EPA Budapesti Negyed 11. (1996/1) | Események a Vérmezőn < > A megnyitás |
Bemutatkozik a magyar nemzet
______________________________________
- Végre kedvező szelek fujnak. A kiállitás kész, a király itt van, a földalatti megnyilik, és a szerbek elmaradnak az ünnepélyekről.
(Kakas Márton, május 3.)Az országos nemzeti kiállitás.
Annak a világtörténelmi fényes ünnepnek, a melyet a magyar nemzet vérrel betűzött, ezeréves történetének határkövéül szentelt az 1896-ik esztendőben, a legfényesebb és legdrágább ékköve volt az országos nemzeti kiállitás.
Összehordtuk nemzeti kincseinket, ősöktől ránkhagyott kincses ereklyéinket, felhordtuk iparunk, mezőgazdaságunk, kereskedelmünk, tudományunk, művészetünk és irodalmunk milliókat érő termékeit és ezt a varázslatos gyüjteményt a haladás szent oltárán bemutattuk a magyarok Istenének, bemutattuk az egész világnak. És az egész világ eljött, hogy szemtől-szembe meggyőződjék arról a haladásról, arról a bámulatos tökéletesedésről, a melyhez az ezredik magyar esztendőig eljutott Magyarország, de a mely ezer esztendő történetében vérázott betűkkel az is meg van írva, hogy ez a nemzet kétszáz évet nyögött török hódoltság alatt és száz esztendőre visszamaradt a haladás útján a tatárpusztítások után.
És mégis felküzdöttük magunkat a művelt nyugat leghatalmasabb birodalmai sorába. Mégis megmutattuk, hogy van hatalmas önálló ipara, mezőgazdasága, kereskedelme, művészete és irodalma annak a magyar nemzetnek, a melyet alig ötven esztendővel la nation anonime-nek nevezett a nagy franczia irodalom.
Pedig ez a kiállítás és minden, a mi csak a kiállításon látható volt - kivéve természetesen a történelmi csoport mesés és százados kincseit - minden alig másfél esztendő alatt készült. Hanem ezalatt a másfél esztendő alatt éjjel-nappal dübörögtek a gépek, füstöltek a gyárak kéményei, izzadt a magyar iparos és gazda és íróasztala mellett ült a tudós, festett a festő, formált a szobrász, hogy nagyot, minél nagyobbat adhassanak az országos nemzeti kiállítás mesés gyüjteményének.
Olyan is volt ez a kiállítás, hogy a nagy világ évtizedekig erről fog beszélni. Bemutattuk magunkat azoknak is, a kik eddig alig ismertek, vagy hát alig akartak ismerni. Megismertettük erőinket, bemutattuk képességeinket és azt az Anteusz-erőt, a mely a magyar izmokban, a magyar értelemben, a magyar akaraterőben lakozik és mindez előtt meghajol a világ.
Igaz, mi nem rendeztünk világkiállítást, de ennek nem is lett volna értelme, különösen nem akkor, mikor a magyar nép munkáját s a magyar föld termékeit akartuk bemutatni. A fejlődésben levő erőket balgaság lett volna a kiforrott, kipróbált erőkkel mérni össze. Nem hivalkodni akartunk mi - bár, hiszen a mit bemutattunk, busásan elég lett volna a világversenyhez is - csak világszemlére óhajtottuk kitenni az ország szívében, az ország fővárosában azt, a mit a béke olajága alatt, dicsőségesen uralkodó királyunk támogatásával elérnünk sikerült. Ez volt a czélunk egyedül és mi el is értük a czélunkat: kivívtuk a nagy világ osztatlan becsülését, elismerését.
Mindenesetre helyes volt, hogy az 1895-re tervezett millennáris ünnepeket a törvényhozás 1896-ra halasztotta. Több időnk volt a készülődéshez, több a nagy munkához.
A magyar nemzeti kiállítás, az 1892. évi II. t.-cz. alapján, első ízben 1895-re volt tervezve. Az országgyűlés azonban az 1893. évi III-ik t.-cz. rendelkezéseivel 1896-ra helyezte át úgy a kiállítást, mint általán az ezredik évi ünnepségeket. E törvény szövege ez:1893. évi III-ik törvényczikk
az országos nemzeti kiállítás költségeinek fedezéséről
(Szentesítést nyert
1893. évi február hó 26-án.)
1. § A Budapesten tartandó országos nemzeti kiállítás költségeinek fedezésére az 1893. évi II-ik törvényczikk 3. §-a alapján egy biztosítási alap létesíttetik, mely alaphoz az állam 1.000,000 forinttal járul.
2. §. A biztosítási alapra szánt összegből:bocsáttatik a pénztári készletekből a kereskedelemügyi miniszter rendelkezésére.
