EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 10. parcella < > 10/2. parcella

10/1. parcella

10/1-körönd: Eckensberger Nándor (tüzérezredes) †1923 [Lányi Dezső].

Vele: Eckensberger György (tábornok, dandárparancsnok) †1927.

10/1-1-1: Ráth György (történész, művészettörténész, jogász, bíró; könyv- és műgyűjtő, mecénás, adományozó; 1848-as honvéd; az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Iparművészeti Társulat elnöke, Az iparművészet könyve szerkesztője, a későbbi Ráth György Múzeum anyagának összegyűjtője; Ráth Mór könyvkiadó és Ráth Károly iparszervező bátyja, Ráth-Végh István író nagybátyja) 1828-1905 [Maróti Géza, 1911]. Sírverse:

„Az igazságnak és a szépnek élt,

Hit lakta szivét és nagy akarat,

Tett és ösztönzött, szebb jövőt remélt,

Minden java a nemzeté maradt.”

(Koronghi Lippich Elek)

10/1-1-2: Zielinski Szilárd (építészmérnök, egyetemi tanár, kormánybiztos; az első hazai műszaki doktorátus tulajdonosa /1901/; számos víztorony, híd és gyárépület tervezője, a vasbeton alkalmazásának egyik európai úttörője és magyarországi meghonosítója; a Magyar Mérnök és Építész Egylet, valamint a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke, a Budapesti Mérnöki Kamara megalapítója és első elnöke) 1860-1924 [Wälder Gyula - Bory Jenő, 1932].

10/1-1-3: Désy Zoltán (politikus, Maros-Torda vármegye alispánja, Szolnok-Doboka vármegye főispánja; pénzügyi államtitkár, a Lukács-féle panamaper kirobbantója; az első világháború önkéntese és hősi halottja, a három ekkor elesett magyar országgyűlési képviselő egyike) 1862-1915 [Siklódy Lőrinc, 1926]. Sírverse:

„Míg élt Erdélynek élt s Erdély él vala benne,

Hősi halált halt hű s hősies élet után.

Szent magvetés hűlt pora, lelkes példaadása,

hiszünk és várunk - majdani bő aratást.”

(Ravasz László)

10/1-1-4: Velenczei Hauszmann Alajos (építész, egyetemi tanár; építészeti és emlékíró, alapítványtévő, a Magyar Mérnök és Építész Egylet elnöke, báró Forster Gyulával a Magyar Országos Képzőművészeti Társulat alelnöke; az MTA tagja; Hültl Dezső építész apósa) 1847-1926 [Hültl Dezső - Vass Viktor].

10/1-1-5: Wekerle Sándor (liberális politikus, közgazdász, jogász, bíró; a dualizmus korának legjelentősebb magyar pénzügyi szakembere, Magyarország adórendszerének és pénzügyi igazgatásának újjászervezője, az aranyvalutára való áttérés megszervezője; miniszteri tanácsos, pénzügyi államtitkár; kereskedelemügyi, honvédelmi, horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli, igazságügy-, földművelésügyi, majd belügyminiszter; három-három alkalommal pénzügyminiszter, illetve miniszterelnök, Magyarország első polgári származású kormányfője; a Közigazgatási Bíróság elnöke, az Országos Kaszinó igazgatója, a Közművelődési Tanács elnöke, az Országos Pénzügyi Tanács tagja és elnöke; az MTA tagja; ifj. Wekerle Sándor politikus apja) 1848-1921.

10/1-1-6/a: Gömbös Gyuláné Szilágyi Erzsébet (a miniszterelnök második felesége) 1889-1933.

10/1-1-7: Pállik Béla (festőművész, grafikus; operaénekes, színművész, a tatai színház igazgatója) 1845-1908 [ifj. Vastagh György, 1933].

10/1-1-8: Tolnai gróf Festetics Géza (jogász, Budapest alpolgármestere; Tolnai Andor színész bátyja, Hoitsy Pál csillagász sógora) 1865-1917 [Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1928].

Vele: Rádai gróf Ráday Eszter (felesége) 1859-?.

10/1-1-9: Vásárosnaményi báró Eötvös Loránd (fizikus, egyetemi tanár, tanszékvezető, a budapesti tudományegyetem rektora; a gyakorlati geofizika egyik megalapítója, a rendszeres kísérleti és elméleti fizikai kutatások első hazai művelője, az egyetem kísérleti fizika tanszékén Jedlik Ányos utódja, a kísérleti fizikai intézet berendezője; műszertervező, az Eötvös-féle torziós inga megszerkesztője, az Eötvös-féle reflexiós módszer és a két Eötvös-törvény kidolgozója, az Eötvös-effektus felismerője, a Föld mágneses és gravitációs zavarai kapcsolatának levezetője; Pekár Dezsővel és Fekete Jenővel a tehetetlen és a súlyos tömeg arányosságának igazolásával a relativitáselmélet kísérleti megalapozója; művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Mathematikai és Physikai Társulat megalakításának kezdeményezője és első elnöke, az Eötvös József Collegium létrehozója és első kurátora, az országos középiskolai tanulmányi versenyek megindítója; fényképész, a Magyar Turista Egyesület elnöke; az ő kezéről készült az első nyilvánosságra került hazai röntgenfelvétel; a berlini Akadémia kültagja, az MTA tagja és elnöke; báró Eötvös József író-politikus fia, Horvát Boldizsár igazságügyminiszter veje, báró Plener Ernő jogász sógora; két sógornőjének férje Radisics Jenő művészettörténész, illetve báró Láng Lajos közgazdász) 1848-1919 [Stróbl Alajos, 1932].

