EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 38. parcella < > 39/1. parcella

39. parcella

39-1-7: Csillag Teréz /Stern/ (színművésznő, akadémiai tanár; a századforduló legtehetségesebb magyar naivája) 1862-1925 [1977].

39-1-11: Stetka Gyula /Stettka/ (festőművész) 1855-1925.

39-1-12: Farádi Vörös László (politikus, a vasúti tisztképző, valamint a posta- és táviroda-tanfolyamok megszervezője, a fővárosi lóvasút villamosíttatója, a földalatti vasút építésének irányítója; államtitkár, kormánybiztos, kereskedelemügyi miniszter; a Vasúti és Közlekedési Közlöny szerkesztője, a Magyar Vasúti Évkönyv megalapítója; valóságos belső titkos tanácsos) 1848-1925.

39-1-17: Török Béla (fülész, főorvos, gyógypedagógus, egyetemi tanár, egészségügyi főtanácsos; európai hírű fülgyógyászati intézet kifejlesztője, Békésy Györggyel az első magyar audiométer megalkotója; a Magyar Nagyothallók Országos Egyesületének megszervezője és elnöke, az iskolások számára létesített Nagyothallók Intézete megalapítója) 1871-1925.

39-1-18: Dienzl Oszkár (zeneszerző, zongoraművész, korrepetitor) 1877-1925 [Róna József]. Sírfelirata: „Odafenn csillagos, idelenn csöndes.” (Endrődi Sándor)

39-1-19: Polyák Lajos (fül-orr-gégész, egyetemi tanár) 1864-1925.

39-1-21: Bársony János (orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora; az I. számú női klinika vezetője, Bársony István író öccse) 1860-1926.

39-1-28: Székcsői Herczegh Mihály (jogtudós, ügyvéd, akadémiai, majd egyetemi tanár) 1840-1926.

39-1-33: Bakonyi Károly (író, operett-librettista; miniszteri tanácsos) 1873-1926 [egykori síremléke: Horvai János; mai sírja: 1970 után]. Sírfelirata:

„Emlékezz meg furulyáddal

Sírom felett Bagó fiam

Kit a népi daljátékban

A szinpadra hoztalak!”

39-1-36: id. Szentlőrinci Liebermann Leó (vegyész, orvos, higienista, élelmiszerkémikus, akadémiai, főiskolai és egyetemi tanár; a biokémia hazai művelésének elindítója, számos vizsgálati módszer és elmélet kidolgozója, a magyar borvizsgálat egyik úttörője; az első magyar Borvizsgáló Állomás, majd az ebből alakult Állami Vegykísérleti Állomás vezetője, az Országos Chemiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás igazgatója; udvari tanácsos; ifj. Liebermann Leó szemész apja) 1852-1926 [Quittner Ervin, 1930].

39-1-40: Talpasi Kabdebó Gyula (építész, író, művészettörténész; az 1910-12-es iskola- és kislakás-építési program vezetője, Czigler Győzővel Az építészet története szerkesztője, a Helyreállított műemlékeink című sorozat kiadója) 1874-1926.

39-1-44: Reichl Kálmán (építész, festőművész, iparrajziskolai tanár) 1879-1926.

Vele:Hernádvécsei és Hajnácskeői báró Vécsey Blanka /Rohonyi Kálmánné/ 1913-1993.

39-1-45: Tóth Lajos (orvos, egyetemi tanár, vallás- és közoktatásügyi államtitkár, igazságügyi orvosszakértő, szótárszerkesztő; a budapesti egyetem orvoskarának egyik modernizálója, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetem orvoskarának megteremtője; az Országos Közegészségügyi Tanács jegyzője, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Központi Bizottsága elnöke) 1856-1926.

39-1-118: Rőtfalvai Alszeghy Kálmán (rendező, operaénekes, színművész, 1892-től 1918-ig az Operaház főrendezője; az európai zenei szecesszió hazai elismertetője) 1852-1927.

39-1-119: Schafarzik Xav. Ferenc (geológus, egyetemi tanár, királyi bányatanácsos, a műszaki földtan és a hidrogeológia egyik hazai úttörője; a magyarországi földrengés-megfigyelések kezdeményezője, számos magyar ásványvíz-forrás védőterületi javaslatának szerzője, a Magyarhoni Földtani Társulat alelnöke, majd elnöke, a hidrológiai szakosztály elnöke és a földrengéstani bizottság megalakításának kezdeményezője; Déchy Mór 1886-os kaukázusi expedíciójának résztvevője; kartográfus, Pethő Gyulával a Földtani Közlöny szerkesztője; az MTA tagja; Vendl Aladár geológus apósa) 1854-1927.

