EPA Budapesti Negyed 11. (1996/1)Események a Vérmezőn < > A megnyitás

Bemutatkozik a magyar nemzet
______________________________________

 

      - Végre kedvező szelek fujnak. A kiállitás kész, a király itt van, a földalatti megnyilik, és a szerbek elmaradnak az ünnepélyekről.
      (Kakas Márton, május 3.)

      Az országos nemzeti kiállitás.
      Annak a világtörténelmi fényes ünnepnek, a melyet a magyar nemzet vérrel betűzött, ezeréves történetének határkövéül szentelt az 1896-ik esztendőben, a legfényesebb és legdrágább ékköve volt az országos nemzeti kiállitás.
      Összehordtuk nemzeti kincseinket, ősöktől ránkhagyott kincses ereklyéinket, felhordtuk iparunk, mezőgazdaságunk, kereskedelmünk, tudományunk, művészetünk és irodalmunk milliókat érő termékeit és ezt a varázslatos gyüjteményt a haladás szent oltárán bemutattuk a magyarok Istenének, bemutattuk az egész világnak. És az egész világ eljött, hogy szemtől-szembe meggyőződjék arról a haladásról, arról a bámulatos tökéletesedésről, a melyhez az ezredik magyar esztendőig eljutott Magyarország, de a mely ezer esztendő történetében vérázott betűkkel az is meg van írva, hogy ez a nemzet kétszáz évet nyögött török hódoltság alatt és száz esztendőre visszamaradt a haladás útján a tatárpusztítások után.
      És mégis felküzdöttük magunkat a művelt nyugat leghatalmasabb birodalmai sorába. Mégis megmutattuk, hogy van hatalmas önálló ipara, mezőgazdasága, kereskedelme, művészete és irodalma annak a magyar nemzetnek, a melyet alig ötven esztendővel la nation anonime-nek nevezett a nagy franczia irodalom.
      Pedig ez a kiállítás és minden, a mi csak a kiállításon látható volt - kivéve természetesen a történelmi csoport mesés és százados kincseit - minden alig másfél esztendő alatt készült. Hanem ezalatt a másfél esztendő alatt éjjel-nappal dübörögtek a gépek, füstöltek a gyárak kéményei, izzadt a magyar iparos és gazda és íróasztala mellett ült a tudós, festett a festő, formált a szobrász, hogy nagyot, minél nagyobbat adhassanak az országos nemzeti kiállítás mesés gyüjteményének.
      Olyan is volt ez a kiállítás, hogy a nagy világ évtizedekig erről fog beszélni. Bemutattuk magunkat azoknak is, a kik eddig alig ismertek, vagy hát alig akartak ismerni. Megismertettük erőinket, bemutattuk képességeinket és azt az Anteusz-erőt, a mely a magyar izmokban, a magyar értelemben, a magyar akaraterőben lakozik és mindez előtt meghajol a világ.
      Igaz, mi nem rendeztünk világkiállítást, de ennek nem is lett volna értelme, különösen nem akkor, mikor a magyar nép munkáját s a magyar föld termékeit akartuk bemutatni. A fejlődésben levő erőket balgaság lett volna a kiforrott, kipróbált erőkkel mérni össze. Nem hivalkodni akartunk mi - bár, hiszen a mit bemutattunk, busásan elég lett volna a világversenyhez is - csak világszemlére óhajtottuk kitenni az ország szívében, az ország fővárosában azt, a mit a béke olajága alatt, dicsőségesen uralkodó királyunk támogatásával elérnünk sikerült. Ez volt a czélunk egyedül és mi el is értük a czélunkat: kivívtuk a nagy világ osztatlan becsülését, elismerését.
      Mindenesetre helyes volt, hogy az 1895-re tervezett millennáris ünnepeket a törvényhozás 1896-ra halasztotta. Több időnk volt a készülődéshez, több a nagy munkához.
      A magyar nemzeti kiállítás, az 1892. évi II. t.-cz. alapján, első ízben 1895-re volt tervezve. Az országgyűlés azonban az 1893. évi III-ik t.-cz. rendelkezéseivel 1896-ra helyezte át úgy a kiállítást, mint általán az ezredik évi ünnepségeket. E törvény szövege ez:

      1893. évi III-ik törvényczikk

az országos nemzeti kiállítás költségeinek fedezéséről
(Szentesítést nyert
1893. évi február hó 26-án.)

1. §
      A Budapesten tartandó országos nemzeti kiállítás költségeinek fedezésére az 1893. évi II-ik törvényczikk 3. §-a alapján egy biztosítási alap létesíttetik, mely alaphoz az állam 1.000,000 forinttal járul.

