EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) Munkásmozg. mauz. < > Munkásmozg. mauz., Alsó sz.

Munkásmozgalmi mauzóleum, Felső szint

Derkovits Gyula (festőművész, grafikus, szobrász; Dombai Viktória emlékíró férje) 1894-1934.

Dési Huber István (festőművész, grafikus, művészeti író, kritikus; Sugár Stefánia írónő férje, Sugár Andor festőművésznek - Sugár Kata fényképész férjének - sógora) 1895-1944.

Dobi István (politikus, író; a Parasztszövetség titkára, az FKgP Földmunkás Tagozatának elnöke, az FKgP alelnöke, majd elnöke; két-két ízben államminiszter, illetve földművelésügyi miniszter, majd miniszterelnök, illetve a Minisztertanács elnöke; 1952-től 1967-ig az Elnöki Tanács elnöke; az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke, az MSZMP KB tagja) 1898-1968.

Frankel Leó (politikus, publicista, a nemzetközi munkásmozgalom résztvevője; a Magyarországi Általános Munkáspárt megalapítója, az I. Internacionálé levelező titkára és Főtanácsának tagja, francia szekciójának egyik újjászervezője; a párizsi kommün munka- és kereskedelemügyi megbízottja /minisztere/, a kommün egyik vezetője; az Internacionálé Főtanácsában Ausztria-Magyarország első titkára, a II. Internacionálé alakuló kongresszusának elnöke, Marx és Engels munkatársa, a źÈre Nouvelle szerkesztője; 1876-83 között a magyarországi munkásmozgalom vezetője, az Arbeiter Wochen-Chronik szerkesztője, a Magyarországi Általános Munkáspárt egyik megalapítója) 1844-1896.

Fürst Sándor (a munkásmozgalom résztvevője és mártírja, az Országos Ifjúsági Bizottság /OIB/ egyik megalapítója; a biatorbágyi merénylet ürügyén végezték ki; Orlay-Fürst Károly szakszervezeti vezető öccse) 1903-1932.

Hámán Kató (szakszervezeti vezető, a munkásmozgalom egyik vezetője és mártírja) 1884-1936.

Komját Aladár /Korah/ (költő, publicista, író, kritikus; Hevesi Gyulával az Internacionálé című lap - a KMP első ideológiai folyóirata - megalapítója, Uitz Bélával az Egység szerkesztője; Németországban az Inprekorr, majd a Rundschau szerkesztője; Korach Mór kémikus öccse, Kenyeres Júlia költő bátyja) 1891-1937.

Komját Irén /Róna/ (Komját Aladár felesége; írónő, publicista, főiskolai tanár, az Újságíró Iskola igazgatója, a Társadalmi Szemle szerkesztője, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége alelnöke) 1895-1982.

Korvin Ottó (politikus, a KMP KB tagja, a belügyi népbiztosság egyik vezetője; kivégezték) 1894-1919.

László Jenő (jogász, szociáldemokrata, majd kommunista politikus, publicista; a munkásmozgalom mártírja) 1878-1919.

Lékai János (író, publicista; 1918. október 16-án a gróf Tisza István elleni sikertelen merénylet elkövetője; a munkásmozgalom résztvevője, az Ifjúmunkások Országos Szövetsége megalapítója és elnöke, az Ifjú Proletár szerkesztője, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége /KIMSZ/ megalapítója és titkára; az amerikai Új Előre szerkesztője) 1895-1925.

Münnich Ferenc (politikus, jogász; a szovjet hadsereg ezredese, az 1919-es magyar vörös hadsereg hadosztály-parancsnoka és politikai biztosa; a moszkvai Sarló és Kalapács szerkesztő bizottságának tagja; a spanyol polgárháborúban hadosztály-parancsnok, Zalka Máté helyettese, 1942-től ismét a szovjet hadsereg tisztje, a moszkvai Kossuth Rádió szerkesztője; pécsi főispán, altábornagy, Budapest rendőrfőkapitánya, diplomata; 1956 után a fegyveres erők minisztere, belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, a Minisztertanács elnöke, államminiszter; az MDP KV, majd az MSZMP KB és PB tagja) 1886-1967.

