Épületek a reprezentációnak

_________________________

      Az épülő Országház és környéke

      Az ezredévi diszülés az új országházban.
      Azt a mindenesetre történeti nevezetességü ülést, a mely a magyar szent korona jelenlétében az uralkodóház föherczegeinek, mint magyar főrendeknek részvevésével fog végbemenni, június hó 8-án immár a Duna partján épült új palotában lehet megtartani. A fontos eseménynek meglesz a méltó kerete.
      Alig két éve történt, hogy a kormány a művezetőséggel azon óhaját közölte, hogy ez a diszülés már az új országházban legyen megtartható. A vezető és tervező épitésztől kezdve a legutolsó emberig, mindenki fokozott munkálkodást fejtett ki e naptól fogva, s ennek a gyorsitott munkának köszönhető, hogy az új országház az ezredévi ünnepélyek idejére legalább annyira elkészült, hogy a főrendiház és képviselőház közös disztermében, a kupola-csarnokban összegyűlhetnek az ország nagyjai, méltóságai, törvényhozói.
      Az 1880. évi LVIII-ik törvényczikk, a mely az országgyűlés mindkét Házát befogadó állandó országház épitését rendeli el s a melyet a király Ő felsége, Tisza Kálmán miniszterelnök ellenjegyzésével, Gödöllőn az 1880. év deczember 14-én szentesitett.
      A törvény végrehajtására egy »országos bizottság« küldetett ki, mely azonnal pályázatot hirdetett a jelenkor szükségei szerint tervezendő új állandó országházra. A pályázat igen szép sikerű volt. A pályázaton különösen kitünt Steindl Imre műegyetemi tanár [11] tervezete, s a bizottság aztán pályakoszorúzott tervének alapul vétele mellett az épités megvalósitásával is Steindl tanárt bizta meg.
      A király 1884 május 22-én szentesitette a további teendőket megszabó 1884. évi XIX. törvény czikket, a melynek értelmében az új országház felépítendő s munkálatai lehetőleg tiz esztendő alatt befejezendők. (...)
      Az épités költségelőirányzatát Steindl Imre összesen 10.546,653 forintban állapitotta meg; a belső berendezésre pedig hozzávetőleges számitás szerint két millió forintot kellett előirányozni.
      Az épitkezési munkálatokat a rendkivül sok előmunkálat miatt csak 1885 október 12-én kezdhették meg.
      A roppant épület épen a Duna partján emeltetvén, alapozását a viz behatolása ellen betonból kellett késziteni. Az egész területet két méter vastag betonlappal boritották be, melynek alsó sikja a Duna sempontjával egyszintes. A betonlap területe 19.524.90 négyszögméter, a mi 3.39 kataszteri holdnak felel meg. A betonozás a kavicstöltéssel együtt 1.200,000 forintba került. Az épület egészen faragott kőből készült.
      A minisztertanács 1892-ben azt a kivánságát nyilvánítván, hogy az ezredévi országos diszülés már az új palotában legyen megtartható: e czél elérése érdekében természetesen megfeszített erővel folyt a munka, s a szokásos »bokréta-ünnepély« már 1894 május 15-én meg volt tartható. 1895. év május 16-án elhelyeztetett a kupola boltozatának a zárköve is: ugyanazon év végével pedig már az összes külső állványokat leszedték. Az épités költségei 1884 november 1-től 1896 április 30-ig összesen 9.544,546 frtot tettek.
      Az új országház hatalmas palotája az úgynevezett Tömő-téren 17,745 négyszögméter területet foglal el, épen a Duna partján.
      Az épület a törvényhozás mindkét házának az üléstermét és mellékhelyiségeit magában foglalja, úgy, hogy az egyik az épületnek a jobb, a másik a bal részében van elhelyezve, a kettő közén pedig a diszes kupolaterem emelkedik. Külön terem van a magyar delegáczió ülései számára is.
