EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 34. parcella < > 34/2. parcella

34/1. parcella

34/1-1. sarok: Guttmann Emil mauzóleuma [Lajta Béla, 1907].

34/1-1-1: Ybl Miklós (építész, a 19. század második felének legjelentősebb magyar építőművésze, a neoreneszánsz építészet egyik legkiválóbb európai képviselője; a Magyar Mérnök és Építész Egylet elnöke; Ybl Lajos építész nagybátyja) 1814-1891 [Stróbl Alajos - Fort Sándor].

34/1-1-2: Paulay Ede (színművész, rendező, dramaturg, műfordító, színháztörténész, színészpedagógus, színészetelméleti író; a miskolci társulat titkára, majd Szigligeti Ede utódjaként 1878-tól 1894-ig a Nemzeti Színház igazgatója, a színház első „aranykorának” megteremtője; a Színészeti Tanoda tanára, titkára, aligazgatója, a drámai színészképző főigazgatója, majd a Színművészeti Akadémia első igazgatója, az Írók és Művészek Társaságának elnöke, a szabadkőműves Corvin-páholy elnöke; az első európai színvonalú magyar rendező, a Csongor és Tünde, Az ember tragédiája, a Nóra és sok más jelentős darab első hazai színpadra állítója, a színházi törvények revíziójának egyik vezetője, a Nemzeti Színház könyvtárának újrarendezője; a magyar színháztörténet egyik legnagyobb, nemzetközi hírű személyisége; első felesége Gvozdanovits Júlia színésznő; Jókai Mór keresztlányának, Paulay Erzsi színésznőnek az apja, id. Latabár Kálmán Árpád színész keresztapja) 1836-1894 [Gerenday - Margó Ede, 1897]. Sírverse:

„...Az eszmék erősbek

A rosz anyagnál. Ezt ledöntheti

Erőszak, az örökké élni fog.”

(Madách Imre: Az ember tragédiája; 10. szín)

Vele: Adorján Berta /Weisz/ (második felesége; színművésznő) 1864-1942.

34/1-1-4: Rózsa Péter (fővárosi tanácsnok, Budapest képzőművészeti bizottságának jegyzője, a Házépítő Tisztviselők Egyesületének elnöke) 1845-1889.

34/1-1-5: Kismagyari Kempelen Béla (Budapest tűzoltóparancsnoka) 1841-1885.

34/1-1-7: Barbéli Székely Imre (zeneszerző, zongoraművész, zenei író, hangverseny-rendező; a Nemzeti Zenede tanára) 1823-1887 [Gerenday, 1897]. Sírverse:

„Egy hattyú száll fölöttem magasan,

Az zengi ezt az édes éneket.”

(Petőfi Sándor: Tündérálom)

Vele: Barbéli Székely Ilona /Dombrádi Nagy Sándorné/ (lánya; zongoraművésznő, író, zeneszerző; Nagy Sándor író felesége) 1854-1896. Sírverse:

„Oh lassan szállj és hosszan énekelj,

Haldokló hattyúm, szép emlékezet...”

(Petőfi Sándor: Tündérálom)

34/1-1-8: Szabados Károly /Svoboda/ (zeneszerző, karmester, korrepetitor) 1860-1892.

Vele: Szabados Béla (öccse; zeneszerző, akadémiai és főiskolai tanár; a Nemzeti Zenede főigazgatója, a Műdalok című sorozat szerkesztője) 1867-1936.

34/1-1-9: Tauffer Emil (jogász, fegyházigazgató, börtönügyi szakíró) 1845-1891.

34/1-1-10: Ballagi Mór /Bloch Móric/ (nyelvész, író, akadémiai tanár, protestáns teológus, szótáríró; publicista, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap és a Protestáns Tudományos Szemle szerkesztője, közmondás-gyűjtő, matematikus; 1848-as honvéd százados, Görgei Artúr munkatársa, 1849-ben a hadügyminisztérium elnöki osztályának titkára; az MTA tagja, az első zsidó származású akadémikus; Ballagi Károly pedagógus bátyja, Ballagi László műfordító, valamint Ballagi Géza és Ballagi Aladár történészek apja, Ballagi István bőrgyógyász nagyapja) 1815-1891.

34/1-1-11: Péterfalvi Szathmáry Károly /P. Szathmáry/ (pedagógus, író, történész, publicista, politikus, 1848-as honvéd főhadnagy; a Hazánk és az Országgyűlési Napló szerkesztője, az Országos Kisdedvédő /Kisdedóvó/ Egyesület megszervezője, ennek, valamint a Paedagógiai Társaságnak és a Kisdednevelők Országos Egyesületének elnöke) 1831-1891. Sírfelirata: „A kisdedek barátja.”

34/1-1-12: Csíksomlyói Csiky Gergely (író, költő, műfordító, dramaturg, akadémiai tanár; egyházjogász, 1880-ig katolikus pap; a Kisfaludy Társaság másodtitkára, az MTA tagja) 1842-1891 [Senyei Károly, 1893].

34/1-2. sarok: Kassai Gézáné (a szovjet katonai parcellában eltemetett politikus-történész felesége) 1899-1956.

