EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 34/1. parcella < > 35. parcella

34/2. parcella

34/2-1-1: Semmelweis Ignác szülészorvos síremléke [Schickedanz Albert - Herczog Fülöp, 1894]. (Ez volt a negyedik sírhelye, 1930-tól 1963-ig nyugodott itt.)

34/2-1-2: Nagy Lajos (író, publicista, az első magyar szociográfia szerzője; a Bolond Istók és az Együtt szerkesztője) 1883-1954 [Vigh Tamás, 1962].

Vele: Szegedi Boris (felesége, írónő) 1895-1967.

34/2-1-3: Jókainé Laborfalvi Róza /Laborfalvi Benke Judit Róza/ (színművésznő, Jókai Mór első felesége; Laborfalvi Benke József színész lánya, Szerdahelyi Kálmán színész sógornője) 1817-1886 [Zala György - Gerenday, 1887].

Vele: Fesztyné Jókai Róza (Laborfalvi Róza unokája, majd Jókai Mór gyámleánya, Feszty Árpád festő felesége; festőművész, illusztrátor, emlékíró) 1861-1936.

Feszty Masa /Feszty Mária/ (Jókai Róza és Feszty Árpád lánya, Jókai Mór unokája; festőművész) 1895-1979.

34/2-1-4: Gáspár Endre (író, költő, műfordító, publicista; a Népakarat szerkesztője) 1897-1955.

34/2-1-5: Fejér Lipót (a 20. század legjelentősebb magyar matematikusa; egyetemi tanár, tanszékvezető, csillagász; a trigonometrikus sorok modern elméletének megalapozója, több külföldi tudományos társaság és akadémia tagja, 1933-ban a chicagói világkiállításra meghívott négy legkiválóbb európai tudós egyike; az MTA tagja) 1880-1959.

34/2-1-6: Riesz Frigyes (matematikus, egyetemi tanár; a szegedi tudományegyetem rektora, Szeged világviszonylatban is jelentős matematikai centrummá tévője, a funkcionálanalízis egyik megalapítója, Fejér Lipóttal a világhírű magyar matematikai iskola legkiemelkedőbb alakjai; Haar Alfréddal az Acta Scientiarum Mathematicarum című folyóirat megindítója, az MTA Matematikai és Fizikai Osztályának elnöke, számos külföldi tudományos társaság tagja; az MTA tagja) 1880-1956.

34/2-1-8: Peterdi Andor /Pollák/ (költő, műfordító, publicista) 1881-1958 [Istók János].

Vele: Várnai Zseni /Weisz/ (felesége; költő- és írónő, publicista) 1890-1981.

Peterdi Mária (lányuk; írónő, műfordító; a második világháborúban az ellenállási mozgalom résztvevője) 1919-1970.

34/2-1-9: Medgyessy Ferenc (szobrászművész, grafikus, író, orvos) 1881-1958 [saját műve, 1949].

34/2-1-10: Szörényi Imre (orvos, biokémikus; 1934-től 1950-ig az Ukrán Tudományos Akadémia Biokémiai Osztályának vezetője; az MTA Biokémiai Intézetének megalapítója és igazgatója; az MTA tagja) 1905-1959.

34/2-1-11: Nagy Balogh János (festőművész, grafikus) 1874-1919 [Borsos Miklós, 1960].

34/2-1-12: Weiner Leó (zeneszerző, zenepedagógus, zeneelméleti író, korrepetitor; zenekar-szervező, akadémiai és főiskolai tanár) 1885-1960 [Kisfaludi Strobl Zsigmond].

34/2-1-13: Lyka Károly (művészettörténész, kritikus, művészetszociológus, publicista, tudományszervező, festőművész; főiskolai tanár és igazgató, a Művészet megalapítója és szerkesztője, Réti Istvánnal a magyar művészképzés átszervezője és modernizálója, a Magyar Exlibris Gyűjtők és Grafikabarátok Egyesületének egyik megalapítója) 1869-1965.

Vele: Minich Ida (felesége, Minich József szobrász lánya; festőművész) 1866-1940 [Medgyessy Ferenc, 1943].

34/2-1-14: Csontváry Kosztka Tivadar /Postupiczi Kosztka Mihály Tivadar; Kostka/ (festőművész, grafikus, író, gyógyszerész) 1853-1919 [Kerényi Jenő, 1961; felavatva: 1967].

