EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) Bal oldali falsírboltok < > 2. parcella

Jobb oldali falsírboltok

J. 6: Fauser Antal (gyógyszerész, mineralógus, ásványgyűjtő, az általa felfedezett fauserit névadója) 1810-1883 [a Neuhofer-sírboltban].

Vele: Kéler Napoleon (veje; építész, adományozó; Bielek Miksa gépészmérnök sógora) 1845-1919.

J. 9: Bernáthfalvi és Földvári Földváry-Boér Elemér (1956-os forradalmár) 1930-1956.

J. 11: Birly Ede Flórián (szülészorvos, egyetemi tanár, a pesti tudományegyetem rektora; királyi tanácsos, mecénás, több külföldi tudományos társaság tagja) 1787-1854. Sírfeliratai: „A test és lélek egyeránt nagy orvosa, ki határtalan felebaráti szeretetének áldozata lőn 1854-ki november 25dik napján, példátlan munkásságú életének 68dik évében.” - „A szenvedő emberiség feljajdul sírjánál, még elhagyott gyermekei imában keresnek menedéket kétségbeesés ellen, mert csak Isten pótolhatna illy atyát.”

Vele: Birly István (fia; festőművész, író, a hazai evezőssport egyik úttörője; a Balatoni Yacht Klub egyik létrehozója, gróf Széchenyi Bélával és Rosty Pállal a Budapesti Hajósegylet megalapítója) 1824-1897.

J. 12: Csepei Zoltán János (politikus, Szabolcs vármegye alispánja; 1848-49-es belügyi államtitkár, a Belügyminisztérium megbízott vezetője) 1804-1852.

Vele: ifj. Csepei Zoltán János (fia; politikus, Szabolcs vármegye alispánja) 1839-1894.

Csepei Zoltán Elek (id. Zoltán János fia; altábornagy, politikus, császári és királyi kamarás) 1840-1913.

Csepei Zoltán Béla (id. Zoltán János unokája; jogász, politikus, igazságügyminiszter, császári és királyi kamarás; az alexandriai nemzetközi vegyes bíróság bírája, alelnöke, majd elnöke, az első világháború utáni nemzetközi bíróság magyar bírája és a vegyes döntőbizottságok tagja) 1865-1929. Sírfelirata: „Utolsó lehelletéig hazája igazságáért küzdött távol idegenben, meleg szivének lángoló hazaszeretetével.”

Csepei Zoltán Dénes (Zoltán Béla fia; huszárzászlós, első világháborús hősi halott) 1891-1920. Sírfelirata: „Nagy volt lélekben, nagy a szeretetben, nagy a szenvedések idején.”

Csepei Zoltán Miklós (Zoltán Béla fia; huszárhadnagy, első világháborús hősi halott) 1893-1922. Sírfelirata: „A háború és a szibériai fogság megtörték hős lelkét.”

J. 15: Staffenberger István (várospolitikus, árvaház-alapító) 1796-1878 [Gerenday]. Sírfelirata: „Az árvák atyja.”

J. 16: Brein Ignác (építőmester) †1837.

Vele: Brein Ferenc (fia; építész) 1818-1879.

J. 17: Réthei Hegedűs Kálmán (miniszteri tanácsos) 1854-1915.

J. 22: Szerelmey Miklós /Lieb/ (festőművész, grafikus, litográfus, kőnyomda-alapító, író; 1848-as honvéd alezredes, mérnök, utazó; az első magyar nyelvű politikai élclap, a Charivari kiadója, a silicat zopissa nevű világhírű kőkonzerváló szer feltalálója; a Balaton kultuszának egyik megalapozója) 1802-1875 [a Fischer-sírboltban].

J. 23: Morbitzer Andor (Budapest főmérnöke) 1900-1973 [a Lőww-sírboltban].

J. 26: Horváth Ignác (mérnök, matematikus, egyetemi tanár, műszertervező; a modern méréstechnika és anyagvizsgálat hazai úttörőinek egyike, az MTA tagja; öngyilkos lett) 1843-1881.

J. 30: Komlóskeresztesi Fejérváry Gábor (ügyvéd, régész, műgyűjtő, mecénás; Fejérváry Károly genealógus-heraldikus fia, Fejérváry József altábornagy unokatestvére, báró Fejérváry Géza miniszterelnök másod-unokatestvére) 1780-1851.

Vele: Cselfalvi és Lubóczi Pulszky Ferenc (unokaöccse; régész, művészettörténész, liberális reformpolitikus, diplomata, kritikus, író, publicista, műgyűjtő, jogász; a szabadságharc idején pénzügyi, majd külügyi államtitkár, az emigrációban Kossuth Lajos kísérője és az emigrációs mozgalmak egyik fő szervezője; huszonöt éven át a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója; a Képzőművészeti Társulat és a Régészeti Társulat, majd a Képzőművészeti és Régészeti Társulat elnöke, a Magyar Történelmi Társulat másodelnöke, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője, az Esterházy-képtár és más gyűjtemények megvásárlásával, valamint a bécsi Iparművészeti Kiállítás anyagának megszerzésével a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeum alapjainak megteremtője; a Petőfi Társaság egyik megalapítója, szabadkőműves, a Jánosrendi Nagypáholy, majd a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy nagymestere; az MTA tagja, majd másodelnöke; id. Pulszky Károly mezőgazdász fia, Pulszky Ágost szociológus és ifj. Pulszky Károly művészettörténész apja, Márkus Emília színésznő apósa, Nizsinszkijné Pulszky Romola balett-táncosnő nagyapja) 1814-1897 [Donáth Gyula, 1899].

Pulszky Terézia /Walter/ (Pulszky Ferenc felesége; írónő, műfordító, publicista) 1819-1866.

Cselfalvi és Lubóczi Pulszky Polixénia (Pulszky Ferenc lánya; írónő, műfordító, a magyarországi nőnevelés mecénása; Vámbéry Rusztem jogtudós keresztanyja) 1857-1921.

Hampel József (Pulszky Ferenc veje, Pulszky Polixénia férje; régész, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának őre, majd igazgatója, a rendszeres magyarországi régészeti kutatások megszervezője és irányítója, az Archaeologiai Értesítő szerkesztője; az MTA tagja) 1849-1913.

Cselfalvi és Lubóczi Pulszky Garibaldi (Pulszky Ferenc fia; mérnök, miniszteri tanácsos, a vasúti és hajózási főfelügyelőség főnöke) 1861-1926.

Kern Aurél (Hampel József veje; zenekritikus, zenei író, zeneszerző, librettista; a Nemzeti Zenede titkára, ügyvezető igazgatója, majd elnök-igazgatója és Haraszti Emillel újjászervezője; az Operaház igazgatója, a Magyar Rádió zenei tanácsadója) 1871-1928.