2. §.
      A biztosítási alapra szánt összegből:
1893. évben100,000 frt
1894. "200,000 "
1895. "600,000 " és
1896. "100,000 "
      bocsáttatik a pénztári készletekből a kereskedelemügyi miniszter rendelkezésére.
      A biztosítási alapnak fel nem használt része a kiállítás bevételéből legkésőbb 1897. évi július hó 1-ig az állam kincstárának visszatéritendő.

3. §.
      E kiállítás az 1892. évi II. törvényczikk 1. §-ában foglalt határozmányától eltérőleg 1896-ban tartatik meg.

4. §.
      Jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi- és a pénzügyi miniszter bizatnak meg.

*
      Természetesnek tartjuk, hogy a kiállításra nézve, melynek előkészítése esztendőknek megfeszített és rendszeres munkáját igényli, a kormány már most biztosítani kívánja magának az intézkedés szabadságát, azonban az e részben a jelen törvényjavaslat indoklásában foglalt adatokat tudomásul véve, kivánatosnak látjuk, hogy ezenkívül a millennáris ünnepélyek összeségére kiterjedő kimerítő programm, terjesztessék a törvényhozás elé oly időben, a mikor még lehetséges, hogy minden hívatott tényező ez ügyhöz alaposan hozzászóljon és a kormány a közvélemény nyilatkozatait komolyan figyelembe vehesse.
      Ezekből kifolyólag nem is tekintjük a kiállítást olyannak, mely tisztán gazdasági czélokat követhet, hanem szükségesnek látjuk, hogy külsőleg is határozottan ki domborodjék nemzeti és történelmi retrospectiv jellege, hogy visszatükrözze a nemzetnek multját, hagyományait, erkölcseit, szokásait és hogy nemcsak a jelenlegi gazdasági és iparos helyzetnek őszinte és hű képét feltárja, hanem hogy egyúttal az ország egész fejlődését egyházi, művelődési és katonai téren feltüntesse. Ezzel nemcsak a törvényhozásban számos alkalommal kifejezett felfogásnak felelünk meg, hanem egyúttal biztosítjuk a kiállításnak eredetiségét az először hazai és esetleg egyidejűleg a külföldön rendezett kiállításoktól való elütő jellegeit és biztosítjuk részére úgy a hazai, mint a külföldi közönségnek érdeklődését. Így ítélvén meg a kiállítási ügyet, bár hivatásunkhoz képest, mint mindenütt, úgy itt is első sorban az ország pénzügyi érdekeit mérlegeljük, még sem zárkózhatunk el annak beismerésétől, hogy az ezredéves kiállításra nem az általános mérték alkalmazható, hanem hogy annak minden tekintetben méltónak kell lenni a nemzethez és a magasztos alkalomhoz.
      Ezeknek előrebocsájtása után áttérünk magára a törvényjavaslatra. A kormány előterjesztése két részből áll. Az első rész a régebben 1895-re tervezett kiállításnak a következő 1896-iki évre való elhalasztását czélozza. A második rész felhatalmazást tartalmaz, hogy a kormány a pénztári készletekből 4 évi részletben egy millió forintot bocsáthasson a kereskedelemügyi miniszternek rendelkezésére egy kiállítási biztosítási alap létesítéséhez.
      A mi a kiállítás elhalasztását illeti, azt a magunk részéről is helyeseljük, nemcsak azért, mivel a kiállítás rendezőinek és az érdekelt kiállítóknak kívánsága, hanem azért is, mert lehetőleg módot kell nyújtani az ország minden részének és minden egyes városnak, hogy erejéhez képest az ezredéves ünnepélyben részt vehessen. Kívánatos az elhalasztás azért is, hogy a hazai tudományos és műszaki testületeknek elegendő idejök maradjon tevékenységöknek, alkotásaiknak oly képét bemutatni, mely az 1896-iki év alatt Budapesten rendező nemzetközi congressusokat és ezek által a külföldi szakköröket kellőképen tájékoztassa.
      Az előterjesztés pénzügyi részét véve szemügyre, mely közvetlenül reánk tartozik, elfogadjuk a biztosítási alap létesítésének tervét. Ezen alap gyarapításához Budapest fő- és székváros már 100.000 forintot biztosított és kilátásba van véve, hogy más testületek is megfelelő módon hozzájárulnak. Az egy millió forintnyi előlegnek megszavazása ellen nem teszünk kifogást. Megjegyezni kívánjuk azonban, hogy a törvényjavaslathoz mellékelt előirányzat, mely oly időben készült, mikor a kiállításnak még kerete sem teljesen biztos, - csakis hozzávetőlegesnek mondható úgy egyes tételeiben, mint végösszegében. A kormány bizonyára kötelességének fogja ismerni a törvényhozást e részben is a munkák előhaladásához képest tájékozni, sőt a mennyiben a költségek emelése elkerülhetetlennek mutatkoznék, arról újabb előterjesztést tenni. Magától értetődőleg azonban fennmarad a kormánynak azon további kötelessége, hogy a kiállítás befejezése után jelentést tegyen a törvényhozásnak, mely a végleges elszámolást is tartalmazza.
A pénzügyi bizottság jelentéséből