1893. évben 100,000 frt 1894. " 200,000 " 1895. " 600,000 " és 1896. " 100,000 "
A biztosítási alapnak fel nem használt része a kiállítás bevételéből legkésőbb 1897. évi július hó 1-ig az állam kincstárának visszatéritendő.
3. §. E kiállítás az 1892. évi II. törvényczikk 1. §-ában foglalt határozmányától eltérőleg 1896-ban tartatik meg.
4. §. Jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi- és a pénzügyi miniszter bizatnak meg.
* Természetesnek tartjuk, hogy a kiállításra nézve, melynek előkészítése esztendőknek megfeszített és rendszeres munkáját igényli, a kormány már most biztosítani kívánja magának az intézkedés szabadságát, azonban az e részben a jelen törvényjavaslat indoklásában foglalt adatokat tudomásul véve, kivánatosnak látjuk, hogy ezenkívül a millennáris ünnepélyek összeségére kiterjedő kimerítő programm, terjesztessék a törvényhozás elé oly időben, a mikor még lehetséges, hogy minden hívatott tényező ez ügyhöz alaposan hozzászóljon és a kormány a közvélemény nyilatkozatait komolyan figyelembe vehesse.
Ezekből kifolyólag nem is tekintjük a kiállítást olyannak, mely tisztán gazdasági czélokat követhet, hanem szükségesnek látjuk, hogy külsőleg is határozottan ki domborodjék nemzeti és történelmi retrospectiv jellege, hogy visszatükrözze a nemzetnek multját, hagyományait, erkölcseit, szokásait és hogy nemcsak a jelenlegi gazdasági és iparos helyzetnek őszinte és hű képét feltárja, hanem hogy egyúttal az ország egész fejlődését egyházi, művelődési és katonai téren feltüntesse. Ezzel nemcsak a törvényhozásban számos alkalommal kifejezett felfogásnak felelünk meg, hanem egyúttal biztosítjuk a kiállításnak eredetiségét az először hazai és esetleg egyidejűleg a külföldön rendezett kiállításoktól való elütő jellegeit és biztosítjuk részére úgy a hazai, mint a külföldi közönségnek érdeklődését. Így ítélvén meg a kiállítási ügyet, bár hivatásunkhoz képest, mint mindenütt, úgy itt is első sorban az ország pénzügyi érdekeit mérlegeljük, még sem zárkózhatunk el annak beismerésétől, hogy az ezredéves kiállításra nem az általános mérték alkalmazható, hanem hogy annak minden tekintetben méltónak kell lenni a nemzethez és a magasztos alkalomhoz.
Ezeknek előrebocsájtása után áttérünk magára a törvényjavaslatra. A kormány előterjesztése két részből áll. Az első rész a régebben 1895-re tervezett kiállításnak a következő 1896-iki évre való elhalasztását czélozza. A második rész felhatalmazást tartalmaz, hogy a kormány a pénztári készletekből 4 évi részletben egy millió forintot bocsáthasson a kereskedelemügyi miniszternek rendelkezésére egy kiállítási biztosítási alap létesítéséhez.
A mi a kiállítás elhalasztását illeti, azt a magunk részéről is helyeseljük, nemcsak azért, mivel a kiállítás rendezőinek és az érdekelt kiállítóknak kívánsága, hanem azért is, mert lehetőleg módot kell nyújtani az ország minden részének és minden egyes városnak, hogy erejéhez képest az ezredéves ünnepélyben részt vehessen. Kívánatos az elhalasztás azért is, hogy a hazai tudományos és műszaki testületeknek elegendő idejök maradjon tevékenységöknek, alkotásaiknak oly képét bemutatni, mely az 1896-iki év alatt Budapesten rendező nemzetközi congressusokat és ezek által a külföldi szakköröket kellőképen tájékoztassa.
Az előterjesztés pénzügyi részét véve szemügyre, mely közvetlenül reánk tartozik, elfogadjuk a biztosítási alap létesítésének tervét. Ezen alap gyarapításához Budapest fő- és székváros már 100.000 forintot biztosított és kilátásba van véve, hogy más testületek is megfelelő módon hozzájárulnak. Az egy millió forintnyi előlegnek megszavazása ellen nem teszünk kifogást. Megjegyezni kívánjuk azonban, hogy a törvényjavaslathoz mellékelt előirányzat, mely oly időben készült, mikor a kiállításnak még kerete sem teljesen biztos, - csakis hozzávetőlegesnek mondható úgy egyes tételeiben, mint végösszegében. A kormány bizonyára kötelességének fogja ismerni a törvényhozást e részben is a munkák előhaladásához képest tájékozni, sőt a mennyiben a költségek emelése elkerülhetetlennek mutatkoznék, arról újabb előterjesztést tenni. Magától értetődőleg azonban fennmarad a kormánynak azon további kötelessége, hogy a kiállítás befejezése után jelentést tegyen a törvényhozásnak, mely a végleges elszámolást is tartalmazza.A pénzügyi bizottság jelentésébőlAz idézett törvényen kívül két nevezetes törvényt hozott az országgyűlés, melyek a magyar nemzeti ünnepre vonatkoztak.