      A kényelem tekintetéből a főbejárat a város felé eső részre esik: itt van a hármas kapu és itt vannak a fedett kocsimegállók.
      A felső előcsarnokba a diszlépcső vezet, a melyből szemben a magas oldalvilágitású, ünnepi diszcsarnokba jutunk, oldalt pedig a ruhatárakba. A kupolacsarnokból jobbra és balra folyosók vezetnek a főrendiház és a képviselőház üléstermeibe; szemben vannak a közös társalgó, olvasó, étkező termek s előttük egy tágas loggia, remek kilátással a Dunára.
      Az üléstermek mellett vannak az elnökök és a háznagyok helyisége', mig a miniszteri szobák a delegáczió-termet magába foglaló nagyszökellékben helyezvék el. A miniszteri szobákhoz külön lépcsők visznek.
      A főrendiháznak és a képviselőháznak külön-külön kapuja is van s ezek is meglepő müvek, lépcsőházaikkal és csarnokaikkal. E lépcsők mellett vannak az emelőgépek (liftek).
      A könyvtár és a levéltár a félemelet közép részét, az olvasó termek, a gyorsiroda s a hirlapirók helyiségei a félemelet többi részét foglalják el. A posta- és táviró hivatal, pénztár, stb. földszinten van.
      Az üléstermek berendezése a legnagyobb gonddal történt. A főrendiházban 324, a képviselőházban 461 ülőhely lesz, továbbá tiz-tiz miniszteri szék, elnöki és előadói emelvény; gyorsiró-ülések. Az üléstermekbe az elnökség ajtóin kivül kilencz ajtó nyilik a folyosókból. A kétemeletes karzatokra négy-négy lépcső vezet. A képviselőház karzataira 390, a főrendiházéira 414 ember fér el kényelmesen. A két ülésterem egyformán 25.60 méter hosszú és 23.45 méter széles. A termek világitása kitünő, a mennyiben a karzatok felett elhelyezett tizenkét nagy ablakon át kapják a világosságot.
      A pinczesor a fűtő és szellőztető berendezésekhez szükséges helyiségeket, a raktárakat, a cselédség, küldönczök, tüzőrség és rendőrök tanyáit, a kapusok és szolgák lakásait, meg a buffethez tartozó konyhahelyiségeket foglalja magában.
      Az épületnél, rendeltetéséhez méltó volta és századokra szóló állandósága érdekében, csakis szilárd anyagok használtattak. Az utczai összes homlokzatok, valamint a nagyobb mértékben alkalmazott szerkezetrészek is, mint pillérek, boltozatok, stb. faragott kőből készültek; a belső csarnokok és termek épitőművészeti diszitésére pedig kitünő márványnemeket és gránitot használtak. Megemlitésre méltó, hogy a magyar nemes márványok termelésére és a márványiparnak, mint új iparágnak Magyarországban való meghonositására a buzditást az állandó országház épitése adta meg. Az eddig parlagon hevert, az épitő közönség előtt ismeretlen nemes márványt tartalmazó számos magyarországi telepen (Vaskó, Siklós, Gyüd, stb.), a melyekre a geologusok kőfaragómestereink figyelmét fölhivták, tetemes befektetésekkel, márványbányákat nyitottak. Az itt fejtett, s úgy szinre, valamint minőségre nézve is kitünő márványfajok megmunkálására, u. m. fölfürészelésére, gyalulására, esztergályozására és csiszolására kitünő rendszerű kőmegmunkáló-gépek vétettek használatba.
      Az országház tiz kisebb-nagyobb udvarának iszapolt és sajtolt téglával burkolt összes homlokzatain gazdag majolikadísz van alkalmazva.