      Az idézett törvényen kívül két nevezetes törvényt hozott az országgyűlés, melyek a magyar nemzeti ünnepre vonatkoztak.
      Ezek: az 1895. évi XVII-ik t.-cz. és az 1895. évi LI-ik t.-cz.
      Az 1895. évi XVII. t.-cz. elrendelte, hogy kiállítási sorsjáték rendeztessék, a melynek jövedelme a magyar ipar czéljaira és az országos nemzeti kiállítás költségeinek részleges fedezésére szolgáljon.
      Az 1895. évi LI-ik t.-cz. pedig elrendelte, hogy a millennáris év emlékére egy millió forint értékű ezüst egykoronás verettessék.
      (...)

      A kiállítás leírása
      Csak körvonalakat adhatunk mindarról, a mit az ünneplő magyar nemzet az országos nemzeti kiállításon bemutatott.
      Hiszen a szem elfáradt, ha végig nézte, ifjak lábai megrogytak, mire végig járhatta valaki azt az egész városnagyságú területet, a melyen, a városligetből kihasítva, a kiállítási pavillonokat építette fel a nemzet.
      Czélja az volt, hogy képe legyen ezeresztendős, dicsőséges multunknak, hű tükre újabb ezredévre jogosító jelenünknek. Feltüntesse hazánk szellemi és közgazdasági állapotait és előhaladását, s mindenben figyelemmel legyen történelmi fejlődésére. Már maga ez a programm mutatja, hogy két nagy főcsoportra oszlott, históriaira és jelenkorira. S mindenik csoportja tisztára nemzeti és magyar. A történelmibe ugyan összehordták a külföldön őrzött emlékeket és ereklyéket, de csakis azokat, a melyek magyar eredetűek vagy vonatkozásúak, a jelenkoriban pedig a legféltékenyebb gonddal őrködtek, hogy csakis a magyar korona területén termett, készített vagy előállított tárgyak kerüljenek a kiállításra. Hogy átnézhető legyen a kiállítás mérete, szükséges lesz ide tenni, mire terjeszkedett ki. A csoportbeosztás ilyen volt:

      I. főcsoport. Történelmi kiállítás.
      Magyarország kulturális fejlődésének főmozzanatai, nevezetesen a honfoglalástól, az azt követő századokban történeti korszakok szerint feltüntetve: a) történeti okmányokban; b) régi eszközökben, iparművekben és történeti emlékekben; c) művészi alkotásokban, és pedig különös tekintettel: az egyházi életre, a közszellem nyilvánulására és a magánélet alakulására, a hadviselésre.

