EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 29. parcella < > 29/2. parcella

29/1. parcella

29/1-1-1: Vachottfalvi Vachott Sándor (költő, író, ügyvéd, a Magyar Nyelvművelő Társaság elnöke, 1848-ban Kossuth Lajos titkára; az MTA tagja; Vahot Imre szerkesztő bátyja, Csapó Mária írónő férje; Kossuth Lajosnak, valamint Csapó Etelkének, Petőfi Sándor egyik múzsájának rokona) 1818-1861 [Gerenday].

29/1-1-2: Reguly Antal (nyelvész, etnográfus, utazó, kartográfus, néprajzi és népdal-gyűjtő, szótáríró; 1848 júniusától Budapesten az Egyetemi Könyvtár első őre, a finnugor nyelvrokonság első hazai kutatóinak egyike; az MTA tagja) 1819-1858 [Gerenday].

29/1-1-3: Szlováni Beöthy László (író, humorista, költő, publicista, jogász; színész, 1848-as honvéd főhadnagy és hadbíró; Beöthy Zsigmond költő öccse, Beöthy Zsolt irodalomtörténész nagybátyja) 1826-1857 [Gerenday]. Sírfelirata: „A magyar irodalom egyik lánglelkű munkása nyugszik itt. Feledhetetlen emlékét költői művei, örökéletű szelleme tartja fenn.” Sírverse:

„Im egy életnek lángja lőn

Kioltva ismét hirtelen,

Ismét egy hű szívvel fogyott

Az úgyis oly kopár jelen.

Ne dúlj enyészet szelleme,

Ne dúlj ó, e kisded hazán,

Minden könny egy szívfakadás

A hazafi ravatalán.

E könnyek is, mik hullanak

Ez ifjan porló szív felett,

Oly égetők, mintha szívből

Hullatnánk el vércseppeket.”

(Beöthy Zsigmond)

29/1-1-4: Lisznyai Damó Kálmán /Lisznyói Lisznyay Damó Kálmán/ (költő, ügyvéd, történetíró, a Tízek Társaságának tagja, 1848-as honvéd őrnagy) 1823-1863 [Gerenday]. Sírfelirata: „A Palócz dalok költője”

29/1-1-5: Marastoni Jakab /Jacopo Marastoni/ (itáliai származású festőművész, az Első Magyar Festészeti Akadémia létrehozója, a szervezett magyarországi művészképzés megindítója; Marastoni József és Marastoni Antal festőművészek apja) 1804-1860. Sírverse:

„Művész, ki hazát hagyál az új honért,

Egy álomért küzdöttél: magyar művészetért.

Pihenj nyugodtan magyar föld alatt,

Immár álmaid megvalósultanak.”

29/1-1-6: Pókai Sárosy Gyula Lajos /Sárosi/ (költő, író, műfordító, jogász; politikus, 1849-es kormánybiztos; in contumaciam halálra ítélték) 1816-1861 [egykori síremléke: Gerenday].

29/1-1-7: ifj. Hajnik Pál (ügyvéd, politikus; 1848-ban belügyminiszteri tanácsos, majd a rendőri osztály főnöke, országos rendőrfőnök; a Közlöny szerkesztője; a trieszti általános biztosítótársaság, majd az Anker Biztosítótársaság igazgatója; id. Hajnik János városbíró unokája, id. Hajnik Pál jogtudós unokaöccse, ifj. Hajnik János nagycenki jószágigazgató bátyja, Hajnik Károly gyorsíró unokatestvére, Hajnik Béla költő apja) 1800-1864 [Gerenday, 1900 előtt].

29/1-1-8: Márkfi Sámuel /Márkfy/ (bencés szerzetes, római katolikus egyháztudós, teológus, nyelvész, egyetemi tanár; bíboros-érseki titkár, könyvtáralapító, pedagógiai író, a magyar tanítási nyelv szorgalmazója; az MTA tagja) 1811-1861 [egykori síremléke: Gerenday].

29/1-1-9: Rétháti Kövér Lajos (író, publicista, ügyvéd, 1848-as honvéd hadnagy; a Trombita, majd a Jövő című lapok szerkesztője; Komlóssy Ida színésznő férje, Komlóssy Ferenc színigazgató és Czégényi Erzsébet színésznő veje, Komlóssy Paulina színésznő sógora, Kövér Ilma írónő apja) 1825-1863 [Gerenday].

