EPA Budapesti Negyed 24. (1999/2) Százötven év < > Heltai: Temetés
A Kerepesi úti temető válogatott bibliográfiája

________________

 

A Kerepesi úti temetőről és a Salgótarjáni úti zsidó temetőről

Közvetlenül vagy közvetve a Kerepesi úti temetőhöz is kapcsolódó könyvek és írások

Egyes, a Kerepesi úti temetőben zajlott temetésekről és az egyes síremlékekről

Gróf Batthyány Lajos temetéséről és mauzóleumáról (kronológiai sorrendben)

Deák Ferenc mauzóleumáról (kronológiai sorrendben)

Kossuth Lajos temetéséről és mauzóleumáról (kronológiai sorrendben)

Ady Endre síremlékéről (kronológiai sorrendben)

A Kerepesi úti temető és a Salgótarjáni úti zsidó temető síremlék-művészetéhez

A temetőművészet-vitához kapcsolódó fontosabb írások (kronológiai sorrendben)

A Kerepesi úti temetőről és a Salgótarjáni úti zsidó temetőről:

Árvereznek a temetőben, in: Pesti Napló, 1917. február 6.

BALASSA Imre: Százéves a kerepesi temető, in: Hírlap, 1949. április 13.

BARÓTI Szabolcs: Nagyjaink nyugvóhelyén. Budapesti barangolások, in: Népszava, 1982. március 30.: 5.

BERZA László főszerk.: Budapest története képekben 1493-1980. Képkatalógus, 1. kötet, Bp.: FSzEK Budapest Gyűjteménye, 1982: 307-341.

BERZA László főszerk.: Budapest lexikon. I. kötet. Második, bővített, átdolgozott kiadás, Bp.: Akadémiai Kiadó, 1993: 663-665.

BOZZAY Dezső - SZÍJ Rezső: A Nemzeti Sírkert, in: Magyar Nemzet, 1972. december 5.

BUJDOSÓ P. Gyula: Halottakról jót vagy ennyit, in: Kapu 4: 6 (1991), 26-31.

-Carpaccio- [KÁRPÁTI Aurél]: Koszorútlan a halottak kertje, in: Pesti Napló, 1923. október 28.

CSŐREGH Éva: Temetői séta, in: Budapest 4: 8 (1966), 28-30.

-D. Zs.-: Gyertyák és történetek a sirokon, in: Esti Kurir, 1924. november 4.

DAJKA András: A Gellérthegy és a magyar örökélet, Bp.: Szerzői kiadás, 1927.

DEÁK Gyula: Budapesti emlékeim. Máramarossziget, 1896.

Díjjegyzék azon díjakról, melyek a kerepesi út melletti köztemetőben a főváros törvényhatósági bizottságának határozatai alapján szedetnek, Bp., 1883.

Elfeledett sírok, in: Budapest, 1909. július 23.

ERDÉLYI János: Nemzeti Sírkert, in: Természet Világa 100: 6 (1969), 277-278.

ERŐS Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Második, bővített kiadás, Bp.: Kis-Lant Kiadó, 1995: 159-160.

Exhumálták Szigligeti Edét, Vahot Imrét, Czuczor Gergelyt, Szerdahelyi Kálmánt, Czakó Zsigmondot, Ráday Gedeont és sok más jelesünket, in: Magyarország, 1924. március 29.

Ezidén van a Kerepesi-temető megnyitásának nyolcvanadik évfordulója, in: Uj Nemzedék, 1929. október 10.

A Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) 1848-as emlékhelyei, Bp.: Budapesti Temetkezési Intézet Rt., 1998.

Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) Budapest, Bp.: Budapesti Temetkezési Intézet Rt., 1998.

A forradalom első áldozatainak temetése, in: Népszava, 1918. november 3.

A forradalom halottainak temetése, in: Népszava, 1918. november 5.

A földalatti Pest, in: Pesti Napló, 1917. február 7.

-G. J.-: Nemzeti emlékkert lesz a Kerepesi-temető, in: Magyar Nemzet, 1952. szeptember 13.

GAÁL Jenő: A Nemzeti Panteonról, in: Budapest 5: 2 (1967), 33.

GERE Zsigmond: Látogatás nagy szinészeinknél a Kerepesi-temetőben, in: A Nép, 1921. október 30.

GYÖRGY Aladár: A kerepesi-úti temetőben, in: Életképek 1876: 1121-1122.

GYÖRGY Endre: Az enyészet birodalmában..., in: Az Ujság, 1921. október 29.

GYŐRI Lajos: Nemzeti Panteon, in: Kelet-Magyarország, 1979. november 11.

HAJDUSKA János: Nemzeti Sírkert, in: Múzsák különszám, 1971: 17-18.

HANKÓ Ildikó: Magyar Nemzeti Panteon, in: Magyar Nemzet, 1991. november 25.

-Illés-: Költözik egy régi temető, in: Magyar Nemzet, 1963. június 9.

K. V.: Az értelmiségiek legjobbjai a Nemzeti Panteon megteremtéséért, in: Magyar Nemzet, 1970. március 4.

-kyp-: Megszólal a mult a kerepesi-temetőben, in: Szózat, 1924. november 27.

KAÁN Károly: A temető-kultusz, in: Budapesti Hirlap, 1926. június 6.

Kápolna a temetőben, in: Új Ember 23: 45 (1967), 2.

KAPPANYOS András: A temető retorikája, in: Café Bábel 24. (Város), 1997/2: 172-189.

Kármelita szerzetesek kápolnája, in: Hölgyfutár 1857: 929.

KÁROSY Pál: A Kerepesi-úti temető költészete. Sirversek, sirfeliratok. A Kerepesi-úti temető történetével, Bp.: Szerzői kiadás, 1934.

KÁROSY Pál: A Kerepesi-úti temető nagy halottai, Bp.: Székely Könyvkiadó, 1938.

KÁROSY Pál: Kilencven éves a kerepesiúti temető, in: Magyar Nemzet, 1939. április 26.

KÁROSY Pál: A Kerepesi-uti izraelita temető nagy halottai és költészete, Bp.: Szerzői kiadás, 1941.

KELECSÉNYI László: Csöndkert a Józsefvárosban, in: Budapest 26: 11 (1988), 5.

[A Kerepesi temető nevezetes síremlékei], in: Budapest 19: 12 (1981), 17.

A Kerepesi temetőben, in: Néptanítók Lapja 1922, 42/44: 19-20.

A Kerepesi-úti temető múltjából, in: Új Idők 1899: 427-428.

A Kerepesi-úti temetőből, in: Vasárnapi Ujság 1900: 726.

KOMOR Marcell: „Dísztemető a város közepén”, in: Építő Ipar 1901: 5.