34/2-1-15: Ferenczy Károly (festőművész, az impresszionizmus legnagyobb magyar mestere, a plen air magyar válfajának megteremtője; főiskolai tanár, a nagybányai művésztelep egyik megalapítója és központi alakja, a „nagybányai stílus” fő kialakítója; Fialka Olga festőművésznő férje és unokatestvére, Ferenczy Valér festőművész, Ferenczy Béni szobrász és Ferenczy Noémi gobelinművész apja) 1862-1917 [Ferenczy Béni, 1943; felavatva: 1963].

34/2-1-16: Ferenczy Béni (szobrászművész, grafikus, keramikus, író; főiskolai tanár; a Yad Vashem által haszidé ummot ha-olámként - „igaz emberként” - számon tartott keresztény magyarok egyike; Ferenczy Károly fia, Ferenczy Valér öccse, Ferenczy Noémi ikertestvére) 1890-1967 [1972 előtt].

34/2-1-17: Szécsénykovácsi Krúdy Gyula (író; publicista, a Debreceni Ellenőr segédszerkesztője, majd 1919-ben a Néplap szerkesztője; Krúdy Mária és Krúdy Zsuzsa írónők apja) 1878-1933 [Borsos Miklós, 1963].

Vele: Várady Zsuzsa (második felesége) †1960.

34/2-1-18: Veres Péter (író, publicista, költő, politikus; a baloldali falukutató mozgalmak és a Márciusi Front egyik vezetője, a Nemzeti Parasztpárt egyik megalapítója és elnöke, az Országos Fölbirtokrendező Tanács elnöke, építés- és közmunkaügyi, majd honvédelmi miniszter, az Alföld-fásítás és más közérdekű erdőtelepítések országos felügyelője; a Magyar Írók Szövetségének elnöke; Nádasdi Péter író apja) 1897-1970 [Somogyi Árpád, 1974].

34/2-1-19: Szabó Ferenc (zeneszerző, kórusvezető, a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöke, a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesülete egyik megalapítója; a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, igazgatója, majd főigazgatója; publicista, festőművész; a munkásmozgalom résztvevője, a szovjet hadsereg főhadnagya, politikus) 1902-1969 [Pátzay Pál].

34/2-1-20: Uitz Béla (festőművész, grafikus, plakát- és díszlettervező, építész, kertművész; kritikus, publicista, esztéta, zenei író; Kassák Lajossal a Ma szerkesztője, Komját Aladárral az Egység megalapítója és szerkesztője, a magyar aktivizmus legjelentősebb képzőművész egyénisége; főiskolai tanár, a Forradalmi Festők Nemzetközi Irodájának, majd a Forradalmi Írók és Művészek Nemzetközi Szövetségének titkára; Kassák Lajos költő sógora) 1887-1972.

34/2-1-21: Lázár Vilmos (mezőgazdász, író, publicista, politikus, egyetemi tanár; a Korunk, a Világkép és a Világkép Könyvtár szerkesztője, a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet igazgatója) 1895-1972.

34/2-1-22: Mihályfi Ernő (kisgazdapárti politikus, művelődéspolitikus, publicista, kritikus, esztéta, műgyűjtő, művészeti író; a Magyar Történelmi Emlékbizottság egyik megalapítója, majd főtitkára; az Elnöki Tanács tagja, tájékoztatásügyi, majd külügyminiszter, népművelési, majd művelődési miniszterhelyettes, a köztársasági elnöki hivatal vezetője, az Országgyűlés alelnöke; a Kultúrkapcsolatok Intézete, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság és a Magyar ENSZ Társaság elnöke, a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács elnökségének tagja; lapalapító, a Független Magyarország és a Világ szerkesztője, a harmadik Magyarország felelős szerkesztője, két ízben a második Magyar Nemzet főszerkesztője; az evangélikus egyház egyetemes felügyelője; Tápay-Szabó László író veje, Tápay-Szabó Gabriella írónő férje) 1898-1972 [Somogyi József, 1974]. Sírfelirata: „Misu emlékére. A kő és virág időtlen.”

Vele: Fischer Ilona /Filó/ (második felesége; grafikus, plakáttervező, könyvművész, képszerkesztő) 1910-1986.