34/1-1-13: Reviczky Gyula (költő, író, esszéíró, publicista, kritikus, műfordító; az Új Idők segédszerkesztője, az Aradi Hírlap szerkesztője; Reviczky Szevér publicista rokona) 1855-1889 [első síremléke: Köllő Miklós, 1891; mai síremlék: Gách István Lipót, 1932]. Sírfelirata: „A világ csak hangulat.” (Reviczky Gyula: Magamról)

34/1-1-14: Csukássi József /Hechtl/ (publicista, műfordító, író, költő, lapkiadó; a Győri Közlöny, a Pesti Hetilap, az Ország-Világ, a Heti Posta, és a második Pesti Hírlap szerkesztője, Rákosi Jenővel a Budapesti Hírlap megalapítója és főszerkesztője) 1840-1891 [Zala György, 1893]. Sírverse:

„Csöndes ember immár

Számos évek óta

A beteg poéta.

Dalra, tánc-zenére

szive meg se dobban,

De nem is fáj.

Nagyon szeretett

Sokat szenvedett

Végre megtört szive

Pihenni ment.”

Vele: Zmeskáll Aranka (felesége; írónő, műfordító) 1846-1906.

34/1-1-15: Mészöly Géza (festőművész, a Női Festőiskola vezetője; a balatoni élet- és tájképek műfajának megteremtője, a paysage intime legkiválóbb magyar mestere) 1844-1887 [Gerenday, 1889]. Sírfelirata: „E síremléket emelte a bánatos édes anya.”

34/1-1-16: Orlai Petrich Soma (festőművész, grafikus, illusztrátor, kritikus, emlékíró; 1848-as honvéd; Petőfi Sándor másod-unokatestvére) 1822-1880.

34/1-1-17: Nyeviczkey József (bíró, a Budapesti Királyi Ítélőtábla tanácselnöke, személynöki és országbírói ítélőmester; Nyeviczkey Antal jogász apja) 1809-1892.

34/1-1-18: Liblói Graef Ede (tábornok, valóságos belső titkos tanácsos) 1819-1892.

34/1-1-19: Rökk Szilárd (ügyvéd, alapítványtévő; vagyonát végrendeletében művelődési és szociális célokra hagyományozta) 1799-1888 [1889]. Sírfelirata: „A nagylelkü emberbarát.”

34/1-1-20: Török Pál (református főesperes, püspök, költő, egyházi író, szónok, a 19. századi protestáns liberális teológia egyik vezető alakja; a Lelki Kincstár szerkesztője, Székács Józseffel a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap és a Protestáns Lelkészi Tár megindítója és szerkesztője; a református konventi gyűlések elnöke, a pesti református teológiai intézet és református főgimnázium megalapítója, a Ráday-könyvtár és a Baldácsy-alapítvány megszerzője; Török József orvos bátyja, Farkas Kálmán orvos apósa) 1808-1883 [Gerenday, 1886 előtt].

34/1-1-21: Bajza József (kritikus, író, költő, nyelvész, esztéta, jogász, publicista, politikus, történetíró; 1837-38-ban a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház első igazgatója, majd 1847-48-ban aligazgatója, a működési szabályzat kidolgozója; az Ellenőr című évkönyv, az Aurora, a Társalkodó, a Történeti Könyvtár, a Kossuth Hírlapja és a Futár szerkesztője, a Kritikai Lapok és a Külföldi Játékszín című könyvsorozat megindítója és szerkesztője, az Athenaeum Játékszíni Krónikája társszerkesztője; a reformkor irodalmi életének egyik vezéralakja, a magyar almanachköltészet megteremtője, Toldy Ferenccel és Vörösmarty Mihállyal a „triumvirátus” tagja, az Aurora-kör vezetője, az Athenaeum megalapítója és szerkesztője; a magyar színpadi romantika és liberális színházpolitika fő teoretikusa, a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának meghatározó személyisége, a Kisfaludy Társaság megalapítóinak egyike; az MTA tagja; Beniczkyné Bajza Lenke írónő és Bajza Jenő költő apja /utóbbi keresztapja Deák Ferenc volt/; Bajza József irodalomtörténész nagyapjának bátyja) 1804-1858 [Gerenday].

Vele: Csajági Csajághy Julianna (felesége; Vörösmarty Mihály sógornője) 1809-1885.

34/1-1-22: Vas Gereben /Radákovits József/ (író, humorista, történetíró, jogász; a Falusi esték és a Népbarát, valamint Arany Jánossal A Nép Barátja és Atádi Vilmossal A falu könyve szerkesztője) 1823-1868.

34/1-1-23: Greguss Ágost (kritikus, esztéta, filozófus, irodalomtörténész; író, műfordító, költő, egyetemi tanár; publicista, az első Magyarország, az Ország, az Országgyűlési Napló és a Kisfaludy Társaság Évlapjai, valamint Pákh Alberttel a Magyar Sajtó és Hunfalvy Jánossal a Család Könyve szerkesztője; 1848-as nemzetőr; a Kisfaludy Társaság titkára és alelnöke; az esztétika rendszeres hazai művelésének megalapozója; az MTA tagja; Greguss Mihály író fia, Greguss Gyula fizikus bátyja) 1825-1882.