J. 31: Bucsánszky Alajos (könyvkiadó, könyvkereskedő, nyomda- és könyvesbolt-tulajdonos, az első hazai földrajzi atlasz kiadója) 1802-1883.

Vele: Rózsa Kálmán (veje; könyvkiadó, könyvkereskedő, nyomdatulajdonos) †1900.

J. 34: id. Mérlaki Jerney János (őstörténész, nyelvész, etnográfus, utazó, az MTA tagja) 1800-1855.

Vele: id. Ábrahámi Falussy Árpád (unokájának apósa; politikus, Szatmár vármegye főispánja) 1865-1934.

J. 37: Petrózai Trattner Mátyás (nyomdász, könyvkiadó; a pesti Egyetemi Nyomda prefektusa, majd önálló nyomda tulajdonosa; id. Trattner János Tamás nyomdatulajdonos rokona) 1745-1828.

Vele: ifj. Petrózai Trattner János Tamás (fia; nyomdász, könyvkereskedő, a Trattner-nyomda társtulajdonosa) 1789-1825.

Károlypatyi és Vasvári Károlyi István /Trattner-Károlyi/ (Trattner Mátyás veje; ügyvéd, nyomdatulajdonos, könyvkiadó; író, költő, publicista, a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője; az első hazai gyorssajtó alkalmazója) 1794-1863.

J. 41: Kesseleökeöi báró Majthényi Auguszt /báró Majthényi Ágost/ (Bars vármegye főispánja, császári és királyi kamarás) 1812-1880.

J. 42: Zsivora György (jogász, ügyvéd, a hétszemélyes tábla, majd a Kúria tanácselnöke; Csanád vármegye főispánja, adományozó, alapítványtévő; szőlész, mintagazdász; az MTA tagja és mecénása) 1804-1883.

J. 44: Timár László (gyártulajdonos) 1855-1936.

J. 73: Pacséri Szutsits Lajos (1848-as honvéd főhadnagy) 1832-1882 [Gerenday]. Sírfelirata: „Itt nyugszol mindnyájunk örök fájdalmára!”

J. 79: Horváth György (főorvos, sebész, 1848-as honvéd tüzér; a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai szerkesztője) 1835-1874.

J. 82: Vörösmarty Mihály (költő, író, műfordító; kritikus, publicista, nyelvész, a Tudományos Gyűjtemény, a Koszorú és az 1832-es helyesírási szótár szerkesztője; Toldy Ferenccel és Bajza Józseffel a „triumvirátus” tagja, az Aurora-kör vezetője, az Athenaeum megalapítója és szerkesztője; a Kisfaludy Társaság megalapítóinak egyike; 1848-as képviselő, a Nemzeti Kör elnöke; Árpád ébredése című darabjával nyitották meg 1837-ben a Nemzeti Színházat; az MTA tagja; Bajza József feleségének sógora, Vörösmarty Béla jogász apja, Széll Kálmán politikus apósa) 1800-1855 [Gerenday, 1858].

J. 85: Mukits Simeon (bíró, hétszemélynök) 1787-1847.

Vele: Mukits Ernő (fia; politikus, ügyvéd, publicista, műfordító, mezőgazdász; 1849-es hadbíró) 1825-1905.

J. 88: Bártfay László (író, költő, irodalomszervező, történész, műgyűjtő, ügyvéd; a Kisfaludy Társaság megalapítóinak egyike, az MTA tagja) 1797-1858.

J. 98: Eggenberger József (a legrégebbi, és a 19. század első felében a legjelentősebb pesti könyvkereskedő, könyvkészítő és műkereskedő cég tulajdonosa) 1768-1850.

Vele: Eggenberger Ferdinánd /Eggenberger Nándor/ (fia; Eggenberger József halála után a cég vezetője) †1863.

Györgyi Alajos /Giergl/ (festőművész, a 19. század közepén az egyik legfoglalkoztatottabb hazai arcképfestő; Giergl Alajos ötvös fia, Györgyi Géza építész és Györgyi Kálmán művészeti író apja, Györgyi Dénes építész nagyapja) 1821-1863.

J. 102: Schnierer Alajos (királyi tanácsos) 1798-1867.

Vele: Schnierer Gyula (fia; jogász, akadémiai tanár, az Országos Szabadalmi Tanács megszervezője és elnöke; miniszteri tanácsos, az 1885-ös országos kiállítás igazgatója, a hazai iparfelügyelet megszervezője és vezetője, az Országos Iparoktatási Tanács alelnöke; a Jegyzék napló ügyvédek és bírák számára, valamint a Közigazgatási döntvénytár szerkesztője) 1832-1902.

Schnierer Aladár (Schnierer Alajos fia; jogtudós, jogfilozófus, akadémiai, majd egyetemi tanár, dékán, a budapesti tudományegyetem rektora; miniszteri tanácsos) 1836-1898.

J. 103: Páll Gábor (orvos, egyetemi tanár) 1896-1976 [a Kauzer-sírboltban].

J. 104: Jálics Ferenc András (borkereskedő, a 19. században Pest legnagyobb pincéjének tulajdonosa) 1795-1874.

J. 109: Walthier és Semmelweis család sírboltja. (Semmelweis Ignác szülészorvos második sírhelye; 1891-től 1894-ig nyugodott itt.)

J. 116: Flór Ferenc (sebész, Pest első tisztifőorvosa, a Rókus Kórház főorvosa, majd igazgatója, a kloroformos érzéstelenítés első hazai alkalmazója; az első orvos, aki értekezését magyar nyelven védte meg, 1848-ban a Hadügyminisztérium egészségügyi osztályának főnöke; a Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai szerkesztője, Bugát Pállal a Magyar Orvosi Tár szerkesztője, valamint az első magyar orvosi címtár, a Magyarországi Orvosrend Névsora összeállítója és kiadója; az első helyhatósági közegészségügyi bizottmány megszervezője; az MTA tagja) 1809-1871.

J. 117: Strobentz Frigyes (festőművész) 1856-1929.

J. 119: Tottkutasi Szénásy Béla (papír- és írószergyáros, papír-nagykereskedő, nyomdatulajdonos, a hazai papíripar és -kereskedelem megteremtője, a Magyar Papír- és Írószerkereskedők Országos Egyesületének elnöke; a budapesti árumintavásár, a későbbi Budapesti Nemzetközi Ipari Vásár megvalósításának kezdeményezője) 1864-1935.

J. 122: Wieser Ferenc (építész) 1812-1869 [Kauser].

J. 128: Seyderhelm Ernő (kertművész, a budai királyi palota kertésze, az első pesti kertészeti kiállítás megrendezésének kezdeményezője, a Kertészeti Társulat és az Országos Magyar Kertészeti Egyesület egyik megalapítója) 1829-1908.