39-1-121: Ferenczi Zoltán (irodalomtörténész, író, műfordító, egyetemi tanár; a kolozsvári, majd a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója, a Petőfi Társaság alelnöke; a Petőfi Múzeum, a Költők és írók, a Magyar Shakespeare-tár, a Petőfi Almanach és Endrődi Sándorral a Petőfi Könyvtár szerkesztője; az MTA tagja és főkönyvtárosa; Ferenczi Sári és Ferentzi Magda írónők apja, Ferenczi Miklós bibliográfus nagybátyja) 1857-1927.

39-1-122: Felsőgallói Mende Bódog (politikus, publicista, író, a Szombati Lapok, A Nép Zászlója, a Független Hírlap és a Magyar Nemzetgazda szerkesztője) 1848-1927.

Vele: Felsőgallói Mende Valér (fia; építész, grafikus) 1886-1918.

39-1-124: Zimmermann Sándor (gyáros, huszárkapitány) 1868-1932.

39-1-126: Tóth László (festőművész) 1869-1895 [Kallós Ede, 1896].

39-1-130: Székely István (egyházi író, filozófus, teológus, egyetemi tanár, a budapesti tudományegyetem rektora; apátkanonok, pápai prelátus, a Szent István Akadémia másodelnöke; udvari tanácsos, az MTA tagja) 1861-1927.

39-1-131: Nagy Pál (vezérkari százados, majd ezredes, hadászati író, akadémiai tanár; honvédelmi minisztériumi osztályvezető, hadosztály-parancsnok, vezérőrnagy, altábornagy, gyalogsági tábornok, vezérezredes; a budaörsi csatában IV. Károly második puccsának megakadályozója, a vitézi szék főkapitányának helyettese, a honvédség főparancsnoka) 1864-1927.

39-1-133: Sretvizer Lajos /Vidor Ferkó/ (ifjúsági író, pedagógus, publicista; a Népnevelők Lapja társszerkesztője, a Népnevelők Budapesti Egyesületének alelnöke) 1845-1926. Sírfelirata: „A sebet, amit a halál ütött, csak a halál gyógyította meg.”

39-2-108: Fischer Ignác (ideggyógyász, főorvos) 1868-1926.

39-2-111: Zempléni Árpád /Imrey/ (költő, műfordító, író, esztéta, publicista, levéltáros; a Petőfi Társaság másodtitkára) 1865-1919.

Vele: Révész Anikó (felesége; zongoraművésznő, zeneszerző) 1866-1926.

39-2-115: Ziegler Nándor (a fővárosi vásárcsarnokok igazgatója) 1862-1926.

39-2-120: Csuk Jenő (festőművész) 1887-1927.

39-2-124: Gerster Kálmán (építész, a Nemzeti Szalon egyik megalapítója és első igazgatója, a Deák- és a Kossuth-mauzóleum tervezője) 1850-1927.

39-3-11: Földes Szabó János (szobrászművész) 1883-1924. Sírfelirata: „Sok álom szertefoszlott, mit szíve álmodott.”

39-3-23: Sipeki Balás Árpád (mezőgazdász, a keszthelyi első magyar nyelvű Gazdasági Tanintézet tanára és igazgatója, a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatója; a budapesti Mezőgazdasági Múzeum megszervezője és igazgatója, királyi tanácsos) 1840-1905.

Vele: Károly Rezső /Karl/ (veje; növénynemesítő, mezőgazdász, akadémiai tanár; a magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás helyettes vezetője, a keszthelyi Növénytermelési Kísérleti Tér vezetője, az Országos Mezőgazdasági Üzemi Intézet igazgatója, az Alföldi Mezőgazdasági Intézet, valamint a Kender- és Lentermelési Kísérleti Állomás létesítésének kezdeményezője; a hazai cukorrépa-nemesítés elindítója, a Kísérletügyi Közlemények szerkesztője, az ipari növények termelésének egyik legfontosabb magyarországi fejlesztője) 1868-1945.

39-4-53: Etelváry Alajos (földrajzi író, pedagógus) 1850-1928. Sírfelirata: „Dolgoztatok, szerettetek. Pihenjetek, őrködjetek!”

39-4-82: Juhászovits Ilona /Magyarigeni Ferenczy Károlyné/ 1872-1927 [Bory Jenő, 1929].

39-5-70: Horóczi Hoór Károly (szemész, főorvos, egyetemi tanár, klinikaigazgató; a trachoma elleni küzdelem egyik vezetője) 1858-1927.

39-8-5: Baka Baitz Irma (zeneszerző) 1867-1925.

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 38. parcella < > 39/1. parcella