29/1-1-10: Tóth Sándor (zoológus, orvos, a Természettudományi Társulat első titkára; az MTA tagja) 1828-1862.

29/1-1-11: Iglói Szontágh Gusztáv Adolf /Szontagh/ (filozófus, esztéta, író, kritikus; jogász, mezőgazdász; a napóleoni háborúkban kapitány; a Kisfaludy Társaság megalapítóinak egyike; az MTA tagja) 1793-1858 [Gerenday]. Sírverse:

„Karddal s tollával nemesen szolgálta hazáját,

Hű mint hős, mint bölcs mély eszü, tiszta szivű.

A kardot letevé, de a tollal harcola végig,

Jobbjából a halál míg maga vette ki azt.”

(Székács József)

29/1-1-12: Fáncsy Lajos (színművész, rendező, író, költő, publicista, műfordító, társulatszervező; a debreceni együttes társigazgatója, a Pesti Magyar Színház főrendezője, a Nemzeti Színház igazgatási ügyvivője és művészeti vezetője, a rendezői hatáskör és a színházi ügyrend kialakítója; tőle maradt fenn a legrégebbi magyar rendezőpéldány; színlapgyűjtő; Fáncsy Ilka színésznő apja, ifj. Lendvay Márton színész apósa) 1809-1854 [egykori síremléke: Gerenday].

29/1-1-14: Nagygalambfalvi Feleky Miklós (színművész, rendező, író, műfordító; 1848-as honvéd; társulatszervező, a Várszínház, majd a Gyapjú utcai színház igazgatója; az Országos Színészegyesület alelnöke) 1818-1902.

Vele: Munkácsi Flóra /Gaidler Emília; Munkácsy/ (felesége; színművésznő, énekesnő; Gaidler Pál és Mészáros Anna színészek lánya) 1836-1906.

29/1-1-16: Vadnai Károly /Vadnay/ (író, publicista, költő, irodalomtörténész, politikus; 1848-as honvéd hadnagy; Tóth Kálmánnal a Hölgyfutár szerkesztője, szintén vele Európa egyetlen szépirodalmi napilapja, a Fővárosi Lapok megalapítója és szerkesztője; a Budapesti Közlöny és a Csicseri Bors szerkesztője, a Magyar Írók Segélyegyletének titkára, az MTA tagja; Vadnay Lajos politikus fia) 1832-1902 [Gerenday, 1903].

29/1-1-22: Ráth Károly (iparszervező, gyáralapító, publicista, politikus, királyi tanácsos; a kisipari termelő és értékesítő szövetkezetek felállításának kezdeményezője, a Kereskedelmi Múzeum megszervezője és igazgatója, a háziipart felkaroló hazai mozgalmak egyik vezetője; a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke; Ráth György műgyűjtő és Ráth Mór könyvkiadó öccse, Ráth-Végh István író apja) 1838-1902 [Hikisch Rezső - ifj. Mátrai Lajos, 1907]. Sírfeliratai: „A magyar ipar úttörő bajnoka és vezére.” - „Kegyelete és hálája jeléül emelte az ország iparossága.”

29/1-1-24: Taktaharkányi báró Harkányi Béla /Koppel/ (csillagász, matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja; Harkányi Frigyes politikus unokaöccse, Harkányi János miniszter unokatestvére és egyben feleségének öccse, gróf Csáky Albin miniszter vejének öccse) 1869-1932.

Vele: Hieronymi Blanka (felesége; Hieronymi Károly politikus lánya) 1873-1911.

29/1-1-26: Hekler Károly (mérnök, műszaki tanácsos; báró Csávossy Béla politikus veje) 1859-1902 [Gerenday]. Sírverse:

„Itt hagytál Károlykám, kis árváiddal!

Miért nem vittél engem is magaddal?

Hiszen boldog úgyis csak veled lehet,

Ki mint én, oly mélyen, s igazán szeret!”

29/1-1-28: Mocsáry Sándor (zoológus, entomológus, számos új faj leírója; a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának igazgató-őre, a Rovartani Társaság elnöke; királyi tanácsos, az MTA tagja; Mocsáry Béla író unokatestvére) 1841-1915 [egykori síremléke: Gerenday; mai sírja: 1962 után].