KOMORÓCZY Géza szerk.: A zsidó Budapest I-II. Emlékek, szertartások, történelem, Bp.: Városháza - MTA Judaisztikai Kutatócsoportja, 1995: 600-604.

KOVÁCS Dénes: A Kerepesi temető, in: Vasárnapi Ujság 1889: 714.

KOVÁCS Dénes: A Kerepesi-úti temető. Útmutató és tájékoztató húsz ábrával és az egész temető térképével, Bp.: Szerzői kiadás, 1894.

KOVÁCS Dénes: Halottak emléke, in: Vasárnapi Ujság 1899: 733-734.

KOVÁCS József, vasvári (szerk. és kiad.): A budapesti Kerepesiúti temető térképe, Bp., [1880-as évek?]. 63 x 85 cm.

KŐ András: Lenni vagy nem lenni a Nemzeti Pantheonban, in: Új Magyarország, 1991. július 23.

Költözködő halottak, in: Új Idők 1900: 412-413.

KÖNYVES N. István: A Kerepesi-út és a temetkezések, in: A Főváros 1: 20 (1885), 1-2.

Leomlott siremlékek között a kerepesi-temetőben, in: Uj Nemzedék, 1923. május 3.

-M.-: Elfelejtett sírok, in: Hadtörténelmi Közlemények 1912: 454-458.

-m. m.-: Harminckét síremléket állít a főváros régi nagyjainknak, in: 8 Órai Ujság, 1924. április 3.

A magyar Pantheon, in: Magyar Család 1926: 237.

Magyarország műemlékjegyzéke. Összeállította az Országos Műemléki Felügyelőség és a Fővárosi Műemléki Felügyelőség, Bp.: Építésügyi Tájékoztatási Központ, 1976: 68-69.

MAJOR Balázs: Születtem, szerettem hazámat, s dolgoztam érte, in: Új Ember, 1972. november 26.

MAJOR István: Reflexiók Leitner Pál bátyánk Hattyúdalának VIII. részére, in: Typographia 1921, 30: 2-3.

MAKOLDY Sándor: Magyar Panteon. Nemzetünk nagyjainak és kiválóságainak a Kerepesi-temetőben lévő sírjai és síriratai, Bp.: Szerzői kiadás, 1927.

MARKÓ Miklós: Jeleseink földi maradványai, in: Vasárnapi Ujság 1902: 155.

MARKÓ Miklós: Jeleseink exhumálása a Kerepesi temetőben, in: Vasárnapi Ujság 1914: 516.

MÁTÉ György: Budapest alatt. Tervezgetés a kegyelet kertjében, in: Népszabadság, 1968. július 17.

A megelevenedett temető, in: Pesti Hirlap, 1930. november 1.

Megszüntetik a Kerepesi úti temető köztemető jellegét és Nemzeti Pantheont alakítanak belőle, in: Esti Budapest, 1956. október 4.

MÓRA Gábor: Hol sírjaink domborulnak..., in: Budapest 4: 8 (1966), 26-28.

MÓRICZ Pál: Összeirják a kerepesi temető jelesebb halottait, in: Magyarság, 1924. május 28.

MURÁNYI Gábor: Földalatti mozgalom, in: Heti Világgazdaság 17: 28 (1995), 69-71.

Művészek síremléke, in: Népszava, 1905. június 3.

-N. G.-: Elhunyt nagyjaink élő emlékét hirdetik a sirfeliratok a Kerepesi temetőben, in: Nemzeti Ujság, 1941. október 31.

-N. P.- [NÁDAI Pál]: A Kerepesi temető megujhodása, in: Kő és Műkő 12: 1 (1936), 1-4.

NÁDAS Sándor: Inspekció a kerepesi temetőben, in: Pesti Futár 30: 23 (1937), 6-9.

NAGY Atilla Kristóf: A földalatti kaszinó, in: Ring 3: 1 (1991), 9.

A nemzet sírkertje, in: Heti Világgazdaság 17: 23 (1995), 98.

A Nemzeti Panteon Fiumei úti Sírkertje (Kerepesi temető) térképe, Bp.: Budapesti Városszépítő Egyesület, 1990.

NEY Béla: Síremlékek, in: Építő Ipar 1891: 413., 420-421., 431.

NYISZTOR Zoltán: A kerepesi-temetőben, in: Nemzeti Ujság, 1942. november 8.

ORBÁN Ferenc: Magyarország zsidó emlékei, nevezetességei, Bp.: Panoráma, 1991: 47-48.

PAPP Rezső: Hol sírjaink domborulnak..., in: Élet és Irodalom 25: 38 (1981), 2.

Pest városa levele a hg. prímás Ő Emminentzjához, in: Sürgöny 1861, 35: 2.

A pesti temető, in: Képes Újság 1859: 173.

PIHÁL György: A nemzeti sírkert sorsa, in: Heti Budapest 1: 38 (1989), 5.

POTOCZKY Júlia: Néma történelem: itt alusszák örök álmukat a haza nagyjai, in: Magyar Nemzet, 1996. november 2.

-R. Gy.-: A Művészparcellában, in: Budapest 10: 11 (1972), 23-25.

RÉDEY Pál: Szunnyadó történelem, in: Új Tükör 25: 48 (1988), 12-13.

REICHFELD Izidor: A kerepesi temető felhagyása, in: A Főváros 27: 13 (1911), 2.

RERRICH Béla: A budapesti kerepesiúti temető, in: Építő Ipar - Építő Művészet 1916: 267-268.

ROMÁN András: Megmentett műemlékek a Fiumei úti temetőben, in: Népszabadság, 1998. március 13.

RÓZSAHEGYI Aladár: A kerepesi temetőről, in: Természettudományi Közlöny 1880: 180-184.

RÓZSAHEGYI Aladár: Kerepesi úti temető (Különlenyomat), Bp.: Királyi Egyetem Közegészségtani Intézete, 1880.

RUFFY Péter: A nemzet kegyelete, in: Magyar Nemzet, 1972. december 10.

RUFFY Péter: A Nemzeti Sírkert ügye a második pályázat után, in: Magyar Nemzet, 1975. november 2.

-S-: Halottas ház a Kerepesi út melletti köztemetőben, in: Építő Ipar, 1878: 211.

-Sz. I.-: Nemzeti Panteon, park és szabadtéri múzeum, in: Népszava, 1970. március 1.

SAJÓ Aladár: A néma város, in: Budapesti Hirlap, 1921. október 28.

SCHOEN Arnold: A pesti Kerepesi-úti köztemető kápolnája, in: Magyar Főváros 2: 42 (1939), 2.

SINKA Antal: Séta a temetőben, in: Kapu 4: 6 (1991), 32-34.

Sírok a Kerepesi-úti temetőben, in: Vasárnapi Ujság 1904: 770.