      II. főcsoport. Jelenkori kiállítás, és pedig:
      I. csoport: Művészet. a) Képzőművészet. b) Előadó művészet.
      II. csoport: Közművelődés: különös tekintettel az irodalom és a sajtó termékeire, valamint a tudományos és közművelődési intézetek és egyletek működésére. Statisztika.
      III. csoport: Oktatásügy.
      IV. csoport: Egészségügy. Gyermeknevelés.
      V. csoport: Kereskedelem; pénz- és hitelügy.
      VI. csoport: Mezőgazdaság: gyömölcsészet; kertészet; borászat; méhészet; állattenyésztés; selyemtenyésztés; állati termékek; állategészségügy.
      VII. csoport: Erdészet; vadászat.
      VIII. csoport: Bányászat és kohászat; vas- és fémipar.
      IX. csoport: Gépipar; műszerek és tudományos eszközök.
      X. csoport: Közlekedés; hajózás; tengerészet.
      XI. csoport: Építési ipar.
      XII. csoport: Faipar; bútoripar; dekorativ ipar; teljes lakberendezések.
      XIII. csoport: Anyag- és üvegipar.
      XIV. csoport: Bőripar; textilipar; ruházati ipar.
      XV. csoport: Papiripar; sokszorosító műiparágak.
      XVI. csoport: Arany-, ezüst- és díszműárúk, apróárúk.
      XVII. csoport: Hadügy.
      XVIII. csoport. Vegyészeti ipar.
      XIX. csoport: Élelmi czikkek mint ipartermékek.
      XX. csoport: Néprajzi kiállítás; háziipar; műkedvelők kiállítása.
      A kiállítás ügyeinek vezetésére országos bizottságot szerveztek, melynek elnöke a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter volt; helyettese a kereskedelemügyi államtitkár. Az országos bizottságban képviselve voltak az összes miniszteriumok; hivatalból kirendelt tagjai: a kiállítás igazgatója, Budapest székes főváros főpolgármestere, az országos statisztikai hivatal főnöke, a fővárosi államrendőrség főkapitánya, a m. kir. államvasutak elnök-igazgatója, a nemzeti múzeum igazgatója, a sajtó bizottság elnöke, alelnöke és jegyzője, a budapesti kereskedelmi múzeum igazgatóságának egy tagja; képviselve vannak benne továbbá: a magyar tudományos akadémia, a budapesti m. kir. tud. egyetem, a m. kir. József műegyetem, a magyar történelmi társulat, az országos közegészségügyi tanács, a fővárosi közmunkák tanácsa, a fő- és székesfőváros közönsége, a történelmi képcsarnok, az országos képzőművészeti társulat, a magyar iparművészeti társulat, az iparművészeti múzeum, a technologiai iparmúzeum, a budapesti kereskedelmi és iparkamara, az országos iparegyesület, a budapesti kereskedelmi csarnok, az országos kereskedelmi és iparcsarnok, az országos malomipar-egyesület, a mérnök- és építészegylet, a magyar bányászati és kohászati egyesület, a magyar országos földtani társulat, az országos gazdasági egyesület, az országos erdészeti egyesület, az országos magyar kertészeti egyesület, a szesztermelők országos egyesülete. Végre tagjai a bizottságnak a kereskedelemügyi és földmívelésügyi miniszterek által kinevezett tagok.
      Az ügymenet gyorsítása érdekében az országos bizottság kebelében végrehajtó-bizottságot szervezett, melynek elnöke a kereskedelemügyi miniszter, alelnöke a kereskedelemügyi miniszteri államtitkár; tagjai: a) a kiállítás igazgatója; b) az egyes miniszterek kiküldöttei, a mennyiben az illető tárczát érdeklő ügyek tárgyaltatnak; c) az országos bizottság kijelölése alapján a bizottsági tagok sorából az elnök által kinevezett 14 tag; d) az általános programm értelmében szervezett csoport-bizottságok elnökei és előadói, a mennyiben a csoportjukat érdeklő ügyek tárgyaltatnak; e) a sajtó-bizottság kiküldöttei voltak.
      Az országos bizottság elnöke ezenkívül külön pénzügyi bizottságot és külön sajtó-bizottságot szervezett; mindkét bizottság feladata volt: az ügykörébe eső javaslatok végrehajtására nézve az országos bizottság elnökének előterjesztéseket tenni. Ezenkívül minden kereskedelmi és iparkamara székhelyén kerületi bizottság szerveztetett, összesen 18; a kerületi bizottságok területük minden nevezetesebb központján helyi bizottságokat szerveztek, melyeknek száma 157.
      Az összes adminisztrácziónak és központi szervezet igazgatóságának volt alárendelve a műszaki osztály, a sajtó-osztály s az irodaigazgatás. Külön igazgatósága volt a történelmi főcsoportnak s a mezőgazdasági és erdészeti csoportoknak, mely utóbbi a földmívelésügyi m. kir. miniszternek felelt. Az egyes csoportok ügyeinek vezetésére külön csoportbizottságokat szerveztek, melyeket feladataik végrehajtásában a csoportbiztosi intézmény támogatott.
      A jury-t az ipari csoportban felerészben az érdekelt csoportbeli kiállítók választották, felerészben a kereskedelemügyi miniszter nevezte ki, mint az országos bizottság elnöke; a földmivelési csoportokban a kinevezések az illető miniszterrel egyetértőleg történtek, hasonlóképen a művészeti és hadügyi csoportokban. A kitüntetések a következő: 1-ször: Díszoklevél. 2-szor: Millenniumi nagy érem. 3-szor: Kiállitási érem. 4-szer: Közreműködők érme. 5-ször: Elismerő oklevél. Ezenkívül voltak állami arany- és ezüstérmek.
      Külön szabályok intézkedtek a szállítási és biztosítási ügyről, az elárusításról, az italmérésről s a kiállításon fogyasztott italok adójáról, a látogatásról, a belépti jegyekről, a katalogusról (az együttes kataloguson kivül minden csoportnak külön katalogusa is volt) s általában a belső kezelésről és ügyvitelről.
      Az ezredéves országos kiállítás a fővárosi Városligetben épült, mindjárt az Andrássy-út végén. A bekerített kiállítási terület 520,000 m2, tehát nagyobb területet foglal el, mint minden eddig rendezett országos kiállítás. De még inkább felülmúlt minden más országos kiállítást beépített területre. Ez közel 140,000 m2s ebben a két számban már ki is van mondva a kiállítás egyetlen komoly hibája: a terület tulzsúfoltsága. A kiállítási területbe be van tudva a területen kívül épült műcsarnok, mely a képzőművészeti kiállítás hajléka, de nincsen beleszámítva az állatkiállítások területe, sportünnepeknek szánt versenytér s a kiállítással némileg összefüggő mulatóhely: Ős-Budavára.