34/1-1-24: Vahot Imre /Vachottfalvi Vachott/ (író, publicista, ügyvéd; a Budapesti Visszhang segédszerkesztője; az Országgyűlési Almanach, a Pesti Divatlap - később Budapesti Divatlap -, a Magyar föld és népei, az Országgyűlési Emlék, a Losonczi Phönix, a Remény, a Magyar Thalia, a Magyar- és Erdélyország képekben, A nagyvilág képekben, a Magyar írók pályakönyve, a Mátyás diák Könyvesháza, a Napkelet, a Honfidalok könyve, a Budapesti Képes Ujság, a Budapesti Ellenőr, valamint a Nemzetőr és a Magyar Irók arczképcsarnoka szerkesztője és a legtöbbnek kiadója; Obernyik Károllyal a Nemzeti Színműtár és Gánóczy Flórissal a Honvédek könyve szerkesztője; Vachott Sándor költő öccse, Csapó Mária írónő sógora; Kossuth Lajos rokona) 1820-1879. Sírverse:

„Kor- és pályatársaid

elfeledének,

Losoncz s egyesek

állíták ez emléket

Petőfi lelkesitőjének.”

34/1-1-25: Pásztovai Komócsy József (költő, publicista, a Hírmondó szerkesztője, a Petőfi Társaság egyik megalapítója, majd alelnöke; Komócsy Lajos publicista bátyja) 1836-1894 [Zala György - Bálint Zoltán - Jámbor Lajos, 1903].

34/1-1-26: Egressy Béni /Egeresi Galambos Benjámin/ (zeneszerző, író, költő, műfordító, színművész, operaénekes, orgonista; a Nemzeti Színház zenemestere, Erkel Ferenc több operájának szövegkönyvírója, Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője, Szerdahelyi Józseffel a Magyar dal-virágok kiadója; 1848-as honvéd főhadnagy, Klapka György hadtestjének zenekari igazgatója; Egressy Gábor színész öccse, Szentpétery Zsuzsanna színésznő sógora, Egressy Ákos és Egressy Árpád színészek nagybátyja) 1814-1851 [egykori síremléke: Gerenday, 1888 előtt; mai sírja: Jánosi András, 1994]. Sírfelirata:

„Hazádnak rendületlenül

Légy híve ó magyar!”

(Vörösmarty Mihály: Szózat;

a felirat pontatlanul idézi a verset)

34/1-1-27: Mátray Gábor /Rothkrepf/ (zeneszerző, zenetörténész, a magyar zenetörténet-írás és zenekritika megalapozója, az első hazai zenetörténeti hangverseny megrendezője, az első magyar daljáték szerzője; jogász, író, irodalomtörténész, népzenekutató, népdalgyűjtő, pedagógus; a Regélő és a Honművész című lapok megindítója és szerkesztője, a Pesti Magyar Színház - a későbbi Nemzeti Színház - hangászati igazgatója, azaz zenei vezetője, és az operatársulat megszervezője; a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának igazgató-őre, a későbbi Széchényi Könyvtár tudományos rendszerezésének egyik irányítója; a Pest-Budai Hangászegyesület titkára, 1840-től 1875-ig az egyesület Énekiskolájának, a későbbi Nemzeti Zenedének a tanára és igazgatója; kora szellemi életének egyik legjelentősebb alakja; királyi tanácsos, az MTA tagja; Mátrai Ferenc orvos-zeneszerző bátyja) 1797-1875.

34/1-1-28: Tóth Ede (író, költő, színművész, rendező, színházi titkár) 1844-1876. Sírfelirata: „A »Falu rossza« »Kintornás család« és »Toloncz« népszinművek szerzője.”

34/1-1-29: Csepreghy Ferenc (író, költő, dramaturg, a Népszínház titkára; Csepreghy János műasztalos bátyja) 1842-1880 [1881]. Sírverse:

„...sokat daloltam,

De a mi szép volt dalaimban, s kedves,

Az mind te vagy, az mind a te neved.”

(Csepreghy Ferenc: Ajánlás - Idának)

Vele: Rákosi Ida (felesége; jelmeztervező, írónő, műfordító; Rákosi Jenő író húga, Rákosi Szidi színésznő és Rákosi Viktor író nővére, Rákosy Gyula publicista nagynénje; Beöthy Zsolt irodalomtörténész sógornője) 1850-1906.

34/1-3. sarok: Heltai Jenő /Herzl, Herczl/ (író, költő, publicista, dramaturg, műfordító; a Vígszínház művészeti titkára, majd igazgatója, a Belvárosi Színház, majd a Magyar Színház igazgatója; a magyar kabaré egyik meghatározó szerzője, Molnár Ferenccel a Modern Színház Cabaret művészeti vezetője; a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke, a Magyar PEN Klub alelnöke, majd elnöke, az Athenaeum Könyvkiadó irodalmi igazgatója; Herzl Tivadar cionista politikus unokaöccse) 1871-1957 [Borsos Miklós, 1967].