Ezek: az 1895. évi XVII-ik t.-cz. és az 1895. évi LI-ik t.-cz.
Az 1895. évi XVII. t.-cz. elrendelte, hogy kiállítási sorsjáték rendeztessék, a melynek jövedelme a magyar ipar czéljaira és az országos nemzeti kiállítás költségeinek részleges fedezésére szolgáljon.
Az 1895. évi LI-ik t.-cz. pedig elrendelte, hogy a millennáris év emlékére egy millió forint értékű ezüst egykoronás verettessék.
(...)A kiállítás leírása
Csak körvonalakat adhatunk mindarról, a mit az ünneplő magyar nemzet az országos nemzeti kiállításon bemutatott.
Hiszen a szem elfáradt, ha végig nézte, ifjak lábai megrogytak, mire végig járhatta valaki azt az egész városnagyságú területet, a melyen, a városligetből kihasítva, a kiállítási pavillonokat építette fel a nemzet.
Czélja az volt, hogy képe legyen ezeresztendős, dicsőséges multunknak, hű tükre újabb ezredévre jogosító jelenünknek. Feltüntesse hazánk szellemi és közgazdasági állapotait és előhaladását, s mindenben figyelemmel legyen történelmi fejlődésére. Már maga ez a programm mutatja, hogy két nagy főcsoportra oszlott, históriaira és jelenkorira. S mindenik csoportja tisztára nemzeti és magyar. A történelmibe ugyan összehordták a külföldön őrzött emlékeket és ereklyéket, de csakis azokat, a melyek magyar eredetűek vagy vonatkozásúak, a jelenkoriban pedig a legféltékenyebb gonddal őrködtek, hogy csakis a magyar korona területén termett, készített vagy előállított tárgyak kerüljenek a kiállításra. Hogy átnézhető legyen a kiállítás mérete, szükséges lesz ide tenni, mire terjeszkedett ki. A csoportbeosztás ilyen volt:I. főcsoport. Történelmi kiállítás.
Magyarország kulturális fejlődésének főmozzanatai, nevezetesen a honfoglalástól, az azt követő századokban történeti korszakok szerint feltüntetve: a) történeti okmányokban; b) régi eszközökben, iparművekben és történeti emlékekben; c) művészi alkotásokban, és pedig különös tekintettel: az egyházi életre, a közszellem nyilvánulására és a magánélet alakulására, a hadviselésre.II. főcsoport. Jelenkori kiállítás, és pedig:
I. csoport: Művészet. a) Képzőművészet. b) Előadó művészet.
II. csoport: Közművelődés: különös tekintettel az irodalom és a sajtó termékeire, valamint a tudományos és közművelődési intézetek és egyletek működésére. Statisztika.
III. csoport: Oktatásügy.
IV. csoport: Egészségügy. Gyermeknevelés.
V. csoport: Kereskedelem; pénz- és hitelügy.
VI. csoport: Mezőgazdaság: gyömölcsészet; kertészet; borászat; méhészet; állattenyésztés; selyemtenyésztés; állati termékek; állategészségügy.