      A kiállítás tisztára nemzeti. Már a szervezéskor ki volt mondva a szigorú elv: hogy a kiállításon csakis olyan tárgyak állíthatók ki, melyek a magyar korona területén termeltettek vagy készültek. S ezt az elvet, melyet a nagy ünnepi alkalom tett elkerülhetetlenné, szigorúan keresztül is vitték minden téren. Egyetlen nemzetközi csarnoka sem volt a kiállításnak, s ha a történelmi részben voltak is olyan tárgyak (a szultán, a német császár, a svéd király, a Vatikán kiállítása), a melyeknek ez idő szerint külföldi a tulajdonosuk, ezek is egytől-egyig vagy magyarországi eredetű, vagy legalább is magyar vonatkozású ereklyék, műkincsek, vagy emlékek.
      Az ezredéves kiállítás összes bevételeinek és kiadásainak előirányzata 4.380,000 frt. A kiadások fedezése biztosítva volt. Az állami hozzájárulást az 1893. III. t.-cz. egy millió forintban állapította meg, ezenkívül több osztálysorsjáték rendezésére adott az állam engedélyt, olykép, hogy a sorsjáték rendezői egy millió forintot fizettek a kiállítás költségeihez. A bevétel rovat legnagyobb tétele 1.400,000 frt, a mennyi az összes belépő jegyek bérbeadásából folyt a kiállítás pénztárába. A kiadások legnagyobb tétele természetesen az épületek emelésére jutott. Az épületek, beletudva a magánpavillonokat is, öt millió forintnál jóval többe kerültek.
      S ezek után röviden, szemléltetve ismertetjük a főbb csarnokokat és kiállításokat, természetesen csak a nevezetesebbeket szedve ki a 240 pavillonból.
      Az Andrássy-úttal szembeeső főbejáró impozáns diadalívszerű épület, ezen keresztül jutunk leghamarább a területre (kívüle még 4 főkapu van s több kisebb bejáró, munkások és alkalmazottak számára). A kiállítási területen kívül esik az új műcsarnok, mely a magyar művészet kiállítását (festészet, szobrászat, építészet) foglalja magában. Tervezője nem a külső díszre, hanem a belső kényelemre helyezte a fősúlyt. A kiállítás területére széles és állandónak épült híd vezet. A híd kőpilléreken nyugvó háromnyilású vashíd és maga is érdekes kiállítási tárgy.
      A hídtól balra terül el a hadügyi kiállítás nagyszabású csoportja, mely a hadászat összes eszközeit és segédszereit együttesen mutatja be. A m. kir. honvédség, a hadseregszállítók a sziget innenső részén, a hadi tengerészet és a közös hadsereg a tulsó részen foglalják el kiállításukkal a számukra fentartott területet. A sziget két partja hajóhíddal van összekötve.
      A Nádor-szigeten egy kis vendéglőn kívül három nagyobb épület vonja magára figyelmünket. Ezek: Budapest főváros pavillonja, a kereskedelem, pénzügy és hitelügy pavillonja és József főherczeg [1] pavillonja.
      Budapest székes főváros nagyszabású és állandónak épült csarnokában bemutatja a főváros szellemi és anyagi fejlődésére vonatkozó adatokat; a száraz statisztikai táblázatokon kívül szelvényeket és modelleket minden nevezetesebb alkotásról, mely a fővárosnak nemcsak rohamos fejlődését, hanem emberiségi és művelődési intézményeit dicséri.
      A kereskedelmi csoportban először szerepel nálunk a kereskedés és ennek minden fontosabb segédeszköze, főkép a pénz- és hitelügy, történeti fejlődése szerint bemutatva.
      József főherczeg igen díszes s az ezredévi ünnephez méltó pavillonjában uradalmi termelésének eredményeit mutatja be.
      A Széchenyi-sziget kizárólag a történelmi főcsoportot foglalja magában. Az épületcsoport eredetisége már messziről magára vonja figyelmünket. Századok története látszik rajta már kívülről is. Mutatja Szt. Istvántól kezdve a közel multig a hazai építészet-történet legkiemelkedőbb mozzanatait, az Árpád-kori templomot és zárdát, a középkori lovagvárat (Vajda-Hunyad), a közelmult renaissance épületét s az átmenetekben és díszítésekben nevezetesebb építészeti alkotások emlékezetes maradványait: a segesvári vártornyot, a csütörtökhelyi kápolnát, a bártfai városháza, a fricsi vár, a Thököly-vár egy-egy érdekes motivumát. A renaissance-udvart remek szobrocskák díszítik, melyek mindannyian egy-egy eszmét, egy-egy jelvényt képviselnek. A csarnokok belsejének csodálatosan változatos tartalma elénk tárja az ezerév kulturtörténetét egyes kimagasló eseményeiben, a mint a hadviselés fejlődésének sokféle mozzanatai, az egyházi és világi műtörténet feljegyezni való eseményeket hagyott hátra, a mint műemlékeink és történelmi kincseink egymás mellé sorozása a tudás, a vitézség, a munka, a szorgalom mutatványait, mint fenmaradt vagy helyreállított emlékeket tartja a kegyeletes utódok szeme elé. A vadászat, halászat és pásztorélet történetének feltüntetésére külön pavillonok szolgálnak.
      A mult dicsőséges emlékeinek méltatása után megismerjük a mai Magyarországot. A Nádor-szigetre vezető ódon hídon áthaladva, felkeressük a kiállítás felső zugát, a kiállítás faluját, az ő érdekes csárdájával, templomával, községházával, iskolájával, kórházával és tűzoltótelepével. E különlegességek részben történeti érdekűek, főleg azonban minta gyanánt szolgálnak arra nézve, hogyan építsen a legkisebb falu kórházat, tűzoltótelepet, községházát és iskolát. A házi ipart külön csarnok mutatja be, a templom körüli vásárbódék pedig alkalmat szolgáltatnak nevezetes házi ipari különlegességeink forgalomba hozatalára. A faluban kiállításra kerül Magyarország néprajza, az egyes vidékek tipusai, a mint ezek a nép hamisítatlan otthonában kifejezésre jutnak.
      Jobbról és balról a négy kőbányai sörgyár vendéglője, a korzó mentén pezsgős pavillonok, egy elegáns kávéház; a közepén, a zenepavillon körül, apró stilszerű elárusító bódék (szivar, virág, ujság, stb. számára) s elől a korzó főérdekessége, a fontaine lumineuse: a színes szökőkút, mely nagyobb és impozánsabb, mint az eddigi országos kiállítások hasonló alkotásai, a színes villamos fényt szóró sugarai szivárványként ragyogják be esténkint az egész kiállítást és ennek közönségét.