      Az épület külsején 90, belsejében pedig 162 szobor részére van hely, valamennyi hely kivétel nélkül gazdag diszernyővel, (baldachinummal, koronázva, s ezek a külső szobrok fölött kőből, a belsők fölött pedig bronzból valók. A szoborhelyek betöltésénél az volt a vezéreszme, hogy e szokrokban a magyar nemzet története - a honfoglalástól napjainkig - hű kifejezést nyerjen.
      Az épület éjszaki kocsimegállójának földszinti magasságában Árpád szobra, két allegorikus alak között, a honfoglalást jelképezi; a déli kocsimegállónál ugyanazon magasságban pedig Szent István király szobrával és a mellette álló két allegorikus alakkal a honalapitás eszméje van kifejezve. Árpád szobra fölött az éjszaki oldalon arányosan elrendezett hét helyen a hét vezér szobra áll. A dunai homlokzaton a vezérek és királyok szobrai, Árpádtól V. Ferdinándig időrendben sorakoznak. A város felöli szökellékben pedig Erdély fejedelmei, kiváló országnádorok, hadvezérek és államférfiak szobrai foglalnak helyet. A város felöli főkapuzat nyitott csarnoka fölé végül a magyar történelem kiválóan kimagasló két alakjának, Nagy Lajos és Mátyás királyoknak a szobrait helyezték.
      A főbejáró fölött levő oromzatban az állam nagy czimerét, alatta a Szent István koronájához tartozó országok külön czimereit, a város felöli egyéb homlokzatok főpárkánya alatt pedig a megyei törvényhatóságok és a szabad királyi városok czimereit helyezték el; valamennyi kőből van faragva.
      Végül megemlitendő még, hogy az összes tetőszerkezetek vasból készültek s palával és vörösréz-bádoggal födvék, s hogy mindenütt tüzmentes tetőzetek vannak alkalmazva.
      Az új országház épületének igazán nagyszerű bejárójául a diszlépcsőcsarnok szolgál. A város felöli főbejáróhoz nagy szabad lépcsőzet vezet, a melynek 21 lépcsőfokán fölhaladva, a háromnyilású nyitott előcsarnokon át jut a belépő a gazdagon festett és aranyozott nagy fővestibulumba. Ide torkollik jobbról és balról a födött kocsimegállóktól vezető földszinti 6 méter széles folyosó is. Innen 77 lépcsőfokon, a melyek között három kényelmes és tág nyugvóhely van, a főemeletre, a kupolacsarnok előtt levő felső vestibulumba jutunk.
      A diszlépcsőzet tágas, nagy térben nyert elhelyezést, a melynek hoszsza 32 méter, szélessége a belső falszinig 15 1/2 méter, magassága pedig az alsó vestibulum talajától a boltzáradékig 20.90 méter. Az alsó 5 méter széles lépcsőkar, a főemeletnek mintegy fele magasságban elhelyezett fő-nyugvóhelyig visz, innen a lépcsőzet a tér egész szélességében vezet a főemeletig. A melléklépcsőkarok alkalmas összeköttetést biztositanak mindenfelé.
      A remek csarnok a világítást 44 kettős ablakból kapja. A falakat a nagy lépcsőházban diszművek és üvegfestmények ékesitik. A diszitéseknél nagy szerep jutott a szobrászatnak, a diszfestésnek és a nagyszabású falfestésnek is. Legfőbb művészi diszitések a Lotz Károly tanár [12] allegorikus mesteri festményei a mennyezet három mezején, a melyek a törvényhozást jelképezik. Szép és hatásos a koronázási jelvényeket tartó négy apród horganyöntvényből való festett szobra; e szoborművek Kiss György [13] művészetét dicsérik. A diszlépcsőház legszebb helyére állitják a király és királyné életnagyságú márvány szoborcsoportozatát.
      Az oszlopok és pillérek közt levő ballusztrádnál valamivel magasabbra nyúló postamentumokon van még 44 szobornak való hely, a nagy idők nagy férfiai emlékezetének megörökitésére.
      Az egész diszlépcsőház páratlan a maga nemében. Ezt a diszlépcsőházat, valamint a fényes kupolacsarnokot csak ünnepi alkalmakkor fogják használni.