34/1-1-30: Szigligeti Ede /Szathmáry József/ (író, műfordító, színművész, rendező, dramaturg, színháztörténész; a Nemzeti Színház titkára, könyvtárosa, művezetője, majd 1873-tól drámai igazgatója; a magyar népszínmű műfajának megteremtője, kora legfontosabb vígjátékszerzője, a magyar színházi műsorpolitika megújítója, az első magyar nyelvű drámaelméleti kézikönyv szerzője, Szophoklész és Gogol, valamint a modern skandináv dráma első hazai színpadra állítója, Csiky Gergely, és más fiatal magyar drámaírók felfedezője; színészpedagógus, akadémiai tanár, a Színművészeti Akadémia aligazgatója, a Pesti Drámai Egyesület egyik megalapítója; a Radnótfáy-alapítvány főfelügyelője, az MTA tagja; Szigligeti Anna és Szigligeti Ferike színésznők, valamint Szigligeti József színész apja, báró Kétly Károly belgyógyász és Pálmay Ilka színésznő apósa) 1814-1878 [1890].

Vele: Sperling Franciska (felesége; operaénekesnő; Sperling Lujza színésznő testvére, id. Ötvös József színész sógornője, ifj. Ötvös József orvos és Ötvös Gyula pedagógus nagynénje) 1817-1893.

34/1-1-31: Volkmann Róbert /Friedrich Robert Volkmann/ (magyarországi német zeneszerző; karvezető, kántor, orgonista, hegedűs, csellista, zenepedagógus; publicista, akadémiai tanár; a romantikus daltípus egyik legnagyobb mestere; Hans Volkmann író nagybátyja) 1815-1883 [1888 előtt].

34/1-1-32: Vajda János (költő, író, publicista, kritikus; színművész, a márciusi ifjak egyike, 1848-as honvéd hadnagy; a Nővilág, a Csatár, a Szózat és a Magyar Sajtó című lapok szerkesztője) 1827-1897 [Somló Sári, 1915]. Sírverse:

„Ember, mulandó, koldus vagy király,

Emeld föl és hordd magasan fejed...

Hős vagy, fenséges, mind ki a halál

Gondolatát agyadban viseled!”

(Vajda János: Emléksorok)

34/1-1-33: Vedres Márk (szobrászművész) 1870-1961 [Tar István, 1969 után].

34/1-1-34: Mező Ferenc /Grünfeld/ (sporttörténész, sportvezető, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, 1928-ban az olimpiai művészeti versenyek epikai aranyérmese; a Magyar Sportkönyvtár szerkesztője) 1885-1961 [1963].

34/1-1-35: Medgyaszay Vilma /Stand/ (sanzon- és dalénekesnő, színművész; Medgyaszay Kabaré néven a Modern Színpad igazgatója, a Medgyaszay Színház megalapítója, majd a Medgyaszay Színpad társigazgatója; Megyeri Károly színész rokona) 1885-1972 [Kunvári Lilla, 1952; felállítva: 1974].

Vele: Horváth Henrik (férje; műfordító, zeneesztéta, költő) 1883-1947.

34/1-1-36: Beregi Oszkár (színművész, rendező, író; az OMIKE Művészakció főrendezője) 1876-1965.

34/1-1-37: Pataky Kálmán (opera- és oratóriuménekes, a 20. század egyik legnagyobb lírai tenorja és Mozart-énekese; Beregi Oszkár veje) 1896-1964.

34/1-1-38: Baghy Gyula /Julio Baghy/ (eszperantó nyelven alkotó költő, író; műfordító, a Literatura Mondo egyik megalapítója és főszerkesztője, színművész, színház-szervező; a magyarországi eszperantizmus egyik úttörője és a nemzetközi eszperantista mozgalom egyik vezetője) 1891-1967.

34/1-1-39: Mándy Iván (író; publicista, az Újhold szerkesztője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke) 1918-1995 [Varga Géza, 1997].

34/1-1-41: Goda Gábor /Grünfeld/ (író, költő, műfordító, a Magyar Néphadsereg Színházának igazgatója, 1945-50-ben Budapest kulturális ügyeinek vezetője; a Porond című folyóirat megalapítója és szerkesztője, a második Élet és Irodalom szerkesztőbizottságának tagja; Goda Géza publicista fia) 1911-1996.

34/1-1-43: Waldbauer József (zeneszerző, hegedűművész, zenepedagógus, Budapest zenei szakfelügyelő-igazgatója; Waldbauer Imre hegedűművész apja) 1861-1920.

