EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) A temető 1999-ben < > Jobb oldali falsírboltok

Bal oldali falsírboltok

B. 4: Forinyák Géza (joghallgató, az 1860. március 15-i budapesti megemlékezés mártírja; április 4-i temetése az önkényuralom időszakának egyik legnagyobb Habsburg-ellenes tüntetése volt) 1840-1860.

Vele: Forinyák Gyula (bátyja; lovassági altábornagy, hadtudományi író, valóságos belső titkos tanácsos; a Ludovika Akadémia aligazgatója) 1837-1906.

B. 10: Udvardi Boncz Ödön (jogtudós, történész, művelődéstörténész, régészeti, genealógiai és heraldikai író, vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos; Boncz Ferenc jogtudós fia) 1858-1928.

B. 12: Minich Károly (főorvos, anatómus, patológus, egyetemi tanár; törvényszéki orvosszakértő, a Törvényszéki Orvosi Vizsgabizottság elnöke) 1869-1938.

B. 19: Csíkszentkirályi és Krasznahorkai gróf Andrássy Julianna (gróf Andrássy Manó nagyiparos, gróf Andrássy Gyula miniszterelnök és gróf Andrássy Aladár főispán apjának unokatestvére) 1805-1858.

Vele: Csíkszentkirályi és Krasznahorkai gróf Andrássy Sándor (politikus, a Magyar Automobil Club elnöke; császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos; gróf Andrássy Aladár főispán fia, gróf Andrássy Manó nagyiparos és gróf Andrássy Gyula miniszterelnök unokaöccse, gróf Andrássy Géza nagyiparos, illetve gróf Andrássy Tivadar politikus és ifj. gróf Andrássy Gyula miniszter unokatestvére) 1865-1946.

Galánthai gróf Esterházy Mária (gróf Andrássy Sándor felesége; gróf Rossi Károly szardíniai királyi követ és Sontag Henriette énekesnő unokája) 1870-1962.

Csíkszentkirályi és Krasznahorkai gróf Andrássy Karolina /Karátsonyfalvi és Beodrai gróf Karátsonyi Jenőné/ (gróf Andrássy Sándor unokatestvére; gróf Andrássy Manó nagyiparos lánya, gróf Andrássy Géza nagyiparos húga, gróf Széchenyi Bertalan politikus sógornője, gróf Andrássy Gyula miniszterelnök unokahúga) 1865-1937.

Csíkszentkirályi és Krasznahorkai gróf Andrássy Margit /Vajai és Luskodi gróf Vay Lászlóné, majd Elbensbergi és Ischitzi báró Buttler Elemérné/ (gróf Andrássy Sándor lánya) 1902-1984.

Vajai és Luskodi gróf Vay Márta /Birck Gyuláné/ (gróf Andrássy Margit lánya; gróf Vay Gábor főispán unokája) 1933-1999.

B. 23: id. Bene Ferenc (orvos, egyetemi tanár, kórházigazgató, Pest város főorvosa, királyi tanácsos; 1801-ben az első magyarországi himlőoltások elvégzője, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének egyik megszervezője; az egyetem orvosi karának igazgatója, az MTA tagja) 1775-1858.

Vele: ifj. Bene Ferenc (fia; orvos, az Orvosegylet alelnöke és pénztárnoka, helyettes egyetemi tanár) 1803-1881.

Apt Kamil (id. Bene Ferenc unokájának férje; miniszteri tanácsos) 1827-1890.

B. 24: Jordán Károly (matematikus, meteorológus, egyetemi tanár; a valószínűségszámítás klasszikus elméletének egyik kialakítója; geofizikus, kémikus, a budapesti Földrengés Számoló Intézet vezetője, turisztikai író; az MTA tagja) 1871-1959.

B. 25: Grundt család [Gerenday].

B. 36: Röck István (a Röck-féle mezőgazdasági gépgyár megalapítója, ipari úttörő) 1775-1850.

Vele: Hunfalvy Pál (veje; nyelvész, etnográfus, történész, filológus; utazó, politikus, főiskolai tanár és igazgató; 1848-49-es országgyűlési jegyző; a magyar összehasonlító nyelvtudomány egyik megalapítója, a magyar nyelv finnugor rokonságának végleges tisztázója; az Új Magyar Múzeum egyik megalapítója, az általa alapított Magyar Nyelvészet - az első magyar nyelvészeti folyóirat -, majd a Nyelvtudományi Közlemények, illetve a Literarische Berichte aus Ungarn szerkesztője, a Magyarországi Néprajzi Társaság megalapítója és első elnöke; Budenz József Magyarországra hívója, vele, valamint Pápay Józseffel és Munkácsi Bernáttal Reguly Antal hagyatékának feldolgozója; a Luther Társaság elnöke, királyi tanácsos, számos külföldi tudományos társaság tagja, az MTA tagja, főkönyvtárosa és osztályelnöke; Hunfalvy János földrajztudós bátyja) 1810-1891.

Röck István János (Röck István fia; mezőgazdasági, majd ipari gép- és szerszámgyáros, gyártulajdonos; Magyarországon elsőként gyártott cséplőgépet, gőzlépcső-garnitúrát és hullámlemez fűtőcsöves kazánt; 1848-49-ben a honvédcsapatok egyik ellátója) 1812-1882.

Kelenföldi Röck István (Röck István János fia; gépészmérnök, gépgyáros, iparfejlesztő, gyáralapító, a Röck-gépgyár országos jelentőségűvé fejlesztője, számos gépészeti újítás bevezetője; ő létesítette Magyarországon az első gépi berendezést jéggyárhoz és hűtőtelepekhez; Kelenföldi Röck Gyula gépgyáros bátyja) 1847-1916.

B. 38: Dubez Péter (hárfaművész, Richard Wagner munkatársa; Dubez József zeneszerző öccse) 1838-1890 [a Nagymegyeri Raics család sírboltjában].