*

      Az új országháznak szintén kiváló nevezetessége a kupolacsarnok, a melyben most a magyar törvényhozás két háza együttes diszülését fogja tartani az ezredév alkalmából.
      E fényes csarnok tizenhat szögből fejlődik s 20.80 méter átmérőjű.
      A körfolyosó, mint a csarnok tartozéka, térbelileg is szépen be van vonva az összhatásba.
      A páholyemelet az erős tagozatú ivezet felett van 9.74 méter magasságban.
      A csarnok magassága a boltzáradékig 27.20 méter.
      A boltozat bordái kőből valók, melyek közé tüzmentes födémzet vonatott. A pillérek lábazatait almási mészkőből és beszterczebányai homokkőből készitették. A pillér-nyalábok sárgás és vörös siklósi márványból valók. A márványok szépsége és szinpompája rendkivüli hatású.
      A 16 pillér bronzernyői alatt vannak királyaink és erdélyi fejedelmeink legkiválóbbjainak szobrai, mindenik két-két apród közt. Ez a 16 szobormü a következőleg sorakozik egymás után: Árpád, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. Endre, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János és fia Mátyás, Báthory István, Bocskay István, Bethlen Gábor, I. Rákóczy György, III. Károly, Mária Terézia és II. Lipót.
      A kupola-csarnok talajsikja siklósi, piszkei és gyüdi márványból készült.
      A nagyszerű palota külsőleg már teljesen be van fejezve: ott pompázik a Duna partján, mely büszkén tükrözi vissza az egésznek remek, hatásos képét. Belül azonban csak a föntebb leirt előcsarnok és a kupola-csarnok van egészen befejezve, az a hatalmas diszterem, a hol az országgyűlés két háza az ezredévi együttes disz-ülést fogja tartani.
      (Vasárnapi Újság, 23. szám)

      - Az uj országház előtti tér rendezése.
      A fővárosi közmunkák tanácsa [14] csütörtöki ülésén tárgyalta azt a tervet, melyet a fővárosnál az uj országház előtti tér rendezésére készitettek. A tanács a tervezethez lényegtelen módositással hozzájárult, azt kivánja nevezetesen, hogy a földmivelésügyi és igazságügyi minisztériumok palotája előtt is fákat ültessenek, de az elültetésre alacsony növésű fákat válaszszanak, hogy a fák a monumentális épületek arhitektonikus hatását ne zavarják.
      (Budapesti Hírlap, január 19.)

      - Szabad az országház. Eddig az uj országház olyan volt, mint a begubózott lepke: szépségeit elfödte a gubó, a körüle elterülő sok mindenféle ideiglenes faépület és kerités. Most ezeket mind lebontották, a lepke előbujt a gubóból. Az uj országház monumentális szépségeit most már megláthatja az is, a ki nem mászsza meg érettük a budai várhegyet.
      (Budapesti Hírlap, február 9.)

      - Az új országház oroszlánjai. A palánkoktól, műhelyektől és más disztelen barakoktól megszabadult hatalmas országház előtt száz meg száz munkás dolgozik, hogy a palota környékét rendezzék. Mire a milleniumi kiállitás megnyilik, az egész térségen már a készülő park nyomait fogjuk látni. Az impozans főbejáratnál, a széles lépcsőn szintén folyik a munka. Hosszúkás talapzaton, mely jobbra-balra szegélyezi a lépcsőt két oroszlán fog ékeskedni. Az oroszlánokat Szász Gyula [15] mintázta, még pedig rendkivül életteljesen. Már a segédminta is igen megnyerte a szakemberek tetszését. Két első lábán áll mindenik oroszlán, mig hátsó testök a földön nyugszik. Fejöket magasra emelik s úgy tekintenek a palotához közeledő felé. A szobrász az állatkerti oroszlánok előtt készitette a vázlatot s művén meg is látszik az élő minta után való tanulmány. Mindkét óriás oroszlán bronzöntésű lesz s kétségkivül emelni fogják az országház nagyszerű palotájának érdekességét.
      (Ország-Világ, március 1.)