Nyisztor György (politikus, publicista; 1906-ban a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének titkára, 1919-ben földművelésügyi népbiztos) 1869-1956.

Révai József (kultúrpolitikus, író, történész, publicista, párt-teoretikus; a Kommunista című lap megszervezője, 1944 végén a három tagú Nemzeti Főtanács tagja; a Szabad Nép főszerkesztője, az MKP KV és PB tagja, 1949-53-ban az országot ténylegesen irányító „négyek” tagja; népművelési miniszter, az Elnöki Tanács elnökhelyettese; az MSZMP KB tagja; az MTA tagja) 1898-1959.

Rózsa Ferenc (publicista, a Szabad Nép első szerkesztője, építészmérnök; a munkásmozgalom, majd a második világháborúban az ellenállás résztvevője, 1939-től Gács Lászlóval és Kenéz Istvánnal az illegális KMP vezetője; a munkásmozgalom mártírja; Rózsa Richárd vegyész öccse) 1906-1942.

Rudas László (filozófus, főiskolai, majd egyetemi tanár, az MKP Központi Pártiskolája igazgatója, a Közgazdaságtudományi Egyetem rektora; politikus, publicista, műfordító, a Vörös Újság főszerkesztője, a KMP KB tagja; az MTA tagja) 1885-1950.

Ságvári Endre (jogász, író, publicista, a Béke és Szabadság szerkesztője; a munkásmozgalom egyik vezetője és mártírja, az Országos Ifjúsági Bizottság /OIB/ vezetője) 1913-1944.

Sallai Imre (a munkásmozgalom résztvevője, egyik fő szervezője és mártírja; a KMP titkárságának magyarországi vezetője, a Vörös Katona egyik szerkesztője; a biatorbágyi merénylet ürügyén végezték ki) 1897-1932.

Schönherz Zoltán (mérnök, publicista, a Szabad Nép szerkesztője; a munkásmozgalom egyik vezetője és mártírja) 1905-1942.

Sík Endre (történész, egyetemi tanár, író, politikus, jogász, publicista, az afrikanisztika egyik megalapítója; 1913-ig piarista novícius; a Forradalom és a moszkvai Kossuth Rádió szerkesztője; diplomata, a Külügyi Akadémia igazgatója; miniszteri tanácsos, külügyminiszter-helyettes, majd külügyminiszter; a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának tagja, az Országos Béketanács elnöke, az MSZMP KB tagja; id. Sík Sándor jogtudós fia, Sík Sándor költő öccse) 1891-1978.

Szabó Ervin (szociológus, történész, író, jogász, statisztikus, művelődéspolitikus, publicista; a Népszava Naptár szerkesztője, a Fővárosi Könyvtár igazgatója, a Társadalomtudományi Társaság egyik megalapítója és alelnöke; szociáldemokrata, majd anarchoszindikalista politikus; Polányi Károly gazdaságtörténész, Polányi Laura történész és Polányi Mihály filozófus-kémikus unokabátyja) 1877-1918.

Szalvay Mihály /Szalvai/ (a spanyol polgárháború nemzetközi brigádjainak egyik parancsnoka, a második világháborúban az ellenállás résztvevője; altábornagy, politikus) 1899-1955.

Szántó Béla (a munkásmozgalom résztvevője, a KMP KB egyik titkára, hadügyi népbiztos; politikus, a szövetkezeti mozgalom egyik irányítója, diplomata, könyvtárigazgató; Szántó Rezső jogász és Szántó Zoltán politikus bátyja) 1881-1951.

Szirmai István (a munkásmozgalom résztvevője, politikus, publicista; a Délmagyarország szerkesztője, az MKP, majd az MDP Országos Szervező Bizottságának titkára, a Magyar Rádió vezetője, az Esti Budapest főszerkesztője; a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága vezetője, a parlament külügyi, majd kulturális bizottságának elnöke; az MSZMP KB és PB tagja, a KB titkára) 1906-1969.

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) Munkásmozg. mauz. < > Munkásmozg. mauz., Alsó sz.