34/1-1-44: Galántai Fodor József (orvos, higienista, bakteriológus, egyetemi tanár, a budapesti tudományegyetem rektora; a közegészségtan hazai és nemzetközi megalapozója és első hazai oktatója; számos új kutatási módszer bevezetője, a vér baktériumölő képességének felfedezője, a víz tífuszt terjesztő szerepének kimutatója, az iskolaorvosi egészségtan-tanári intézmény megalapítója; a Természettudományi Közlöny, a Közegészségügyi és Törvényszéki Orvostan, az Egészség, valamint Paszlavszky Józseffel a Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye szerkesztője; a Természettudományi Társulat főtitkára, Markusovszky Lajossal az Országos Közegészségügyi Egyesület megszervezője és főtitkára; egy országos közegészségügyi intézet és területi közegészségügyi-járványügyi intézet tervének világon első felvetője; az MTA tagja; Fodor Antal gazdasági író fia, Gerlóczy Zsigmond belgyógyász apósa, Gerlóczy Géza belgyógyász és Gerlóczy Gedeon építész nagyapja) 1843-1901.

34/1-1-45: Visi Imre /Visy/ (író, publicista, politikus; a Nemzet szerkesztője) 1852-1889 [Gerenday, 1894 előtt].

Vele: Magyar Elek (publicista, jogász, költő, kritikus, várostörténész, gasztronómus; a harmadik Magyarország felelős szerkesztője) 1875-1947.

34/1-1-46: Táncsics Mihály /Stancsics/ (politikus, író, publicista, nyelvész, lapkiadó; Kunoss Endrével a Természet, majd Kovacsóczy Mihállyal a Közlemények az Élet és Tudományok Köréből szerkesztője; a Munkások Újsága, majd az Arany Trombita megindítója és szerkesztője; az Általános Munkásegylet elnöke) 1799-1884 [Andrejka József, 1898].

34/1-1-47: Tóth Kálmán (író, költő, politikus; 1848-as honvéd hadnagy, a Hölgyfutár segédszerkesztője, majd Vadnai Károllyal felelős szerkesztője, a Bolond Miska, valamint Vadnai Károllyal a Fővárosi Lapok megindítója és szerkesztője; az MTA tagja; Majthényi Flóra költőnő férje, Tóth Béla író apja) 1831-1881 [Huszár Adolf - Kauser, 1884].

34/1-1-48: Pauler Tivadar (jogfilozófus, büntetőjogász, vallás- és közoktatásügyi, majd kétszer igazságügyminiszter; akadémiai, majd egyetemi tanár, a pesti tudományegyetem rektora; számos fontos jogalkotás kezdeményezője, a Polgári és a Büntető törvénykönyv előkészítésének megindítója, az Országos Közoktatási Tanács elnöke, Toldy Ferenccel az Új Magyar Múzeum megalapítója; valóságos belső titkos tanácsos, az MTA tagja és másodelnöke; az egyetlen aktív magyar kormánytag, akinek betegágyánál és temetésén megjelent Ferenc József király; Pauler Gyula történész apja, Pauler Ákos filozófus nagyapja) 1816-1886 [Gerenday, 1893 előtt].

34/1-1-49: Békey Máté /Drescher/ (királyi tanácsos; Szalay László történész rokona) 1789-1882.

Vele: Békey István (fia; honvédelmi miniszteri tanácsos) 1829-1888.

Békey Imre (Békey Máté fia; ügyvéd, pedagógus, író; a főváros tanügyi bizottságának elnöke és iskolahálózatának egyik megszervezője, a fővárosi tanítóképzők igazgatótanácsának elnöke, Budapest tanfelügyelője; a Francia Akadémia tagja; ifj. Békey Imre költő apja) 1832-1889.

34/1-1-50: Alkér Gusztáv (jogász, Budapest alpolgármestere, az egyesített város oktatásügyének egyik megszervezője) 1836-1894.

34/1-2-1: Feszl Frigyes (építész, a romantikus építészet legeredetibb magyar képviselője és Európában egyik legnagyobb mestere) 1821-1884.

34/1-2-2: Ditrói Puskás Tivadar (a telefonhírmondó, a telefonközpont, valamint a mai millszekundos robbantási eljárás elődjének feltalálója, a telefonközpont-technika úttörője, Párizsban az első telefonközpont kivitelezője; Edison munkatársa és ügyeinek európai képviselője, a multiplex kapcsolószekrények bevezetője; Puskás Ferenc mérnök bátyja) 1844-1893.

34/1-2-3: Volf György /Wolf/ (nyelvész, filozófus, pedagógus; a tizenöt kötetes Nyelvemléktár és a Nyelvtörténeti Szótár egyik szerkesztője; az MTA tagja) 1843-1897. Sírfeliratai: „Szivén a magyar szó, szavában a magyar szív.” (Beöthy Zsolt) - „A magyar történeti nyelvtudomány nagyérdemű buvárának és tanitójának állitották tisztelői.”

34/1-2-5: Vollárdi Bokelberg Ernő (német származású katonatiszt, sportvezető, pedagógus; a magyar testnevelés egyik úttörője; tornász, vívó, árvízi mentőosztag-szervező, az első hazai ifjúsági tornaverseny rendezője; szakíró, szótárszerkesztő, a Nemzeti Torna Egylet és a Tornatanító Képezde első igazgatója; a hazai tűzoltó- és mentőszolgálatok egyik megszervezője) 1839-1891. Sírfelratai: „A magyar tornászat uttöröjének.” - „A Nemzeti Torna Egylet és a Tornatanitó Képezde első igazgató művezetőjének.” - „Emelték tornász barátai és tisztelői.”