B. 39: Schiller család [Kauser].

B. 40: Pekáry István (festőművész, grafikus, iparművész, díszlet- és jelmeztervező, főiskolai tanár) 1905-1981.

Vele: Kralovánszky Alán (archeológus, építész, műemlékvédelmi szakember, igazságügyi régész; a tatai Kuny Domokos Múzeum, majd a Veszprém megyei Múzeumok igazgatója, az MTA Ásatási Bizottságának, valamint Királysír Bizottságának titkára) 1929-1993.

B. 41: Rakodczay Pál (színművész, rendező, színháztörténész, kritikus, esztéta, író; társulatalapító, színigazgató; a naturalista színházi irányzat meghonosítóinak egyike; Mihálka Endre 1848-as honvéd őrmester veje, Mihálka Rózsa publicista férje) 1856-1921.

B. 42: Csausz Márton (orvos, anatómus, egyetemi tanár; 1848-49-es miniszteri tanácsos és egyetemi alelnök; adományozó) 1796-1860.

B. 52: Sebastiani család mauzóleuma. Itt nyugszik:

ifj. Gerenday József (botanikus, zoológus, orvos, egyetemi tanár, a pesti Füvészkert létrehozója és igazgatója, magánállatkert-létesítő; Sebastiani Aloysia férje; id. Gerenday Józsefnek, a Nemzeti Színház pénztárnokának fia, id. Gerenday Antal kőfaragó bátyja, Gerenday Béla szobrász nagybátyja) 1813-1862 [bal oldali emlékoszlop: Gerenday].

Jordán Ernesztina (unokahúga és nevelt lánya) 1845-1862 [jobb oldali emlékoszlop: Gerenday].

B. 56: Szepessy Ferenc (Pest főpolgármestere) 1774-1862.

B. 58: Rákosi Nászai Mór /Nasztl/ (kereskedelmi tanácsos, vízügyi szakíró) 1830-1897 [a Schraml-sírboltban].

B. 60: Szendrői Borsody Endre 1801-1861 [Gerenday].

B. 61: id. Unger Ferenc (kovácsmester; id. Unger Antal vaskereskedő nagybátyja, Erkel Rezső orvosnak és Erkel János ügyvédnek - Erkel Ferenc zeneszerző öccseinek - apósa) 1778-1861.

Vele: ifj. Unger Ferenc (id. Unger Ferenc fia; hadbíró százados) 1814-1858.

Magyar Gyula /Unger/ (id. Unger Ferenc fia; építész; Magyar Antal hoteltulajdonos apja, Magyar Adorján hoteltulajdonos nagyapja, Magyar Tünde iparművész dédnagyapja) 1830-1908.

id. Unger Emil (ifj. Unger Ferenc fia; mérnök, királyi tanácsos, a Magyar Államvasutak főfelügyelője; Klenovits Antal építész sógora, Erkel Gyula zeneszerző feleségének unokatestvére, legifj. Unger Emil főorvos nagyapja) 1848-1911.

Magyar Irma (Magyar Gyula lánya, Ferdinandy György író dédnagyanyja; második férje Makk Jenő rendőrfőkapitány) 1859-1936.

B. 64: Engeszer Mátyás /Éngesszer/ (zeneszerző, karnagy, kántor, zenei író, kritikus; a Hangászegyleti Zenede - később Nemzeti Zenede - első tanára, a belvárosi főtemplom karnagya; az első hazai női énekkar, a Liszt Egylet megalapítója; Engeszer Antal orgonista fivére, Erney József zeneszerző apja, Erney Károly bankigazgató nagyapja) 1812-1885.

B. 65: Ebner Ede (1848-as honvéd hadnagy) 1831-1906.

B. 66: Schwendtner Mihály (római katolikus plébános, egyházi író) 1820-1885.

B. 69: Ghiczi, Assa- és Ablanczkürthi Ghyczy Béla (altábornagy) 1827-1911.

B. 76: Nádasi Nádosy György (tábornok) 1870-1928.

B. 77: ifj. Pecz Ármin (kertművész, faiskola-létesítő, az Országos Magyar Kertészeti Egylet alelnöke, a millenniumi kiállítás, az Állatkert és a Műegyetem kertészeti rendezője; id. Pecz Ármin kertművész fia, Pecz Samu építész öccse) 1855-1927.

B. 81: Gebhardt Xavér Ferenc (orvos, belgyógyász, egyetemi tanár; a himlő elleni oltóanyagot előállító hazai intézet megalapítója, az orvostudomány magyar nyelvű művelésének egyik első harcosa; az MTA tagja) 1791-1869.

Vele: Gebhardt Lajos (fia; székesfővárosi tisztifőorvos, egyetemi tanár; a budapesti járványkórházak, valamint a bakteriológiai és fertőtlenítő intézetek megszervezője) 1836-1908.

B. 82: Turnovszky Frigyes (fogorvos, a hazai fogászati szakirodalom egyik úttörője) 1818-1877.

B. 83: Kund Ede (mezőgazdasági gépészmérnök, akadémiai, majd egyetemi tanár) 1884-1970.

B. 87: Glósz család [Gerenday; 1863 előtt].

B. 94: Sauer Ignác (belgyógyász, egyetemi tanár, a pesti tudományegyetem rektora; 1848-ban, majd 1861-ben országos főorvos, a polgári egészségügy irányítója, a kopogtatásos és a hallgatózásos vizsgálat hazai bevezetője; a magyar nyelvű egyetemi oktatás egyik első szorgalmazója és az első egyetemi tanár, aki beiktatási beszédét - 1843-ban - magyarul tartotta; királyi tanácsos, az MTA tagja) 1801-1863. Sírfelirata: „Munkás életét a haza, az egyetem, a tudomány, családja és a szenvedő emberiségnek áldozta, azért nem csak övéinek, hanem kar- és kortársainak osztatlan tisztelete és hálája áldja az üdvözültet hamvaiban.”

Vele: Schiffner Emília (felesége; 1848-ban „Pest legszebb nője”, aki a fővárosba érkező első magyar minisztériumot - a város nevében - az ünnepélyes fogadáskor köszöntötte) †1890.