29/1-1-29: Ráth Mór (könyvkiadó és könyvkereskedő, 1848-as honvéd; könyvkereskedése az 1860-as évek magyar szellemi életének egyik központja volt; Ráth György műgyűjtő öccse, Ráth Károly iparszervező bátyja) 1829-1903.

Vele: Ráth-Végh István (unokaöccse; író, jogász, művelődéstörténész; Ráth Károly iparszervező fia, Zipernovszky Mária hegedűművésznő férje, Zipernovszky Fülöpke hegedűművésznő sógora) 1870-1959.

29/1-1-38: Garay János (költő, író, publicista, műfordító, egyetemi tanár, könyvtáros, színikritikus; a Regélő, a Honművész, majd a Kossuth Hírlapja segédszerkesztője, a Rajzolatok, a Hírnök és a Jelenkor szerkesztője; Erdélyi Jánossal a Regélő Pesti Divatlap megindítója és szerkesztője; a Pesti Magyar Drámai Egyesület egyik megalapítója; 1848-as nemzetőr; az MTA tagja; Garay Alajos író és Garay Antal 1848-as hadnagy bátyja) 1812-1853 [Gerenday, 1855].

29/1-1-39: Zirzen Janka (pedagógus, a hazai nőnevelés megszervezésének egyik úttörője, leánynevelő intézet-alapító, az első magyarországi tanítónőképző igazgatója) 1824-1904 [Bory Jenő, 1909]. Sírfeliratai: „A szeretet örök életet ád.” - „Szivének melegével, lelkének nagy erejével egész nemzedékeket nevelt a magyar hazának. Gazdag volt élete munkában és küzdelemben.”

29/1-1-45: Tóth Béla (író, művelődéstörténész, orvos, publicista, nyelvész, műfordító, utazó, politikus; szólás- és anekdotagyűjtő; Tóth Kálmán és Majthényi Flóra költők fia) 1857-1907 [Ligeti Miklós, 1909]. Sírfelirata: „Az igazság harcosa”

29/1-1-50: Komjátszegi Kelety Gusztáv /Klette; Keleti/ (festőművész, kritikus, esztéta; a Képzőművészeti Társulat egyik megalapítója, a Rajztanárképző megszervezője és első igazgatója, a hazai iparművészet fellendítésének egyik kezdeményezője; az MTA tagja; Klette Károly festő fia, Keleti Károly statisztikus öccse, Kelety Gábor festő apja) 1834-1902 [Stróbl Alajos, 1917].

29/1-1-54: ifj. Kelecsényi Fejérpataky László (történész, diplomatikus, levéltáros, egyetemi tanár; a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulat egyik létrehozója és titkára, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, majd főigazgatója, vallás- és közoktatásügyi helyettes államtitkár; az Ország-Világ segédszerkesztője, a Turul, valamint a Zsigmond-kori Oklevéltár szerkesztője; az MTA tagja; id. Fejérpataky László királyi tanácsos fia) 1857-1923 [Mátrai Lajos György, 1905].

29/1-1-56: Lakits Vendel (pedagógus, a Népnevelők Budapesti Egyletének egyik megalapítója, az egyetemes tanítógyűlések egyik elnöke, a Magyarországi Tanítók Országos Bizottságának elnöke; a Népnevelők Lapja és a Budapesti Tanítóegyesület Évkönyve szerkesztője) 1841-1904 [Lontay N.].

29/1-2-1: Obernyik Károly (író, kritikus, ügyvéd, a Nemzeti Színház titkára és drámabíráló bizottságának jegyzője; 1849-ben az első Pesti Hírlap szerkesztője; a Tízek Társaságának tagja; Obernyik József református egyházi író fia) 1814-1855.

29/1-2-2: Horvát István (történész, nyelvész, egyetemi tanár, dékán; Ürményi József országbíró titkára, 1815-től 1846-ig az Országos Széchényi Könyvtár őre, a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője; az MTA megválasztott tagja; Horvát Árpád történész apja) 1784-1846.

29/1-2-4: Tóth József (színművész, rendező, író, műfordító, színitanodai tanár, színészetelméleti író; Kovácsy Mária színésznő férje, Tóth Imre rendező apja, Tóth László író nagyapja) 1823-1870. Sírfelirata: „Nézzetek. Az álmot játszom.”