10/1-1-10: Bessenyői és Örvendi Beöthy Pál (politikus, a Képviselőház elnöke, valóságos belső titkos tanácsos) 1866-1921.

Vele: Bessenyői és Örvendi Beöthy Algernon (apja; politikus, a Szabadelvű Párt és a budapesti társasági élet egyik legnépszerűbb tagja) 1839-1900.

10/1-1-11: Temesrékási Vaszilievits János (Budapest alpolgármestere) 1857-1913 [1921 előtt].

10/1-1-12: Kőnig Gyula /König/ (matematikus, fizikus, író, filozófus, egyetemi tanár; számos, Magyarországon alapvető fontosságú új matematikai eredmény elérője, a két Bolyai jelentőségének fő elismertetője és őket követően a 19. század legnagyobb magyar matematikusa; az MTA tagja; Kőnig György irodalomtörténész apja) 1849-1913 [1920].

Vele: Kőnig Dénes (fia; egyetemi tanár, matematikus; öngyilkos lett) 1884-1944.

10/1-1-14: Thallóczy Lajos /Strommer/ (történész, levéltáros, író; akadémiai tanár, udvari tanácsos, valóságos belső titkos tanácsos, 1915-ben Szerbia polgári kormányzója; a Magyar Történelmi Társulat elnöke, a Századok és az Archaeologiai Értesítő segédszerkesztője; az MTA tagja; vasúti szerencsétlenség áldozata) 1856-1916 [Horvai János, 1920].

10/1-1-15: Fülepp Kálmán (jogász, Budapest főpolgármestere; Fülepp József bányajogász unokája, Fülepp Lipót politikus fia, ifj. Fülepp József 1848-as százados unokaöccse) 1851-1919 [ifj. Vastagh György, 1931].

10/1-1-16: Kéméndi Szalay Ágoston (történész, politikus, 1848-as belügyi államtitkár; bíró, pesti táblai tanácselnök, kézirat- és műgyűjtő; udvari tanácsos, az MTA tagja; Szalay László történész bátyja) 1811-1877.

Vele: Kéméndi báró Szalay Imre (fia; muzeológus, iparművészeti író, politikus, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos; a millenniumi kiállítás történelmi főcsoportjának igazgatója; 1912-től báró; Trefort Ágoston művelődéspolitikus veje, ifj. Ugron Gábor miniszter apósa, báró Szalay Gábor államtitkár apja) 1846-1917.

10/1-1-17: Rózsavölgyi Gyula (jogász, Budapest alpolgármestere, udvari tanácsos; az első községi óvodák megszervezője; 1906-ban megbízott polgármester) 1851-1924 [Ligeti Miklós, 1931].

10/1-1-18: Neczpáli Justh Gyula (liberális politikus, jogász, a Függetlenségi Párt alelnöke, majd elnöke, a Képviselőház elnöke; 1913-ban Kossuth Ferenccel az egyesült Függetlenségi Párt elnöke; Justh Zsigmond író bátyja) 1850-1917 [Gerenday].

10/1-1-19: Rádóczi Boda Dezső (1906-tól 1917-ig Budapest rendőrfőkapitánya, a rendőri gyermekbíróság és az országos bűnügyi nyilvántartó hivatal felállítója) 1863-1918.

10/1-1-20: Polónyi Géza (jogász, ügyvéd, liberális politikus, igazságügyminiszter; az uralkodóval való 1906-os megegyezés előkészítője; a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke) 1848-1920.

Vele: Polónyi Dezső (fia; ügyvéd, politikus, jogi író; a Tisza-perben Friedrich István védőügyvédje) 1875-1935.

10/1-1-21: Günther Antal (jogász, politikus; gyorsíró, publicista, a Nemzeti Újság felelős szerkesztője, a Magyar Gyorsíró szerkesztője; igazságügyi államtitkár, igazságügyminiszter, a Kúria elnöke, a Főrendiház alelnöke) 1847-1920.

10/1-1-24: Bárczy István /Sacher/ (liberális politikus, jogász, igazságügyminiszter; Budapest polgármestere, majd főpolgármestere, a modern magyar várospolitika egyik úttörője; a fővárosi közigazgatás és oktatás újjászervezője, több fontos szociális reform, köztük a külföldön is elismert lakásépítési program kezdeményezője, a közüzemek fővárosi kézbe juttatója és a további közművesítés egyik irányítója, a magyar városok állandó szervezetének és kongresszusának megteremtője; a Pedagógiai Szeminárium és a Népjóléti Központ létrehozója, a Népművelés című folyóirat megalapítója és Wildner Ödönnel szerkesztője, szintén vele az Új Élet szerkesztője; a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt., a Magyar Athletikai Szövetség és az Országos Dalosszövetség elnöke; író, műfordító, népdalgyűjtő) 1866-1943 [1975 után].

10/1-középen: Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (író, publicista, politikus, műfordító; az Ország-Világ segédszerkesztője, a Magyar Néplap, a Magyarország és a Nagyvilág, a Magyar Regényírók című sorozat és az Almanach szerkesztője; az MTA tagja; Farkasfalvi Mauks Ilona férje, ifj. Mikszáth Kálmán főispán, valamint Mikszáth Jánoska és Mikszáth Albert apja) 1847-1910 [1960].

Vele: Kiscsoltói Mikszáth János (második fia) 1886-1890. (Neve szerepel a horpácsi Mauks-Mikszáth sírok egyikén is.)

Kiscsoltói Mikszáth Albert (harmadik fia; író, publicista) 1889-1921.

Kiscsoltói Mikszáth Edit /Cseney Istvánné/ (az utolsó Mikszáth-unoka) 1917-1976.

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 10. parcella < > 10/2. parcella