17/1. parcella (1960 előtt is itt lévő sírok)

17/1-1-1: Petőfi család [Bory Jenő; 1911, illetve 1913]. Itt nyugszik:

Petrovics István /Petrovich; Petőfi/ (kocsma- és mészárszékbérlő, Petőfi Sándor apja) 1791-1849.

Hrúz Mária /Hrusz/ (felesége; Petőfi Sándor anyja) 1791-1849.

ifj. Petőfi István /Petrovics/ (Petőfi Sándor öccse; 1848-as honvéd százados; költő, uradalmi gazdatiszt) 1825-1880.

Szendrey Júlia (Petőfi Sándor felesége; író- és költőnő; Gyulai Pál kritikus sógornője; második férje Horvát Árpád történész) 1828-1868.

Petőfi Zoltán (Petőfi Sándor fia; vándorszínész, költő) 1848-1870.

A síremlékbe építve: a Petőfi-szülők eredeti sírköve. Felirata: „A legszeretettebb atya s a legszeretettebb anya.” (Petőfi Sándor)

17/1-1-9: Thurzóbányai Elischer Gyula (nőgyógyász, főorvos, egyetemi tanár; műgyűjtő, adományozó, gyorsíró, az első magyarországi vidéki gyorsíró-kör megalapítója; az Országos Orvosszövetség alelnöke, a budapesti Semmelweis-szobor felállításának kezdeményezője; Elischer Boldizsár jogász unokaöccse, ifj. Elischer Gyula röntgenológus apja) 1846-1909.

17/1-1-11: Teleszky János (politikus, közgazdász, pénzügyminiszteri tanácsos, államtitkár, pénzügyminiszter; a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. elnöke, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége és a Pénzintézeti Központ létrehozója, az Országos Pénzügyi Tanács tagja és elnöke, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság elnöke; az MTA tagja; Teleszky István jogász fia) 1868-1939.

Vele: Teleszky Istvánné (anyja) 1848-1909 [Bory Jenő].

17/1-1-25: Greguss Imre (festőművész, grafikus) 1856-1910 [Róna József, 1911].

17/1-1-33: Katona Lajos (folklorista, irodalomtörténész, filológus, népmese-kutató, egyetemi tanár; a Magyarországi Néprajzi Társaság egyik megalapítója, az Ethnographia szerkesztője és az első szám programjának összeállítója, az Egyetemes Philologiai Közlöny szerkesztője, Diner-Dénes Józseffel az Élet megalapítója és szerkesztője; kora legképzettebb magyar elméleti folkloristája, a hazai folklórkutatások elindítója; az MTA tagja; Thuránszky Irén pedagógus férje) 1862-1910 [Gerenday].

17/1-1-38: Trautsch Károly (zenepedagógus, a Nemzeti Zenede tanára) 1830-1910 [Istók János - Seenger Béla].

17/1-1-60: Holló Lajos (politikus, jogász, ügyvéd, publicista; a Félegyházi Hírlap, majd a harmadik Magyarország megindítója és szerkesztője) 1859-1918 [Istók János, 1930]. Sírfelirata: „Egy életen át küzdött a közért, hazája függetlenségéért. Nagy fiának, volt országgyűlési képviselőjének emelte ez emlékművet hálás kegyelete jeléül Kiskunfélegyháza város közönsége.”

17/1-3-6: Lánczy Ilka (színművésznő; gróf Keglevich István színházi intendáns élettársa, Lánczy Margit színésznő anyja) 1861-1908 [1910]. Sírfelirata: „Akiket szerettél - s akik szerettek - Nemzeti Színház tagjai.”

17/1-4-9: Szentirmay Elemér /Vadosfai és Zsidi Németh János/ (zeneszerző, nótaköltő, hegedűművész; író, gazdatiszt; az Országos Daláregyesület alelnöke, a Liszt Ferenc zeneművész-kör vezetője) 1836-1908 [Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1910]. Sírverse:

„Állj meg magyar, állj meg e sír mellett,

Itt a szellők muzsikát lehelnek;

Gyönyörű szép magyar nóták halott édes apját

Halhatatlan gyermekei: nótái siratják.”

(Kozma Andor)

17/1-4-22: Székács Pál (1848-as honvéd százados; jogász, bíró) 1821-1908.