34/2-1-23: Darvas József /Dumitras/ (író, politikus, publicista, költő, szociográfus; a Márciusi Front és a Magyar Történelmi Emlékbizottság egyik megalapítója, a Nemzeti Parasztpárt alelnöke, építés-, vallás- és közoktatás-, közoktatás, majd népművelésügyi miniszter, a Hunnia Filmstúdió igazgatója, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, a Hazafias Népfront alelnöke, az Elnöki Tanács tagja; lapalapító, a Szabad Szó, valamint Tolnai Gáborral a Kortárs és Vértes Györggyel a Gondolat szerkesztője) 1912-1973 [Varga Imre, 1978].

34/2-1-24: Illés Béla (író, publicista, a Proletárírók Világszervezetének titkára, főtitkára; a szovjet hadsereg alezredese; a Magyar Újság és az Új Szó szerkesztője, az Irodalmi Újság főszerkesztője, az Írószövetség elnökségének tagja) 1895-1974 [1984].

34/2-1-25: Domanovszky Endre (festő- és iparművész, gobelintervező; a pécsi művésztelep vezetője, a Képzőművészeti Főiskola tanára és főigazgatója, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke; id. Domanovszky Endre filozófus unokája, Domanovszky Sándor történész fia, Domanovszky Ákos könyvtáros öccse, Domanovszky György művészettörténész bátyja) 1907-1974 [1977].

34/2-1-26: Ék Sándor /Leicht; Alex Keil/ (festőművész, grafikus, plakáttervező, karikaturista, író; főiskolai tanár, tanszékvezető, igazgató, a Nemzetközi Képzőművészeti Szövetség titkára; a szovjet hadsereg tisztje) 1902-1975 [1981].

34/2-1-27: Kisfaludi Strobl Zsigmond (szobrászművész, főiskolai tanár, emlékíró; a két világháború közti időszak legsikeresebb magyar szobrásza) 1884-1975 [saját műve; „Ad astra” - „A csillagok felé”, 1927].

34/2-1-28: Kmetty János (festőművész, grafikus, főiskolai tanár, plakáttervező; a Képzőművészek Új Társasága /KÚT/ alelnöke, a kubizmus első hazai képviselője, író, publicista; a Képzőművészek Szövetsége és a Képzőművészeti Alap vezetője) 1889-1975 [1978].

34/2-1-29: Korach Mór /Korah; Marcello Cora/ (kémikus, vegyészmérnök, író, esztéta, műfordító, publicista, a La Ronda egyik szerkesztője; egyetemi tanár, tanszékvezető; a Galilei-kör első alelnöke; a padovai kerámiaművészeti szakiskola alapítója és kutatólaboratóriumának igazgatója, a bolognai vegyipari gépészeti tanszék megszervezője és a faenzai kerámiagyártás újjászervezője; az első elektromos kerámiaégető-kemence megtervezője, a kervit feltalálója, a kémiai technológia oktatásának és a gráfelmélet kémiai technológiai alkalmazásának kezdeményezője; az Építőanyagipari Központi Kutató Intézet és az MTA Műszaki Kémiai Kutatóintézete igazgatója, a Szilikátipari Tudományos Egyesület és az Aranydiplomás Mérnökök Köre elnöke, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége /MTESZ/ Tudományok Tudománya Körének alapító elnöke, számos hazai és külföldi tudományos társaság tagja; az MTA tagja; Komját Aladár és Kenyeres Júlia költők bátyja) 1888-1975.

34/2-1-30: Bortnyik Sándor (festőművész, grafikus, plakát-, díszlet- és jelmeztervező, illusztrátor, művészeti író; a Zöld Szamár Színház egyik megalapítója; az Új Föld művészeti szerkesztője, a Plakát, majd a Szabad Művészet szerkesztője; a Képzőművészeti Főiskola tanára, tanszékvezetője és főigazgatója) 1893-1976.

34/2-1-31: Domokos József (jogász, író, politikus; a Bécsi Magyar Újság szerkesztője, a két háború között a „kommunisták ügyvédje”; igazságügyi államtitkár, legfőbb államügyészként a népbírósági perek egyik főszereplője, a Legfelsőbb Ügyészség vezetője, 1954-től 1958-ig a Legfelsőbb Bíróság elnöke; az 1945 utáni magyar igazságszolgáltatás egyik kiépítője) 1890-1978.