A kiállítási épületek költségvetése.
I. Történelmi főcsoport.
Beépített
terület
m2
Építési
költség
frt.
1.Román, gót és renaissance csoportok
emeletes épületei
458.00510,000
2.Vadászati és halászati emeletes csarnok375.0025,000
3.Történelmi főcsoport épületeinek
belső díszítése
-77,000
4.Bástyafalak200.006,000
 
II. Jelenkori főcsoport
a) Hivatalos építkezések
1.Az 1885-iki iparcsarnok12472.00586,000
2.Az 1885-iki iparcsarnok-105,000
3.Iparcsarnok kibővítése1320.0031,100
4.Ünnepélyek csarnoka.
Zene- és szinművészeti kiállítással.
Egyemeletes épület
2530.00110,000
5.Oktatásügyi csarnok2520.0051,000
6.Egészségügyi csarnok (1885-iki műcsarnok)1250.00105,800
7.Gyermeknevelésügyi csarnok625.0016,600
8.Mentők pavillonja205.006,500
9.Balneologiai csarnok870.0028,600
10.Kereskedelem-, pénz- és hitelügyi
csoport csarnoka
1214.0071,800
11.Mezőgazdasági termények csarnoka4500.0059,000
12.Időleges kiállítások csarnoka980.0021,000
13.Kertészeti állandó kiállit. csarnok500.0015,400
14.Vízépítészeti kiállítási csarnok1050.0025,300
15.Borászati kiállítási csarnok960.0021,000
16.Halászati kiállítási csarnok300.008,400
17.Szőlőszeti kiállítási csarnok240.008,400
18.Erdészeti pavillon (emeletes épület)1025.005,140
19.Tejgazdasági csarnok (emeletes épület)2650.0011,680
20.Ménes-birtokok pavillonja275.0014,850
21.Meteorologiai intézetek csarnoka90.004,000
22.Selyemtenyésztési kiállítási csarnok és iroda725.0025,000
23.Dohányjövedéki csarnok740.0024,000
24.Bányászati és kohászati csarnok
(emeletes épület)
2900.0075,800
25.Gépcsarnok (emeletes épület)100.00310,000
26.Közlekedésügyi kiállítási csarnok3550.00280,000
27.Járművek kiállítási csarnoka810.0019,440
28.Közúti járművek pótcsarnoka404.006,000
29.Folyam-, csatorna- és tó-hajózási csarnok,
emeletes épület
(budapesti korcsolya-egylet csarnokában)
820.00-
30.Kereskedelmi tengerészet kiállítási csarnoka500.0011,500
31.Építési ipar kiállítási csarnoka3600.0072,000
32.Közös hadsereg kiállítási épületei és iroda2300.0045,000
33.Hadi tengerészet kiállítási csarnoka
(járható fedélzettel)
500.0015,450
34.M. kir. honvédség kiállítási csarnoka, irodával940.0026,150
35.Sajtópavillon. Emeletes épület500.0025,000
 