A sírok emléke, in: Iparosok Lapja 1859: 33-34.

Sírok között, in: Vasárnapi Ujság 1888: 739-740.

SOLTI Lajos: Aki másnak vermet ás..., in: Népszava, 1937. november 28.: 19.

SURÁNYI Miklós: Díszsírhelyek - dísztelen síremlékek, in: Budapesti Hirlap 50: 69 (1930), 1.

Szabad térkép a kerepesi uj temető szabályozására. M. 100 [öl] = 85 mm, [h. n.], 1865. 93 x 57,5 cm.

SZABÓ Imre: Séták a kerepesi temetőben, in: Református Figyelő 1929: 523-524.

SZÁSZ Károly: A „kilenc” közös sírja, in: Vasárnapi Ujság 1870: 579-580.

SZÁSZ Károly: Síremlékek, in: Vasárnapi Ujság 1874: 693.

Száz éves (sic!) a kerepesi temető, in: Nemzeti Ujság, 1924. november 1.

SZERÉNYI Sándor szerk.: Ismertető a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjáról, Bp.: Fővárosi Temetkezési Intézet, é. n. [1977.]

Tájékoztató a Mező Imre úti sírkert munkásmozgalmi és mártír halottainak elhelyezési rendjéről, Bp.: Fővárosi Temetkezési Intézet, 1977.

Tájékoztató a Mező Imre úti sírkert neves halottainak elhelyezési rendjéről, Bp.: Fővárosi Temetkezési Intézet, 1977.

TAMÁS Ernő: A szabadságharc pesti vértanúi a kerepesi temetőben, in: Pesti Hirlap, 1929. október 6.

TARNÓI Gizella: „A halottakat nem lehet a teljes rendszerváltásig tárolni.” Séta és beszélgetés a Nemzeti Sírkertben, in: Mozgó Világ 16: 11 (1990), 68-76.

Tavaszi séta a kerepesiúti temetőben, in: Magyar Nemzet, 1943. május 4.

Temetői képek, in: Vasárnapi Ujság 1885: 705., 709-710.

A temetők ünnepe, in: Pesti Hirlap, 1922. november 1.

Temetőkerti (szub)kultúra. Milyen a méltó tisztelet? Hű tükre az adott kornak, in: Magyar Hírlap, 1981. október 31.

TERÉNYI Éva: A Pantheon-akció, in: Magyarország, 1969. április 20.

X. kerület Kerepesi úti temető helyszínrajza. M. 100 öl = 35 mm, Bp., 1932. 60 x 31 cm.

Tizenöt év alatt Nemzeti Pantheonná alakítják a Kerepesi temetőt, in: Magyar Nemzet, 1958. június 5.

TÓTH Rita - NÉMETH H. Erzsébet: Kétszázezerért bárki temetkezhet a Fiumei úton: örömlányok tanyája a Nemzeti Pantheon, in: Magyar Hírlap, 1994. június 15.

Új emlékek a Kerepesi úti temetőben, in: Vasárnapi Ujság 1902: 732-733.

Új terv készül a Kerepesi úti temető emlékkertté alakításáról, in: A Kereszt 7: 12 (1956), 6.

A váczi temető, in: Pesti Divatlap 1847: 1501-1502.

Vándorló temetők, in: Új Ember 10: 44 (1954), 2.

Védett és védtelen sírok: ki temetkezhet munkásmozgalmi pantheonba? (Kurcz Béla riportja Ladányi Jenővel), in: Magyar Nemzet, 1994. augusztus 27.

A vén asszony orvossága, in: Ethnographia 1899: 79.

VOGLER József: Szabad térkép a Kerepesi út melletti sírkert felett. M. 100 [öl] = 85 mm, Pest, 1869. január 7. 90 x 57,5 cm.

ZOLTÁN József főszerk.: Budapest történetének bibliográfiája II. (Városleírás, városépítés - Budapest egészségügye - Budapest fürdőváros), Bp.: FSzEK Budapest Gyűjteménye, 1963: 509-525.

ZSOLDOS Andor: „Van bíró a felhők felett...”, in: Haladás, 1949. március 17.

Közvetlenül vagy közvetve a Kerepesi úti temetőhöz is kapcsolódó könyvek és írások:

-B. T.-: Holtukban védtelen halhatatlanok. Huszonöt év után a legnagyobbak sírjait is feltúrhatják, in: Népszabadság, 1996. április 26.

Budapest székesfőváros temetői, in: Közegészségügyi Évkönyv 1941, Bp., 1943: 501-523.

BOROS Géza: Emlékművek '56-nak, Bp.: 1956-os Intézet, 1997.

BOROS Vilma, H.: Temetők Budán és Pesten, in: Budapest 14: 11 (1976), 39-41.

BURGYÁN Miklós: Magyarországi szívalakú sírjelek, in: Ethnographia 1972: 330-344.

DÖME Katalin: Sírjaink is bástyák, ne feledd! Budapest, 1956., in Kiss Dénes szerk.: Hódoltságban, Bp.: Zrínyi, 1992.

EDVI ILLÉS Aladár: Temetők, in: Budapest műszaki útmutatója I., Bp., 1896: 267-269.

ERKI Edit: Régvolt sírkertek Pest-Budán, in: Népszabadság, 1997. október 31.

FEHÉR Jolán Antónia: Budapest székesfőváros temetőinek története, Bp., 1933.

A főváros rendezte az összes temetőket, in: Az Est, 1921. szeptember 29.

A fővárosi köztemető szabályzata, in: Fővárosi Közlöny, 1882.

FÜVES Ödön: A pesti görögök temetkezése, in: Egyházi Krónika 25: 1 (1986), 7-8.

GELEY József: A főváros dísztemetői, in: Vasárnapi Ujság 1900: 88.

GERENDAY Béla: A temető költészete. Sírversek és feliratok, Bp., 1898.

GLATZ Ferenc: Temetés, újratemetés. Előszó, in: História 11: 3 (1989), 2.

-Himody- [PREYSZ Kornél]: A halottak birodalmából, in: Ország-Világ 1908: 869-874.

-H. S.-: A halottak sorsa Budapesten, in: Budapest, 1913. április 25.

HANÁK Péter: A halál Budapesten és Bécsben. A nagyvárosi halál elidegenedése a múlt századvégen, in: A Kert és a Műhely, Budapest: Gondolat, 1988: 63-80.

HANÁK Péter: A halál Budapesten és Bécsben. A nagyvárosi halál elidegenedése a múlt század végén, in: História 13: 1 (1991), 14-17.

HORVÁTH Elemér: Pestbudai őrjárat, in: Nemzeti Ujság, 1942. december 30.

HORVÁTH Elemér: Régi pesti temetők, in: Képes Krónika, 1931. november 1.