34/2-1-32: Jánossy Lajos (a 20. század egyik legsokoldalúbb és legtermékenyebb magyar fizikusa; műszertervező, filozófus, pedagógus, egyetemi tanár, tanszékvezető, az MSZMP KB tagja; a kozmikus sugárzás problémakörének első összefoglalója; a Központi Fizikai Kutató Intézet /KFKI/ igazgatója, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat alelnöke, tankönyvíró, a Magyar Fizikai Folyóirat szerkesztője, több külföldi tudományos akadémia és más társaság tagja, több lap szerkesztőbizottsági tagja, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének elnöke; az MTA tagja, titkára, főtitkár-helyettese, majd alelnöke; Jánossyné Bortstieber Gertrúd matematikus fia, Lukács György filozófus nevelt fia, Jánossy Ferenc közgazdász bátyja) 1912-1978.

34/2-1-33: Ortutay Gyula (etnográfus, művelődéspolitikus, irodalomtörténész, publicista, folklorista, népmesekutató; múzeumigazgató, egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora; a Magyar Történelmi Emlékbizottság egyik megalapítója, az Független Kisgazdapárt polgári tagozatának egyik vezetője, a párt társelnöke; a Magyar Rádió, majd a Magyar Központi Híradó Rt. elnöke, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az iskolák államosításának vezetője, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának vezetője; az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának igazgatója, az MTA I. Osztálya, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat /TIT/, a Magyar Néprajzi Társaság és az országgyűlési kulturális bizottság elnöke, a Magyar Tudományos Tanács társelnöke, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára, alelnöke; az Acta Ethnographica és az Ethnographia, számos sorozat és kiadvány, valamint az első és Eckhardt Sándorral a második Magyarságtudomány szerkesztője, a Magyar Néprajzi Lexikon főszerkesztője; több külföldi tudományos társaság tagja; a Finn Tudományos Akadémia és az MTA tagja; Ortutay Tamás szobrászművész apja) 1910-1978 [Ortutay Tamás, 1980].

Vele: Ortutay Zsuzsa /Kemény/ (felesége; tánc- és mozdulatművész, szakíró, pedagógus; 1945 után a Táncszövetség elnöke, a Táncművészet felelős szerkesztője) 1913-1982.

34/2-1-34: Mesterházi Lajos /Hoffstaedter/ (író, publicista, a második Élet és Irodalom felelős szerkesztője, a Budapest szerkesztője) 1916-1979 [Rácz Edit].

34/2-1-36: Gózonné Berky Lili (színművésznő, operetténekesnő; férjével, Gózon Gyula színésszel a Muskátli Kabaré megnyitója) 1886-1958.

34/2-1-37: Ferenczy Valér (festőművész, grafikus, író; Ferenczy Károly festőművész fia, Ferenczy Béni szobrász és Ferenczy Noémi gobelinművész bátyja) 1885-1954 [Ferenczy Béni].

34/2-1-38: Farkas Antal (költő, író, publicista, a Makó és Vidéke szerkesztője) 1875-1940.

34/2-1-39: Czabán Samuné (a pedagógus felesége, Ilku Pál politikus rokona) 1886-1967.

34/2-1-40: Ujj József (karnagy, kórusvezető) 1876-1950. Sírfelirata: „Zúgjon dalunk miként a fergeteg.”

34/2-1-41: Ligeti Antal (festőművész, utazó, a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának őre és újrarendezője, a Magyar Képzőművészeti Társulat egyik megalapítója; a Markó-követők legkiválóbb képviselője) 1823-1890 [egykori síremléke: Donáth Gyula, 1897; mai sírja: 1945 után].

34/2-1-42: Benedek Jenő (jogász, egyetemi tanár, az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke, a Magyar Jogászszövetség főtitkára; repülőszerencsétlenség áldozata) 1908-1966 [Kamotsay István, 1968]. Sírfelirata: „Alkotásai és hálás szívek őrzik annak emlékét, aki igaz emberként élt.”

34/2-1-43: Aranyosmedgyesi báró Mednyánszky László (festőművész, grafikus; báró Mednyánszky Alajos művelődéspolitikus öccsének unokája, báró Mednyánszky Dénes geológus unokatestvérének fia, Czóbel István esztéta és Czóbel Minka költőnő sógora) 1852-1919 [Somogyi József, 1965; felavatva: 1969].

34/2-1-44: Budenz József (német származású nyelvész, a hazai összehasonlító finnugor nyelvtudomány megalapozója, szótáríró, könyvtáros, egyetemi tanár; a Nyelvtudományi Közlemények szerkesztője; Pápay József, Hunfalvy Pál és Munkácsi Bernát mellett Reguly Antal hagyatékának legjelentősebb feldolgozója, Szarvas Gáborral és Szilády Áronnal a Nyelvemléktár szerkesztője, számos külföldi tudományos társaság tagja; az MTA tagja) 1836-1892.

