26/1. parcella

26/1-sziget: Haggenmacher Oszkár (gőzmalom-tulajdonos, sörgyáros) 1874-1942 [Damkó József - Hikisch Rezső, 1929].

26/1-1-4: Erdélyi és Járitz család [Horvai János, 1922].

26/1-1-14: Chorin Ferenc (politikus, jogász, gyáriparos; bányaelnök, a Gyáriparosok Országos Szövetsége /GYOSZ/ egyik megalapítója és elnöke, a második Magyarország szerkesztőinek egyike, a Nyugat mecénása; Chorin Áron rabbi unokája, ifj. Chorin Ferenc bányatulajdonos apja) 1842-1925 [Horvai János].

26/1-1-15: Domályosi Hoitsy Pál (csillagász, meteorológus, író, műfordító, publicista, politikus; a Ferenc-csatorna Rt. elnöke; a Vasárnapi Ujság főszerkesztője, Eötvös Károllyal az Egyetértés szerkesztője, az Újságírók Nyugdíjegyesülete és az Otthon Kör elnöke; gróf Festetics Géza alpolgármester sógora) 1850-1927.

26/1-1-20: Pilisi Ney Béla (építész, esztéta, művészettörténész, író, publicista; a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, valamint az Építő Ipar szerkesztője; kereskedelmi miniszteri tanácsos, az Országház műszaki ellenőri hivatalának vezetője; Ney Ferenc pedagógus fia) 1843-1920 [Szécsi Antal].

Vele: Peregriny Elek (író, pedagógus, egyetemi tanár; 1849-ben közoktatásügyi miniszteri tanácsos; gróf Andrássy Gyula nevelője, nevelőintézet-alapító; az MTA tagja) 1812-1886.

26/1-1-26: Révay Mór János /Rosenberg; Révai/ (író, könyvkiadó, a Révai Nagy Lexikona főszerkesztője; műfordító, politikus, publicista, politikai író; a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. vezérigazgatója, a Regényvilág szerkesztője; Révay Sámuel könyvkiadó fia, Révay Lajos jogász és Révay Leó könyvkiadó unokaöccse, Révay Bódog jogász unokatestvére, Györgyey Irén írónő férje) 1860-1926 [Róna József]. Magyar nyelvű sírfelirata: „...Magyarországon a nemzet fogalma egy legyen az irodalommal. Addig lesz magyar nemzet, amig magyar irodalom lesz.-” (Révay Mór János: Írók, könyvek, kiadók)

Vele: Révay Ödön /Rosenberg; Révai/ (öccse; könyvkiadó, műkereskedő, a Könyves Kálmán Műkiadó Rt. megalapítója és igazgatója; a magyar képzőművészeti alkotások műlapokon való sokszorosításának és külföldi terjesztésének megszervezője) 1862-? (†1935 után).

26/1-1-29: Kövessházai báró Kövess Hermann (osztrák-magyar hadmérnök, hadtestparancsnok, tábornagy, politikus, királyi tanácsos; 1918-ban az osztrák-magyar hadsereg főparancsnoka; 1918-tól báró; báró Kövess Géza hadtörténész apja) 1854-1924.

26/1-1-35: Liptóújvári Stróbl Alajos (szobrászművész, művészpedagógus, főiskolai tanár, a szobrászati mesteriskola igazgató-tanára, Zala György mellett kora legfoglalkoztatottabb magyar emlékműszobrásza; a századfordulós Budapest nagy ünnepi és temetési meneteinek tervezője, az Epreskert kialakítója; Stróbl Zsófia festőművész bátyja) 1856-1926 [felállítva 1960 és 1972 között; a relief saját műve]. Sírverse:

„Földi ember kevéssel beéri,

ha vágyait kevesebbre méri.”

(Arany János: Vágy.

A felirat pontatlanul idézi a verset.)

26/1-1-36: Zilahy Gyula /Balogh/ (színművész, rendező, író, publicista; aradi, majd debreceni színigazgató; Zilahy Pál színész apja) 1859-1938.

Vele: Singhoffer Vilma (felesége; operaénekesnő) 1873-1918 [Kallós Ede, 1919].

26/1-1/a-14: Kopits János (szobrász- és festőművész, restaurátor) 1872-1944.

26/1-1/a-25: Böszörményi László (politikus, publicista, jogász, 1848-as honvéd; a 48-as Párt egyik vezetője, a Magyar Újság megalapítója és szerkesztője; börtönben halt meg, ahová Kossuth Lajos Kasszandra-levelének közlése miatt került) 1824-1869. Sírfelirata: „Törhet de nem hajlik.”

26/1-1/a-33: Baumgarten Ferenc Ferdinánd (író, esztéta, kritikus, esszéíró, irodalomtörténész; a Baumgarten-díj megalapítója) 1880-1927 [Beck Ö. Fülöp, 1929].

26/1-3-13: Petri Mór (költő, történész, irodalomtörténész, pedagógus; a Szilágy című lap szerkesztője, a Petőfi-ház igazgatója, tankönyvszerkesztő) 1863-1945.

26/1-4-9: Dezső József (színművész, író; A műkedvelő szerkesztője) 1867-1915.

Vele: Ligeti Juliska (felesége; színművésznő) 1877-1945.