J. 129: id. Lechner Nep. János (építőanyag-gyáros, pesti királyi szépítőbiztos; az első városligeti körhinta és omnibusz üzemeltetője) 1774-1845.

Vele: ifj. Lechner Nep. János (fia; ügyvéd, építőanyag-gyáros) 1812-1884.

ifj. Lechner Gyula (ifj. Lechner Nep. János fia; festőművész, grafikus, szobrász, író, műfordító, jogász; iparrajziskolai tanár; Lechner Ödön építész bátyja, Lechner János Ödön festőművész nagybátyja, Kismarty-Lechner Jenő és Kismarty-Lechner Loránd építészek apja, Kismarty-Lechner Marianne grafikus nagyapja) 1841-1914.

J. 132: Ildényi Károly („magyar királyi udvari aranyozó”) 1833-1878.

Vele: Reuter Ágoston (festőművész, grafikus, pedagógus, főiskolai tanár, tanszékvezető; a középiskolai rajzoktatás országos felügyelője, a Képzőművészeti Főiskola rajzmódszertani tanszékének újjászervezője; a Művészetszemlélet című folyóirat megindítója, kiadója és szerkesztője, Az én múzeumom-sorozat megalapítója) 1893-1966.

J. 134: Szalay László (történetíró, jogfilozófus, liberális reformpolitikus, író, költő, kritikus; 1848-49-es diplomata és igazságügyminisztériumi osztályvezető; publicista, Kossuth Lajos eltávolítása után, 1844-től az első Pesti Hírlap, majd báró Eötvös Józseffel, Trefort Ágostonnal és Lukács Móriccal az első Budapesti Szemle megindítója és szerkesztője; az első magyar időszakos jogi kiadvány, a Themis megalapítója, a Büntető törvénykönyvet kidolgozó országos választmány jegyzője, a Magyar Történelmi Emlékek című sorozat elindítója és szerkesztője; a kodifikáció fogalmának hazai bevezetője; az MTA tagja, levéltárnoka, majd főtitkára; Szalay Ágoston történész öccse, báró Szalay Imre muzeológus nagybátyja) 1813-1864 [Gerenday, 1865].

Vele: Szalay Péter (apja; a Helytartótanács elnöki titkára) 1762-1825.

Szentlőrinci Rudán Amadé (Szalay László vejének a veje; kereskedelmi helyettes államtitkár, műfordító, gazdasági író; a magyar kereskedelmi hajózás és a fiumei kikötő fejlesztésének egyik irányítója) 1868-1937.

J. 138: Lángh Ignác (jogász, publicista, az ország egyik legkeresettebb ügyvédje; 1848-ban Pest főkapitánya, miniszteri tanácsos; a Nemzeti Kaszinó igazgatója; öngyilkos lett) 1812-1864.

J. 149: Rupp család [Gerenday, 1887 előtt]. Itt nyugszik:

Takács József /Prámer/ (jogász, könyvtáros, egyetemi tanár, tudományszervező; a Fővárosi Árvaszék elnökségi titkára, Szolnok polgármestere, belügyminiszteri tanácsos, az Országos Széchényi Könyvtár, majd az Országgyűlési Könyvtár egyik vezetője; a tanácsi hivatali szakkönyvtárak országos szakfelügyelője, a könyvtárak jogi dokumentációs programjának megszervezője; a gyámügyi igazgatás legfontosabb magyarországi képviselője) 1910-1984.

J. 150: Kralovánszky Gizella /Csávosi és Bobdai báró Csávossy Béláné/ (a politikus felesége; Hekler Károly mérnök anyósa, Beöthy Zsolt irodalomtörténész első vejének anyja, báró Csávossy György költő dédnagyanyja) 1849-1930.

J. 151: Tóth Nep. János (sebész, egyetemi tanár, a Rókus Kórház főorvosa) 1833-1865.

J. 156: id. Emőkei Emich Gusztáv (nyomdász, lap- és könyvkiadó, könyvkereskedő, könyvgyűjtő, az Athenaeum - az első és legnagyobb hazai kiadói és nyomdai részvénytársaság - elődjének megalapítója, Petőfi Sándor műveinek egyik első kiadója) 1814-1869.

Vele: ifj. Emőkei Emich Gusztáv (fia; könyvkiadó, politikus, mezőgazdász, zoológus, kertész; az Athenaeum Rt. igazgatója, vezérigazgatója, majd elnöke, nyomdatörténeti és természetrajzi író; a Duna-Tisza köze szőlőkultúrájának egyik létrehozója, a filoxéra elleni küzdelem egyik vezetője; az Országos Magyar Kertészeti Egyesület egyik megalapítója és elnöke; császári és királyi asztalnok, több külföldi tudományos társaság tagja; Emich Gusztáv miniszter apja) 1843-1911.

J. 159: Preysz Móric (vegyész, a borászati vegytan első hazai művelője; 1861-ben - négy évvel Pasteur előtt - a ma „pasztőrözésnek” nevezett eljárás felfedezője, a gázvilágítás magyarországi bevezetésének egyik kezdeményezője, a pesti vízvezeték-rendszer kiépítésének egyik vezetője; az MTA tagja; Preysz Kornél publicista apja) 1829-1877 [a Szibenliszt-sírboltban].

Vele: Preysz Gusztáv (fia; kormányfőtanácsos, a Magyar Földhitelintézet igazgatója) 1860-1934.

J. 160: Kuncz Jenő (szociológus, jogász, jogfilozófus, az MTA tagja) 1844-1926.

J. 167: Böhm Alajos (egyházi karnagy) 1818-1879.

J. 169: Bugát Pál (orvos, egyetemi tanár, dékán; az 1848-49-es szabadságharc országos főorvosa; szótáríró, műfordító, nyelvész, a magyar orvosi műnyelv fejlesztője; az első, aki hazai egyetemen magyarul adott elő orvostudományt; Toldy Ferenccel a Magyar Orvosi Tár című folyóirat megalapítója és Flór Ferenccel szerkesztője, a Természettudományi Társulat - a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat /TIT/ egyik elődje - megalapítóinak egyike és első elnöke, Flór Ferenccel az első magyar orvosi címtár, a Magyarországi Orvosrend Névsora összeállítója és kiadója; a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének egyik megszervezője; az MTA tagja) 1793-1865 [Csontos László - Hoffer Miklós, 1966]. Sírfelirata: „Tudománnyal a népért.”