34/2-1-45: Sarkadi Imre (író, publicista, dramaturg, a Szabad Szó és a Művelt Nép szerkesztője; öngyilkos lett) 1921-1961 [Ortutay Tamás, 1981].

34/2-1-46: Cserkuti Nendtvich Károly (kémikus, orvos, botanikus, egyetemi tanár, a budapesti Műegyetem rektora; politikus, tankönyvíró, a hazai ásványvizek egyik első elemzője; nyelvművelőként a kémia nemzetközi terminológiájának egyik meghonosítója, a természettudományos materializmus hazai úttörője, a reformkor és a 19. század második fele gazdasági és tudományos mozgalmainak egyik legjelentősebb alakja, a Természettudományi Társulat egyik megszervezője; az MTA tagja; Nendtvich Tamás botanikus fia) 1811-1892.

34/2-1-47: Henszlmann Imre (építész, művészettörténész, restaurátor, régész, kritikus, író, orvos, egyetemi tanár; 1848-as külügyminisztériumi tisztviselő; az első magyar nyelvű művészettörténeti monográfia szerzője, Ipolyi Arnolddal és Rómer Flórissal a tudományos magyar művészettörténet és a rendszeres magyar műemlékvédelem megalapítója; a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója, az Archaeologiai Értesítő és az Archaeologiai Közlemények szerkesztője, a Vierteljahrschrift von und für Ungarn című folyóirat megindítója; Szilágyi Dániel felfedezése nyomán 1862-ben Ipolyival és Kubinyi Ferenccel ő gyűjtötte össze Konstantinápolyban a fennmaradt Corvinákat; királyi tanácsos, az MTA tagja) 1813-1888.

34/2-1-48: Hofmann Károly /Karl Hofmann/ (geológus, egyetemi tanár, a Magyar Földtani Intézet főgeológusa; Magyarország részletes geológiai felvételezésének és földtani feltérképezésének elvégzője, az MTA tagja) 1839-1891.

34/2-1-49: Apáthy István (jogtudós, ügyvéd, politikus, egyetemi tanár, a budapesti tudományegyetem rektora; a magyar kereskedelmi és váltójogtudomány megalapítója, a kereskedelmi jog hazai kodifikációjának egyik vezetője, a magánjogi törvénykönyv első hiteljogi és kötelmi jogi törvényeinek szerkesztője; 1848-as honvéd tüzérhadnagy; királyi tanácsos, az MTA tagja; ifj. Apáthy István orvos apja) 1829-1889.

34/2-1-50: Prudniki Hantken Miksa (geológus, paleontológus, bányamérnök, akadémiai, majd egyetemi tanár; a Magyar Földtani Intézet megszervezője és igazgatója, őslénytani gyűjtő, a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytárának vezetője, a magyarországi kőszéntelepek első jelentős ismertetésének elkészítője; az MTA tagja) 1821-1893.

34/2-1-51: Ábel Jenő (klasszika-filológus, egyetemi tanár; a Budapesti Philologiai Társaság első titkára, az Egyetemes Philologiai Közlöny szerkesztője; a magyarországi humanista irodalom első jelentős kutatója; az MTA tagja) 1858-1889.

Vele: Széll Jenő (unokája; műfordító, politikus, diplomata, a munkásmozgalom résztvevője; a Népművészeti Intézet létrehozója és igazgatója; 1956-ban a Szabad Kossuth Rádió kormánybiztosa, a Nagy Imre-kormány titkárságának vezetője; a Könyvvilág főszerkesztője, a Történelmi Igazságétel Bizottsága egyik megalapítója) 1912-1994.

34/2-1-52: Hunyadvári Arányi Lajos György /Losteiner/ (patológus, egyetemi tanár; a kórbonctan hazai meghonosítója, első oktatója, az első ilyen intézet berendezője és az első szakkönyv szerzője; számos magyar műszó megalkotója, az elsősegély-nyújtás kérdéseinek első írásos ismertetője; régész, műgyűjtő, mecénás, múzeumalapító, festőművész, grafikus, utazó, író; a vajdahunyadi vár restaurálásának kezdeményezője és fő támogatója; az MTA tagja) 1812-1887.