JAJCZAY János: Pest-budai temetők, in: Élet 1940: 922-923.

KALLA Zsuzsa: Búcsúsorok - sírszalagok, in uő. szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7.), Budapest: PIM, 1997: 112-122.

KAMPIS Antal: Budapest temetőkultúrája, in: Magyar Főváros 3: 29 (1940), 4.

KÁROSY Pál: Sírversek Nagy-Budapest temetőiből. Kézirat. (Egyes kötetek az OSzK-ban, a FSzEK Budapest Gyűjteményében és a Budapesti Történeti Múzeumban.)

KÓSA János: Írók és sírkövek, in: Diárium 11: 11 (1941), 271-272.

KRÚDY Gyula: Halottak napja 1915-ben, in: Magyarország, 1915. október 31.

KUBINYI Ágoston: A temetések és temetők, Pest, 1869.

LAKNER Judit: Gyászpompa Budapesten a századfordulón, in: Valóság 30: 8 (1987), 90-102.

LAKNER Judit: Temetési vállalkozók Budapesten a századfordulón, in: Történelmi Szemle 33: 3/4 (1991), 215-223.

LAKNER Judit: A halál megállapítása. A tetszhalott, in: História 13: 5/6 (1991), 47-49.

LAKNER Judit: Halál a századfordulón, Budapest: História - MTA Történettudományi Intézete, 1993.

-m.-: Sárga keresztek. Séta a katonasírok között, in: Népszava, 1915. április 28.

MARKÓ Miklós: A budapesti temetők, in: Ország-Világ 1915: 592-597.

MARTHY Barna: Panteon kérdőjelekkel, in: Magyar Ifjúság 26: 44 (1982), 26-27.

MESTERHÁZY Jenő: Budapest legrégibb temetője és nagyjaink, in: Pedagógiai Szeminárium 1938-39: 79-86.

-Miles Hungaricus- [KÁROSY Pál]: Séta katonasirok közt, in: Pesti Hirlap, 1934. október 31.

Modern sírkőalbum, Óbecse: kiadja Balázs Károly, é. n. [1920-30-as évek].

NÁDAS Sándor: Nyári délután a temetőben, in: Pesti Futár 20: 13 (1927), 6-7.

NAGY Lajos: Fejfák és keresztek: temetkezési gondok, in: Budapest 7: 5 (1969), 32-33.

ORMOS Ilona, Baloghné - PERJÉS András: Temetőkertek a városban, in: Magyar Építőművészet 33: 5 (1984), 19-20.

ÖLVEDI Ignác: A forradalmi események és a felszabadító harcok emlékét őrző létesítmények hazánkban, Budapest: Magyar Partizán Szövetség, 1979.

PAPP Rezső: Az utolsó út, in: Magyarország 16: 13 (1979), 25.

PAPP Rezső: Hol sírjaink..., in: Magyarország 21: 45 (1984), 24.

PAPP Rezső: Halottak napja, in: Magyarország 24: 44 (1987), 24.

PEREHÁZY Károly: Vasműves emlékek a temető művészetében, in: Műemlékvédelem 21: 3 (1977), 182-188.

PIPPIDI, Andrei: A sírkövekről mint a nemzeti identitás mérföldköveiről, in: Café Bábel 31. (Föld), 1999/1: 81-94.

PROSSER Piroska: Görögök sírfeliratai magyar temetőkben (Magyar-Görög Tanulmányok 19.), Budapest: Pázmány Péter Tudományegyetem Görög Filológiai Intézete, 1942.

-R. O.-: Budapest a halottak napján, in: Nemzeti Ujság, 1925. november 1.

-R. V.-: Temetők és temetések a német nagyvárosokban és Budapesten, in: Városi Szemle 1940: 944-946.

RADÓ Dezső: A temető csendje. Riportok és meditációk a temetkezésről, Bp.: Vízügyi Dokumentációs Vállalat, 1988.

RÉV István: A feltámadás archeológiája, in: Sic itur ad astra 1993, 2-4: 3-5.

RÉV István: A nagy temetések ma is történelmet írnak (N. Sándor László riportja), in: Magyar Hírlap, 1994. április 2.

ROSNER Ármin: Sírvirágok. Sírfeliratok és sírversek gyűjteménye, Bp., 1920.

SALAMON Géza: A székesfőváros közegészségügyi intézményei, in: Városi Szemle 1937: 363-379.

SELÉNDY Szabolcs szerk.: Temetőkert, Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 1972.

Sirkerti Nefelejtsek. Összegyűjtötte Gerenday Antal, 1865.

SUHAY Imre: Séta a katonasírok közt, in: Új Idők 1941: 540.

SZABÓ Péter: Gyászjelentések a 19. században és a 20. század elején, in: Ars Hungarica 11: 1 (1983), 87-92.

Százezrek zarándokoltak a budapesti temetőkbe, in: Nemzeti Ujság, 1923. november 3.

TAMÁS József: Nemzetünk nagyjainak sírjai, Bp., é. n. [1926.]

Temetés, temetők (Községi Temetkezési Intézet), in: Nagy-Budapest 1927: 170-172.

THIRRING Gusztáv: Budapest félszázados fejlődése 1873-1923. (Statisztikai Közlemények 53.), Bp., 1925.

THIRRING Gusztáv: Budapest félszázados fejlődése, 1873-1923. Budapest székesfőváros temetői, in Salamon Géza szerk.: Budapest egészségügyi közigazgatása, Bp., 1943: 501-525.

TORDON Ákos: Sírkertek, síremlékek, in: Új Magyarország, 1992. október 26.

TREMKO György: Temető-kultúra, Budapest, 1928.

Újságíró-síremlékek leleplezése, in: A Sajtó 1929: 624-629.

VARGHA Balázs: Földön fekvő sírkövek, in: Magyar Nemzet, 1954. november 26.

Városunk temetői, in: Fővárosunk. II. kötet, Bp., 1940: 82-84.

VARRÓ Szilvia: Budapest saját halottjai, in: Népszabadság, 1998. szeptember 14.

Végig a pesti és budai temetőkön, in: Az Ujság, 1922. november 1.

XANTUS Zoltán szerk.: Hatvan év a kegyelet szolgálatában, Bp.: Fővárosi Temetkezési Intézet, 1979.

XANTUS Zoltán: Temető és művészet, in: Városgazdasági Tájékoztató 1981, 1: 49-56.

XANTUS Zoltán: Temetkezési szokások a múlt századtól napjainkig, in: Városgazdasági Tájékoztató 1981, 2: 60-68.

XANTUS Zoltán: A fővárosi temetkezési ügy bibliográfiája, Bp., 1982.

XANTUS Zoltán: A holtak kertjei (75 éves a Fővárosi Temetkezési Intézet), Bp., 1994.