34/1-2-6: Thaisz András (költő, műfordító, publicista; a Tudományos Gyűjtemény és a Sas szerkesztője; az MTA tagja) 1789-1840.

Vele: Thaisz Elek (fia; Budapest rendőrfőkapitánya; 1848-as honvédtiszt) 1820-1892 [Gerenday]. Sírfelirata: „Ez emléket emelte a hitvesi szeretet, hála és kegyelet.”

34/1-2-7: Nemessányi Sámuel Félix (világszerte ismert hegedűkészítő mester) 1837-1881.

34/1-2-8: Sáska István (hegedűművész) 1867-1891.

34/1-2-9: Déry Mihály /Mráz/ (római katolikus pap, józsefvárosi plébános, egyházi író; az 1838-as pesti árvíz egyik hőse, és azok egyike, akik 1849-ben gróf Batthyány Lajos holttestét a pesti ferences templom kriptájába vitték) 1809-1891.

34/1-2-10: Simon Ferenc (római katolikus plébános, címzetes kanonok, egyházi író; 1848-as tábori pap) 1818-1890.

34/1-2-11: Törs Kálmán (író, műfordító, ügyvéd, publicista, politikus; Jókai Mórral a második Életképek szerkesztője; a Hírlapírók Nyugdíjintézetének alelnöke; Törs Tibor publicista apja) 1843-1892 [1893].

34/1-2-13: Klimkovics Ferenc (festőművész, műgyűjtő, apjával és fivéreivel a kassai Felső-Magyarországi Múzeum megalapítója; id. Klimkovics Flóris festő unokája, Klimkovics Ignác festő fia, ifj. Klimkovics Flóris szobrász és Klimkovics Béla festő bátyja) 1825-1890.

34/1-2-14: Koroknyai Ottó /Troszt/ (festőművész) 1856-1898.

34/1-2-16: Márkus Gyula (római katolikus püspök, pápai prelátus, esztergomi apátkanonok) 1825-1883.

34/1-2-17: Liszkay József (református lelkész, egyházi író, történész; főiskolai tanár, a dunántúli egyházkerület pénztárnoka; könyvgyűjtő, adományozó, alapítványtévő; Tóth Ferenc református püspök veje) 1809-1888.

34/1-2-18: Székács József (író, költő, műfordító; 1836-tól haláláig a pesti magyar evangélikus hitközség első lelkésze, evangélikus püspök, teológus, szónok, egyházi író; Török Pállal a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap és a Protestáns Lelkészi Tár megindítója és szerkesztője; Pest-Buda magyarosításának egyik legfőbb szorgalmazója és irányítója; az MTA tagja; Székács Ferenc jogász apja, Székács Aladár jogász nagyapja) 1809-1876 [1890 előtt].

34/1-2-19: id. Lendvay Márton (a reformkor legnagyobb magyar színművésze, a Nemzeti Színház első nemzedékének vezető tagja, a romantikus színjátszás legeszményibb és legjellegzetesebb hazai képviselője, a legszélesebb skálájú magyar színészek egyike; operaénekes, rendező, író, dalszerző, 1848-as nemzetőr őrnagy; Hivatal Anikó színésznő férje) 1807-1858 [Gerenday - Feszl Frigyes - Dunaiszky László, 1859]. Sírfelirata: „Táray gróf, Lugartó, Fiesco, Lavater, Hamlet, Walter Ferdinand, Othello, Antoni, Romeo, Richárd, Robin de Bois, Sir Patrick, Don Caesar, Vid, Hunyadi László, Leone Zách nemzetség, Kemény Simon, Pókay Péter, Báró és Bankár, Bánk bán, Dávid, Bod” (szerepeinek felsorolása). Sírverse:

„Végig játszottad magad száz féle alakban,

Mig szívednek örök képe az egy haza volt.

Élve halott voltál; élsz halva! - szerelmed örökmü

Életet életböl igy alakit a halál! -”

(Sárosy Gyula)

Vele: ifj. Lendvay Márton (Jeremiás Karolina színésznőtől született fia; színművész, író, 1848-as honvéd; Fáncsy Lajos rendező veje, Fáncsy Ilka színésznő férje) 1830-1875. Sírfelirata: „A boldogult derék atyjának nyomába lépett, örökölte szerepeit, folytatta dicsőségét és osztozott balsorsában, majd művészete tetőpontján legszebb koszorúit aratta, férfi korában ragadta el a kérlelhetetlen halál. Áldás és béke hamvaira!”

34/1-2-20: Tamássy József (színművész, énekes, rendező; a 19. századi népszínművek legnépszerűbb férfi előadója, Blaha Lujza leggyakoribb partnere) 1837-1892.

34/1-2-21: Nagy Imre (színművész, rendező, színészpedagógus, akadémiai tanár; Jászai Mari egyik állandó partnere, a Nemzeti Színház első Faustja, Csongorja és Ádámja, az egyik utolsó hősszerelmes típusú színész; Kossuth Lajos keresztfia, Markosné Nagy Ida énekesnő apja; öngyilkos lett) 1849-1893.