34/2-1-53: Magyardellői Antal Géza (sebész, az urológia első hazai művelője, a Rókus Kórház főorvosa, egyetemi tanár; Hőgyes Endrével az Orvosi Hetilap szerkesztője; az MTA tagja; Antal János református püspök unokája, Antal László orvos fia) 1846-1889 [Gerenday, 1894 előtt]. Sírfelirata:

„Hamvadó drága poraid a földben,

Halhatatlan lelked az égben,

Szivemben emléked

Legyen áldott örökre!”

34/2-1-54: Nagybarcsai Barcsay Jenő (festőművész, grafikus, művészeti anatómus, iparművész, művészeti író; a magyar konstruktivista művészet legjelentősebb egyénisége, főiskolai tanár; az erdélyi fejedelmi család leszármazottja) 1900-1988.

34/2-2-1: Kozma Lajos (építész, iparművész, bútor- és díszlettervező, belsőépítész, könyvművész, illusztrátor, grafikus, író; Lajta Béla irodájának vezetője, a Budapesti Műhely megalapítója; iparrajziskolai, majd egyetemi tanár, az Iparművészeti Főiskola igazgatója; a Kozma-barokk stílus kialakítója) 1884-1948.

34/2-2-2: Koós Aurél (orvos, egyetemi tanár, a magyar gyermeksebészet egyik megalapítója) 1874-1957.

34/2-2-3: Nagel Emil /Nágel/ (sebész- és szemészorvos, műfordító, akadémiai, majd egyetemi tanár, a kolozsvári szemészeti intézet igazgatója; 1848-ban osztrák tábori orvos; királyi tanácsos) 1817-1892. Sírfelirata: „A tudománynak és szépművészeteknek érdemdús bajnoka.”

34/2-2-4: Morvai Zlamál Vilmos (állatorvos, egyetemi tanár, a pesti Állatorvosi Tanintézet igazgatója; szakíró, országos állatorvos; 1848-as honvéd; az MTA tagja) 1803-1886.

34/2-2-5: Karl János /Károli/ (ichthyológus, herpetológus, sebész, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum segédőre) 1842-1882.

34/2-2-6: Stoczek József /Sztoczek/ (mérnök, fizikus, író, művelődésszervező, egyetemi tanár, a pesti Műegyetem első rektora, majd még két ízben rektor; a Közoktatási Tanács alelnöke, a Természettudományi Társulat elnöke, a Tanárképző Intézet igazgatója, a Tanárvizsgáló Bizottság elnöke; a matematikai analízis fizikai jelenségekre való első hazai alkalmazója, a termodinamika és az elektrotechnika első magyarországi oktatója; az MTA tagja és másodelnöke) 1819-1890 [Czigler Győző - Szécsi Antal, 1891]. Sírfelirata: „A Műegyetem büszkesége.”

34/2-2-7: Középbükki Mesterházy Kálmán (festőművész, a hazai vidéki képzőművészeti élet egyik megszervezője, a Nemzeti Szalon egyik megalapítója) 1857-1898.

34/2-2-8: Ferenczy Noémi (a modern magyar gobelinművészet megteremtője; festő- és iparművész, főiskolai tanár; Ferenczy Károly festőművész lánya, Ferenczy Valér festőművész húga, Ferenczy Béni szobrász ikertestvére) 1890-1957 [Lesenyei Márta, 1973].

34/2-2-9: Tuba Károly (író, költő, publicista) 1879-1958.

34/2-2-10: Egerváry Jenő (matematikus, egyetemi tanár; az ökonometria „magyar módszerének” megalkotója; az MTA tagja; öngyilkos lett) 1891-1958.

34/2-2-11: Gyagyovszky Emil (író, költő, műfordító, publicista) 1881-1961.

34/2-2-13: Virág Benedek (pálos szerzetes, a 18-19. század fordulójának egyik legnagyobb költője és az ódaköltészet legnagyobb magyar mestereinek egyike; író, műfordító, történetíró, pedagógus) 1754-1830 [Kőfalvi Gyula]. Sírfelirata: „Születtem. Szerettem hazámat s dolgoztam érte. Ez az én életem története. Tegyétek ti is így. Tanítsátok utódaitokat, s ha azok is így teszik, akkor Magyarország boldog lesz.”

34/2-2-14: Paizs Goebel Jenő /Gőbel, Goebel/ (festőművész, grafikus, iparművész, a Szentendrei Festők Társaságának egyik megalapítója; Pajzs Ödön író öccse) 1896-1944.

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 34/1. parcella < > 35. parcella