35. parcella

35-1-1: Almásy és Pintér család [Papp József].

35-1-2: Hanvai Sándor (a budapesti kerületi elöljáróságok megszervezője, adományozó) 1857-1925 [Gárdos Aladár, 1930]. Sírfeliratai: „A szegények jótevője.” - „Mindig a szeretet útján járjatok!”

35-1-7: Kunst Ottó (a Magyar Általános Hitelbank igazgatója, kormányfőtanácsos) 1862-1930.

Vele: Wälder Gyula (építész, restaurátor, egyetemi tanár; a késői neobarokk legjelentősebb hazai mestere, a barokk Eger helyreállításának és konzerválásának egyik irányítója; az MTA tagja) 1884-1944.

35-1-9: Zsilinszky Tibor (első világháborús hősi halott) 1888-1917 [Papp József].

35-1-16: Lisznyai Damó Tihamér (politikus, helyettes államtitkár, az Országos Kaszinó igazgatója) 1856-1924 [Horvai János].

35-1-18: Müller család [Gerenday].

35-1-44: Németújvári gróf Batthyány Tivadar (politikus; tengerészkapitány, a fiumei kikötőraktárak főfelügyelője, a fiumei úszóművek kapitánya, tengeri hajózási főfelügyelő; a Függetlenségi Párt egyik vezetője; kormánybiztos, 1905-ben a koalíció vezérlő bizottságának tagja, a Képviselőház második alelnöke, a Justh-párt alelnöke; belügyminiszter, kétszer a király személye körüli miniszter; tárca nélküli, valamint megbízott népjóléti és munkaügyi miniszter; 1921-ben a Függetlenségi Párt újjászervezője; császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos) 1859-1931.

35-1-49: Lábass Juci (színművésznő, operettprimadonna) 1896-1932 [B. Hadzsy Olga].

35-1-51: Léda /Diósy Ödönné Brüll Adél/ (tíz éven át Ady Endre élettársa és múzsája) 1872-1934. Sírverse:

„Hirdetni fogod szent, nagy jussát

A volt nőnek.

Hirdetni fogod: te akartad

S mindent, mi történt, te akartál

S hogy nálam is hatalmasabb vagy

S a halálnál.”

(Ady Endre: Az asszony jussa)

35-1-56: Bartoniek Géza (fizikus, pedagógus, az Eötvös-kollégium egyik megszervezője és 1895-től 1927-ig első igazgatója; Bartoniek Emma történész apja) 1854-1930 [Pátzay Pál, 1937].

35-1-58: Király János (jogtörténész, egyetemi tanár, dékán; ügyvéd, hadbíró százados) 1858-1929.

35-1-74: Csók István (festőművész, a nagybányai művésztelep egyik megalapítója, a modern magyar plen air festészet egyik vezető alakja, főiskolai tanár; a Szinyei Társaság, majd a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége elnöke, emlékíró; a néhány nem olasz művész egyike, akinek munkája bekerült az Uffizi önarckép-gyűjteményébe) 1865-1961 [Szentgyörgyi István]. Sírverse:

„És megvakultak

Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,

De őt, a fényest, nagyszerűt,

Mindörökre látom.”

(Ady Endre: Az Úr érkezése)

35-1-76: Bársony István (író, vadászíró, publicista, a Budapesti Közlöny és a Tanácsköztársaság szerkesztője, az első magyar állatregény szerzője; Bársony János orvos bátyja) 1855-1928 [Fekete Géza, 1931].

35-1-77: Ürögdi Nagy Miklós (publicista; Pákh Albert halála után harmincnyolc éven át a Vasárnapi Ujság szerkesztője, a Képes Néplap és a Világkrónika megindítója és szerkesztője; a Magyarország képekben, valamint Jókai Mórral Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben magyar köteteinek szerkesztője; az Eötvös Károly-féle Balaton körüli utazás résztvevője) 1840-1907 [1909].

35-1-80: id. Áldásy Antal (budai városi elöljáró) 1790-1856.

Vele: ifj. Áldásy Antal (fia; királyi tanácsos) 1833-1875.