Egyes, a Kerepesi úti temetőben zajlott temetésekről és az egyes síremlékekről:

ÁGOSTON Gézáné: Blaha Lujza síremléke, in: Napkelet 1930: 106-107.

Áldássy József levele, in: Budai Napló, 1937. augusztus 26.

Babits Mihály síremléke, in: Új Ember, 1954. december 21.

Barabás Miklós síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1905: 382.

BRANKOVICS György: Vörösmarty Mihály emlékezete, in: Honvéd-Naptár 1902: 30-31.

BURGYÁN Miklós: Kóbor kutya őrzi Görgey sírját, in: Magyar Nemzet, 1970. március 1.

CSAPLÁR Vilmos: Sírkőavató, in: Új Tükör 6: 35 (1981), 11.

DEVICH Márton: Mementó - vágtató lovakkal, in: Magyar Nemzet, 1998. július 22.

Egy huszár-altábornagy síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1890: 410.

ELEK Artúr: Király György síremléke (Beck Ö. Fülöp műve), in: Nyugat 1923: 653-654.

ELEK Artúr: Ambrus Zoltán síremléke, in: Nyugat 1939: 258-259.

Elkészült Gömbös Gyula siremléke, in: Nemzeti Ujság, 1941. január 14.

Emlékezzünk Erkel Gyulára!, in: Újpesti Hírlap, 1914. március 22.: 2.

Erkel Ferencz síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1904: 782.

Falk Miksa síremléke, in: Ország-Világ 1910: 981-982.

FARKAS László: Szegény József Attila sírjai, in: Élet és Irodalom 32: 51 (1988), 10.

FARKAS Zoltán: A Fellner-család síremléke, in: Nyugat 1934: 178-179.

Felavatták Ferenczy Károly síremlékét, in: Népszabadság, 1963. november 10.

FENYŐ József: Egy elfelejtett sírhant a Kerepesi temetőben, in: Jövendő 1946, 5: 6-7.

FRITZ Oszkár: A Tóth-család síremléke, in: Építő Ipar 1907: 449.

Gálos Kálmán síremléke, in: Újság, 1926. június 27.

Garay János sírköve, in: Magyar Sajtó, 1855. július 23.: 3.

Győrffy István síremlékének leleplezése, in: Ethnographia 1941: 293.

Halottak emléke, in: Budapest-Erzsébetfalva 1897, 39: 3.

Hegedüsné síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1860: 492.

A Henneberg-síremlék, in: Ország-Világ 1890: 402.

HELLNER Zoltán: Rajk László temetése, in: História 11: 3 (1989), 24-25.

HENSZLMANN Imre: B. Alvinczy József tábornok emléke, in: Magyarország Képekben 2., 1870: 125-128.

Irányi Dániel síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1901: 305-306., 325.

Irányi Dániel síremléke, in: Honvéd-Naptár 1902: 33.

Izsó Miklós emlékezete (Síremlékének leleplezése), in: Fővárosi Lapok 1890: 2185-2186.

Izsó Miklós síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1890: 699.

A jakobinusok sirja, in: Világ, 1914. január 20.

JÓKAI Mór: Felhívás, Bp.: [Pesti Kvny.], 1894.

Jókai síremlékre, in: Magyar Iparművészet 1925: 35.

Jókai sirja, in: Szózat, 1919. november 5.

Kacsóh Pongrác síremléke, in: Fővárosi Közlöny 1926: 1834-1835.

Kamermayer Károly síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1901: 697.

KÁRPÁTI Aurél: Fenyő Miksáné síremléke (Beck Ö. Fülöp műve), in: Nyugat 1934: 609.

KEMPF: Lendvay síremléke a pesti temetőben (Gerenday Antal emlékművei), in: Vasárnapi Ujság 1859: 526-532., 537-538.

A Kerepesi temető művészparcellájába helyezték Csontváry hamvait, in: Magyar Nemzet, 1966. augusztus 2.

Kerner István síremléke, in: A Zene 1936-37: 285-287.

Kisfaludi Károly tetemei, in: Hazánk 1860: 426.

KOMÓCSY József: Az új sír (Petrovich István és Hrusz Mária hamvainak exhumatiója), in: Koszorú 1882: 466-469.

Köllő Miklós síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1905: 334.

LENGYEL Géza: Beck Ö. Fülöp Baumgarten-emléke, in: Nyugat 1929: 563-564.

Ligeti Antal síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1897: 774.

Báró Lipthay Béla síremléke Donáth Gyulától, in: Vasárnapi Ujság 1903: 156.

LUKACS, John: Budapest, 1900. A város és kultúrája, Bp.: Európa, 1996: 9-16.

LYKA Károly: Egy szobrász és a szobra, in: Új Idők 1901: 433-434.

Mégsem kerülnek Bajára Türr István és Tóth Kálmán hamvai, in: Petőfi Népe, 1974. szeptember 4.

MIKLÓS Elemér: A Petőfi-család temetése, in: Vasárnapi Ujság 1908: 885-886.

MÓRA Gábor: Mi az igazság?, in: Magyar Nemzet, 1980. május 1.

MÓRICZ Pál: Czuczor sirköve az utszélre került, in: Magyarság, 1921. január 4.

MÓRICZ Pál: Czuczor Gergely sirköve eltünt a kerepesi-temetőből, in: Magyarság, 1924. május 24.

Munkácsi Mihály síremléke, in: Budapesti Hirlap, 1911. június 20.

Munkácsy Mihály síremléke, in: Művészet 1911: 266-271.

Munkácsy Mihály síremléke, in: Bucsánszky A. Nagy Képes Naptára 1912, Bp., 1911: 31.

A munkásság megbecsüli zászlóvivőit. Zaka Lajos síremlékének felavatása, in: Népszava, 1923. július 3.

-N.-: Izsó Miklós síremléke, in: Fővárosi Lapok 1886: 2203-2204.

Nemzeti gyász 1993. december 12-18., Bp.: Magyar Demokrata Fórum - Temise Kft., 1994.

Pákh Albert síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1870: 585-586., 589.

Pákh Albert síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1914: 369.

A Petőfi síremlék, in: Élet 1911: 1369-1370.

POKORNYI Zsolt - SZÉCSÉNYI Róbertné: A Ganz-mauzóleum. Reneszánsz sírbolt a századfordulóról, in: Szalon 1: 2 (1997), 39-42.

RADISICS Jenő: Ráth György síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1911: 1012.

Reviczky Gyula síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1891: 425.

Sarkadi Imre síremlékét csütörtökön avatták fel a Mező Imre úti temetőben, in: Népszabadság, 1981. augusztus 14.

Schmidtmeyer Vilma síremlékének felavatása, in: Typographia 1940, 27: 1-2.

