EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 29/1. parcella < > 29/3. parcella

29/2. parcella

29/2-1-1. sarok: Hieronymi Károly (út-, víz- és vasútépítési mérnök, politikus; miniszteri tanácsos, államtitkár, számvevőszéki elnök, belügyminiszter, kétszer kereskedelemügyi miniszter; közigazgatási reformer, a fővárosi kerületi elöljáróságok megszervezője, az állami anyakönyvezésről szóló törvény kidolgozója; a Fővárosi Vízművek létrehozóinak egyike, az alföldi árvízvédelem kiépítésének egyik irányítója, az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság magyarországi igazgató-elnöke, majd vezérigazgatója, a hazai vasúthálózat kiépítésének egyik vezetője; a Magyar Mérnök és Építész Egylet egyik megszervezője, igazgatója, titkára, majd alelnöke, az Agrárbank elnöke; Hieronymi Ottó Ferenc mérnök fia, báró Harkányi Béla csillagász apósa) 1836-1911 [Schmidt Gyula, 1915].

29/2-1-1: Kisfaludi Kisfaludy Károly (író, költő, irodalomszervező; festőművész, grafikus, illusztrátor; a napóleoni háborúkban főhadnagy; az Aurora-kör megszervezője és vezetője, az Aurora irodalmi zsebkönyvek szerkesztője és kiadója, Pest irodalmi központtá tévőinek egyike, Döbrentei Gáborral a Magyar Gazdasági Egylet titkára; az MTA tagja; Kisfaludy Sándor költő öccse) 1788-1830 [Gerenday, 1853]. Sírverse:

„Kisfaludyt ne keresd e keskeny sirban, ó honfi,

S a rövid élet után holtnak örökre ne véld:

Itt csak elomlandó tetemét jelelék ki baráti

Fen van időt múló szelleme müveiben.”

(Vörösmarty Mihály: Kisfaludy Károly sírjára)

29/2-1-3: Lukács Béla (politikus, közgazdász, író, miniszteri tanácsos, közmunka- és közlekedésügyi, majd kereskedelemügyi államtitkár, kereskedelemügyi miniszter, a Szabadelvű Párt alelnöke; Tolnay Lajos utódjaként a Magyar Államvasutak elnök-igazgatója, az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar osztályának kormánybiztosa; a második Magyarország szerkesztőinek egyike, a Közvélemény főszerkesztője; valóságos belső titkos tanácsos; Lukács Simon bányatulajdonos fia, Gajzágó Salamon számvevőszéki elnök veje; Lukács László miniszterelnök rokona; öngyilkos lett) 1847-1901 [egykori síremléke: Ligeti Miklós].

29/2-1-5: Hajnik Imre (jogtörténész, akadémiai, majd egyetemi tanár, az eszményített magyar közjog ideológiájának kidolgozója; az MTA tagja; id. Hajnik Pál jogtudós unokája, Hajnik Lipótnak, az Esterházy-uradalmak igazgatójának fia, Hajnik Károly gyorsíró unokaöccse, Balogh Tihamér orvos sógora) 1840-1902.

29/2-1-10: Málnási Bartók Lajos (költő, író, politikus, publicista; a Bolond Miska, a Bolond Istók és a Magyarság szerkesztője; a Petőfi Társaság alelnöke) 1851-1902 [Somló Sári, 1910]. Sírfelirata: „Őrtüzek - Rugott csillagok - Költemények - Ujabb költemények - Kárpáti emlékek - Erdő zúgás - Téli regék - Régi lant - Remény, emlékezet - A legszebb - Kendi Margit - Turán Anna - A méhek - Erzsébet királyné - Az örvény - Mohács után - János király - Hattyúdalok” (műveinek felsorolása). Sírverse:

„Elhervad a szép nyár és meghalok én

Még észre se véve hogy éltem.”

(Bartók Lajos: Ködszürkület)

29/2-1-13: Beksicsné Bogdanovics Krisztina /Bogdanovich; B. Krisztnia/ (író- és költőnő, műfordító, publicista, színművésznő; Beksics Gusztáv író felesége) 1849-1903. Sírfelirata: „Az önfeláldozó nemes nagy szivnek emeltette vigasztalhatatlan férje és nővére. Áldás legyen poraidon.”

29/2-1-17: Kisfaludi Kisfaludy Árpád Béla (író, irodalomtörténész, egyetemi tanár; római katolikus teológus, egyházi író, a Katholikus Szemle szerkesztője, a Szent István Társulat alelnöke; Kisfaludy Zoltán Lajos író bátyja, Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly költők másod-unokaöccse /fivérük unokája/) 1847-1903. Sírverse:

„Testét ez a föld emészti,

lelkét Isten ege őrzi.”

