18. parcella

18-1-1: ifj. Haggenmacher Henrik (gőzmalom-tulajdonos, sörgyáros; id. Haggenmacher Henrik sörgyáros fia, Haggenmacher Károly gépészmérnök unokaöccse) 1855-1917 [Bertel Thorvaldsen Krisztus-szobrának másolata].

Vele: Frigyesi József (orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, klinikaigazgató, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora; új helyi érzéstelenítési módszer kidolgozója; az Orvosegyesület és a Nőorvos Társaság elnöke, számos külföldi tudományos társaság tagja) 1875-1967.

18-1-4: Tövisi és Füzesséri Füzesséry Géza 1831-1909 [Gerenday].

18-1-5: Zilahi Herczeg Ferenc 1867-1912 [Füredi Richárd].

18-1-6: herceg Caradja György 1848-1914 [Gerenday]. Sírverse:

„Mindent, amit szerettem,

Veled ide temettem.”

18-1-11: Martinovics család [Vass Viktor, 1914].

18-1-12: Bezerédi Bezerédj Viktor (politikus, mecénás, belügyi államtitkár) 1855-1913 [Gerenday].

18-1-16: Egervári Egerváry Gyula (vadászíró) 1849-1913 [Vass Viktor, 1915].

18-1-17: Dirner Gusztáv Adolf (szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, a budapesti Bábaképző Intézet igazgatója) 1855-1912.

18-1-18: Zsigmondy Vilmos (bányamérnök, hidrológus, politikus; 1848-49-ben Szlávy Józseffel a resicai vas- és acélművek fegyver- és lőszergyártásra való átállásának megszervezője; az 1860-as évek számos sikeres artézikút-fúrásának irányítója, a hazai és nemzetközi geotermikus kutatások megalapozója, több jelentős gyógyforrás feltárója, a Magyarhoni Földtani Társulat alelnöke; a bányanyugdíjak szabályozásának kezdeményezője; az MTA tagja; Zsigmondy Sámuel pedagógus fia, Zsigmondy Adolf orvos fivére, Zsigmondy Béla és Zsigmondy Árpád mérnökök nagybátyja) 1821-1888.

18-1-28: Várady Zsigmond /Várady-Borbély/ (ügyvéd, politikus, publicista, író; öngyilkos lett) 1865-1913 [?]. Sírverse:

„Fáradt apostolom pihenni tértél,

s bár álltak még diadalkapuk utadon,

míg összetörten mégis ideértél,

hogy mit szenvedtél, ó, csak én tudom.

Emberjogoknak lelkes hirdetője,

elnémult harang lett érces, bátor hangod,

de felkapja igéd s viszi az élet árja,

pihenhetsz békén, áldott, szent a hantod.”

(Várady Zsigmondné)

18-1-36: Sóltz Gyula /Sólcz/ (erdőmérnök, statisztikus, akadémiai tanár; a magyar nyelvű erdészeti irodalom és szakoktatás egyik megszervezője, országos főerdőmester, miniszteri tanácsos; Sóltz Vilmos kohómérnök öccse) 1837-1913.

18-1-37: Klösz György /Kloess/ (fotóművész) 1844-1913.

18-1-47: Evva Lajos (író, rendező, műfordító, zenetörténész, zeneszerző; a Népszínház - amely ebben az időben érte el virágkorát - titkára, dramaturgja, majd igazgatója, a rendszeres délutáni előadások bevezetője, a színház Csokonai utcai műhelyházának felépíttetője, a Népszínház nyugdíjintézetének megalapítója; a Magyar Színház Rt. megszervezője és elnöke) 1851-1912.

18-2-1: Repiczky János (nyelvész, orientalista, műfordító, történész; könyvtáros, levéltáros, egyetemi tanár, az MTA tagja) 1817-1855.

18-2-2: Agyagfalvi Udvarhelyi Miklós (színművész, operaénekes, rendező, kottagyűjteményével a Nemzeti Színház zeneműtárának egyik megalapozója; a kolozsvári színház igazgatója, az első magyar operatársulat megszervezője, kora magyar színészetének meghatározó egyénisége, az állandó magyar színjátszás megteremtésének egyik első kezdeményezője; Bánk bán első megszemélyesítője; Udvarhelyi Sándor operaénekes bátyja, Juhász Julianna színésznő férje) 1790-1864 [egykori síremléke: Gerenday].

18-2-4: Greguss Gyula (fizikus, író, filozófus, műfordító; 1848-as honvéd; az MTA tagja; Greguss Mihály író fia, Greguss Ágost esztéta öccse) 1829-1869.

18-2-5: Alexy Károly Ede (szobrászművész, grafikus, 1848-as honvéd) 1823-1880.

18-2-9: Hirschler Ignác (szemészorvos, ophtalmológus; a Magyar Orvosegyesület titkára, másodelnöke, majd elnöke; hosszú ideig Magyarország egyetlen szemésze; a Szemészet szerkesztője, Arany János kezelőorvosa; az 1868-69. évi Izraelita Egyetemes Gyűlés alelnöke, a pesti izraelita hitközség elnöke, a Magyar Izraelita Egylet és az Izraelita Ösztöndíj Egylet egyik megalapítója, a Főrendiház első zsidó tagjainak egyike; az MTA tagja; Hirschler Márk nagykereskedő fia, Stein Aurél orientalista apjának sógora) 1823-1891.

18-2-10: Hirschler Ágoston (belgyógyász, egyetemi tanár, dietétikus, az István Kórház főorvosa) 1861-1911.

18-2-11: Galánthai herceg Esterházy Antal (herceg Esterházy Pál Antal miniszter ükunokája, herceg Esterházy Miklós főpohárnokmester fia; honvéd hadapród-őrmester) 1903-1944.

18-2-12: Szalay József (történész, levéltáros, egyetemi tanár) 1857-1885. Sírverse:

„Lelke míg a jót s igazt kereste,

Súlyos kórral küzdött gyenge teste.

Most a lélek áttörvén bilincsét

Égbe szállott, ott keresni kincsét.

Haj de gyászt hagyott örökbe hátra,

anya, testvér s annyi hű barátra.”

(Szász Károly)

18-2-21: Prém József (művészettörténész, író, költő, műfordító, publicista; a Veszprém, a Képzőművészeti Lapok és a Képes Családi Lapok szerkesztője, az Országos Képzőművészeti Társulat titkára) 1850-1910.

18-2-24: Mészáros Imre (hegedű- és brácsaművész, a Nemzeti Zenede tanára, a Filharmóniai Társulat titkára, majd alelnöke; az Operaház igazgatója, a nagy budapesti „Wagner-korszak” létrehozója) 1860-1913 [a Somogyi-sírban].

18-3-23: Aigner Sándor (építész, restaurátor) 1854-1912.

18-5-7: Scheitz Pál (vegyészmérnök, analitikus, egyetemi tanár) 1870-1912.

18-5-13: Borovszky Samu (történész, topográfus; a Magyar Történelmi Társulat titkára, Sziklay Jánossal a Magyarország vármegyéi és városai első négy kötetének szerkesztője; az MTA tagja; Borovszky Pál vízépítő mérnök fia, Borovszky Károly mezőgazdász bátyja) 1860-1912.

18-6-8: Cholnoky Viktor (író, publicista, műfordító; az Egyházmegyei Közlöny, a Balatoni Hírlap, a Pesti Napló és A Hét szerkesztője; Cholnoky Jenő földrajztudós és Cholnoky László író bátyja) 1868-1912 [1960 után].