Sajó János (tábornok) 1890-1976.

B. 102: Kisfaludi Madarász Gyula (ornitológus, utazó, természettudományi gyűjtő; író, festőművész, grafikus, illusztrátor; a Magyar Nemzeti Múzeum Állattára madárgyűjteményének igazgatója, a Zeitschrift für die gesamte Ornithologie című folyóirat szerkesztője) 1858-1931 [Gerenday, 1894 előtt].

B. 103: Felsőeőri Hegedűs család [Gerenday; 1904-13 között].

B. 104: Szalóki Navratil Imre (orvos, egyetemi tanár, udvari tanácsos; a Rókus Kórház sebész főorvosa és orr-gégeosztályának megszervezője, több műtéti eljárás meghonosítója; az első, aki Magyarországon agysebészettel foglalkozott; Navratil Dezső ornitológus apja) 1833-1919.

Vele: Szalóki Navratil Ákos (fia; jogász, közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja) 1875-1952.

B. 105: Alistáli Laky Adolf (órásmester, adományozó, a fasori református templom építtetője) 1829-1910.

Vele: Zetényi Csukás Teréz (felesége; adományozó) 1846-1919. Sírversük:

„Beírták nevüket az élet könyvébe.

A halál nekik csak e földi lét vége.

Áldott emlékük él időtlen időkig,

Család, egyház, haza hálás szívvel őrzik.”

(Serédi P. Lajos)

B. 119: Dragomirestyei Janitsáry Miklós (görög származású gabonakereskedő) 1778-1850.

Vele: Dragomirestyei Janitsáry Sándor (fia; politikus, nagykereskedő; 1848-as honvéd főhadnagy) 1821-1904.

Dragomirestyei Janitsáry Szilárd (Janitsáry Miklós fia; ügyvéd, politikus, 1848-as honvéd főhadnagy) 1825-1893.

Dragomirestyei Janitsáry Iván (gyógyszerész, pirotechnikus; az ólomakkumulátorokon alkalmazott méhsejt-felületi elrendezés feltalálója) 1869-1934.

B. 121/122: Lyka Anasztáz sírboltja [Gerenday, 1871 előtt].

B. 124: Bottlik és Rajkovich család [Gerenday].

B. 129: Székasi Sacelláry Mihály 1854-1932 [Gerenday, 1932].

Vele: Székasi Sacelláry Pál (fia; író) 1896-1934.

B. 130: Terczy Szilárd (Pest polgármestere) 1802-1869.

Vele: Jovitza György (a Magyar Rádió és a Magyar Televízió egyik megalapítója) 1892-1958.

B. 136: Gozsdu Emánuel /Gozsdu Manó; Emanuil Gojdu/ (jogász, bíró, politikus, író, költő; 1826-ban az első ügyvéd, aki latin helyett magyar nyelvű keresetleveleket adott be a pesti és budai tanácsokhoz; 1848-ban a magyarországi románok - a Batthyány-kormánynak bizalmat szavazó - gyűlésének elnöke; Krassó vármegye főispánja, a Főrendiház jegyzője, a magyarországi román nemzetiség kulturális törekvéseinek mecénása, adományozó, a Gozsdu Alapítvány létrehozója) 1802-1870 [Gerenday, 1861 után].

B. 137: Tatits Arkád (államtitkár) 1874-1945.

B. 155: Piarista rend első sírboltja [1878]. Itt nyugszik:

Acsay Antal (történész, író, műfordító, pedagógus; főiskolai, majd egyetemi tanár) 1861-1918.

Arányi Béla (író, pedagógus, házfőnök; Arányi Lajos György patológus nevelt fia, Arányi Ágost piarista író öccse) 1844-1921.

Baranyai Zsigmond (klasszika-filológus, rendi kormánytanácsos) 1814-1871.

Békefy Károly /Bigelbauer/ (levéltáros, földrajzi író, házfőnök, rendi kormánytanácsos, majd kormánysegéd) 1813-1887.

Csaplár Benedek (történetíró, irodalomtörténész, pedagógus, az MTA tagja) 1821-1906.

Czirbusz Géza (földrajztudós, etnográfus, író, egyetemi tanár; az emberföldrajz hazai úttörője) 1853-1920.

Fekete Endre (filozófiai író, pedagógus, rendi kormánysegéd) 1844-1923.

Frank Ferenc (pedagógiai író; rendi kormánytanácsos, rendfőnök) 1842-1898.

Hám Antal (egyházi író, pedagógus, tartományfőnök) 1865-1927.

Horváth Cyrill József (filozófus, író, költő, egyetemi tanár, az MTA tagja; Horváth Döme jogtudós bátyja) 1804-1884.

Horváth Sándor Piusz (földrajzi és történeti író, pedagógus, az első magyar nyelvű földrajz-tankönyv szerzője; 1848-as tábori lelkész, a rendház rektora, a rend pénztárnoka) 1819-1901.

Jäger Ágoston /Jaeger/ (rendfőnöki titkár, rendi kormánytanácsos, kormánysegéd, a rend pénztárnoka) 1807-1884.

Kalmár Endre (író, költő, rendfőnök) 1823-1910.

Lévay Imre (rendfőnök, pedagógus, publicista; a Budapesti Katolikus Kör megalapítója, a Veszprém című lap szerkesztője, a Veszprémi Közlöny megalapítója és szerkesztője) 1842-1895.

Magyar Gábor (pedagógus, író, tartományfőnök; a szegedi Dugonics Társaság egyik megalapítója) 1842-1912.

Ormándy Miklós (botanikus, pedagógus, író) 1846-1911.

Petlanovics Alajos /Petlanovits/ (biográfus, rendi kormányzói titkár, majd kormánytanácsos) 1814-1886.

Pivár Ignác (gyógypedagógus, intézet-építtető, a Braille-írás magyar nyelvre alkalmazója, a vakok ipari oktatásának megszervezője) 1843-1905.