29/2-1-19: Iszlay József /Iszlai/ (fogorvos, egyetemi tanár, az Odontoskop című fogászati folyóirat szerkesztője) 1840-1903.

29/2-1-32: Czobor Béla (régész, művészettörténész, egyetemi tanár, költő, a Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtárának segédőre; római katolikus pap, az Egyházművészeti Lapok szerkesztője, a nagyváradi püspöki papnevelő-intézet igazgatója; az MTA tagja) 1852-1904 [1909 után].

29/2-1-34: Leveldi Kozma Sándor (jogász, politikus, 1848-as honvéd; igazságügyminiszteri tanácsos, 1872-től 1896-ig Magyarország első főügyésze, az ügyészségi szervezet megszervezője; a börtönállapotok javításának és a csendőri kínzások megszüntetésének kezdeményezője; id. Kozma Ferenc író bátyja, Bárd Miklós /Kozma Ferenc/ és Kozma Andor költők apja) 1825-1897 [Kallós Ede, 1902]. Sírfelirata: „Az igazság és emberszeretet apostola, a magyar jogérzet megtestesülése, a királyi ügyészség apja és mindörökké vezérszelleme. Emlékének e művet a magyar jogászok szentelték. Nagy lelke él és hat tovább.” (Gegus Gusztáv)

29/2-1-2. sarok: Losonczi báró Bánffy Dezső (politikus, publicista; császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, Belső-Szolnok, Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegye főispánja, Kővárvidék főkapitánya; a Képviselőház elnöke, miniszterelnök, főudvarmester, az Új Párt megszervezője és vezetője; báró Bánffy Dániel főispán fia, báró Bánffy Kázmér főispán apja, báró Bánffy Dániel miniszter nagyapja, báró Bánffy Ernő politikus bátyja) 1843-1911 [Kallós Ede, 1914]. Sírfelirata: „Magyarország ministerelnöke az ország fennállásának ezredik esztendejében.”

29/2-2-2: Plósz Pál (orvos, biokémikus, szőlész, borász, egyetemi tanár; az MTA tagja; Plósz Lajos orvos fia, Plósz Sándor jogász és Plósz Béla állatorvos bátyja) 1844-1902.

29/2-2-5: Pethő Gyula /Petrovits/ (geológus, paleontológus, a Természettudományi Társulat másodtitkára; a Természettudományi Közlöny segédszerkesztője, Schafarzik Ferenccel a Földtani Közlöny szerkesztője) 1848-1902.

29/2-3-1: Mosonyi Mihály /Brand/ (zeneszerző, zenei író, zongoraművész, karnagy, zenepedagógus, kritikus, a Hangászegyesület helyettes levéltárnoka; 1848-as nemzetőr; Liszt Ferenc és Erkel Ferenc mellett a 19. századi magyar romantikus zene legkiválóbb képviselője, aki először vetette fel egy tisztán magyar elemekből álló opera megvalósításának lehetőségét; Weber Henrik festőművész sógora) 1815-1870 [Varga Imre, 1995].

29/2-3-8: Schmidt Sándor (mineralógus, egyetemi tanár, a Földtani Értesítő, majd a Természetrajzi Füzetek szerkesztője, az MTA tagja) 1855-1904.

29/2-3-9: Knopp Lipótné †1904 [Vedres Márk].

29/2-3-19: Nagy Lászlóné Ónodi Veres Mária 1831-1904 [Gerenday].

29/2-3-20: Czorda Bódog (jogász, ügyvéd, író, politikus, 1848-as honvéd százados; bíró, igazságügyi államtitkár, a budapesti ítélőtábla elnöke, a Kúria másodelnöke; Czorda Ede 1848-as főhadnagy öccse) 1828-1904 [Gerenday]. Sírfelirata: „Pihenj békén az örök igazság országában.”

29/2-3-24: Szenger Ede (sebész, Miksa mexikói császár egyik orvosa; a Sociedad Medica Potosma megalapítóinak egyike) 1833-1904.

29/2-4-2: Vámosgyörki Kerékgyártó Árpád Alajos (történész, jogász, művelődéstörténész, egyetemi tanár; a Magyarok életrajzai szerkesztője; Pest helyettes polgármestere; az MTA tagja; Kerékgyártó Lóránt orvos és Kerékgyártó Béla történész apja) 1818-1902. Sírfelirata: „Kerékgyártó a magyar ifjúság magyarságát megacélositotta.”

29/2-4-20: Schulek Vilmos (szemész, egyetemi tanár; feltaláló, műszertervező, az MTA tagja) 1843-1905.

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 29/1. parcella < > 29/3. parcella