      - Az uj országház környéke. Ezt a térséget egyelőre dunai kavicscsal töltötték fel, később parkká alakitják át s az igazságügyi palota és az országház közti térre jön Andrássy Gyula [16] grófnak lovasszobra, melynek mintája már készen áll Zala György [17] műtermében. Maga az országház impozánsan emelkedik a Dunaparton, a hozzája vezető utakat mind rendezték s többé semmiféle épitési állvány vagy épület nem rontja az egésznek fenséges összhangját. A közelében épülő uj paloták csak emelik a hatást. Az északi oldalon levő gyárakat egyelőre kijavitották. Helyükre ugy is nemsokára középületek jönnek, ugy hogy pár év mulva ez lesz a fővárosnak legszebb része. Az uj országházhoz vezető alkotmány-utczán és a térségen pedig már épitik a tribünöket, a melyektől látni lehet a junius nyolczadiki hódoló diszmenetet.
      (Fővárosi Lapok, május 23.)

      - A milleniumi diszhintók. Mint Bécsből jelentik, Liechtenstein herczeg főlovászmester elkészitette annak a két hatfogatú diszhintónak a rajzát, melyen junius 5-ikén a koronát és a koronázási jelvényeket a Mátyás-templomba s innét junius 8-ikán az országgyülés palotájába viszik. Az egyik hatlovas hintóban lesz a korona és a koronázási jelvények, a másikban pedig Szlávy József [18] és Radvánszky Béla báró [19] koronaőrök foglalnak helyet. A hintók rendkivül diszesek lesznek.
      (Ország-Világ, február 16.)

      A királyi palota kiépítése

      - Bánffy Dezső b. miniszterelnöknek - irja a jól értesült Magyar Ujság - ő felsége egy legkegyelmesebb elhatározását sikerült kinyernie, mely bizonyára országszerte lelkesedéssel fog fogadtatni. A budai királyi vár épitéséről van szó, melyre nézve ugyan már megtétettek az intézkedések, de ő Felsége nem fogadta volt még el azon impozáns, nagy tervet, a melyet annak idejében Ybl Miklós [20] tervezett és a melyet még Andrássy Gyula gróf miniszterelnök hozott javaslatba. Most azonban ő felsége tudatta Bánffy Dezső miniszterelnökkel, hogy elfogadja az Ybl tervét és hogy a királyi vár alapkő letételére junius 2-4-ikén személyesen jelen lesz és maga teszi le az első alapkövet. Dicsőségesen uralkodó királyunk ez ujabb elhatározása csak ujabb jele azon szeretetnek, melylyel királyi szive hazánk és fővárosunk iránt viseltetik.
      (Magyar Estilap, január 9.)

      - A közmunkák tanácsának csütörtöki ülésén Podmaniczky Frigyes báró elnök [21] bejelentette, hogy a miniszterelnök előterjesztésére - mint a minap már megirtuk - a király elhatározta, hogy a palotát az elhalt Ybl Miklós tervei szerint teljes egészében, tehát egész a siklóig kiépitsék és a munkát oly erővel vigyék keresztül, hogy 1902-ig a palota egészen készen legyen. Ennek következtében utasitották Hauszmann Alajos müegyetemi tanárt [22], hogy a részletes tervek kidolgozását haladéktalanul vegye munkába.
      (Budapesti Hírlap, február 2.)

      - A budai kir. palota környékének rendezését nemsokára befejezik. A királyi palotát az udvar felől egyszinüre festik, szürkére, mint a milyen eddig a középrész volt. A palotautat ujból kövezik, itt-ott fel is töltik, hogy nyerges ne legyen. A palota oldalépületében az első emeleten 18 szobát rendeztek be Károly Lajos kir. herceg és Mária Terézia kir. hercegné részére. A palota kapujához üvegfedelü kocsifeljárót épitenek. A palota krisztinavárosi oldalán az uj épitkezés még egyre folyik s április végéig folyton dolgoznak. Az udvart az épitkezéstől magas deszkakerités választja el, a melyet most hamuszinüre festenek s a mely az ezredéves ünnepek alatt is ott marad.
      (Budapesti Hírlap, április 2.)