J. 170: Marchenke Vilmos (szobrászművész) 1842-1915.

J. 171: Kondor Gyula Gusztáv /Krauze/ (csillagász, matematikus, mérnök, egyetemi tanár, dékán; 1848-as honvéd főhadnagy; az MTA tagja; Kondor Lajos 1848-as százados fivére) 1825-1897 [a Royko-sírboltban].

J. 174: Klenovits Antal (építész; id. Klenovits Pál építészmérnök apja) 1845-1925.

Vele: Unger Mária (felesége; id. Unger Ferenc kovácsmester unokája, Magyar Gyula építész unokahúga, id. Unger Emil mérnök húga) 1850-1921.

id. Bayer Antal (Klenovits Antal húgának veje; gyógyszerész, számos gyógyszer előállítója, gyógyszertár-tulajdonos, gyáralapító, kormányfőtanácsos; Magyarországon az első ampullázott gyógyszerek forgalmazója; a Magyarországi Gyógyszerészegylet elnöke, a Gyógyszerészek Országos Jóléti Alapja megalapítója és elnöke) 1860-1948 [a Klenovits-sírboltban].

ifj. Bayer Antal (id. Bayer Antal fia; gyógyszerész, kémikus, publicista, gyógyszertár-vezető, gyárigazgató; a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság egyik megalapítója) 1893-1945.

J. 177: Langheinrich család [Gerenday, 1894 előtt].

J. 185: Kismartoni Anker Lipót (vezérőrnagy) 1864-1941 [a Steigenberger-sírboltban].

Vele: Bebenburgi báró Karg Vilma (felesége; báró Karg János tábornok unokatestvére) 1871-1934.

J. 186: Dávid Alajos (udvari tanácsos, hercegi uradalmi főkormányzó) 1813-1892. Sírfelirata:

J. 188: Dunaiszky László Gyula (szobrászművész; Dunaiszky Lőrinc szobrász fia, Dunaiszky Henrik Ágost és Dunaiszky Gusztáv szobrászok öccse, Dunaiszky János Lőrinc szobrász bátyja) 1822-1904.

J. 191-193: Ganz Ábrahám mauzóleuma (svájci származású vasöntő-mester, a budapesti vasipar megteremtője, a magyar nehézipar úttörője, 1848-as ágyúgyáros; a kéregöntésű vasúti kerék feltalálója, a Ganz-gyárak megalapítója; öngyilkos lett) 1814-1867 [tervezte: Ybl Miklós, 1869; kivitelező: Hofhauser Lajos, majd Hubert József, 1913-ig].

J. 194/195: Balassa János (sebész, egyetemi tanár, a korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője, királyi tanácsos; 1848-49-ben a magyar orvosi kar igazgatója, közoktatásügyi miniszteri tanácsos, honvédkórház-igazgató; a haladó magyar orvosok szervezkedésének elindítója, az Orvosi Hetilap és az Országos Közegészségügyi Tanács egyik megalapítója, utóbbinak első elnöke; az éternarkotizálás és több más eljárás hazai bevezetője, az általános érzéstelenítés Európában is egyik első alkalmazója, a transzplantáció előfutára, több - korát megelőző - műtéti eljárás kidolgozója, kivitelezője és elméleti munka megalkotója; az MTA tagja) 1814-1868 [Engel József, 1888 előtt].

J. 196/197: Rottenbiller Lipót (ügyvéd, az Iparbank és Takarékpénztár megalapítója; 1843-tól Pest első alpolgármestere, majd háromszor főpolgármester, először 1848-ban, amikor a város vezetése a forradalom mellé állt; a fővárosi terület feltöltésének és a pesti vízvezeték építésének elindítója) 1806-1870.

J. 209: Hegyeshalmy Lajos (politikus, jogász; a Magyar Országos Bank vezértitkára, a Magyar Államvasutak elnökhelyettese, kereskedelemügyi miniszter és ideiglenes pénzügyminiszter) 1862-1925.

J. 212: Szemlőhegyi Kresz Géza (sebész, író, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület megalapítója és igazgatója; ifj. Kresz Géza hegedűművész apja, Drewett Norah zongoraművésznő apósa, Kresz Mária néprajzkutató nagyapja) 1846-1901.

Vele: Szemlőhegyi Kresz Károly (fia; közgazdász, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének /TÉBE/ főtitkára, igazgatója, majd vezérigazgatója, az Országos Lakásépítő Hitelszövetkezet elnöke, a Pénzügyi Szindikátus alelnöke, kincstári főtanácsos) 1886-1943.

J. 214: Czech János (történetíró, műgyűjtő, levéltáros, régész, író; politikus, Győr polgármestere, városi főbíró, 1848-as levéltári igazgató, pénzügyi tanácsos, helytörténész; az Érsekújvári- és a Czech-kódex felfedezője, a győri Fácános-kertben az első hazai szabadtéri római lapidarium létrehozója; az MTA tagja) 1798-1854.

J. 216: Alsóviszti Fogarasi János (nyelvész, nyelvfilozófus, költő, író, folklorista, népdalgyűjtő; zeneszerző, karnagy, énekkari énekes, prímás, zenekarszervező, a sárospataki főiskolai énekkar praecentora; jogász, bíró, 1848-as pénzügyminiszteri tanácsos; a magyar nyelv szórendjének legfontosabb szabálya, a Fogarasi-törvény megfogalmazója, Czuczor Gergellyel A magyar nyelv értelmező szótára szerkesztője; alapítványtévő, az MTA tagja) 1801-1878.

J. 218: Eisele és Jalics család mauzóleuma [Kiss György].

J. 225: Hübner Lipót (építész) 1774-1845.

J. 228: Házmán Ferenc /Haszman/ (jogász, reformpolitikus, az első városi tanácsnok, aki a budai tanácsteremben magyarul szólalt fel /1844/; Buda és Pest egyesítésének egyik első kezdeményezője, 1849-es belügyi államtitkár, a gróf Batthyány Kázmér vezette Külügyminisztérium egyik megszervezője; Világos után, 1849 augusztusában, Orsovánál Szemere Bertalannal a Korona egyik elrejtője; in contumaciam halálra ítélték; 1867-től 1873-ig Buda utolsó polgármestere) 1810-1894.

J. 239: Pákh Albert (író, jogász, humorista, a Tízek Társaságának tagja, majd a feloszlatásáról szóló határozat szövegezője; publicista, az Újabbkori Ismerettár, valamint Gyulai Pállal a Szépirodalmi Lapok és Greguss Ágosttal a Magyar Sajtó szerkesztője, a Vasárnapi Ujság megalapítója és szerkesztője; a Nemzeti Kaszinó könyvtárosa; az MTA tagja) 1823-1867 [Gerenday - Schmidt Frigyes - Schulz Ferenc, 1870; a síremlék mai formája: 1914]. Sírverse:

„Szenvedt s panasz helyett tréfáival vágott

De gúnyszavát megczáfola szive

S a fáklya melyet mindelől vive

Nem szórt tüzet csupán világosságot.”