Polák Ede József (teológus, levéltáros, természettudományi író; pedagógus, rendi kormánysegéd, majd pénztárnok) 1816-1892.

Prónai Antal (irodalomtörténész, író, a Juventus című folyóirat megalapítója) 1871-1914.

Schirkhuber Móric (természettudós, pedagógus, szótár- és tankönyvíró, a rend vagyongondnoka, az MTA tagja) 1807-1877.

Schmidt Ágoston (matematikus, fizikus, egyetemi tanár, a Matematikai és Fizikai Társulat alelnöke; könyvgyűjtő, a Budapesti Tanáregyesület elnöke) 1845-1902.

Somhegyi Ferenc /Schröck/ (történész, egyetemi tanár, rendfőnök; az MTA tagja) 1813-1879.

Szaiff Ev. János (történész, levéltáros; pedagógus, házfőnök, rendi kormánytanácsos és számvevő) 1807-1877.

Szepesi Imre (klasszika-filológus, egyetemi tanár, író; adományozó, az első hazai antialkoholista mozgalmak kezdeményezője; az MTA tagja) 1811-1875.

Trautwein Nep. János (író, teológus, pedagógus, rendi kormánysegéd; az Oltár Egyesület megalapítója és igazgatója) 1819-1893.

Titz Antal (egyházi író, teológus, házfőnök) 1867-1926.

B. 158: Schlick Ignác (vasgyáros, gyáralapító, az első magyar vasöntő-üzemeltetők egyike) 1821-1868 [1860 körül].

B. 165: Mendl család [Szécsi Antal, 1887].

B. 166: Bauer Mihály /Pauer/ (szobrász- és festőművész) 1794-1858.

Vele: Bauer Rudolf (unokája; atléta, diszkoszvető, olimpiai bajnok; tornász, evezős, úszó, vívó, válogatott labdarúgó; a magyaróvári Akadémiai Atlétikai Klub ifjúsági elnöke; olimpiai bajnoksága a magyar atlétika első jelentős nemzetközi eredménye) 1879-1932.

B. 168: Békey Béla (tüzérségi tábornok, az első világháború egyik jelentős magyar hadvezére) 1867-1937 [a Böhm-sírboltban].

B. 173: Senger János (építész) 1835-1882.

B. 174: Glück Frigyes (szállodatulajdonos, gasztronómus, a Magyar Vendéglősök Országos Szövetségének elnöke, az első hazai pincériskola megalapítója; műgyűjtő, mecénás, szótárkiadó, a János- és a Látó-hegyi kilátó felépíttetője) 1858-1931.

B. 176: Ferences rend sírboltja. Itt nyugszik:

Halmai Semjén (tartományfőnök) 1922-1988.

Piry Czirjék (ferences házfőnök, író; gróf Batthyány Lajos újratemetésekor ő mondta a gyászbeszédet) 1810-1880.

Pusztai Gábor (tartományfőnök) 1904-1983.

B. 182: Kövesdi Wenzel Gusztáv (jogtudós, történész, egyetemi tanár, politikus; az európai jogtörténet első hazai tanára és a történeti jogi iskola első képviselője, az Árpádkori új okmánytár szerkesztője, az első magyar gazdaság- és bányászattörténész; a magyar nyelvű oktatás bevezetésének jelentős harcosa; az MTA tagja) 1812-1891 [Gerenday, 1894 előtt].

Vele: ifj. Kövesdi Wenzel Gusztáv (pénzügyi helyettes államtitkár) 1864-1936.

B. 186: Devecis del Vecchio Ferenc (mérnök, várostervező, Budapest középítési igazgatója; Budapest mai arculatának egyik legfőbb kialakítója) 1850-1924.

Vele: Harmath Ilona /Devecis del Vecchio Gyuláné/ (színművésznő, énekesnő) 1877-1937.

B. 188: id. Budai Szabóky Alajos (miniszteri tanácsos) 1837-1899.

Vele: ifj. Budai Szabóky Alajos (fia; statisztikus, pénzügyi államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Központi Hitelszövetkezet kormánybiztosa) 1873-1931.

Budai Szabóky Ernő (id. Szabóky Alajos fia; miniszteri tanácsos) 1875-1932.

B. 191: Lőrenthey Imre /Wurmb/ (geológus, paleontológus, egyetemi tanár, utazó, az MTA tagja) 1867-1917.

B. 192: ifj. Preuszner József (királyi tanácsos) 1824-1896.

B. 193: Lohr Antal (építész) 1824-1887.

B. 195: Nessi Gyula (várospolitikus, kormányfőtanácsos, a Kéményseprő Ipartestület elnöke) 1864-1936.

B. 203: Mészáros János (királyi tanácsos, a budapesti tudományegyetem gazdasági hivatalának igazgatója) 1850-1897. A sírbolt magyar nyelvű feliratai: „Áldás és béke lebegjen a drága halott hamvai felett!” - „Az időben szózatot hallék a mennyből mely ezt monda nékem: Boldogok a halottak kik az Úrban halnak meg, már mostantól - úgy mond a Lélek - nyugodjanak meg munkáiktól, és cselekedeteik követik őket.” (Jel. 14,13.)

B. 205: Rósa Lajos (gyárigazgató) 1807-1891 [Bezerédy Gyula].

B. 213: Lenz család [Kauser].

B. 216: Chmel család [Gerenday, 1894 előtt].

B. 219: Nyílhegyi Rupp Imre (miniszteri tanácsos) 1840-1904 [a Fölsinger-sírboltban].

Vele: Nagybossányi és Kisprónai Bossányi-Havass Tibor (vezérőrnagy) 1881-1956.

B. 221: Steindl Imre (építész, egyetemi tanár, restaurátor, iparművész, író; Ybl Miklós és Schulek Frigyes mellett a historizáló magyar építészet legkiválóbb képviselője, az MTA tagja) 1839-1902.