      - A királyi lak egyik nevezetessége lesz az új várkert, a palota előtt elterülő hegyoldalon. Itt volt hajdan Mátyás király hires kertje, a hol a budai meleg források gőzével és vizével mozdították elő a délszaki növények tenyésztését. Most újra tropikus virágok és növények fognak itt díszelegni abban a hatalmas pálmaházban, melyet Erzsébet királyné számára építenek, a ki tudvalevőleg télen-nyáron virágok közt szeret sétálni. A téli kertet födött folyosóval kötik össze a királyné lakosztályával. A kertben már tavaszszal megkezdik a növények ültetését. Egyik legdíszesebb része lesz az úgynevezett Király-kapu, mely ő felsége magánlakásához vezet. E kapu két oldalára két nagyobb dombormű jön. E reliefeket most mintázza Senyey Károly [23] szobrász, a ki az egyik domborművön a Háborút-t s a másikon a Békét-t örökíti meg allegorikus csoportozatokban.
      (Kőváry, 237. oldal.)

      A királyi palota alapkőletétele.
      - Az ezredévi ünnepélyek egyik kimagasló mozzanata játszódott le ma délelőtt a várban. A király és a főhercegek, valamint az ország méltóságainak jelenlétében letették a most épülő uj királyi palota alapkövét. Az uj palota a mostani várpalotával szemben, a nyugoti oldalon épül s a hol az alapkövet most elhelyezték, az udvar földszintjén, ha a Krisztina város felől három emeletnyi magasságban van.
      A mai ünnepély alkalmából az alapkő fölé biborbársonyból sátrat ütöttek, a mely alatt az uralkodó család tagjai és az ünnep szereplői foglaltak helyet. Két oldalt jobbra és balra emelvények voltak felállitva a meghivott vendégek és főuri hölgyek számára.
      Az ünnep bizonyos tekintetben zárt jellegü volt s ahhoz a nagy közönséget nem bocsátották. A várpalota környékét már kora reggel rendőrség zárta el, s a palotához vezető utra csak a belépő jegygyel birókat bocsátotta. A lánchidon, Albrech-uton és a Szent György-téren azonban mégis nagy közönség gyült össze, hogy gyönyörködjék az ünnep résztvevőinek festői felvonulásában.
      (Magyar Estilap, június 6.)

      - A budavári új királyi palota építése nagyban folyik. Jelenleg már a régi királyi palota udvarán dolgoznak, éppen ott, a hol június 6-án ő Felsége a király letette az alapkövet. Itt kezdődik tulajdonképen a palota földszintje, mert az alatta levő, mintegy háromemeletes alépítmény pinczéül szolgál, a melyben a konyhahelyiségeket, a fűtő- és villamvilágitó-készülékeket rendezik be. Az épülettel egyidejűleg elkészült a Krisztinavárosból a várba vezető lépcsőzetes feljáró, mely a régi királyi palota udvarára torkollik közvetlenül a Stöckl-épület mellett. E régi épületet stilszerűen átalakitják, a mennyiben alsó részén hatalmas terméskő-burkolatot alkalmaznak.
      (Ország-Világ, szeptember 6.)

      - A budai királyi vár Krisztinavárosi részének falait a második emelet padlómagasságáig emelték s igy a mostani évre tervezett munkát befejezték. Még néhány napig dolgoznak csak rajta, azután beáll a téli szünet. Korán tavaszszal ujból hozzálátnak s a jövő év folyamán az egész épület tető alá kerül.
      (Egyetértés, november 1.)