SCHÖPFLIN Aladár: Vajda János síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1915: 370.

SCHULEK János: A Kéler-Bielek-család sírboltja, in: Építő Ipar 1907: 441.

SIPOS Péter: Gyászszertartás Budapesten - 1956. október 6., in: História 11: 3 (1989), 22-23.

Szabó Dezső hamvainak exhumálása, in: Magyar Nemzet, 1949. március 8.

Szalay László síremléke, in: Hazánk s a Külföld 2: 2 (1865), 25-26.

SZÁSZ Károly: Toldy Ferencz síremléke a Kerepesi-úti temetőben, in: Vasárnapi Ujság 1880: 717-718.

Szathmáry György síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1899: 587.

SZÉKELY József: Vörösmarty síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1858: 469.

Szentpétery síremléke, in: Budapesti Hirlap 1860: 1247.

Szilágyi Dezső síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1908: 870.

Szilágyi Sándor síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1901: 325.

SZOMAHÁZY István: Jókai sirja, in: Magyarország, 1919. október 30.

SZOMAHÁZY István: Mikszáth és Jókainé földje, in: Magyarország, 1925. március 22.

Teszársz Károly emléke, in: Vas- és Fémmunkások Lapja, 1923. június 15.

Tizenhat vadgesztenyefa. Martinovics és társainak sírja, in: Új Idők 1914: 253.

TVERDOTA György: A nekro-logika (József Attila búcsúztatói), in Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1.), Bp.: PIM, 1994: 125-144.

Vadnay Károly síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1903: 747-748.

Vajda János síremléke - Donáth Gyula szobormű tervezete, in: Vasárnapi Ujság 1898: 769.

Vajda János síremlékének leleplezése, in: Ország-Világ 1915: 303-304.

VARGA Balázs: Károlyi Mihály újratemetése, in: Sic itur ad astra 1993, 2-4: 43-56.

Vörösmarty Mihály sírja körül lesz a kerepesi temetőben a „Magyar Panteon”, in: Fővárosi Hirlap, 1929. december 25.

Woronieczky (Mieczyslaw) herceg síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1880: 724-726.

Zichy Mihály síremléke, in: Építő Ipar 1916: 288-289.

-ó-s-: Zichy Mihály síremlékének a leleplezése, in: Művészet 1916: 85-89., 96.

Dr. Zielinski Szilárd síremlékének leleplezése, in: A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye 1932: 277-278.

-Zs. T.-: Tervpályázat Vörösmarty Mihály síremlékére, in: Magyar Építőművészet 1944: 254.

Gróf Batthyány Lajos temetéséről és mauzóleumáról (kronológiai sorrendben):

NAGY Alajos: Gróf Batthyány Lajos az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza, s a Pest város által rendezett országos, ünnepélyes temetésének leírása, Pest, 1870.

A Batthyány-emlék, in: Vasárnapi Ujság 1871: 205-206.

KATONA Tamás: Batthyány és az aradi vértanúk temetése, in: História 11: 3 (1989), 16-18.

GÁBOR Eszter: „...Megkezdjük, de bevégezni, létesíteni nem tudtuk.” Schickedanz Albert pályakezdése: a Batthyány-mausoleum, in: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1991. (Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára), Bp.: MNG, 1991: 277-281.

STÉFÁN Ildikó: Gróf Batthyány Lajos halála és temetései, in: Sic itur ad astra 1993, 2-4: 6-17.

Deák Ferenc mauzóleumáról (kronológiai sorrendben):

-M.-: A Deák-síremlék pályázatáról, in: Fővárosi Lapok 1876: 1010.

Deák Ferenc síremléke, in: Magyarország és a Nagyvilág 1876: 706-707.

A Deák-síremlék tervezetei, in: Vasárnapi Ujság 1876: 705-706., 708.

TÖRS Kálmán szerk.: Deák Ferenc emlékezete, Bp., 1876.

ZICHY Antal: Deák-mauzóleum, in: Fővárosi Lapok 1880: 703-704.

-R.-: Deák Ferenc síremléke, in: Fővárosi Lapok 1885: 1727-1728.

-G. M.-: Deák Ferenc szárkofágja, in: Fővárosi Lapok 1886: 1648-1649.

Deák Ferenc síremléke, in: Vasárnapi Ujság 1887: 341-342.

Deák Ferencz sírja a budapesti kerepesi temetőben teljesen elkészült..., in: Néptanítók Lapja 1887: 323.

A Deák-mauzóleum, in: Ország-Világ 1887: 318.

CSORBA Csilla, E.: A mauzóleum. Egy rövid életű kultusz, in: História 6: 3 (1984), 12-13.

Kossuth Lajos temetéséről és mauzóleumáról (kronológiai sorrendben):

SZŐLŐSY Mihály szerk.: Kossuth-gyász-emlék. Kossuth Lajos elhunyta és temetése alkalmával a gyászünnepségek befejeztéig tartott kiválóbb beszédek, Bp., 1894.

NAGY Miklós szerk.: Kossuth Lajos temetése, Bp., 1894.

ERDÉLYI Mór: Kossuth Lajos temetése, Bp., é. n. [1894].

Kossuth Lajos emlékének megörökítésére alakult országos bizottság tagjainak 1894. március 24-én kelt felhívása. Budapest Főváros Levéltára.

-gj.-: Kossuth Lajos mauzóleuma és a londoni Albert-emlék, in: Vasárnapi Ujság 1899: 158-159.

A Kossuth-mauzóleum, in: Építő Ipar 1900: 191-192.

A Kossuth-Mauzóleum, in: Műcsarnok 1900, 2: 18-19.

A Kossuth síremlék helyéről..., in: Fővárosi Közlöny 1900: 1176-1177.

A Kossuth-síremlék tervpályázata, in: Építő Ipar 1901: 41.

Budapest székesfőváros Tekintetes Tanácsához - jelentés a Kossuth-síremlék bíráló bizottságának működéséről, Bp.: Házinyomda, é. n. [1902.]

Kossuth síremlék bíráló bizottságának az összes pályamunkákra vonatkozó ismertető és összehasonlító bírálata. FSzEK, Budapest Gyűjtemény.

A Kossuth-mauzóleum pályázatának elbírálásánál sérelmet szenvedett művészek kérelme a törvényhatósági bizottsághoz a zsüri-ítéletének formai szempontból való megsemmisítése iránt, Bp., 1902.

A Kossuth-mauzóleum pályatervei, in: Vasárnapi Ujság 1902: 221-222.

A Kossuth-mauzóleum pályatervei, in: Athenaeum Nagy Képes Naptára 1903, Bp., 1902: 39-41.

-Vx.-: Egy pályázat új komédiája, in: Budapesti Építészeti Szemle 11: 8 (1902), 99-103.