B. 229: Kajdacsi Kajdacsy István (főorvos, szemész; költő, alapítványtévő, királyi tanácsos) 1812-1873.

B. 231: Szervita rend sírboltja.

B. 238: Kostyán Ferencné Kún Judit (irodalom- és művészetpártoló) 1843-1872.

Vele: Kostyán Ferenc (férje; huszárezredes) 1817-1913. Sírfelirata: „A férj itt lelte meg nyugtát, melyet életében többé nem lelt, miglen forrón szeretett neje mellé nem jutott.”

B. 240: Salkovich Károly (1848-as honvéd főhadnagy) †1902.

B. 241: Hartmann János 1831-1911 [Vass Viktor].

B. 242: Érdy János /Luczenbacher/ (archeológus, történész, numizmatikus; Magyarország első ásató régésze, a Magyar Nemzeti Múzeum éremgyűjteményének, majd Régiségtárának őre; az Értekezések - a kettévált Tudománytár egyik utódja - szerkesztője; 1848-ban Székesfehérváron III. Béla és felesége, Châtillon Anna sírjának feltárója; a legjelentősebb nyelvemlék-kódexünknek tartott és róla elnevezett Érdy-kódex felfedezője és első ismertetője; az MTA tagja; Luczenbacher János fakereskedő unokaöccse és gyámfia) 1796-1871.

B. 255: Muraszombati, Széchyszigeti és Szapári gróf Szapáry Antal (gróf Szapáry Gyula miniszterelnök unokaöccse) 1878-1879.

B. 257: Fleischer József (szülész-nőgyógyász, főorvos, egyetemi tanár, Semmelweis Ignác munkatársa; 1848-as honvéd tizedes; a pesti Orvosegylet pénztárnoka; Fleischer József János főorvos fia) 1829-1877.

B. 262: Bonyhádi Perczel Béla (politikus, jogász, bíró; Tolna vármegye alispánja, a Szabadelvű Párt elnöke, a Képviselőház másodalelnöke, első alelnöke, majd elnöke, igazságügyminiszter; a Kúria másodelnöke, majd elnöke; Perczel Dezső politikus apja) 1819-1888.

B. 266: Toldy Ferenc /Schedel/ (irodalomtörténész, irodalomszervező, kritikus, esztéta; publicista, kiadó, műfordító, költő; egyetemi tanár, a pesti tudományegyetem rektora, a reformkor szellemi életének egyik vezéralakja; a Kisfaludy Társaság megalapításának kezdeményezője, igazgatója, másodelnöke, majd elnöke, az Egyetemi Könyvtár igazgatója; orvos, dietétikus, szótáríró; Vörösmarty Mihállyal és Bajza Józseffel a „triumvirátus” tagja, az Aurora-kör vezetője, az Athenaeum megalapítója és szerkesztője; a Tudománytár, a Figyelmező, a Magyar Szépirodalmi Szemle és a Kisfaludy Társaság Évlapjai szerkesztője; Pauler Tivadarral az Új Magyar Múzeum, valamint Bugát Pállal a Magyar Orvosi Tár megindítója és szerkesztője, Zádor Györggyel az Ungarische Poesie szerkesztője; kora legjelentősebb forráskiadvány-sorozata, a Magyar Történelmi Emlékek megindításának kezdeményezője; a tudományos igényű magyar irodalomtörténet-írás megteremtője, számos magyar nyelvemlék felfedezője; az MTA tagja és huszonöt éven át titkára; id. Markó Károly festőművész unokatestvére) 1805-1875 [Huszár Adolf, 1879].

Vele: Toldy István (fia; író, publicista, jogász, politikus, egyházi író; az 1848 című lap egyik megalapítója, a Nemzeti Hírlap szerkesztője) 1844-1879.

Toldy László (Toldy Ferenc fia; író, történész, publicista, irodalomtörténész, földrajzi író, műfordító, művészettörténész; akadémiai tanár, a Fővárosi Levéltár főlevéltárosa; a fővárosi múzeum és könyvtár létrehozásának megalapozója, nyelvtaníró; az Arany Biblia, a Magyar Ifjúság Lapja, a Törvényhatósági Naptár, a fővárosi Szabályrendeletek és A fővárosi alapítványi oklevelek szerkesztője, a Közérdek - később A Főváros - megalapítója és szerkesztője; 1880-ig római katolikus lelkész; ifj. Toldy László zeneszerző apja) 1846-1919.

B. 269: Schranz család [Kauser].

B. 270: Radocsai Herich Károly /Radacsay Herich/ (jogtudós, közgazdász, statisztikus, politikus, akadémiai, majd egyetemi tanár, művészeti író; az 1876-os budapesti Nemzetközi Statisztikai Kongresszus vezértitkára, több iparkiállítás rendezője, a háziipart felkaroló hazai mozgalmak egyik vezetője, a Budapesti Kereskedőifjak Társulatának tiszteletbeli elnöke) 1846-1894 [a Kammer-sírboltban].

B. 271: id. Geyer József (orvos, hegedű- és brácsaművész; ifj. Geyer József orgonatervező és Geyer Stefi hegedűművésznő apja) 1860-1923.

B. 279: Kovács Sebestény Endre (sebész, főorvos, egyetemi tanár, 1848-ban egyetemi titkár; az Orvosegyesület és az Országos Közegészségügyi Tanács elnöke, miniszteri tanácsos, Deák Ferenc orvosa; az MTA tagja; Kovács Sebestény József református esperes öccse, Lumniczer Sándor sebész sógora, ifj. Kovács Sebestény Endre alispán apja) 1814-1878 [Gerenday, 1879]. Sírfeliratai: „Áldást hinteni itt, üdvöt aratni amott.” - „Könnyet érdemel, ki könnyet oszlatott.”

Vele: Kovács Sebestény Aladár (fia; vízépítő mérnök, egyetemi tanár, a Műegyetem rektora; a Magyar Mérnök és Építész Egylet elnöke, udvari tanácsos, alapítványtévő) 1858-1921.

