A bevezető tanulmányt írta, az adattárat,
a mutatókat és a szemelvényeket összeállította:
Tóth Vilmos [*]

„... Megjelentek a tragikus vádaskodó, Magyarország sorsát a ... legrosszabbként aposztrofáló, az egykori nemzetiségekkel és az újonnan alakult szomszédos államokkal szemben rendkívül agresszív feliratok.”

„A temetői épületek nemegyszer különös funkciót kaptak, 1950-től 1959-ig például itt tárolták az Országház elől lebontott Horvai-féle «pesszimista» Kossuth-szoborcsoportot.”

„... Hogy nem a legprivilegizáltabb helyre temették [Kádár Jánost] ..., hanem a perifériára, furcsa dolgot eredményezett: az egykori oldalparcellát tette a munkásmozgalmi pantheon legfontosabb pontjává...”