KUN József: A Kossuth-síremlék pályatervei, in: Ország-Világ 1902: 270.

A Kossuth-mauzóleum botránya, in: Pesti Napló, 1902. március 29.

Kossuth Lajos mauzóleuma, in: Egyetértés, 1902. március 25. és március 30.

A Kossuth síremlék, in: Független Magyarország, 1902. március 26.

A Kossuth síremlék tervei, in: Független Magyarország, 1902. március 30.

PALÓCZI Antal: Kossuth Lajos mauzóleuma, in: Építő Ipar 1902: 81-83., 87-89.

LYKA Károly: A Kossuth-mauzóleum, in: Új Idők 1902: 314.

FÜLEP Lajos: Látogatás a műteremben Stróbl Alajosnál, in: Modern Művészet 1: 3 (1905), 134-143.

Az épülő Kossuth-mauzóleum, in: Vasárnapi Ujság 1907: 203-204.

-K. D.-: A Kossuth-mausóleum, in: Építő Ipar 1907: 413.

NEY Béla: Kossuth Lajos síremléke a Kerepesi úti temetőben, in: Építő Ipar 1907: 431-432.

A Kossuth-mauzóleum és a Kossuth-mauzóleum belseje, in: Gondűző Bácsi Naptára 1909, Bp., 1908: 20-21.

NEY Béla: A Kossuth-mauzóleum. Gerster Kálmán és Stróbl Alajos alkotása, in: Építő Ipar 1909: 412.

A Kossuth-mauzóleum, in: Népszava, 1909. november 24-26.

A Kossuth-mauzóleum felavatása, in: Néptanítók Lapja 1909, 48: 2.

Síravatás, in: Vasárnapi Ujság 1909: 1009-1010.

KOVÁCS Dénes szerk.: Kossuth-emlékalbum. Kossuth halála és temetése, Bp.: Wodianer és Fiai kiadása, 1909.

A Kossuth-mauzóleum, in: Bucsánszky A. Nagy Képes Naptára 1911, Bp., 1910: 20.

FÁBIÁN Gáspár: A Kossuth-mauzóleum körüli tér rendezésének ügye. - Gerster Kálmán nyilatkozata, in: Építő Ipar-Építőművészet 9: 29/30 (1922), 117-118.

Kossuth Lajos Tivadar holtteste hazaérkezett, in: Néptanítók Lapja 1923, 30-31: 19.

VAJDA Pál: Magyar munkások újjáépítették a Kossuth-mauzóleumot, in: Demokrácia 4: 11 (1948), 5.

HANÁK Péter: Kossuth temetése és a liberális reformpolitika, in: Magyarország története 1890-1918, Bp.: Akadémiai Kiadó, 1978: 94-96

CSORBA Csilla, E.: A Kossuth-mauzóleum építéstörténete, in: Ars Hungarica 11: 1 (1983), 127-158.

KATONA Tamás: Kossuth temetése, in: História 11: 3 (1989), 19-21.

HANÁK Péter: Kossuth temetése és a Wekerle-kormány, in: História 14: 5/6 (1994), 45-47.

BORUS Judit: Kossuth a főváros halottja, in: Budapesti Negyed 2: 1 (1994), 35-58.

Ady Endre síremlékéről (kronológiai sorrendben):

Ady Endre temetése, in: Világ, 1919. január 29.

L. DIÓSZEGHY Miklós: Több, mint negyven szobrász pályázik Ady síremlékének elkészítésére, in: Magyar Hírlap 37: 172 (1927), 2.

Az Ady-síremlékre a főváros sürgősen kiírja a pályázatot, in: Népszava, 1927. június 3.

L. PÁSZTOR Bertalan: A kőbe-oltott Ady-probléma. Erdélybe jön Csorba Géza, az Ady-síremlékpályázat nyertese, in: Nagyvárad, 1928. július 8.

-u.-: Az Ady-síremlékpályázat, in: Napkelet 1928: 393-394.

KOMOR János: Az Ady síremlék, in: Vállalkozók Lapja 1928, 25: 4.

LYKA Károly: Hetven szobrász és egy sír, in: Új Idők 1928: 224-226.

Csorba Gézát bízták meg az Ady-síremlék elkészítésével, in: Pesti Napló, 1928. június 14.

A munkásság és az ifjúság zarándokútja Ady Endre sírjához. Ady Endre síremlékének fölavatása, in: Népszava, 1930. március 25.

CSORBA Géza: „Ady Endre sírszobrában Erdély szelleme őrködik az egyetemes magyarság fölött”, in: Nagyvárad, 1930. november 1.

GENTHON István: Ady Endre sírszobra, in: Magyar Iparművészet 1930: 128-129.

KÁRPÁTI Aurél: Ady Endre síremléke. Csorba Géza műve, in: Nyugat 1930: 665-666.

CSAP Erzsébet: Csorba és Ady, in: Művészet 8: 11 (1967), 20.

KAPOSI Endre: Az Ady-szobrok művésze. Csorba Géza (1892-1974), in: Művészet 18: 1 (1977), 20.

KOVALOVSZKY Márta: Változatok egy költőre, in: Kritika 15: 11 (1977), 23-24.

W. SOMOGYI Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál, in Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról, Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum - Népművelési Propaganda Iroda, 1977: 361-416.

KOVÁCS Péter: Melocco Miklós Ady-oltára, in: Sub minervae nationis praesidio (Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára), Bp.: ELTE Művészettörténeti Tanszéke, 1989: 321-324.

A Kerepesi úti temető és a Salgótarjáni úti zsidó temető síremlék-művészetéhez:

ALEXANDER Bernát: Szobrászatunk az utóbbi hat év alatt, in: Budapesti Szemle 1917: 289-308.

BÁRDOS Artúr: Kallós Ede, in: Művészet 1908: 73-82.

BÁRDOS Artúr: Lajta Béla, in: Művészet 1913: 285-294.

BEKE László: Kései recenzió egy temetőesztétikai kiadványról, in: Ars Hungarica 11: 1 (1983), 185-186.

DÖMÖTÖR István: Művészi síremlékek, in: Vasárnapi Ujság 1905: 725-726.

Dunaiszky testvérek szobrászok Pesten ajánlják legújabb... síremlék raktárukat kerepesi úton 40 sz. alatt, Pest: Metz, 1867.

DUTKA Mária: A temető művészete, in: Tükör 1938: 827-831.

ELEK Artúr: Hikisch Rezső és művészete, in: Magyar Művészet 1926: 582-594.

Fényképalbum. Gerenday Antal és fia académiai szobrászok Márványmű gyárában saját tervei szerint készült síremlékek a Kerepesi út melletti sírkertben. Budapest Főváros Levéltára.

FRÁTER Aladár: Művészi síremlékek, in: Vasárnapi Ujság 1907: 195-196.