Áldásy Mária (id. Áldásy Antal lánya; első férje Clark Ádám, második férje Székely Ferenc) 1837-1921.

Clark Ádám /Adam Clark/ (angol építészmérnök, lakatos, vasútépítő mérnök; a Lánchíd építésének vezetője és 1849-ben felrobbantásának megakadályozója; 1848-as miniszteri tanácsos; a budai Alagút tervezője és kivitelezője, Pest-Buda város- és ipari tervezési feladatainak egyik legtevékenyebb résztvevője) 1811-1866.

Székely Ferenc (jogász, budapesti főügyész, koronaügyész; igazságügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyarországi Rabsegélyező Egyesület egyik megalapítója) 1842-1921.

legifj. Áldásy Antal (ifj. Áldásy Antal fia; történész, heraldikus, író, egyetemi tanár, dékán; a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának őre, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulat titkára, a Turul szerkesztője; az MTA tagja) 1869-1932.

Áldásy József (ifj. Áldásy Antal fia; belügyi államtitkár) 1873-1945.

35-1-84: Stark Béla 1869-1939 [Mikus Sándor]. Sírfelirata: „Dolgozott, szeretett.”

35-1-86: Kaiser Károly (vegyészmérnök, orvos, bakteriológus, élelmiszerkémikus, egyetemi tanár; a kolera elleni küzdelmet szolgáló bakteriológiai intézet megszervezője és vezetője; a bakteriológiai és közegészségügyi központ vegyvizsgáló állomásának igazgatója) 1864-1929.

35-1-92: ifj. Kovács Sebestény Endre (Tolna vármegye alispánja, közigazgatási író; id. Kovács Sebestény Endre sebész fia, Kovács Sebestény Aladár vízépítő mérnök bátyja, Kovács Sebestény József református esperes unokaöccse) 1854-1928.

35-1-97: Thurzóbányai Elischer Gyula (orvos, röntgenológus, egyetemi tanár; a budapesti Belklinika röntgenlaboratóriuma, majd az Orvoskari Röntgenintézet vezetője; id. Elischer Gyula nőgyógyász fia) 1875-1929. Sírfelirata: „Embertársait gyógyitva a tudomány áldozata lett.”

Vele: Thurzóbányai Elischer Boldizsár (apjának nagybátyja; jogász, ügyvéd, egyetemi tanár, az Osztrák-Magyar Bank jogtanácsosa; műgyűjtő, a Zeneakadémia megalapítóinak egyike) 1818-1895.

35-1-98: Helvey Tivadar (vegyész, a hazai vegyészeti ipar egyik megteremtője) 1863-1929.

35-1-99: Wellner Kálmán (gyógyszerész) 1874-1928 [Siklódy Lőrinc].

35-2-24: Csapodi István /Csapody/ (szemész, főorvos, nyelvész, egyetemi tanár; több szemészeti probléma világon első megoldója, új látásvizsgáló módszer kidolgozója, műszertervező, a hazai egészségügyi felvilágosítás úttörője; az Egészség szerkesztője; ifj. Csapodi István szemész apja) 1856-1912.

35-2-37: Szász Farkas 1856-1942 [Siklódy Lőrinc].

35-2-46: Klupathy Jenő (fizikus, egyetemi tanár; a vetítésre alkalmas ívlámpa és a hanggal történő elektromos távkapcsolás feltalálója, a budapesti tudományegyetem gyakorlati fizikai intézetének megszervezője és igazgatója, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club /BEAC/ megalapítója és elnöke; ifj. Molnár Viktorral az Uránia tudományos egyesület és színház megalapítója, az Uránia folyóirat megindítója és szerkesztője; az MTA tagja; id. Klupathy Antal 1848-as honvéd őrnagy fia, ifj. Klupathy Antal jogász öccse) 1861-1931.

35-2-59: József Attila (költő, író, publicista, esszéíró, műfordító; egy ideig a munkásmozgalom résztvevője, a Valóság című folyóirat megindítója, Ignotus Pállal a Szép Szó szerkesztője; öngyilkos lett) 1905-1937.

Vele: József Áronné Pőcze Borbála (édesanyja) 1876-1919.

