10. parcella

10-1-1: ifj. Ábrányi Kornél (író, költő, publicista, műfordító; a második Kelet Népe, az Ország-Világ és a Pesti Napló szerkesztője, a második Magyarország felelős szerkesztője; politikus, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője; id. Ábrányi Kornél zeneszerző és Katona Clementina írónő fia, Ábrányi Alajos politikus, illetve Kölcsey Antónia írónő unokája, id. Ábrányi Emil publicista unokaöccse, ifj. Ábrányi Emil költő bátyja, Wein Margit operaénekesnő sógora, Ábrányi Lajos festő unokatestvére, legifj. Ábrányi Kornél író, legifj. Ábrányi Emil zeneszerző és Csíkos Antónia festőművésznő nagybátyja, Bókay János író nevelőapja) 1849-1913 [Kiss Károly]. Sírfelirata: „És most, hogy már régen nem él, álomnak tetszik.” (ifj. Ábrányi Kornél: Iván; 3. ének)

10-1-10: Bibithy Horváth János (az Országos Társadalombiztosítási Intézet igazgatója) 1874-1942 [Gerenday]. Sírfelirata: „Áldásos munkában eltöltött életük után örök békesség lengjen drága poraik felett!”

10-1-16: Megyeri Károly (gyógypedagógus, zene- és zongorapedagógus, zenei író, a Nemzeti Zenede tanára; az elsők egyike, aki vakok számára térképeket készített) 1830-1912.

10-1-21: Kiss Irén (színművésznő, az egyik legjobb magyar komika) 1869-1942.

10-1-31: Szentábrahámi Jakabházy Zsigmond (orvos, gyógyszerész, egyetemi tanár, az MTA tagja) 1867-1945.

10-1-38: Nagy Zoltán (költő, író, kritikus, irodalomszervező, publicista, szerkesztő; jogász, számos íróper védőügyvédje; gyilkosság áldozata) 1884-1945.

10-1-39: Hegedűs László (festőművész, illusztrátor, főiskolai tanár) 1870-1911.

10-1-43: Vértesi Arnold /Viklida/ (író, publicista, 1848-as honvéd; a Hölgyfutár, a Divatcsarnok, a Képes Világ, a Pesti Hírlap, a Magyarország és a Nagyvilág, az Ország-Világ, a Debreceni Ellenőr és Matkovics Pállal a Fekete Leves szerkesztője; lapkiadó, az Új Nemzedék egyik megalapítója; Vértessy Kornél gépészmérnök és Vértesy Jenő irodalomtörténész apja, Vértesy Gyula író nagybátyja, Vértesy Miklós bibliográfus nagyapja) 1834-1911 [Lukácsy Lajos].

10-1-58: Ilsemann Keresztély (kertművész, gyümölcstermesztő, faiskola-létesítő, kertészeti író, a Kertészeti Lapok főszerkesztője; a Magyaróvári Gazdasági Akadémia, majd Budapest főkertésze; a Népliget, az Állatkert és több más park kialakítója, több nemzetközi kertészeti kiállítás megszervezője, az Országos Magyar Kertészeti Egyesület főtitkára) 1850-1912. Sírverse:

„Lágyan öleld tetemét anyaföld, s Ti szeretti virágok

Üljetek ágyaköré - mondani méla regét.”

(Arany János: Tompa sírkövére II.)

10-1-59: Fuchs Emil (kertművész, kertészeti író; Pest - majd Budapest - első főkertésze, a Városliget korszerűsítője) 1830-1896 [1981].

10-1-61: Marosséllyei Kacsóh Pongrác (zeneszerző, zenepedagógus, zenei író, esztéta, kritikus, zenetörténész, a Zenevilág felelős szerkesztője; Budapest zenetanfolyamainak főigazgatója, énekkar-vezető, az Országos Dalosszövetség igazgatója, az Országos Zenészszövetség elnöke; Bartók Béla jelentőségének egyik első felismerője; matematikus) 1873-1923 [Rubletzky Géza - Füredi Richárd, 1926].

10-1-sarok: Pietà [Tóth István, 1924].

10-1-66: Rákosi Jenő /Kremsner/ (író, politikus, publicista, műfordító; színművész, dramaturg, rendező, a Népszínház megalapításának egyik kezdeményezője, majd első igazgatója; a Reform megalapítója és szerkesztője, Csukássi Józseffel a Budapesti Hírlap megalapítója, főszerkesztője és kiadója, a Divatújság és az Esti Újság megalapítója; a Magyar PEN Klub első elnöke, az Otthon Írók és Hírlapírók Körének megalapítója és elnöke; Ady Endre egyik legszélsőségesebb ellenfele; az MTA tagja; Rákosi Ida jelmeztervező, Rákosi Szidi színésznő és Rákosi Viktor író bátyja, Csepreghy Ferenc író és Beöthy Zsolt irodalomtörténész sógora, ifj. Beöthy László színigazgató és ifj. Beöthy Zsigmond színész nagybátyja) 1842-1929 [Horvai János, 1912].

Vele: Rákosy Gyula /Rákosi/ (fia; publicista, jogász; a Budapesti Hírlap helyettes szerkesztője, a lapvállalat részvénytársasággá alakítója; a Zsófia Gyermekszanatórium főigazgatója) 1881-1944.

10-1-68: Gerle Lajos (építész, temetőművészeti tervező) 1863-1910 [Gerenday].

10-1-76: Gmehling Hermann (gyártulajdonos) 1839-1912 [Róna József, 1933].

10-1-81: Plány Ervin (festőművész; az első világháborúban esett el) 1885-1916.

10-1-82: Pertik Ottó (orvos, patológus, bakteriológus, egyetemi tanár; a II. számú kórbonctani intézet igazgatója, a Magyar Orvosi Archivum és az Ungarisches Archiv für Medizin szerkesztője; a Pertik-gurdély első leírója, a Fővárosi Bakteriológiai Intézet megalapítója, az 1887. évi tífusz- és az 1892. évi kolerajárvány elleni harc vezetője; az MTA tagja) 1852-1913 [Gémes Gindert Péter].

10-1-93: Révész Tivadar (költő, ügyvéd, a Szabad Szó helyettes szerkesztője) 1870-1946. Sírverse:

„A temető mellett

vonat robog el,

ott rohan az élet,

itt már vesztegel.

A temető elől

hasztalan szalad:

a végső stáció

mégis az marad.”

(Révész Tivadar: A temető mellett)

10-1-94: Mika Sándor (történész, egyetemi tanár, az Élet szerkesztője; id. Mika Károly építészmérnök fia, ifj. Mika Károly vadászati író öccse, Mika Ottokár mezőgazdász bátyja) 1859-1912.

10-1-97: Hentaller Lajos (politikus, író, történetíró, publicista) 1852-1912. Sírfelirata: „Családjáért és Hazájáért élt.”

10-1-99: Halmos János (Budapest alpolgármestere, majd polgármestere) 1847-1907 [Hegedűs Ármin].

10-3-10: Válya Miklós (pedagógus) 1848-1912 [Sződy Szilárd, 1913]. Sírverse:

„Kötelességben és egyszerűségben nagy valál,

csak honszerelmed volt még nagyobb.

Tenmagad erényeit tanítványaidba plántálád:

hű honleányok által a haza legyen nagyobb.”

(Válya Miklósné)

10-7-32: Csortos Gyula (színművész) 1883-1945 [Mikus Sándor, 1970].