Vele: Benza Ida (felesége; opera- és hangversenyénekesnő, az 1870-es években a Nemzeti Színház vezető drámai énekesnője; Benza Károly operaénekes lánya) 1846-1880.

34/1-2-22: Lendvayné Hivatal Anikó (színművésznő; id. Lendvay Márton színművész második felesége; második férje Latkóczy Lajos festőművész) 1814-1891. Sírverse:

„Játszol örömmel, bánattal; játékodon ámúl

A sokakág s tapssal tiszteli szózatidat.

Nem tudják, hogy minden szó, mely szíveket áthat,

Szűdnek egy eltépett életörömbe került.”

(Vörösmarty Mihály: L.-né emlékkönyvébe)

34/1-2-23: Komlóssy Ida (színművésznő, műfordító; Komlóssy Ferenc színigazgató és Czégényi Erzsébet színésznő lánya, Komlóssy Paulina színésznő testvére, Kövér Lajos író felesége, Kövér Ilma írónő anyja) 1822-1893 [Gerenday].

34/1-2-24: Szathmáryné Farkas Lujza /Horváth Alojzia/ (színművésznő; Farkas János színész lánya, Farkas Lajos színész testvére, Horváth József, illetve Fejér Károly színigazgatók gyámleánya; Szathmáry Dániel színész, majd Laczkóczy Ferdinánd színigazgató felesége, Szathmáry Károly és id. Szathmáry Árpád színészek anyja, ifj. Szathmáry Árpád színész nagyanyja) 1818-1893 [Gerenday].

34/1-2-26: Benedek Lajos (színművész, Kölesi Mari színésznő férje) 1858-1890.

34/1-2-27: Agyagfalvi Udvarhelyi Sándor (operaénekes, színművész, 1848-as honvéd; Udvarhelyi Miklós színész öccse) 1813-1885.

34/1-2-30: ifj. Szilágysomlyói Szilágyi Béla (színművész; Kelemen László színigazgató unokaöccsének, Szilágyi Pál színésznek az unokája, id. Szilágyi Béla színész fia, Szilágyi Lilla színésznő unokaöccse, Szilágyi Dezső és Szilágyi Aladár színészek bátyja, Dömsödy Berta színésznő férje) 1856-1888. Sírfelirata: „Magyar szinmüvész.”

34/1-2-31: Réthy Mihály /Szikszay/ (színművész) 1810-1875.

34/1-2-32 Lendvayné Fáncsy Ilka (színművésznő; Fáncsy Lajos rendező lánya, ifj. Lendvay Márton színész felesége) 1842-1904 [egykori síremléke: Gerenday].

34/1-2-42: Huszár Adolf (szobrászművész, mintarajziskolai tanár) 1843-1885 [Donáth Gyula; „Párka”, 1889].

34/1-3-1: Dukai és Szentgyörgyvölgyi Széll Kristóf (büntetőjogász, udvari tanácsos) 1809-1884.

34/1-3-2: Simonyi és Varsányi Simonyi Ernő (politikus, diplomatikus, történész, jogász; 1848-as nemzetőr százados, 1849-es gerillavezér; az itáliai magyar légió tagja, gyárigazgató) 1821-1882.

34/1-3-3: Alsószopori Nagy Imre (történész, jogtudós, jogi író, kúriai bíró, 1848-as honvéd; Ráth Károllyal és Rómer Flórissal a Dunántúli Történetkedvelők Társaságának megalapítója, a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, illetve a Hazai Okmánytár megindítója; a Magyar Történelmi Társulat, valamint a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulat egyik létrehozója; az MTA tagja) 1822-1894.

34/1-3-4: Bodoky Lajos /Henter; Bodoki/ (vízépítő mérnök, hidrológus, szakíró, a Körös-Berettyó Társulat főmérnöke, közmunka- és közlekedésügyi miniszteri tanácsos, a Duna-szabályozás egyik irányítója; Bodoky Károly vízépítő mérnök öccse) 1833-1885.

34/1-3-5: Alsóviszokai Gerlóczy Imre (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja, megyei főlevéltárnok) 1807-1877.

34/1-3-7: Erkel Elek (zeneszerző, karnagy, rendező, korrepetitor, nagydobos; a Népszínház első karmestere, a magyar stílusú operett egyik megteremtője; Erkel Ferenc második fia; ifj. Erkel József egyházi karnagy unokája, legifj. Erkel József operaénekes unokaöccse; Erkel Gyula zeneszerző öccse, Erkel László és Erkel Sándor karnagyok bátyja, Erkel Ilona zongoraművész és Erkel Sarolta zenepedagógus nagybátyja) 1843-1893 [Gerenday].

34/1-3-8: Jeskófalvi és Beliczi Beliczay Gyula (zeneszerző, zenepedagógus, zongoraművész, zenei író, akadémiai és főiskolai tanár; a Magyar Államvasutak főmérnöke) 1835-1893.