B. 286: Horváth Mihály (történetíró, művelődéspolitikus, csanádi, majd tribunici római katolikus püspök; 1849-es vallás- és közoktatásügyi miniszter; in effigie felakasztották; a Magyar Történelmi Társulat első alelnöke, majd elnöke, az Országos Közoktatási Tanács elnöke, a modern magyar történetírás egyik megteremtője; az MTA tagja) 1809-1878 [Huszár Adolf - Dunaiszky László, 1893 előtt].

Vele: Kristóffy József (politikus, író, történész, jogász; Szatmár vármegye főispánja, belügyminiszter; 1906-ban az uralkodó és a kormány közti közvetítő) 1857-1928.

B. 288: Pellérdi Brázay Kálmán (fűszer-nagykereskedő, sósborszesz- és szappangyáros, politikus; a Kereskedelmi Múzeum egyik vezetője, az 1885. évi országos kiállítás vegyészeti csoportjának főrendezője, az 1900. évi világkiállítás magyar csoportjának rendezője) 1839-1925.

Vele: Pellérdi Brázay Zoltán (fia; „magyar ipari és kereskedelmi úttörő”) 1875-1951.

Gyergyószentmiklósi Kary Béla (Brázay Kálmán veje; altábornagy) 1875-1938.

B. 289: Selmecbányai báró Geramb Gábor (jogász, titkos tanácsos) 1845-1878.

B. 295: Sebesi Gönczy Pál (pedagógus, író, politikus; térképszerkesztő, több nevelőintézet megszervezője, vallás- és közoktatásügyi államtitkár; az MTA tagja; id. Csiky Kálmán műfordító apósa, Gönczy Etelka pedagógus apja) 1817-1892.

Vele: Sebesi Gönczy Ilona (lánya) 1862-1879. Sírverse:

„El nem aludt lámpám, csak mint nem földi menyasszony

Hoztam el éjfélkor várni az égi Jegyest.

Könnyetek értem hát Szüleim már omlani szűnjék,

Balzsamot ím mennyből hint ILONÁTOK alá.”

(Arany János)

B. 296: Szamosújvárnémethi báró Dániel Ernő (politikus, jogász, a Szabadelvű Párt egyik gazdasági szakértője, kereskedelmi miniszter; a Tiszai Ármentesítési Társulat megszervezője és elnöke, az Első Hazai Takarékpénztár igazgatóságának elnöke, a Vaskapu szabályozásának befejezője, a millenniumi ünnepségek egyik fő szervezője; 1896-tól báró; Kiss Ernő aradi vértanú unokája, Dániel János alispán fia) 1843-1923 [a Cséri és Szentlőrinci Cséry család sírboltjában].

B. 299: Gerster Béla (víz-, vasút- és hídépítő mérnök; bécsi városi mérnök, Türr István munkatársaként a Panama-csatorna nyomvonalát kitűző expedíció tagja; a Korinthoszi Csatornaépítő Vállalat igazgató-főmérnöke, a csatorna tervezője és kivitelezője, az Athén-Larissza-Tempevölgyi vasút nyomvonalának kitűzője; a szapárújvidéki Ferenc József-csatorna építésének vezetője, a Duna-Tisza-csatorna Építési Igazgatósága vezetője; műgyűjtő; Gerster Árpád sebész öccse, Gerster Etelka operénekesnő bátyja) 1850-1923 [Stróbl Alajos - Lotz Károly].

Vele: Gerster Miklós (apja; 1848-as honvéd hadnagy; Gerster Antal 1848-as százados bátyja) 1816-1874.

Gerster Jolán (Gerster Béla lánya; zenepedagógus, az Országos Liszt Ferenc Társaság főtitkára) 1889-1957.

B. 302: Gyulafalvi Bulyovszky Gyula (író, költő, publicista, kritikus, ügyvéd; 1848-ban a márciusi ifjak egyike; a Nefelejts, a Hölgyfutár, majd a Sürgöny egyik megalapítója és szerkesztője) 1827-1883.

Vele: Szilágysomlyói Szilágyi Pál (színművész, operaénekes, rendező, író, műfordító; a napóleoni háborúk résztvevője; Kelemen László színigazgató unokaöccse, id. Szilágyi Béla színész apja, ifj. Szilágyi Béla, Szilágyi Dezső és Szilágyi Aladár színészek nagyapja) 1793-1874.

Harmath Ida /Harmat/ (színművésznő; id. Szilágyi Béla első felesége) 1838-1863.

Szilágysomlyói Szilágyi Lilla (Szilágyi Pál lánya, Bulyovszky Gyula felesége; színművésznő, író, műfordító, publicista; a müncheni udvari színház vezető drámai színésznője) 1833-1909.

B. 303: Barbás család [Gerenday, 1875].

Itt nyugszik: Kolosvári Kolossváry Dezső (lovassági tábornok, vezérőrnagy, első világháborús hadtest-parancsnok; honvédelmi miniszter) 1854-1919.

B. 310: Linzbauer István (építész, festőművész) 1838-1880 [Kauser].

B. 312: id. Haggenmacher Henrik (svájci származású gőzmalom- és sörfőzdetulajdonos, a budafoki sörgyár megalapítója; a majdani Első Magyar Részvényserfőzde - a későbbi Magyar Országos Söripari Vállalat - egyik létrehozója és tulajdonosa; Haggenmacher Károly gépészmérnök bátyja) 1827-1917 [Feszty Adolf - Szász Gyula].

B. 313: Tóth János (politikus, jogász, a Függetlenségi Párt alelnöke, igazgató-elnöke majd elnöke; a szövetkezett ellenzék vezérlőbizottságának jegyzője, vallás- és közoktatásügyi államtitkár, belügyminiszter, 1921-ben az Országos Földbirtokrendező Bíróság /OFB/ elnöke) 1864-1929 [a Lápossy-Csanak sírboltban].