      Palota az igazságszolgáltatásnak

      - Új hajlékba költözött a magyar igazságszolgáltatás. Magyar ember tervezte, magyar ember építette s a magyar lélek fő-jellemvonásának, az igazságosságnak szolgál.
      (Kőváry, 240. oldal)

      Az uj igazságügyi palota zárkőletétele
      - Az uj országház gyönyörű szép palotájával szemben ma uj hajlékot nyert a nemzeti jogszolgáltatás: Magyarország legelső birája ma tette le az uj igazságügyi palota zárókövét.
      Az igazságnak emelték e fényes csarnokot és csak az igazság lesz az, melyet e palotában hirdetni fognak.
      "Az én nevemben hirdetik itéleteiket - szólt ma a király felavató beszédében, egyenesen a birákhoz fordulva - nem kétlem tehát, hogy csak a törvény és igazság fogja vezetni önöket és utódaikat."
      A legelső magyar biró a törvény és az igazság diadalát hirdeti, az ő nevében itélkező birák szintén csak ennek az eszmének lehetnek hirdetői.
      (Egyetértés, október 21.)

      - Az uj igazságügyi palotának tegnap tették le a zárókövét. A palota célját tekintve, inkább a bezárókövet kellett volna lerakni.
      (Kakas Márton, október 25.)