b) Néprajzi kiállítás
36.Házi ipar csarnoka, emeletes épület500.0026,000
37.Községi minta-kórház és tartozékai210.004,500
38.Községi minta-iskola240.004,465
39.Községháza300.006,600
40.Minta torna-csarnok300.008,530
41.Falusi templom és elárúsító bódék390.0011,000
42.Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyei
ház és tartozékai *
120.002,150
43.Csongrádvármegyei ház és tartozékai110.00-
44.Kalotaszegi ház és tartozékai150.002,000
45.Toroczkói ház és tartozékai130.002,000
46.Somogyvármegyei ház és tartozékai120.002,400
47.Szabolcsvármegyei ház és tartozékai120.003,000
48.Zalavármegyei ház és tartozékai140.002,800
49.Borsodvármegyei matyó-ház és tartozékai120.002,500
50.Nógrádvármegyei palóczház és tartozékai120.001,865
51.Veszprémvármegyei ház és tartozékai130.002,500
52.Metzenzéfi ház és tartozékai150.001,750
53.Szász-ház és tartozékai110.003,000
54.Nyitravármegyei ház és tartozékai120.002,000
55.Torontálvármegyei németház és tartozékai130.003,800
56.Beregmegyei ruthén-ház és tartozékai150.001,800
57.Hunyadvármegyei ház és tartozékai140.002,500
58.Krassó-Szörényvármegyei ház és tartozékai120.002,000
59.Torontálvármegyei szerb-ház és tartozékai110.003,000
60.Temesvármegyei ház és tartozékai120.002,040
61.Vend-ház és tartozékai120.002,500
62.Sárosvármegyei ház és tartozékai140.002,000
63.Bács-Bodrogvármegyei sokácz-ház és tartozékai150.002,800
64.Székely-ház és tartozékai120.002,800
 
c) Horvátország kiállítási épületei
65.Iparcsarnok. Emeletes épület1800.0062,500
66.Műcsarnok800.0050,000
67.Erdészeti pavillon. Részben emeletes épület550.0022,000
68.Borkóstoló csarnok200.006,000
 
d) Bosznia és Herczegovina kiállítási épületei
69.Iparcsarnok1540.0050,000
70.Házi ipari csarnok280.008,000
71.Boszniai néprajzi kiállítás125.005,000
72.Boszniai kávéház150.001,500
 
e) Magánkiállítási pavillonok.
73.József főherczeg ő fensége pavillonja300.0015,000
74.Frigyes főherczeg ő fensége pavillonja250.0012,000
75.Koburg kir. herczeg ő fensége pavillonja200.0010,000
76.Budapest székes főváros pavillonja. Állandó épület1900.00120,000
77.Ganz-féle vasöntőde- és gépgyár részv.-társaság2200.0095,000
78.Nyomda-pavillon. Emeletes épület2000.0085,000
79.Magyar államvasútak gépgyára. Emeletes épület1650.0070,000
80.Posta- és távirda-pavillon750.0041,000
81.Igazságügyi kiállítási csarnok. Részben emeletes400.0018,500
82.Malomipar kiállítási csarnoka1400.0053,000
83.Czukorgyárak kollektiv kiállítása1760.0035,000
84.Hadfelszerelési szállítók pavillonja500.0040,000
85.Dr. Földváry László minta-szőlőszete275.007,500
86.Gróf Batthyány József pavillonja75.003,500
87.Kőolaj finomító részv.-társ. (fiumei)200.0010,000
88.Magyar petroleumipari részvénytárs. pavillonja250.0010,000
89.Bihar-szilágyi kőolaj és magyar aszfalt-társulat45.005,000
90.Budapesti ásványolaj-gyár részv.-társ.100.007,000
91.Általános légszesz-társulat480.0024,000
92.Rimamurány-salgótarjáni vasmű részv.-társaság800.0028,000
93.Salgótarjáni kőszénbánya részv.-társ.180.006,000
94.Nobel dinamit-gyár230.008,000
95.Magyar általános kőszénbánya-társ.160.006,000
96."Unio" gyártmányainak kiállítása100.005,000
97.Északmagyarországi egyesített kőszénbánya részvény-társaság60.005,000
98.Urikán-zsilvölgyi kőszénbánya részvény-társaság100.003,000
99.Nedelko faárú pavillonja30.001,000
100.Redlich, Ohrenstein, Spitzer és Walla czement-pavillonja150.005,000
101.Wünsch Róbert czement-pavillonja150.003,000
102.Szab. osztrák-magyar államvasút társaság bányái és hutái kiállítási csarnoka480.0050,000
103.Thonet Testvérek kiállítási csarnoka190.005,000
104.Buchwald Sándor pavillonja120.004,000
105.Schenk Adolf czement-pavillonja50.002,500
106.Schwáb Gyula pavillonja20.001,500
107.Siemens és Halske kinetoskop kiállítása50.006,000
108.Pusztaszeri föld kiállítása80.005,000
109."Aquarium"300.0015,000
110."Telefon-Hírmondó" pavillonja75.002,500
111.Fiumei rizshántoló pavillon60.003,000
112.Mauthner Ödön fűmagkiállítási pavillonja110.001,500
113.Pasteur Chamberland pavillonja60.001,000
114.Lord és társa faneműek kiállítása100.001,500
115.Justus Sándor görredőny kiállítási pavillonja36.001,000
116.Terényi Henrik műkőgyáros pavillonja16.00500
 