(Greguss Ágost)

J. 245: Maurer Vilmos (gépészmérnök, királyi tanácsos, miniszteri tanácsos, vasútügyi író; Maurer Mór mérnök bátyja) 1848-1927 [a Leitner-sírboltban].

J. 268: Jendrassik Ernő (belgyógyász, ideggyógyász, egyetemi tanár, klinikaigazgató, több ideggyógyászati fogalom és műfogás hazai bevezetője, a magyar orvosi műnyelv megteremtésének jelentős alakja, az MTA tagja; ifj. Jendrassik Jenő festőművész, Jendrassik Alfréd építész és Jendrassik Kornél gépészmérnök bátyja, Jendrassik Géza festőművész apja, Jendrassik Loránd orvos és Jendrassik György gépészmérnök nagybátyja, Ortvay Rudolf fizikus unokafivére) 1858-1921.

Vele: Jendrassik Jenő /Jendrássik/ (apja; orvos, fiziológus, egyetemi tanár, a pesti tudományegyetem rektora; a világ akkori legkorszerűbb élettani intézetei egyikének létrehozója, az orvosi fizika első hazai művelője, műszertervező; az Országos Közegészségügyi Tanács egyik megszervezője, az MTA tagja) 1824-1891.

J. 272: Kada Mihály (Budapest alpolgármestere) 1827-1894.

J. 278: Wotzasik család (az első pesti kávéház-tulajdonos családok egyike).

Ugyanitt: Buttinger Antal (jogász, Észak-Erdély visszacsatolása után Kolozs megye főügyésze) 1911-1994.

J. 285: Wekerle László (jogász, pedagógus, filozófiai író, királyi tanácsos; Márki Józseffel és Rill Józseffel a Népnevelők Lapja szerkesztője) 1840-1918 [a Roeszner-sírboltban].

J. 290: Győri Gschwindt Ernő (politikus, szeszgyár-igazgató, több bank és egyesület igazgatósági tagja; a Ferencvárosi Torna Club elnöke) 1881-1932.

J. 292: Walla Ferenc (főorvos, sebész, egyetemi tanár) 1813-1870.

J. 294: Szana Tamás (művészettörténész, író, kritikus, jogász, publicista; a Petőfi Társaság főtitkára, az Uránia tudományos színház igazgatója; a Figyelő, az Otthon, a Regélő, a Petőfi Társaság Lapja, a Petőfi Társaság Évkönyve, a Koszorú és a Fővárosi Lapok, valamint Endrődi Sándorral a Petőfi Album szerkesztője; Szana Pál alispán fia) 1844-1908.

J. 302: Zaszkali Boczkó Dániel (politikus, 1848-ban Erdély országos biztosa) 1789-1870.

J. 317: Schedius Lajos (nyelvész, esztéta, író, költő, történész, irodalomtörténész, bibliográfus, filológus; egyetemi tanár, dékán, a pesti tudományegyetem rektora, királyi tanácsos; polihisztor, pedagógus, filozófiai, földrajzi és gazdasági író; publicista, Kármán Józseffel az Urania című folyóirat megindítója, a Literarischer Anzeiger für Ungarn, valamint a Zeitschrift von und für Ungern zur Beförderung der vaterländischen Geschichte, Erdkunde und Literatur című folyóirat szerkesztője; az 1790-ben alakult első pesti magyar színjátszó társulat dramaturgja, a pesti evangélikus templom és a gimnázium egyik megalapítója, az evangélikus középiskolák tantervének kidolgozója, a Kisfaludy Társaság másodelnöke; több külföldi tudományos társaság és az MTA tagja) 1768-1847.

Vele: legifj. Schedius Lajos (unokája; büntetőjogász, bíró, jogi író; ifj. Schedius Lajos helytartótanácsos fia) 1841-1898. Sírfelirata: „A családnak utolsó férfi tagja, kit mélyen gyászol egyetlen nővére.”

J. 325: Perényi báró Perényi Zsigmond (liberális politikus, alispán, királyi tanácsos, Ugocsa vármegye főispánja; 1848-ban az Országgyűlés felsőházának másodelnöke, majd elnöke, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, 1849-ben a hétszemélyes tábla elnöke; az MTA tagja; a szabadságharc egyik pesti vértanúja) 1783-1849. Sírfelirata: „Meghalt, mert hazáját életénél jobban szerette”

Vele: ifj. Perényi báró Perényi Zsigmond (politikus, Máramaros vármegye főispánja, belügyi államtitkár, belügyminiszter, koronaőr, a Felsőház alelnöke; a Magyar Nemzeti Szövetség megalapítója és országos elnöke, a frankhamisítási per egyik főszereplője; 1939-40-ben Kárpátalja kormányzói biztosa) 1870-1946.

J. 336: Hausmann Ferenc (főorvos, egyetemi tanár, a hasonszenvi gyógymód /homeopátia/ egyik első hazai követője) 1811-1876.

J. 337: Ehrenbergi Eckstein Frigyes (orvos, egyetemi tanár, dékán; az Orvosegylet elnöke, az első magyarországi orvosi helyrajz kidolgozásának kezdeményezője; 1848-as egészségügyi kormánytanácsos; Eckstein János orvos fia) 1803-1859.

J. 338: Clair Ignác (francia származású vívómester, tornász, lövész és sportszervező; a napóleoni háborúk gárdatisztje; a Pesti Testgyakorló Egylet megalapítója és vezetője; Clair Alajos torna- és vívóegyleti igazgató, valamint Clair Vilmos párbajszakértő apja) 1794-1866.

Vele: Szentmihályi Clair Gyula (fia; altábornagy) 1841-1911.

J. 345: Glosius Dániel (író, táblabíró, a magyar színészet és a pesti evangélikus hitközség mecénása) 1772-1836 [Kauser].

J. 347: Monteleonei herceg Erba-Odescalchi Ince 1821-1903.

J. 348: Zabari Szontágh Kálmán /Szontagh/ (jogtudós) 1832-1872.

J. 354: Adler-Rácz József /Adler/ (miniszteri tanácsos; Ráth Károly főpolgármester veje, Ráth Imre diplomata sógora) 1862-1941.

Vele: Adler-Rácz Antal (fia; sebész, egyetemi tanár) 1894-1946.