B. 316: Vörösmartyné Csajági Csajághy Laura (Vörösmarty Mihály felesége, Bajza József sógornője) 1826-1882.

Vele: Vörösmarty Béla (Vörösmarty Mihály fia; jogász, bíró, politikus; igazságügyi államtitkár, a Kúria másodelnöke, valóságos belső titkos tanácsos) 1844-1904.

Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona (Vörösmarty Mihály lánya, Deák Ferenc gyámleánya, a miniszterelnök felesége) 1846-1910.

B. 317: Konek Sándor (statisztikus, közgazdász, jogász, akadémiai, majd egyetemi tanár, dékán, a pesti tudományegyetem rektora; királyi tanácsos, az MTA tagja; Konek Benedek egyházi író bátyja) 1819-1882.

B. 320: Kerstinger István (nagykereskedő, az Osztrák-Magyar Bank főtanácsosa) 1817-1890.

B. 321: Eberling Gusztáv (jogász, a Budapesti Polgári Kereskedelmi Testület titkára) 1840-1881.

Vele: Eberhardi Nagy Árpád (művelődéspolitikus, közoktatásügyi államtitkár) 1875-1932. Sírfelirata: „A magyar kulturának élt.”

B. 330: Csanakfalvi báró Láng Lajos (liberális politikus, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a budapesti tudományegyetem rektora; pénzügyi államtitkár, a Képviselőház második majd első alelnöke, kereskedelemügyi miniszter, diplomata, a magyar delegáció elnöke; publicista, szerkesztő, a Magyar Közgazdasági Társaság megalapítója és elnöke; valóságos belső titkos tanácsos; az MTA tagja; 1911-től báró; Horvát Boldizsár igazságügyminiszter veje, báró Láng Boldizsár politikus apja; két sógornőjének férje báró Eötvös Loránd fizikus, illetve Radisics Jenő művészettörténész) 1849-1918.

Vele: Horváth Emília (felesége, Horvát Boldizsár harmadik lánya) 1876-1918.

B. 331: Kaposmérei Mérey Gyula (1848-as honvéd százados; Mérey Kristóf 1848-as honvéd alszázados öccse) 1825-1908.

B. 332: Zsadányi és Törökszentmiklósi Almásy Pál (liberális politikus, az 1848-49-es Országgyűlés képviselőházának alelnöke, majd elnöke, kormánybiztos, a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetője; 1864-ben harmadmagával kormányellenes összeesküvés szervezője) 1818-1882 [Kauser].

B. 333: Hüttl család [Kauser].

B. 339: Ditrói Puskás Ferenc (az első budapesti telefonközpont és telefonhálózat kivitelezésének irányítója, majd ezek első igazgatója; Puskás Tivadar feltaláló öccse) 1848-1884 [Gerenday].

Vele: Tapolylucskai és Kükemezei Bánó József (bíró, császári és királyi kamarás) 1853-1937.

B. 345: Kugler Henrik (cukrász, a Gerbeaud cukrászda elődjének megalapítója, a vajkrémes sütemény- és tortatöltelékek hazai bevezetője; Kugler Jakab cukrász unokája) 1830-1904 [Gerenday].

Vele: Kugler Antal (apja; cukrász) 1800-1879.

B. 348: Müller család [Kauser].

B. 350: Vécsey János sírboltja. Sírfelirata: „Itt aluszsza örök álmát Vécsey János a két oldalu árvák örök ápolója.”

B. 352: Papp Dániel (író, publicista, a Képviselőházi Napló segédszerkesztője) 1865-1900.

B. 355: Bakos János (miniszteri tanácsos) 1849-1918 [a Kommer-sírboltban].

B. 357: Oberbauer Alajos (nagyiparos) 1838-1883. Sírfelirata: „Szorgalmát a magyar ipar, hűségét özvegye siratja.”

B. 365: Pláner család [Gerenday].

B. 366: Lindenthali Mayer Károly (főorvos) 1782-1853.

Vele: Szakváry Emil (tábornok) 1865-1937.

Laczkó Pál (Szakváry Emil sógorának veje; közgazdász) 1922-1990.

B. 367: Verebélyi Verebélÿ László (sebész, kórházi főorvos, klinikai tanár) 1841-1922.

B. 370: Sacré Coeur (Szent Szív Társaság) apácarend sírboltja.

B. 372: Cherny József (jogtudós, egyetemi tanár) 1812-1886.

B. 376: Ferentzy József (huszárkapitány, író, spiritiszta) 1813-1887 [Gerenday]. Sírfelirata: „Minden csudálatosnak látszó lét-ok kifejlik a czél közelben. (Szellemtani eredmények).”

B. 380: Malomszegi Légrády Károly /Pollák/ (a Légrády Testvérek Nyomdai Műintézete nyomda- és lapkiadó megalapítója és tulajdonosa, a második Pesti Hírlap - az első magyarországi üzleti újságvállalkozás - megindítója és főszerkesztője, az Ellenőr, A Hon és a Falusi Gazda című lapok megindítója; mezőgazdász, politikus; a halotthamvasztás magyarországi bevezetésének kezdeményezője, a Magyar Halotthamvasztók Egyesületének megalapítója) 1834-1903.

Vele: Malomszegi Légrády Imre (Légrády Károly fia; jogász, nyomdatulajdonos, lapkiadó, a második Pesti Hírlap főszerkesztője) 1868-1932.

Malomszegi Légrády Ottó (Légrády Károly fia; nyomdatulajdonos, lapkiadó, publicista, a második Pesti Hírlap főszerkesztője, az Érdekes Újság megalapítója, a Magyar Újságkiadók Országos Szövetségének - a Magyar Lapkiadók Országos Testületének - elnöke) 1878-1948.

B. 555: báró Villani József (huszárkapitány; báró Villani Lajos 1848-as honvéd alezredes fia, báró Villani Károly költő unokaöccse, báró Villani Frigyes politikus apja) 1858-1895.

Vele: báró Villani Lajos (fia; diplomata, író, műfordító, művelődéstörténész, esztéta, filmkritikus) 1891-1948.