34/1-3-9: Pilisi Ney Ferenc (pedagógus, író, költő, műfordító, esztéta, publicista; az első magyar kisdedóvó-képző igazgatója, a magyarországi kisdedóvó intézetek létrehozásának egyik kezdeményezője; 1848-as honvéd főhadnagy; a Magyar Nevelési Társaság és az első Egyetemes Tanügyi Kongresszus elnöke, a pesti, majd az Országos Tanáregyesület elnöke; a Családi Lapok szerkesztője; az MTA tagja; Ney Béla építész apja) 1814-1889 [Ney Béla - Marchenke Vilmos, 1891].

34/1-3-10: Izsó Miklós (szobrászművész, mintarajziskolai tanár, 1848-as honvéd hadnagy) 1831-1875 [Mátrai Lajos György, 1890].

34/1-3-11: Frankenburg Adolf (író, költő, humorista, jogász; publicista, a Pesti Hírlapban a tárcaműfaj első hazai képviselője; a Magyar Életképek megindítója, e lap, valamint a Természet, az első Életképek, a Magyarország és a Nagyvilág és az 1848 szerkesztője; az MTA tagja) 1811-1884.

34/1-3-12: Matkovics Pál /Matkovich; Bus Vitéz/ (író, publicista, műfordító, humorista, a Nevessünk és Vértesi Arnolddal a Fekete Leves című élclapok szerkesztője) 1836-1887.

Vele: Szilágyi Sándor (színművész) 1817-1886.

34/1-3-14: Sámi Lajos (geográfiai és etnográfiai író, publicista; Sámi László író öccse, Király Janka műfordító sógora) 1843-1878.

34/1-3-15: Vetési Szabó Richárd (író, publicista, a Divatcsarnok és a Magyar Bazár szerkesztője; 1855-ig római katolikus pap) 1820-1873. Sírfelirata: „Mert én tudom, hogy az én Megváltóm él, és utoljára porom felett megáll.” (Jób 19,25.)

34/1-3-16: Zimay László /Zmaj/ (zeneszerző, zongoraművész, karnagy; a Nemzeti Zenede tanára, az Országos Daláregyesület másodkarnagya) 1833-1900.

34/1-3-17: Molnár György /Müller/ (rendező, színművész, színház- és társulatszervező, művészeti vezető, író, esztéta, színészetelméleti író; 1848-as honvéd hadnagy; a pécsi társulat igazgatója, majd a főváros második magyar nyelvű színháza, a Budai Népszínház megalapítója, igazgatója és főrendezője; a látványos színpadi produkció első hazai képviselője és Magyarországon az első, egyhuzamban száz előadást megért darab színre vivője, Paulay Ede mellett az első modern magyar rendező) 1830-1891 [Gerenday, 1896].

34/1-3-19: Vízvári Gyula /Viszkidenszky; Vizváry/ (színművész, rendező, akadémiai tanár; első felesége Krecsányi Sarolta színésznő volt) 1841-1908 [Margó Ede, 1910].

Vele: Vízváry Mariska /Viszkidenszky/ (lánya; színművésznő, írónő; első férje Tapolczai Dezső színész) 1877-1954.

34/1-3-20: Vízváriné Szigeti Jolán (színművésznő, Szigeti József színész lánya, Vízvári Gyula második felesége, Vízváry Mariska anyja) 1855-1907 [Margó Ede, 1910].

Vele: Tapolczay Gyula /Tapolczai/ (színművész; a Budai Színház igazgatója; Vízváry Mariska és Tapolczai Dezső fia) 1903-1954.

34/1-3-21: Szigeti József /Tripammer; Tripámer/ (színművész, író, rendező, a Színitanoda - később Színművészeti Akadémia - tanára és igazgatója, jogász, az MTA tagja) 1822-1902 [egykori síremléke: Gerenday].

Vele: Szigeti Imre /Tripammer; Tripámer/ (öccse; színművész, rendező, a győri színház igazgatója; mecénás, a Nemzeti Színház Nyugdíjintézetének alelnöke; Szigeti Jolán színésznő nagybátyja) 1831-1902.

34/1-3-23: Komjáti Komjáthy Jenő (költő, filozófus; Komjáthy Győző költő apja) 1858-1895.

Vele: Márkus Gizella (felesége; pedagógus) 1856-1933.

34/1-3-25: Degré Alajos (író, publicista, jogász, politikus; a Tízek Társaságának tagja, a márciusi ifjak egyike, 1848-as honvéd huszárkapitány és belügyminiszteri titkár; az Ország-Világ szerkesztője; Degré Péter orvos fia, Degré Adolf és Degré György 1848-as honvédtisztek fivére, Koller Ignác vaskereskedő veje, Degré Lajos és Degré Miklós jogtudósok apja) 1819-1896.

Vele: Degré Alajos (jogtörténész, egyetemi tanár, levéltár-igazgató, miniszteri tanácsos; helytörténész, a Zalai Tükör és a Zalai Gyűjtemény szerkesztője) 1909-1984.

34/1-3-28: Szemlér Mihály (festőművész, grafikus, karikaturista; 1848-as honvéd) 1833-1904.

34/1-3-29: Tavaszy Endre (várospolitikus) 1824-1882 [Ybl Miklós, 1883].

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 34. parcella < > 34/2. parcella