29/1-2-5: Bernátfalvi Bernát Gáspár (író, humorista, publicista, zeneszerző, ügyvéd; a „gazsiádák” műfajának megteremtője; Bernát Mihály író fia) 1810-1873 [mai sírja: 1923 után].

29/1-2-6: Remellaÿ Gusztáv (író, ügyvéd, publicista; 1848-ban Pest alügyésze, honvéd őrnagy, majd Görgei Artúr mellett ezredhadbíró; az Ifjuság Lapja szerkesztője; Benito Juárez García mexikói köztársasági elnök fiának apósa) 1819-1866 [Gerenday, 1867]. Sírfeliratai: „Magyar iró.” - „Hamvai fölé ez emlék lelkes magyar hölgyek adakozásából emeltetett.”

29/1-2-9: Egressy Gábor /Egeresi Galambos Gábor/ (a romantika legtudatosabb és legműveltebb magyar színművésze; rendező, műfordító, író, költő, színészpedagógus, színitanodai tanár; az első magyar színészetelméleti író, az első hazai színházi folyóirat, a Magyar Színházi Lap megalapítója, kiadója és szerkesztője, a Nemzeti Színház első Shakespeare-előadásának főszereplője /Lear/; 1848. március 15-én a Nemzeti Színházban a Nemzeti dal elszavalója; nemzetőr százados, szabadcsapat-vezér, Szeged kormánybiztosa, in contumaciam halálra ítélték; a magyarországi Shakespeare-kultusz egyik elindítója, a francia romantika egyik első hazai ismertetője; Egressy Béni zeneszerző bátyja, Egressy Árpád színész apja) 1808-1866 [egykori síremléke: Gerenday; mai sírja: 1923 után].

Vele: Sajószentpéteri Szentpétery Zsuzsanna (felesége; színművésznő, énekesnő; Szentpétery Zsigmond színész húga) 1816-1888.

Egressy Ákos /Egeresi Galambos/ (fia; színművész, író, miskolci színigazgató; 1848-as honvéd hadnagy és apja mellett segédtiszt, az itáliai magyar légió tagja; Petheő Ilona színésznő férje) 1830-1914.

Egressy Etelka /Egeresi Galambos/ (Egressy Gábor lánya, Telepy György színész menye, Telepy Károly festőművész felesége) 1834-1909.

29/1-2-10: Czuczor Gergely István (költő, nyelvész, bencés tanár, népdalgyűjtő, dramaturg, könyvtáros; az akadémiai nagyszótár és Fogarasi Jánossal A magyar nyelv értelmező szótára szerkesztője, a Kisfaludy Társaság megalapítóinak egyike; az MTA tagja, ügyvivője és titkári aljegyzője) 1800-1866 [1924 után].

29/1-2-11: Csány László (liberális politikus; a napóleoni háborúkban huszár főhadnagy, 1848-ban a dunántúli sereg főkormánybiztosa, a nemzetőrség egyik megszervezője, 1849-ben a főváros, majd Erdély kormánybiztosa, közmunkaügyi és közlekedési miniszter; kivégezték) 1790-1849 [Gerenday]. Sírfelirata: „A magyar nemzet vértanujának.”

29/1-2-20: Schvarcz Gyula /Schwarz/ (történész, államtudományi író, művelődéspolitikus, egyetemi tanár; az első magyar ókortörténész, az Új Korszak című folyóirat megalapítója, több külföldi tudományos társaság tagja; az MTA tagja) 1838-1900.

29/1-2-26: György Aladár (művelődéstörténész, művészeti, néprajzi, földrajzi és pedagógiai író, műfordító, publicista, művelődéspolitikus; óvónőképző-alapító, a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke; a Tanítók zsebnaptára szerkesztője; az I. Internacionálé tagja, a marxizmus egyik első hazai ismertetője; György József orvos fia, György Endre miniszter bátyja) 1844-1906 [1907].

29/1-4-7: Corzan Avendano Gábor (matematikus, akadémiai, majd egyetemi tanár, királyi tanácsos; tankönyvíró, példatár-szerkesztő; az MTA tagja) 1827-1903.

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 29. parcella < > 29/2. parcella