B. 558: Szendrey Ignác (Gyulai Pál és Petőfi Sándor apósa; uradalmi tiszttartó) 1800-1895.

Vele: Gyulainé Szendrey Mária (Gyulai Pál felesége; Petőfiné Szendrey Júlia húga) 1838-1866.

Nagyváradi Gyulai Pál (kritikus, esztéta, irodalomtörténész, író, költő, esszéíró, irodalomszervező, kiadó; egyetemi tanár, a budapesti egyetemen Toldy Ferenc utódja; politikus, az irodalmi Deák-párt egyik vezetője; Szász Károllyal és Mentovich Ferenccel a Nemzeti színek kiadója; a harmadik Budapesti Szemle és az Olcsó Könyvtár, valamint Pákh Alberttel a Szépirodalmi Lapok, Arany Jánossal a Szépirodalmi Figyelő és Arany Lászlóval a Magyar Népköltési Gyűjtemény szerkesztője; színészpedagógus, a Színiképző /Színi Tanoda/ tanára és aligazgatója, a Magyar Írók Segélyegyletének titkára, a Kisfaludy Társaság elnöke; Moliére hazai kultuszának megalapozója, az Eötvös Károly-féle Balaton körüli utazás résztvevője; az MTA tagja és osztálytitkára; Gyulai Ferenc színész öccse) 1826-1909. Sírversei:

„Kereste hűn, bár merre lépett,

Az igazat az örök szépet

S mert a földön el nem érte,

Lelke az égbe szállt fel érte,

De szelleme a hazához tapadt

S műveiben örökre itt maradt.”

(Lévay József)

„Itt gyöngéd tiszta szív, harczvágyó büszke ész,

Tiprott igazság hőse: Gyulai Pál pihen.

Mint költő, mint iró, mint férfi egy s egész -

Áldott porában is, de él műveiben.”

(Kozma Andor)

B. 562: Gábor Endre (királyi tanácsos) 1852-1930.

B. 564: Nádasi Tersztyánszky Kálmán (államtitkár) 1867-1936 [a péchiujfalusi Péchÿ-sírboltban].

B. 567: id. Pecz Ármin (kertművész, a Ludoviceum főkertésze, a Múzeum-kert tervezője; az első hazai törzsfa-gyűjtemény létesítője, a kereskedelmi kertészet és a faiskolai termesztés meghonosítója, az Országos Kertészeti Egylet alelnöke, ifj. Pecz Ármin kertművész apja) 1820-1896 [Kauser].

Vele: Pecz Samu (fia; építész, iparművész, egyetemi tanár, író; az Építőművészek Szövetségének elnöke, udvari tanácsos; Európa akkori legnagyobb nyílású boltozatának tervezője) 1854-1922.

B. 568: Hartl Alajos (orvos, sebész, belügyminiszteri tanácsos) 1826-1895.

Vele: Horváth Ferenc (főorvos, egyetemi tanár) 1875-1924.

Josipovich Géza (Horváth Ferenc apósa; politikus, jogász, horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter; az Osztrák-Magyar Bank főtanácsosa) 1857-1934.

B. 574: Püspöky család [Gerenday].

B. 575: Maglódi Wodianer Béla /Vodianer/ (közgazdász, politikus, nagykereskedő, mintagazdaság-alapító; 1848-as honvéd főhadnagy; a Concordia és az Unio malomvállalatok megalapítója; Wodianer Sámuel bankár unokaöccse, báró Wodianer Mór hajózási szakember és báró Wodianer Albert alapítványtévő unokatestvére) 1831-1896.

B. 577: Szepesi Scholz Rezső /Scholcz/ (erdőmérnök, erdőigazgatóság-vezető; miniszteri tanácsos) 1832-1896.

Vele: Zsedényi Béla (jogtudós, politikus, akadémiai, majd egyetemi tanár; 1945-ben a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd a Nemzeti Főtanács és a Képviselőház elnöke, 1947-ben a Magyar Függetlenségi Pártot vezető „hetesfogat” tagja; a tiszai evangélikus egyházkerület világi főjegyzője, a Felső-magyarországi Reggeli Hírlap főszerkesztője; börtönben halt meg) 1894-1955.

B. 580: Tolnai gróf Festetics Gyula (gróf Festetics Leó színigazgató fia) 1834-1911.

Vele: Krajovai és Topolyai báró Kray Borbála (anyja; gróf Festetics Leó első felesége) 1798-1866.

B. 581: Piskovich Nep. János (sebész, Pest főorvosa, a Rókus Kórház igazgatója) 1806-1847.

Vele: Rötth László (unokaöccse; jogász, bíró, a legfelsőbb bíróság második polgári tanácsának elnöke) 1863-1937.

B. 582: Margó Tivadar (zoológus, anatómus, egyetemi tanár; 1848-as honvéd orvos; a hazai szövettani, különösen az izomélettani kutatások megalapozója, a mikroszkópos vizsgálati módszer bevezetője, a darwini tanok egyik első magyarországi ismertetője; az MTA tagja; Margó Emilian görög keleti esperes bátyja) 1816-1896.

B. 586: Schaffer Károly (szobrászművész) 1833-1911 [saját műve].

B. 599: Ciszterci rend sírboltja. Itt nyugszik:

Kalocsay Alán (egyházi író, politikus, költő) 1862-1906.

Kürti Menyhért Géza (irodalomtörténész; egri perjel, a Katolikus Tanügyi Tanács elnöke) 1875-1949.

Magdics Gáspár István (pedagógus, fizikus) 1866-1935.

Mihályfi Ákos (római katolikus egyházi író, teológus; egyetemi tanár, a budapesti egyetem rektora; címzetes prépost, villers-i apát; a Katolikus Szemle szerkesztője, a Szent István Társulat alelnöke) 1863-1937.

Piszter Imre János (teológus, egyetemi tanár) 1855-1936.

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) A temető 1999-ben < > Jobb oldali falsírboltok