J. 361: Drucker Jenő (mezőgazdász, minta-szőlőgazdász, ampelológus, önológus; huszonkilenc éven át a Borászati Lapok szerkesztője, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének egyik megalapítója, igazgatója, majd ügyvezető alelnöke; a filoxéravész után a magyar szőlőművelés egyik megújítója, a szeszfőző szövetkezetek egyik megszervezője és központi elnöke, az 1900. évi párizsi magyar borkiállítás rendezője) 1866-1926.

J. 372: Berán Lajos (szobrász- és éremművész, pénzérme-tervező, az Állami Pénzverde fővésnöke) 1882-1943 [saját műve].

J. 376: Balogh Kálmán (orvos, fiziológus, farmakológus, egyetemi tanár, a 19. század második felében a magyarországi tudományos élet egyik központi személyisége; a kórszövettan oktatásának és művelésének, valamint a kísérletes gyógyszertan művelésének hazai megalapítója, a sejtkórtan és a Pasteur-féle tanítások első hazai ismertetője, az egyik első magyar bakteriológiai kutató; az egyetemi orvosképzés jelentős fejlesztője, Markusovszky Lajossal az Orvosi Hetilap szerkesztője; az MTA tagja) 1835-1888 [a Szaszovszky-sírboltban].

Vele: legifj. Szaszovszky József (Balogh Kálmánné unokaöccse; várospolitikus, Budapest főjegyzője) 1873-1924.

Szaszovszky László (Balogh Kálmánné unokaöccse; főorvos, kórházigazgató) 1879-1948.

J. 383: Pólya József (orvos, járványügyi szakember, a Rókus Kórház igazgató főorvosa, 1841-ben az ország első elmegyógyintézetének megnyitója; az 1831. évi kolerajárvány elleni küzdelem egyik vezetője, 1848-ban az országos koleraügyi választmány elnöke; mezőgazdász, kertész, pomológus; grafikus, illusztrátor; az MTA tagja) 1802-1873.

J. 385: Oherolli Károly (királyi tanácsos, földművelésügyi minisztériumi főigazgató) 1841-1903.

J. 390: Boldogi Davida Jenő (anatómus, egyetemi tanár; Davida Leó anatómus fia) 1884-1929. Sírfelirata: „Elhunyt a háboruban szerzett betegségben”

J. 392: Markó Miklós (író, publicista, zenetörténész, a Független Hírcsarnok szerkesztője; barlangász, a nyári jégbarlangi korcsolyázás meghonosítója; Markó József gyártulajdonos fia) 1865-1933.

J. 397: Layer Károly (művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum igazgatója) 1878-1937.

J. 404: Lampel Róbert (német származású könyvkereskedő, könyvkiadó-tulajdonos) 1821-1874.

J. 405: Dégen János (jogász, királyi tanácsos, egyetemi tanár, dékán, a pesti tudományegyetem rektora; természettudományi író; Dégen Jakab mérnök fia) 1791-1858.

Vele: Dégen Jenő (Dégen János fia; plébános, egyházi író) 1832-1877.

Felsőhegyi Dégen Gusztáv (Dégen János fia; politikus, jogász, akadémiai tanár; könyvtáros, számos pozsonyi egyesület és hivatal megalapítója és elnöke; a budapesti Kereskedelmi és Iparbank Rt. igazgatója; császári és királyi asztalnok, adományozó, alapítványtévő) 1834-1903.

Dégen Titusz (Dégen János fia; apátplébános, egyházi író) 1836-1894.

Felsőhegyi Degen Árpád /Dégen/ (Dégen Gusztáv fia; botanikus, flórakutató, növénynemesítő, herbarista, orvos, egyetemi tanár; kísérletügyi főigazgató, a Vetőmagvizsgáló Állomás - később Vetőmagvizsgáló Intézet -, valamint a Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet vezetője; a Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztálya alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke; adományozó, a Magyar Botanikai Lapok megindítója és szerkesztője; számos növényfajta első leírója és névadója, a vetőmagvizsgálat egyes nemzetközileg elterjedt módszereinek kidolgozója; az MTA tagja) 1866-1934.

J. 406: Thanhoffer Lajos (orvos, anatómus, egyetemi tanár, szövettani kutató; az első összehasonlító biológiai szakkönyvek egyikének szerzője; Afrika-író, festőművész; az MTA tagja) 1843-1909.

Vele: Szlávik Gyula (királyi tanácsos) 1846-1916.

J. 409: Csajági Csajághy Károly (esperes, szentszéki ülnök) 1815-1905.

J. 410: Lechner Ödönné Primajer Irma (az építész felesége) 1847-1874 [Lechner Ödön, 1874].

Vele: Szmrecsányiné Lechner Irma (lánya; Szmrecsányi Ödön /Pajtás/ grafikus felesége) 1872-1936.

Lechner János Ödön (Lechner Ödön fia; festőművész) 1874-1910.

J. 414: Horvát Boldizsár (liberális reformpolitikus, jogtudós, szónok, igazságügyminiszter, számos igazságügyi reform megvalósítója; a Földhitelintézet egyik létrehozója és jogügyi igazgatója, író; az MTA tagja; Márkus Emília színésznő nevelőapja, báró Eötvös Loránd fizikus, Radisics Jenő művészettörténész és báró Láng Lajos közgazdász apósa) 1822-1898.

Vele: báró Eötvös Lorándné Horváth Gizella (Horvát Boldizsár lánya) 1853-1919.

Radisics Jenőné Horváth Irma (Horvát Boldizsár lánya) 1860-1915.

J. 419: Kammermayer József (a napóleoni háborúk óbestere /ezredese/; 108 évet élt) 1753-1861.

Vele: Hänsler Ignác (színművész, az első magyar-német színház igazgatója) 1774-1839.

Káldor Antal /Kammermayer/ (jogász, 1848-as honvéd huszár alezredes, a debreceni fegyver- és ruharaktárak parancsnoka) 1812-1885.

Kammermayer Miklós (szobrászművész) 1852-1933.

Kammermayer Ede (vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos) 1887-1977.

J. 424: Palóczy Antal /Platzer/ (építész, író, városrendező, Budapest századfordulós képének egyik fő kialakítója; iparrajziskolai tanár, az Építészek Naptára szerkesztője) 1849-1927.

Vele: Borszéky Károly (sebész, egyetemi tanár, a Réczey-klinika helyettes igazgatója, a Rókus Kórház főorvosa, majd igazgatója, Budapest összes kórházának igazgatója; Manninger Vilmossal A Magyar Sebésztársaság munkálatai szerkesztője) 1875-1933.

J. 445: Czitó Károly (altábornagy) 1855-1926.

J. 450-454: Thalmayer család egykori mauzóleuma (1926-tól hétszáz csontfülkének ad helyet).

J. 455: Saági Gregersen Guildbrand (norvég származású híd-, vasút- és alagútépítő mérnök, építési vállalkozó, vállalat-alapító; 1848-as honvéd utász; a fiumei kikötő kialakításának, valamint az 1879-es árvíz után Szeged újjáépítésének egyik vezetője; Gregersen Hugó építész nagyapja) 1824-1910.