f) Pezsgő, vendéglő és kávéházi csarnokok.
117.Törley József pezsgő-csarnoka86.005,000
118.Littke L. pezsgő-csarnoka90.0010,000
119.François Lajos és társa pezsgő-pavillonja100.008,000
120.Hubert J. E. pezsgő-pavillonja65.006,000
121.Hölle J. pezsgő-pavillonja90.006,500
122.Első magyar sörfőzde
részvény-társaság vendéglője
800.0026,000
123.Kőbányai királyi sörfőzde
részvény-társaság vendéglője
600.0022,000
124.Kőbányai polgári sörfőzde
részv.-társ. vendéglője
650.0025,900
125.Haggenmacher sörkóstoló csarnoka400.0015,000
126.Vidéki sörkóstolók csarnoka490.0015,000
127.Singhoffer Ágost halász-csárdája180.005,000
128.Debreczeni csárda1000.0013,000
129.Juránovics szegedi halász-csárdája140.008,000
130.Drechsler Béla vendéglője270.0015,000
131.Karikás Lajos "magyar csárdá"-ja110.006,500
132.Trattner K. balatoni csárdája180.004,000
133.Schowanetz kávéháza230.008,500
134.Steuer S. és Gy. kávéháza230.0012,000
135.Nérey Dezső és Seyffert Henrik kávéháza350.0015,000
136.Müller Károly czukrászdája200.006,000
137.Kugler Henrik czukrászdája (az 1885-iki
volt "király-pavillon"-ban részben kiépítve)
400.0020,000
138.Schachner Alajos sütő-pavillonja200.0010,000
139.Speck Jakab tej-sterilizáló csarnoka320.006,000
140.Gazdák tejegyesületének csarnoka80.002,000
141."Sanitas" részvény-társaság szikvíz ivócsarnoka4.00-
142.Dohányelárusító csarnok16.002,500
143.Virágelárusító csarnok16.002,500
144-
146.
Három dohányelárusító fülke6.00á 500
 
g) Díszítés és kerítés
147.Iparcsarnok előtti terrasse ballustradeja
és lépcsőzete (czement)
180.0010,000
148.Fontaine lumineuse (czement)700.0060,000
149.Zene-pavillon-7,000
150.I. számú főkapuzatfm 65.0016,000
151.II. számú főkapuzatfm 25.007,500
152-
154.
Három mellékbejáró kapuá 14.005,400
155.Kiállítási kerítés, két szolgálati kapuval3500.0020,000
 
h) Adminisztraczionális épületek.
156.Igazgatósági épület (emeletes)900.0060,000
157.Rendőrkapitánysági épület300.009,000
158.Felügyelőségi és tűzőrségi épület és istálló400.0012,250
159.Szivattyú-telep280.006,000
160.Kazán-ház kéményekkel550.0025,000
 
i) Állattenyésztési kiállítás.
161.Istállók10,500
162.Vendéglő-épület240Összesen
163.Őrház3685,000
164.Szénapajta265négyzetméter
165.Cselédlak113
Ezenkívül több kisebb építkezés.

      A felsorolt épületek összesen 118,674 négyszögméter beépített területet foglaltak el s összesen 4.656,020 frtba kerültek.

      (Szmollay-Liptai: Magyarország ezredik éve. Bp. 1896. Részletek)

      *) A falu házainak beépített területe csak hozzávetőleges számítás szerint van meghatározva. (A szerző megj.)

      1. József nádor unokája. A hivatalos hírverés "apánk"-ként emlegette. A Habsburgok "magyar" főhercegi ágának sarja, aki állandóan Budapesten élt. Több közjogi méltóságot viselt, utoljára, a Horthy-rezsim idején, az MTA elnöke volt.


EPA Budapesti Negyed 11. (1996/1)Események a Vérmezőn < > A megnyitás