VII. csoport: Erdészet; vadászat.
VIII. csoport: Bányászat és kohászat; vas- és fémipar.
IX. csoport: Gépipar; műszerek és tudományos eszközök.
X. csoport: Közlekedés; hajózás; tengerészet.
XI. csoport: Építési ipar.
XII. csoport: Faipar; bútoripar; dekorativ ipar; teljes lakberendezések.
XIII. csoport: Anyag- és üvegipar.
XIV. csoport: Bőripar; textilipar; ruházati ipar.
XV. csoport: Papiripar; sokszorosító műiparágak.
XVI. csoport: Arany-, ezüst- és díszműárúk, apróárúk.
XVII. csoport: Hadügy.
XVIII. csoport. Vegyészeti ipar.
XIX. csoport: Élelmi czikkek mint ipartermékek.
XX. csoport: Néprajzi kiállítás; háziipar; műkedvelők kiállítása.
A kiállítás ügyeinek vezetésére országos bizottságot szerveztek, melynek elnöke a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter volt; helyettese a kereskedelemügyi államtitkár. Az országos bizottságban képviselve voltak az összes miniszteriumok; hivatalból kirendelt tagjai: a kiállítás igazgatója, Budapest székes főváros főpolgármestere, az országos statisztikai hivatal főnöke, a fővárosi államrendőrség főkapitánya, a m. kir. államvasutak elnök-igazgatója, a nemzeti múzeum igazgatója, a sajtó bizottság elnöke, alelnöke és jegyzője, a budapesti kereskedelmi múzeum igazgatóságának egy tagja; képviselve vannak benne továbbá: a magyar tudományos akadémia, a budapesti m. kir. tud. egyetem, a m. kir. József műegyetem, a magyar történelmi társulat, az országos közegészségügyi tanács, a fővárosi közmunkák tanácsa, a fő- és székesfőváros közönsége, a történelmi képcsarnok, az országos képzőművészeti társulat, a magyar iparművészeti társulat, az iparművészeti múzeum, a technologiai iparmúzeum, a budapesti kereskedelmi és iparkamara, az országos iparegyesület, a budapesti kereskedelmi csarnok, az országos kereskedelmi és iparcsarnok, az országos malomipar-egyesület, a mérnök- és építészegylet, a magyar bányászati és kohászati egyesület, a magyar országos földtani társulat, az országos gazdasági egyesület, az országos erdészeti egyesület, az országos magyar kertészeti egyesület, a szesztermelők országos egyesülete. Végre tagjai a bizottságnak a kereskedelemügyi és földmívelésügyi miniszterek által kinevezett tagok.
Az ügymenet gyorsítása érdekében az országos bizottság kebelében végrehajtó-bizottságot szervezett, melynek elnöke a kereskedelemügyi miniszter, alelnöke a kereskedelemügyi miniszteri államtitkár; tagjai: a) a kiállítás igazgatója; b) az egyes miniszterek kiküldöttei, a mennyiben az illető tárczát érdeklő ügyek tárgyaltatnak; c) az országos bizottság kijelölése alapján a bizottsági tagok sorából az elnök által kinevezett 14 tag; d) az általános programm értelmében szervezett csoport-bizottságok elnökei és előadói, a mennyiben a csoportjukat érdeklő ügyek tárgyaltatnak; e) a sajtó-bizottság kiküldöttei voltak.
Az országos bizottság elnöke ezenkívül külön pénzügyi bizottságot és külön sajtó-bizottságot szervezett; mindkét bizottság feladata volt: az ügykörébe eső javaslatok végrehajtására nézve az országos bizottság elnökének előterjesztéseket tenni. Ezenkívül minden kereskedelmi és iparkamara székhelyén kerületi bizottság szerveztetett, összesen 18; a kerületi bizottságok területük minden nevezetesebb központján helyi bizottságokat szerveztek, melyeknek száma 157.
Az összes adminisztrácziónak és központi szervezet igazgatóságának volt alárendelve a műszaki osztály, a sajtó-osztály s az irodaigazgatás. Külön igazgatósága volt a történelmi főcsoportnak s a mezőgazdasági és erdészeti csoportoknak, mely utóbbi a földmívelésügyi m. kir. miniszternek felelt. Az egyes csoportok ügyeinek vezetésére külön csoportbizottságokat szerveztek, melyeket feladataik végrehajtásában a csoportbiztosi intézmény támogatott.
A jury-t az ipari csoportban felerészben az érdekelt csoportbeli kiállítók választották, felerészben a kereskedelemügyi miniszter nevezte ki, mint az országos bizottság elnöke; a földmivelési csoportokban a kinevezések az illető miniszterrel egyetértőleg történtek, hasonlóképen a művészeti és hadügyi csoportokban. A kitüntetések a következő: 1-ször: Díszoklevél. 2-szor: Millenniumi nagy érem. 3-szor: Kiállitási érem. 4-szer: Közreműködők érme. 5-ször: Elismerő oklevél. Ezenkívül voltak állami arany- és ezüstérmek.
Külön szabályok intézkedtek a szállítási és biztosítási ügyről, az elárusításról, az italmérésről s a kiállításon fogyasztott italok adójáról, a látogatásról, a belépti jegyekről, a katalogusról (az együttes kataloguson kivül minden csoportnak külön katalogusa is volt) s általában a belső kezelésről és ügyvitelről.
Az ezredéves országos kiállítás a fővárosi Városligetben épült, mindjárt az Andrássy-út végén. A bekerített kiállítási terület 520,000 m2, tehát nagyobb területet foglal el, mint minden eddig rendezett országos kiállítás. De még inkább felülmúlt minden más országos kiállítást beépített területre. Ez közel 140,000 m2s ebben a két számban már ki is van mondva a kiállítás egyetlen komoly hibája: a terület tulzsúfoltsága. A kiállítási területbe be van tudva a területen kívül épült műcsarnok, mely a képzőművészeti kiállítás hajléka, de nincsen beleszámítva az állatkiállítások területe, sportünnepeknek szánt versenytér s a kiállítással némileg összefüggő mulatóhely: Ős-Budavára.