J. 465: Ludvig József (puskaműves) 1815-1879.

J. 467: Blasovich Károly (az Osztrák-Magyar Államvasutak igazgatója) 1805-1890.

J. 471: Tauffer Vilmos (szülész, nőgyógyász, egyetemi tanár, udvari tanácsos; az operatív nőgyógyászat hazai megteremtője, a korszerű szülészeti és nőgyógyászati műtétek, a császármetszés, a transvaginalis méhrákműtét és a sugaras méhrákkezelés meghonosítója; elsőként végzett Magyarországon epehólyag-műtétet, vesekiirtást és a világon először ő varrta össze közvetlenül az átmetszett urétert; a pesti egyetemen az első hazai „szülészeti iskola” megalapítója, a szülészeti rendtartás kidolgozója, a szülésznő-képzés megreformálója) 1851-1934 [a Török-sírboltban].

J. 477: Aujeszky Lipót (pedagógus, természettudományi író) 1829-1887.

Vele: Aujeszky Aladár (fia; orvos, állatorvos, mikrobiológus, főiskolai tanár; a Bakteriológiai Intézet vezetője, a nyúltagyvelő-bénulás - vírusos eredetű agyvelő-gyulladás vagy álveszettség - felfedezője, a kutyák veszettség elleni védőoltásának hazai bevezetője) 1869-1933.

J. 481: Tutzingeni Tichtl család [Kauser].

J. 483: Bártfai Glatz Matild /id. Liptószentandrási báró Andreánszky Gáborné/ (a politikus első felesége; Glatz Antal politikus lánya, báró Andreánszky Sándor főispán menye) 1859-1883.

J. 484: Láposi Kléh István (ügyvéd, publicista, történeti és jogi író; 1848-ban Kossuth Lajos mellett pénzügyminiszteri titkár, 1849-ben Szatmár vármegye kormánybiztosa; a Pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület elnök-igazgatója, udvari tanácsos, a főváros egyik legjelentősebb fejlesztője) 1825-1913.

J. 485: Árkosi Benkő Dániel (mezőgazdász, a rohonci gazdasági iskola tanára, uradalmi főfelügyelő; Korizmics Lászlóval és Mórocz Istvánnal a Mezei gazdaság könyve szerzője, az MTA tagja) 1799-1883.

Vele: Árkosi Benkő Lajos (fia; Bars vármegye főorvosa, országos hírű rózsakertészet létesítője) 1839-1935.

J. 486: Vallányi Pompéry János (író, publicista, ügyvéd, politikus; 1848-as belügyminiszteri titkár; a Pesti Napló, majd az Ország szerkesztője, az első Magyarország megalapítója és szerkesztője; az MTA tagja) 1819-1884.

Vele: Vallányi Pompéry Elemér (fia; víz- és vasútépítő mérnök, hadmérnök, a Szabadalmi Bíróság elnöke, utazó, a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója) 1856-1938.

Vallányi Pompéry Aurél (Pompéry János fia; római katolikus plébános, teológus, egyházjogász, történész, könyvtáros) 1868-1935.

J. 490: legid. Bókai Bókay János (főorvos, egyetemi tanár, a modern magyar gyermekgyógyászat gyakorlatának és egyetemi oktatásának megteremtője; az Országos Központi Védhimlőintézet irányítója, Semmelweis Ignáccal a Nő- és Gyermekgyógyászat szerkesztője) 1822-1884 [Kiss István, 1888].

Vele: Bókai Bókay Árpád (fia; belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár; a Magyar Orvosi Archívum megalapítója és szerkesztője, báró Korányi Frigyessel és báró Kétly Károllyal A belgyógyászat kézikönyve kiadója; a magyarországi szabadkőműves páholyok nagymestere; az MTA tagja) 1856-1919.

id. Bókai Bókay János (id. Bókay János fia, Bókay Árpád öccse; gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a Stefánia gyermekkórház főorvosa, a diftéria szérumgyógyításának és intubációs kezelésének bevezetője; a Budapesti Királyi Orvosegyesület elnöke, a Magyar Gyermekorvos Társaság tiszteletbeli elnöke, az MTA tagja) 1858-1937.

Bókai Bókay Zoltán (Bókay Árpád fia; gyermekgyógyász, főorvos, egyetemi tanár) 1885-1955.

ifj. Bókai Bókay János (ifj. Bókay János fia, ifj. Ábrányi Kornél író nevelt fia; író, műfordító, jogász, a Révai Irodalmi Rt. ügyvezető igazgatója; a Budapesti Hírlap főszerkesztője) 1892-1961.

legifj. Bókai Bókay János (Bókay János író fia; főorvos, szülész-nőgyógyász, bibliográfus) 1917-1991.

J. 494: Kiss Péter (pénzügyminiszteri tanácsos) 1806-1885.

J. 511/a-b: Piarista rend második sírboltja. Itt nyugszik:

Friedreich Endre (történetíró, rendi könyvtáros és levéltáros) 1878-1952.

Hénap Tamás (rendfőnök, a rend budapesti székházának felépíttetője) 1859-1934.

Károlyi János (pedagógus, író) 1875-1928.

Kőrösi Albin (irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár, a Spanyol Akadémia tagja) 1860-1936.

Maywald Kal. József (klasszika-filológus, író; a Gabelsberger-Markovits-féle gyorsírási rendszer egyik hazai elterjesztője, az első tartalmilag összefüggő hazai görög olvasókönyv szerkesztője) 1849-1911.

Miskolczy István (történész, egyetemi tanár) 1881-1937.

Perényi József (irodalomtörténész, rendi levéltáros) 1871-1938.

Schütz Antal (filozófus, pszichológus, teológus, egyházi író, egyetemi tanár; a Szentek élete szerkesztője, az MTA tagja) 1880-1953.

Sebes Ferenc /Streiter/ (rendfőnök, egyházi író, teológus) 1883-1941.

Sík Sándor (költő, műfordító, esztéta, irodalomtörténész, egyházi író és szónok, egyetemi tanár; a rend magyarországi tartományfőnöke, a katolikus cserkészszövetség megalapítója, az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnöke, a Vigilia szerkesztője; az MTA tagja; id. Sík Sándor jogtudós fia, Sík Endre politikus bátyja) 1889-1963.

Takáts Sándor (történész, művelődéstörténész, levéltáros; huszonkilenc éven át a Képviselőház levéltárosa; az MTA tagja) 1860-1932.