József Jolán (József Attila nővére; írónő, publicista, Makai Ödön jogász felesége) 1899-1950.

Makai Péter (József Attila unokaöccse, József Etelka fia; színházi rendező, díszlet- és jelmeztervező, az Operaház vezető tervezője, főiskolai tanár) 1932-1991.

35-2-111: Iglói Szontágh Félix /Szontagh/ (gyermekgyógyász, főorvos, egyetemi tanár; a skarlát allergiás tényezőinek egyik bizonyítója, a Magyar Gyermekorvos Társaság elnöke) 1859-1929.

35-4-1: Koszta József (festőművész) 1861-1949 [1977]. (A 33-1-34. számú sírhelyen temették el, sírköve rossz helyen áll.)

35-4-33: Hoffmann Aladár †1943 [Tokody].

35-5-18: Algyői Kotányi Zsigmond (a Magyar Királyi Államvasutak igazgatója és helyettes elnöke) 1855-1929. Sírfelirata: „Te benned biztunk eleitől fogva” (Szenczi Molnár Albert: XC. zsoltár)

35-7-21: Tordai Torday Árpád (belgyógyász, főorvos, egyetemi tanár; Torday Ferenc orvos öccse) 1874-1943.

35-9-14: Hetei Bakó László (színművész, operaénekes) 1872-1928 [Homonnay Jenő, 1931]. Sírfelirata:

„Nekem harcz jutott csak, nem dicsőség,

nem ellenség mely által esni is disz,

de mely rejtekből orvul leskedik

fondorlatával rám s a szent hazára.

Daczolok véled, hasztalan ijesztesz,

testem tiéd tán, lelkem az enyém

a gondolat s igazság végtelen.”

(Madách Imre: Az ember tragédiája; 9. illetve 13. szín)

35-9-20: Siklós Albert (zeneszerző, zenepedagógus, kora egyik legjelentősebb zenei írója, zenetörténész, esztéta, gordonkaművész; jogász, író, akadémiai és főiskolai tanár, tanszékvezető, a Nemzeti Zenede miniszteri biztosa, A Zene szerkesztője, lexikonszerző) 1878-1942. Sírverse:

„Valahol lenni kell egy orgonának,

melyen majd egyszer befejezhetem

a dallamot, mely itt halálba bágyadt

s amely az életem nekem!”

35-10-7: Ybl Lajos (építész, császári és királyi várkapitány; Ybl Miklós építész unokaöccse) 1855-1934 [Ohmann Béla, 1942 előtt].

Vele: Ybl Ervin (fia; művészettörténész, kritikus, publicista, egyetemi tanár) 1890-1965.

35-10-18: Küpry Kálmán Tibor 1910-1941 [Buza Barnabás].

35-11-6: Pajor Sándor (orvos, szanatórium-igazgató; a Vízgyógyintézet, majd a Pajor Szanatórium, az ország akkori legnagyobb magán-gyógyintézete - a későbbi Balassa János Kórház - megalapítója) 1861-1935. Magyar nyelvű sírfelirata: „Élete a szolgáló szeretet élete volt. Az igaznak emlékezete áldott.”

35-12-9: Kőrösi Sándor (író, nyelvész, szótárszerkesztő, művelődéstörténész, akadémiai tanár; Fest Aladárral a Magyar Tengerpart című lap megalapítója és szerkesztője) 1857-1928.

35-12-15: Rigler Gusztáv (higienista, orvos, közegészségtani író, egyetemi tanár; a tisztiorvos-képzés egyik megszervezője) 1868-1930.

35-13-6: Kollár József (építész; ő alkalmazott először - Révész Sámuellel - cour ďhonneur-ös beépítést Budapesten) 1870-1943.

35-14-23: Palócz Sándorné (Palócz Sándor festőművész felesége) 1889-1944 [Szandai Sándor].

35-19-15: Bikafalvi Máthé Dénes (fogorvos, egyetemi tanár) 1878-1943. Sírfelirata: „Jöjjetek én hozzám mindnyájan.” (Máté 11,28.)

35-19-17: Dános Árpád (közgazdász, író, egyetemi tanár; a Magyar-Olasz Bank igazgatója) 1882-1933 [Róna József].