A kiállítás tisztára nemzeti. Már a szervezéskor ki volt mondva a szigorú elv: hogy a kiállításon csakis olyan tárgyak állíthatók ki, melyek a magyar korona területén termeltettek vagy készültek. S ezt az elvet, melyet a nagy ünnepi alkalom tett elkerülhetetlenné, szigorúan keresztül is vitték minden téren. Egyetlen nemzetközi csarnoka sem volt a kiállításnak, s ha a történelmi részben voltak is olyan tárgyak (a szultán, a német császár, a svéd király, a Vatikán kiállítása), a melyeknek ez idő szerint külföldi a tulajdonosuk, ezek is egytől-egyig vagy magyarországi eredetű, vagy legalább is magyar vonatkozású ereklyék, műkincsek, vagy emlékek.
Az ezredéves kiállítás összes bevételeinek és kiadásainak előirányzata 4.380,000 frt. A kiadások fedezése biztosítva volt. Az állami hozzájárulást az 1893. III. t.-cz. egy millió forintban állapította meg, ezenkívül több osztálysorsjáték rendezésére adott az állam engedélyt, olykép, hogy a sorsjáték rendezői egy millió forintot fizettek a kiállítás költségeihez. A bevétel rovat legnagyobb tétele 1.400,000 frt, a mennyi az összes belépő jegyek bérbeadásából folyt a kiállítás pénztárába. A kiadások legnagyobb tétele természetesen az épületek emelésére jutott. Az épületek, beletudva a magánpavillonokat is, öt millió forintnál jóval többe kerültek.
S ezek után röviden, szemléltetve ismertetjük a főbb csarnokokat és kiállításokat, természetesen csak a nevezetesebbeket szedve ki a 240 pavillonból.
Az Andrássy-úttal szembeeső főbejáró impozáns diadalívszerű épület, ezen keresztül jutunk leghamarább a területre (kívüle még 4 főkapu van s több kisebb bejáró, munkások és alkalmazottak számára). A kiállítási területen kívül esik az új műcsarnok, mely a magyar művészet kiállítását (festészet, szobrászat, építészet) foglalja magában. Tervezője nem a külső díszre, hanem a belső kényelemre helyezte a fősúlyt. A kiállítás területére széles és állandónak épült híd vezet. A híd kőpilléreken nyugvó háromnyilású vashíd és maga is érdekes kiállítási tárgy.
A hídtól balra terül el a hadügyi kiállítás nagyszabású csoportja, mely a hadászat összes eszközeit és segédszereit együttesen mutatja be. A m. kir. honvédség, a hadseregszállítók a sziget innenső részén, a hadi tengerészet és a közös hadsereg a tulsó részen foglalják el kiállításukkal a számukra fentartott területet. A sziget két partja hajóhíddal van összekötve.
A Nádor-szigeten egy kis vendéglőn kívül három nagyobb épület vonja magára figyelmünket. Ezek: Budapest főváros pavillonja, a kereskedelem, pénzügy és hitelügy pavillonja és József főherczeg [1] pavillonja.
Budapest székes főváros nagyszabású és állandónak épült csarnokában bemutatja a főváros szellemi és anyagi fejlődésére vonatkozó adatokat; a száraz statisztikai táblázatokon kívül szelvényeket és modelleket minden nevezetesebb alkotásról, mely a fővárosnak nemcsak rohamos fejlődését, hanem emberiségi és művelődési intézményeit dicséri.
A kereskedelmi csoportban először szerepel nálunk a kereskedés és ennek minden fontosabb segédeszköze, főkép a pénz- és hitelügy, történeti fejlődése szerint bemutatva.
József főherczeg igen díszes s az ezredévi ünnephez méltó pavillonjában uradalmi termelésének eredményeit mutatja be.
A Széchenyi-sziget kizárólag a történelmi főcsoportot foglalja magában. Az épületcsoport eredetisége már messziről magára vonja figyelmünket. Századok története látszik rajta már kívülről is. Mutatja Szt. Istvántól kezdve a közel multig a hazai építészet-történet legkiemelkedőbb mozzanatait, az Árpád-kori templomot és zárdát, a középkori lovagvárat (Vajda-Hunyad), a közelmult renaissance épületét s az átmenetekben és díszítésekben nevezetesebb építészeti alkotások emlékezetes maradványait: a segesvári vártornyot, a csütörtökhelyi kápolnát, a bártfai városháza, a fricsi vár, a Thököly-vár egy-egy érdekes motivumát. A renaissance-udvart remek szobrocskák díszítik, melyek mindannyian egy-egy eszmét, egy-egy jelvényt képviselnek. A csarnokok belsejének csodálatosan változatos tartalma elénk tárja az ezerév kulturtörténetét egyes kimagasló eseményeiben, a mint a hadviselés fejlődésének sokféle mozzanatai, az egyházi és világi műtörténet feljegyezni való eseményeket hagyott hátra, a mint műemlékeink és történelmi kincseink egymás mellé sorozása a tudás, a vitézség, a munka, a szorgalom mutatványait, mint fenmaradt vagy helyreállított emlékeket tartja a kegyeletes utódok szeme elé. A vadászat, halászat és pásztorélet történetének feltüntetésére külön pavillonok szolgálnak.
