háborúban az ellenállási mozgalom résztvevője; 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója, majd 1978-ig főrendezője, a Katona József Színház egyik megalapítója; Brecht első magyar színpadra állítója; a berlini Művészeti Akadémia tagja) 1910-1986 [Beck András, 1988]. Sírfelirata: „Adj emberséget az embernek.” (József Attila: Hazám)

Mikus Sándor (szobrászművész, grafikus, főiskolai tanár; a Képző- és Iparművészek Szövetségének egyik megalapítója és elnöke; az Új Művészek Egyesülete /UME/ alelnöke) 1903-1982 [saját műve].

Olcsai-Kiss Zoltán (szobrász- és éremművész, a munkásmozgalom résztvevője; képzőművészeti szabadiskola-vezető, főiskolai tanár; bábfilm-rendező, a magyar bábfilm-gyártás irányítója) 1895-1981 [saját műve, 1983].

Péchy Blanka /Greiner; Pécsi/ (színművésznő, előadóművész, író, nyelvművelő; főiskolai tanár, rádiós műsorvezető; a bécsi magyar nagykövetség kulturális attaséja és a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója; alapítványtévő, a Kazinczy-díj megalapítója; Magyar Lajos író, majd Relle Pál publicista felesége) 1894-1988. Sírfelirata: „Nyelvünk hűséges ápolója.”

Péli Tamás (festőművész, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége alelnöke; MSZP-politikus, a Kethano Drom szerkesztő bizottságának tagja) 1948-1994 [1996].

Polányi Károly (gazdaságtörténész, szociológus, szociálfilozófus, műfordító, egyetemi tanár; gazdasági antropológus, a szubsztantivista gazdasági antropológiai iskola megteremtője; polgári radikális politikus, publicista; a Galilei-kör első elnöke, a Szabadgondolat szerkesztője, majd a Der Oesterreichische Volkswirt külpolitikai szerkesztője; Polacsek Mihály vasútépítő mérnök és a híres irodalmi szalont vezető Wohl Cecília fia; Polányi Laura történész és Polányi Mihály filozófus-kémikus bátyja, Szabó Ervin szociológus unokafivére, John Charles Polányi kémikus nagybátyja) 1886-1964 [1986].

Vele: Duczynska Ilona (felesége /Polányi Károly a második férje volt/; mérnöknő, politikus, műfordító, a bécsi Der linke Sozialdemokrat és a Der Sprecher szerkesztője) 1897-1978.

Tasnády László (zeneszerző, zongoraművész, miniszteri tanácsos) 1901-1995.

Thomán István (zongoraművész, zeneszerző, zenei író, akadémiai tanár; az egyik legnagyobb magyar zongorapedagógus, Bartók Béla és Dohnányi Ernő zongoratanára; Thomán Jakab orvos unokaöccse) 1862-1940 [Szőlősi O.; 1987].

Vele: Thomán Mária (lánya; hegedűművész) 1906-1948.

Vasas Károly (szobrászművész) 1930-1992.

Wessely Ferenc (író, műfordító, szinkronrendező) 1928-1990.