Tomek Vince (rendfőnök, egyházi író, teológus; tartományfőnök, majd a rend egyetemes generálisa) 1892-1986.

Tőkés Lajos (botanikai író, főiskolai tanár, a Természettudományi Füzetek szerkesztője) 1873-1951.

Zimányi Gyula (rendfőnök, pedagógus, a hazai gyorsírás támogatója; a rendi növendékek nevelőintézete, a Kalazantinum igazgatója) 1879-1953.

J. 518: Vögerl Ignác (szobrászművész) 1849-1895.

J. 521: Pápay István (valóságos belső titkos tanácsos, első kabineti titkár) 1827-1897 [Hauser Ede]. Sírfelirata: „Élt királyának és hazájának!”

J. 524: Ádámosi Székely Ágoston (bakteriológus, egyetemi tanár, a Pasteur Intézet igazgatója, az Orvosi Hetilap szerkesztője; Székely Bertalan festőművész fia) 1864-1927.

J. 526: Fromm Pál (főorvos, 1848-49-ben a kolerajárvány elleni küzdelem egyik vezetője; királyi tanácsos; Fromm Antal mezőgazdász nagybátyja) 1812-1899.

Vele: Hochhalt Károly (veje; belgyógyász, egyetemi tanár) 1846-1921.

J. 532: Csávosi és Bobdai báró Csávossy Alice /Koronghi Koronghy Gyuláné/ (báró Csávossy Béla Elemér jezsuita tartományfőnök nővére, Beöthy Zsolt irodalomtörténész első vejének unokatestvére) 1880-1942.

J. 533: Petneházi és Petényi Petényi Vendelné /Megyeri Krausz Paula/ 1851-1897 [Donáth Gyula; „Volt...”, 1898].

Vele: Basch Gyula (húgának férje; festőművész; Basch Andor festőművész apja) 1851-1928.

J. 534: Obrincsák József (építészmérnök) 1860-1902 [a Holtzspach-sírboltban].

J. 539: Poór Imre (orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár; 1848-ig piarista szerzetes, 1848-as honvéd; a Rókus Kórház bőrgyógyászati osztályának megszervezője és főorvosa, az Orvosi Hetilap társszerkesztője, a Gyógyászat megalapítója és szerkesztője, Nékám Sándorral az orvosi műszavak zsebszótárának elkészítője; a hematogén patogenezis úttörője, a lupus vulgaris és a scrophulosis összefüggésének felismerője, az Orvoskar konzervatív szárnyának egyik vezetője; királyi tanácsos, az MTA tagja) 1823-1897.

Vele: Poór Ferenc (fia; bőrgyógyász, a Rókus, majd a Szent István Kórház főorvosa, klinikaigazgató, egyetemi tanár; a funkcionális bőrgyógyászati vizsgálatok egyik meghonosítója) 1871-1936.

ifj. Bernáthfalvi és Földvári Földváry György (Poór Imre unokája; miniszteri tanácsos) 1883-1924.

J. 545: Árkay család [Damkó József, 1900]. A sírbolt felirata: „A lélek él: találkozunk” (Arany János: Arany Juliska sírverse).

J. 546: Frivaldi Frivaldszky János (zoológus, entomológus, utazó, rovargyűjtő; Magyarország állatvilágának egyik leírója és rendszerezője, az első ornitológiai összefoglalás szerzője, a hazai barlangok első kutatója, számos rovarfaj felfedezője; a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának igazgató őre; több külföldi tudományos társaság és akadémia tagja; az MTA tagja; Frivaldszky Imre zoológus unokaöccse) 1822-1895.

Vele: Lázár Róza /özv. Buzini gróf Keglevich Artúrné/ (felesége; első férje gróf Keglevich István színházi intendáns unokaöccse) 1848-1919.

J. 548: Pölöskefői Istóczy Győző (ügyvéd, politikus, műfordító, publicista, a Tizenkét röpirat és a Füstölő szerkesztője, az Antiszemita Párt vezetője; a tiszaeszlári vérvád-per egyik negatív főszereplője, az első magyarországi antiszemita mozgalmak irányítója) 1842-1915.

J. 550: Szmrecsányi Szmrecsányi István /Isztebne/ (császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, vezérőrnagy) 1843-1917.

Vele: Németújvári gróf Batthyány Mária (felesége) 1859-1920.

Fabínÿné Beretvás Emília (Fabínÿ Teofil igazságügyminiszter felesége) 1830-1892.

J. 557: Bárcziházi Bárczy István (honvédelmi miniszteri tanácsos, vadászbaleset áldozata) 1846-1897.

Vele: Bárcziházi Bárczy Andor (honvédelmi miniszteri titkár) 1861-1900.

Bárcziházi Bárczy Gyula (kereskedelmi miniszteri tanácsos) 1883-1937.

Bárcziházi Bárczy Elek (miniszteri tanácsos) 1887-1947.

Bárcziházi Bárczy Károly (művészettörténész, restaurátor) 1913-1934.

J. 560: Belecskai Mechwart András (bajor születésű gépészmérnök, a kéregöntésű hengerszék, a lokomobilos forgóeke és több más gép feltalálója; a Ganz és társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, majd vezérigazgatója, világvállalattá fejlesztője és elektromos osztályának megalapítója) 1834-1907 [Alpár Ignác - Telcs Ede, 1914 előtt].

J. 563: Etrekarcsai Csillag Gyula (telekkönyvi jogász, történész, egyetemi tanár; a Magyar Földhitelintézet ügyésze) 1851-1926.

J. 568: Morzsányi Károly (ügyvéd, politikus, mecénás, jogi író) 1847-1913. Sírfelirata: „Áldás és béke lengjen e drága porok fölött.”

J. 569: Winkler Lajos (kémikus, gyógyszerész, egyetemi tanár, az I. számú kémiai intézet igazgatója; az analitikai kémia hazai megújítója, több elemzési és vizsgálati módszer kidolgozója; ő fejlesztette „magyar szakterületté” a halogének analitikáját; műszerszerkesztő, a korszerű gyógyszerészképzés hazai megteremtőinek egyike, a Magyar Chemiai Folyóirat szerkesztője; az MTA tagja) 1863-1939.

J. 570: Reisenleitner Rezső („egyetemes orvostudor”) 1860-1895.

J. 571: Winter család [Kalotai Kreipel Ottó].

Ugyanitt: Friedrich László (orvos, belgyógyász, egyetemi tanár; a Korányi, majd a Balassa Kórház főorvosa, az OTI központi gyomor- és bélosztályának vezetője) 1892-1958.

J. 572: Tornyai báró Tornyay-Schossberger Lajos 1861-1928.

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) Bal oldali falsírboltok < > 2. parcella