A mult dicsőséges emlékeinek méltatása után megismerjük a mai Magyarországot. A Nádor-szigetre vezető ódon hídon áthaladva, felkeressük a kiállítás felső zugát, a kiállítás faluját, az ő érdekes csárdájával, templomával, községházával, iskolájával, kórházával és tűzoltótelepével. E különlegességek részben történeti érdekűek, főleg azonban minta gyanánt szolgálnak arra nézve, hogyan építsen a legkisebb falu kórházat, tűzoltótelepet, községházát és iskolát. A házi ipart külön csarnok mutatja be, a templom körüli vásárbódék pedig alkalmat szolgáltatnak nevezetes házi ipari különlegességeink forgalomba hozatalára. A faluban kiállításra kerül Magyarország néprajza, az egyes vidékek tipusai, a mint ezek a nép hamisítatlan otthonában kifejezésre jutnak.
Jobbról és balról a négy kőbányai sörgyár vendéglője, a korzó mentén pezsgős pavillonok, egy elegáns kávéház; a közepén, a zenepavillon körül, apró stilszerű elárusító bódék (szivar, virág, ujság, stb. számára) s elől a korzó főérdekessége, a fontaine lumineuse: a színes szökőkút, mely nagyobb és impozánsabb, mint az eddigi országos kiállítások hasonló alkotásai, a színes villamos fényt szóró sugarai szivárványként ragyogják be esténkint az egész kiállítást és ennek közönségét.
A kiállítási épületek költségvetése. A felsorolt épületek összesen 118,674 négyszögméter beépített területet foglaltak el s összesen 4.656,020 frtba kerültek.
I. Történelmi főcsoport. Beépített
terület
m2Építési
költség
frt.1. Román, gót és renaissance csoportok
emeletes épületei458.00 510,000 2. Vadászati és halászati emeletes csarnok 375.00 25,000 3. Történelmi főcsoport épületeinek
belső díszítése- 77,000 4. Bástyafalak 200.00 6,000 II. Jelenkori főcsoport a) Hivatalos építkezések 1. Az 1885-iki iparcsarnok 12472.00 586,000 2. Az 1885-iki iparcsarnok - 105,000 3. Iparcsarnok kibővítése 1320.00 31,100 4. Ünnepélyek csarnoka.
Zene- és szinművészeti kiállítással.
Egyemeletes épület2530.00 110,000 5. Oktatásügyi csarnok 2520.00 51,000 6. Egészségügyi csarnok (1885-iki műcsarnok) 1250.00 105,800 7. Gyermeknevelésügyi csarnok 625.00 16,600 8. Mentők pavillonja 205.00 6,500 9. Balneologiai csarnok 870.00 28,600 10. Kereskedelem-, pénz- és hitelügyi
csoport csarnoka1214.00 71,800 11. Mezőgazdasági termények csarnoka 4500.00 59,000 12. Időleges kiállítások csarnoka 980.00 21,000 13. Kertészeti állandó kiállit. csarnok 500.00 15,400 14. Vízépítészeti kiállítási csarnok 1050.00 25,300 15. Borászati kiállítási csarnok 960.00 21,000 16. Halászati kiállítási csarnok 300.00 8,400 17. Szőlőszeti kiállítási csarnok 240.00 8,400 18. Erdészeti pavillon (emeletes épület) 1025.00 5,140 19. Tejgazdasági csarnok (emeletes épület) 2650.00 11,680 20. Ménes-birtokok pavillonja 275.00 14,850 21. Meteorologiai intézetek csarnoka 90.00 4,000 22. Selyemtenyésztési kiállítási csarnok és iroda 725.00 25,000 23. Dohányjövedéki csarnok 740.00 24,000 24. Bányászati és kohászati csarnok
(emeletes épület)2900.00 75,800 25. Gépcsarnok (emeletes épület) 100.00 310,000 26. Közlekedésügyi kiállítási csarnok 3550.00 280,000 27. Járművek kiállítási csarnoka 810.00 19,440 28. Közúti járművek pótcsarnoka 404.00 6,000 29. Folyam-, csatorna- és tó-hajózási csarnok,
emeletes épület
(budapesti korcsolya-egylet csarnokában)820.00 - 30. Kereskedelmi tengerészet kiállítási csarnoka 500.00 11,500 31. Építési ipar kiállítási csarnoka 3600.00 72,000 32. Közös hadsereg kiállítási épületei és iroda 2300.00 45,000 33. Hadi tengerészet kiállítási csarnoka