GERENDAY Antal: Album. Kiadja az első országos szabadalmazott márványműgyár tulajdonosa, Pest, 1864.

GERENDAY Antal, ifj.: Egy darab pesti múlt a Gerenday cég évszázados íróasztala mellől nézve. Kézirat, 1972. FSzEK, Budapest Gyűjtemény.

GERLE János - KOVÁCS Attila - MAKOVECZ Imre: A századforduló magyar építészete, Bp.: Szépirodalmi Könyvkiadó - Bonex, 1990.

GERŐ Ödön: Donáth Gyula, in: Művészet 1905: 26-30.

GERŐ Ödön: Lajta Béla, in: Vasárnapi Ujság 1911: 842-844.

GERŐ Ödön: Pásztor János, in: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve 1930: 56-75.

HORVÁTH Béla: Borsos Miklós - Síremlékei, in: Művészet 17: 8 (1976), 17.

ISTÓK János - LUKÁCSY Lajos: A temető művészete, Bp.: Athenaeum, é. n. [1910?].

JAJCZAY János: A temető művészete, in: Élet 1935: 1207-1209.

JAJCZAY János-GYÖNGYÖSI Nándor: Budapest szobrai az utolsó tíz évben, in: Képzőművészet 1931: 149-157.

KATHY Imre: Lajta Béla, in Németh Lajos szerk.: Magyar művészet 1890-1919. (A magyarországi művészet története 6.) I. kötet, Bp.: Akadémiai Kiadó, 1981: 345-356.

KEMÉNY Mária: A Gerenday-féle sírkőgyár története (1847-1952), in: Ars Hungarica 11: 1 (1983), 93-126.

LÁZÁR Béla: Ligeti Miklós, in: Művészet 1905: 255-264.

LOSONCZI Lipót: Síremlékek. Donáth Gyula művei, in: Művészi Ipar 1892: 137.

LYKA Károly: Moiret Ödön néhány művéről, in: Magyar Iparművészet 1916: 272-273.

LYKA Károly: Maróti Géza, in: Művészet 1920: 61-63.

LYKA Károly: A temető szobrászai, in: Szobrászatunk a századfordulón (Magyar művészet 1896-1914.) Második kiadás, Bp.: Corvina, 1983: 49-53.

MAJOROS Valéria: Lajta Béla síremlék- és temetőművészete, in: Ars Hungarica 11: 1 (1983), 165-184.

MALONYAY Dezső: Margó Ede, in: Művészet 1910: 164-174.

MÁRKUS László: Telcs Ede, in: Művészet 1904: 73-79.

MÁRKUS László: Ligeti Miklós, in: Művészeti Krónika 1905: 1-3.

Medgyessy síremlékszobrászata, in Szőllősiné Kürti Katalin szerk.: Medgyessy Ferenc emlékezete, Debrecen: Déri Múzeum, 1981: 54-64.

NÁDAI Pál: Lajta Béla életműve, in: Ars Una Művészeti Szemle 2: 8/9 (1924), 309-321.

NÁDAI Pál: Mai és tegnapi sírkövek, in: Múlt és Jövő, 1924.

NAGY Ildikó: A síremlék, in Németh Lajos szerk.: Magyar művészet 1890-1919. (A magyarországi művészet története 6.) I. kötet, Bp.: Akadémiai Kiadó, 1981: 461-465.

NAGY Ildikó: A műfajok hierarchiája a historizmus szobrászatában, in Zádor Anna szerk.: A historizmus művészete Magyarországon, Bp.: MTA Művészettörténeti Kutató Intézete, 1993: 111-131.

NÉMETH Lajos: Funerális művészet, in: Ars Hungarica 11: 1 (1983), 7-19.

ROMHÁNYI Gyula: A temető művészete, in: Szépművészet 1940: 27-29.

ROSNER Ármin szerk.: A modern síremlék, Bp., 1932.

-Szt. A.-: A temető művészete, in: Budapesti Hirlap, 1915. november 2.

SÁRMÁNY Ilona: Moiret Ödön korai síremléktervei, in: Ars Hungarica 11: 1 (1983), 159-163.

Schmidt Gyula műépítész és kőfaragómester. Budapest I. Budaőrsi-út 17-19., Bp., é. n. [1910 után].

STURCZ János: A Kerepesi és a Farkasréti temető újabb síremlékeiről, in: Ars Hungarica 11: 1 (1983), 187-198.

SZABADI Judit: A magyar szecesszió művészete. Festészet, grafika, szobrászat, Bp.: Corvina, 1979: 91-94.

SZEGŐ György: Teremtés és átváltozás. Budapest szecessziós építészete a századfordulón, Bp., 1996.

VÁMOS Ferenc: Lajta Béla, Bp.: Akadémiai Kiadó, 1970.

YBL Ervin: Ybl Miklós, Bp.: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1956.

A temetőművészet-vitához kapcsolódó fontosabb írások (kronológiai sorrendben):

LYKA Károly: A temető művészete, in: Művészet 1903: 38-45.

Művészeti sírkövekről (Pályázat), in: Művészet 1905: 411.

Eldőlt művészi sírkőpályázat, in: Magyar Iparművészet 1906: 30.

LYKA Károly: Sírkövek, in: Művészet 1906: 58-61.

PALÓCZI Antal: Művészet a temetőben, in: Építő Ipar 1906: 405.

BÁNLAKY Géza: Művészet a temetőben, in: Építő Ipar 1908: 411.

STOLCZER Jenő: Egy poetikus temető, in: A Ház 1909: 153-157.

PETRIK Albert: A temető művészete, in: Építő Ipar 1909: 399-400.

CHOLNOKY Viktor: A temető esztétikája, in: A Ház 1910: 167-170.

PETRIK Albert: A kerepesi temető, in: Élet 1910: 555-559.

PETRIK Albert: A budapesti kerepesiúti temető, in: Építő Ipar 1912: 435-437.

Művészet a temetőkben, in: Magyar Iparművészet 1912: 62.

NÁDAI Pál: Sírkertekről, in: Magyar Iparművészet 1912: 281.

Temető esztétika, in: Magyar Iparművészet 1913: 418.

NÁDAI Pál: Az elmúlás esztétikája

A halál pompája, in: Az élet művészete II., Bp., 1914: 187-188., 209-210.

Pályázat síremlékek terveire, in: Magyar Iparművészet 1914: 101.

A síremlékpályázat eredménye, in Magyar Iparművészet 1914: 137.

LAJTA Béla: A temető művészete, in: Magyar Iparművészet 1914: 112-122.

LYKA Károly: A művészi temető, in: Magyar Iparművészet 1915: 293-295.

EPA Budapesti Negyed 24. (1999/2) Százötven év < > Heltai: Temetés