(járható fedélzettel)500.00 15,450 34. M. kir. honvédség kiállítási csarnoka, irodával 940.00 26,150 35. Sajtópavillon. Emeletes épület 500.00 25,000 b) Néprajzi kiállítás 36. Házi ipar csarnoka, emeletes épület 500.00 26,000 37. Községi minta-kórház és tartozékai 210.00 4,500 38. Községi minta-iskola 240.00 4,465 39. Községháza 300.00 6,600 40. Minta torna-csarnok 300.00 8,530 41. Falusi templom és elárúsító bódék 390.00 11,000 42. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyei
ház és tartozékai *120.00 2,150 43. Csongrádvármegyei ház és tartozékai 110.00 - 44. Kalotaszegi ház és tartozékai 150.00 2,000 45. Toroczkói ház és tartozékai 130.00 2,000 46. Somogyvármegyei ház és tartozékai 120.00 2,400 47. Szabolcsvármegyei ház és tartozékai 120.00 3,000 48. Zalavármegyei ház és tartozékai 140.00 2,800 49. Borsodvármegyei matyó-ház és tartozékai 120.00 2,500 50. Nógrádvármegyei palóczház és tartozékai 120.00 1,865 51. Veszprémvármegyei ház és tartozékai 130.00 2,500 52. Metzenzéfi ház és tartozékai 150.00 1,750 53. Szász-ház és tartozékai 110.00 3,000 54. Nyitravármegyei ház és tartozékai 120.00 2,000 55. Torontálvármegyei németház és tartozékai 130.00 3,800 56. Beregmegyei ruthén-ház és tartozékai 150.00 1,800 57. Hunyadvármegyei ház és tartozékai 140.00 2,500 58. Krassó-Szörényvármegyei ház és tartozékai 120.00 2,000 59. Torontálvármegyei szerb-ház és tartozékai 110.00 3,000 60. Temesvármegyei ház és tartozékai 120.00 2,040 61. Vend-ház és tartozékai 120.00 2,500 62. Sárosvármegyei ház és tartozékai 140.00 2,000 63. Bács-Bodrogvármegyei sokácz-ház és tartozékai 150.00 2,800 64. Székely-ház és tartozékai 120.00 2,800 c) Horvátország kiállítási épületei 65. Iparcsarnok. Emeletes épület 1800.00 62,500 66. Műcsarnok 800.00 50,000 67. Erdészeti pavillon. Részben emeletes épület 550.00 22,000 68. Borkóstoló csarnok 200.00 6,000 d) Bosznia és Herczegovina kiállítási épületei 69. Iparcsarnok 1540.00 50,000 70. Házi ipari csarnok 280.00 8,000 71. Boszniai néprajzi kiállítás 125.00 5,000 72. Boszniai kávéház 150.00 1,500 e) Magánkiállítási pavillonok. 73. József főherczeg ő fensége pavillonja 300.00 15,000 74. Frigyes főherczeg ő fensége pavillonja 250.00 12,000 75. Koburg kir. herczeg ő fensége pavillonja 200.00 10,000 76. Budapest székes főváros pavillonja. Állandó épület 1900.00 120,000 77. Ganz-féle vasöntőde- és gépgyár részv.-társaság 2200.00 95,000 78. Nyomda-pavillon. Emeletes épület 2000.00 85,000 79. Magyar államvasútak gépgyára. Emeletes épület 1650.00 70,000 80. Posta- és távirda-pavillon 750.00 41,000 81. Igazságügyi kiállítási csarnok. Részben emeletes 400.00 18,500 82. Malomipar kiállítási csarnoka 1400.00 53,000 83. Czukorgyárak kollektiv kiállítása 1760.00 35,000 84. Hadfelszerelési szállítók pavillonja 500.00 40,000 85. Dr. Földváry László minta-szőlőszete 275.00 7,500 86. Gróf Batthyány József pavillonja 75.00 3,500 87. Kőolaj finomító részv.-társ. (fiumei) 200.00 10,000 88. Magyar petroleumipari részvénytárs. pavillonja 250.00 10,000 89. Bihar-szilágyi kőolaj és magyar aszfalt-társulat 45.00 5,000 90. Budapesti ásványolaj-gyár részv.-társ. 100.00 7,000 91. Általános légszesz-társulat 480.00 24,000 92. Rimamurány-salgótarjáni vasmű részv.-társaság 800.00 28,000 93. Salgótarjáni kőszénbánya részv.-társ. 180.00 6,000 94. Nobel dinamit-gyár 230.00 8,000 95. Magyar általános kőszénbánya-társ. 160.00 6,000 96. "Unio" gyártmányainak kiállítása 100.00 5,000 97. Északmagyarországi egyesített kőszénbánya részvény-társaság 60.00 5,000 98. Urikán-zsilvölgyi kőszénbánya részvény-társaság 100.00 3,000 99. Nedelko faárú pavillonja 30.00 1,000 100. Redlich, Ohrenstein, Spitzer és Walla czement-pavillonja 150.00 5,000 101. Wünsch Róbert czement-pavillonja 150.00 3,000 102. Szab. osztrák-magyar államvasút társaság bányái és hutái kiállítási csarnoka 480.00 50,000 103. Thonet Testvérek kiállítási csarnoka 190.00 5,000 104. Buchwald Sándor pavillonja 120.00 4,000 105. Schenk Adolf czement-pavillonja 50.00 2,500 106. Schwáb Gyula pavillonja 20.00 1,500 107. Siemens és Halske kinetoskop kiállítása 50.00 6,000 108. Pusztaszeri föld kiállítása 80.00 5,000 109. "Aquarium" 300.00 15,000 110. "Telefon-Hírmondó" pavillonja 75.00 2,500 111. Fiumei rizshántoló pavillon 60.00 3,000 112. Mauthner Ödön fűmagkiállítási pavillonja 110.00 1,500 113. Pasteur Chamberland pavillonja 60.00 1,000 114. Lord és társa faneműek kiállítása 100.00 1,500 115. Justus Sándor görredőny kiállítási pavillonja 36.00 1,000 116. Terényi Henrik műkőgyáros pavillonja 16.00 500 f) Pezsgő, vendéglő és kávéházi csarnokok. 117. Törley József pezsgő-csarnoka 86.00 5,000 118. Littke L. pezsgő-csarnoka 90.00 10,000 119. François Lajos és társa pezsgő-pavillonja 100.00 8,000 120. Hubert J. E. pezsgő-pavillonja 65.00 6,000 121. Hölle J. pezsgő-pavillonja 90.00 6,500 122. Első magyar sörfőzde
részvény-társaság vendéglője800.00 26,000 123. Kőbányai királyi sörfőzde
részvény-társaság vendéglője600.00 22,000 124. Kőbányai polgári sörfőzde
részv.-társ. vendéglője650.00 25,900 125. Haggenmacher sörkóstoló csarnoka 400.00 15,000 126. Vidéki sörkóstolók csarnoka 490.00 15,000 127. Singhoffer Ágost halász-csárdája 180.00 5,000 128. Debreczeni csárda 1000.00 13,000 129. Juránovics szegedi halász-csárdája 140.00 8,000 130. Drechsler Béla vendéglője 270.00 15,000 131. Karikás Lajos "magyar csárdá"-ja 110.00 6,500 132. Trattner K. balatoni csárdája 180.00 4,000 133. Schowanetz kávéháza 230.00 8,500 134. Steuer S. és Gy. kávéháza 230.00 12,000 135. Nérey Dezső és Seyffert Henrik kávéháza 350.00 15,000 136. Müller Károly czukrászdája 200.00 6,000 137. Kugler Henrik czukrászdája (az 1885-iki
volt "király-pavillon"-ban részben kiépítve)400.00 20,000 138. Schachner Alajos sütő-pavillonja 200.00 10,000 139. Speck Jakab tej-sterilizáló csarnoka 320.00 6,000 140. Gazdák tejegyesületének csarnoka 80.00 2,000 141. "Sanitas" részvény-társaság szikvíz ivócsarnoka 4.00 - 142. Dohányelárusító csarnok 16.00 2,500 143. Virágelárusító csarnok 16.00 2,500 144-
146.Három dohányelárusító fülke 6.00 á 500 g) Díszítés és kerítés 147. Iparcsarnok előtti terrasse ballustradeja
és lépcsőzete (czement)180.00 10,000 148. Fontaine lumineuse (czement) 700.00 60,000 149. Zene-pavillon - 7,000 150. I. számú főkapuzat fm 65.00 16,000 151. II. számú főkapuzat fm 25.00 7,500 152-
154.Három mellékbejáró kapu á 14.00 5,400 155. Kiállítási kerítés, két szolgálati kapuval 3500.00 20,000 h) Adminisztraczionális épületek. 156. Igazgatósági épület (emeletes) 900.00 60,000 157. Rendőrkapitánysági épület 300.00 9,000 158. Felügyelőségi és tűzőrségi épület és istálló 400.00 12,250 159. Szivattyú-telep 280.00 6,000 160. Kazán-ház kéményekkel 550.00 25,000 i) Állattenyésztési kiállítás. 161. Istállók 10,500 162. Vendéglő-épület 240 Összesen 163. Őrház 36 85,000 164. Szénapajta 265 négyzetméter 165. Cselédlak 113 Ezenkívül több kisebb építkezés.
(Szmollay-Liptai: Magyarország ezredik éve. Bp. 1896. Részletek)
*) A falu házainak beépített területe csak hozzávetőleges számítás szerint van meghatározva. (A szerző megj.)
1. József nádor unokája. A hivatalos hírverés "apánk"-ként emlegette. A Habsburgok "magyar" főhercegi ágának sarja, aki állandóan Budapesten élt. Több közjogi méltóságot viselt, utoljára, a Horthy-rezsim idején, az MTA elnöke volt.
EPA Budapesti Negyed 11. (1996/1) | Események a Vérmezőn < > A megnyitás |