      Az új igazságügyi palota
      Tervezte Hauszmann Alajos műépítész
      Az új igazságügyi palota, melynek zárkő-letétele a f. okt. hó 20-án nagy ünnepélyességgel ment végbe, minden ízében jelenkori épület, mely azonban az ó-kori építészet elemeire és arányaira támaszkodik. A középső korinthusi oszlopcsarnok és a két oldalt végig haladó jón oszlopzat a klasszikus ókor épitészetét tükrözteti vissza; az oromzat, a homlokzat tetején álló triga [24]-csoportozat, az előcsarnok óriási dongaboltozata a régi Róma legjobb mintáihoz hasonlit. A bejáró csarnoktól kétfelől emelkedő két torony alsó része az ősi egyiptomi kapuzatokat (pylonokat) juttatja eszébe az épités művészetében avatott szemlélőnek.
      És ezeket az ó-kori elemeket a jelenkor kényelmének teljes ismeretével egyesitette a jeles tervező oly nagyszabású épületté, a melyben megvan az ó-kor nagyszerűsége, a nélkül, hogy helypazarlást tapasztalhatnánk. A mai szellemnek megfelelően használható az épületnek minden zuga. A kitünően tervezett óriási nagy csarnokot csak a hozzá nem értő nézheti fölösleges térpazarlásnak, mert az voltaképen olyan nagyszabású födött lépcsőház és udvar, a melynek helyét a teljes beépitésnél nem lehetett volna kiaknázni a teljes sötétség és kényelmetlen elrendezés veszélye nélkül. A nagy csarnokra szükség volt, hogy ünnepélyes összejövetelek alkalmával méltó följáratul szolgálhasson. Méreteiről és térhatásáról tiszta fogalmat csak úgy nyerhetünk, ha természetben látjuk, de tájékoztatóul szolgálhatnak a hatalmas méretek számbeli adatai: hossza 40, szélessége 18 és belső magassága huszonhárom méter.
      A külső-nádor-utczai főhomlokzat középső három nyilásán keresztül jutunk a kis előcsarnokba s innen lépcsőkön s a folyosón áthaladva a nagy csarnokba, a hol szemben találjuk Strobl Alajos [25] hatalmas »Justitia« szobrát, a mely az öt loggia-szerű oldalnyilás középsőjét foglalja el. A karrarai kékes-fehér márványból faragott istenasszony sárga márványból való antik támlásszéken ül, jobbjában pallost, baljában az igazság mérlegét és törvénykönyveket tartva. Strobl felfogta az egész épület szellemét: antik keretben mai szellemet fejezett ki ő is. A szék, a jelvények régi hagyomány szerintiek, maga az alak minden izében modern; igaz szalonbeli nő, a melynek finom arczvonásaiból mélységes szellem, gyöngéd lényéből hatalmas akaraterő sugárzik ki.
      A rengeteg palota a magyar kir. kuria és a budapesti kir. itélőtábla helyiségeit egyesiti magában, helyet adva e melett a koronaügyészség és a királyi főügyészség czéljaira is. A kétféle rendeltetésnek megfelelően kétfelé is kellett csoportositani a helyiségeket, a minek a tervező úgy tett eleget, hogy a nagy csarnoktól jobbra juttatta a kuria és balra az itélőtábla tágas, kényelmes és szerves kapcsolatban lévő helyiségeit. A nagy csarnok két végén lévő szabad lépcsőzet az egymástól meglehetősen távol levő négy sarokhoz nyujtja az első emeletre való lehető legrövidebb feljárást, innen pedig a második emeletre az alulról látható s a Justitia szobornak érdekes hátterül szolgáló kétkarú lépcső visz fel. A körülfutó tágas folyosók a kényelmes és gyors közlekedésre szolgálnak. A nagy csarnokot mindenfelől márvány oszlopok, ívek, ballustrádok övezik, a nélkül, hogy zavaros képet nyujtanának. Kétfelől hatalmas félkörü nyilás árasztja el teljes fénynyel Justitiának e máványos, aranyozott csarnokát. (...) Az előcsarnok fölött van a kuria gyönyörű diszterme, melynek magassága a második emeletre is átterjed, s a melynek két végén íves oszlopok tartják a karzatokat. A második emeleten az itélő táblának szintén diszes nagy terme van.
      Az épület négy emelet sorú, u. m. alsó- és felső földszint, első és második emelet. A nádor-utczai főbejárók útján mindjárt a felső földszintre jutunk, mig az alsó földszint helyiségeit az Alkotmány- és a szemben lévő Szalay-utczát összekötő kocsiáthajtó folyosón lehet elérni.
      A pincze szerepét Hauszmann épitész némileg az alsó földszintre ruházta; itt vannak ugyanis a mellékhelyiségek, mint szénraktár, irattárak, lomtár, nyomdai és fütő helyiségek. Vannak itt továbbá tisztviselői és szolga lakások. A felső földszint a királyi főügyészség és a koronaügyészség hivatalos helyiségeit, úgyszintén a kir. itélőtábla és kuria irattári, kiadó, iktató, stb. helyiségeinek egy részét foglalja magában. A nagy csarnok padozata ugyancsak a felső földszint vonalában fekszik és három emelet magasságát foglalja össze.
      Az első és második emeleten vannak a nagyszámu tárgyaló, tanács- és birói szobák, az ügyvédek, felek és tanuk befogadására szánt helyiségek, még pedig a szerint csoportositva, a mint a kuria vagy pedig az itélőtábla czéljaira szolgálnak.
      A tanácstermek mind szobrászművekkel és aranyozással vannak diszitve.
      Az építészet e szép alkotásában derekasan közreműködtek a társművészetek; nevezetesen nagy tere jutott a szobrászatnak, különösen az épület főhomlokzatán. Zala György az oromzat allegorikus kőcsoportozatát készitette. Fölötte Senyei Károly művészetét dicséri a pompás háromfogatú diadalszekér, az erős vörösrézből készitett triga.
      A trigától kétfelől, ugyancsak az oromzatos középrész tetejére került Fadrusz Jánosnak [26] két törvényhozót feltüntető szobra.
      A középrésztől jobbra-balra, hatalmas alépítményen áll a két karcsú, könnyed torony, a melyeknek egész magassága 50 méter.
      A két toronytól kiindúlva, az épület sarkai felé hét-hét ablaktengelyt láthatunk, a melyek között jón-oszlopok tartják a tömör főpárkányt.
      Ez oszlopoknak megfelelően a művészet, tudomány és kereskedelem jelképezéseül férfi és női kőszobrok, számra összesen 12, - a Strobl-iskola növendékeinek művei - állanak a párkány fölötti attikán. [27]
      A 125 méter hosszú főhomlokzat két végén két előre álló oszlop fölött ismét két szobor áll, még pedig az egyik oldalon egy elitélt és egy kiszabadúlt rab, Róna Józseftől [28], a másikon védő és vádló, Donáth Gyulától [29].
      A minden nyilás nélkül való négyzetes tömör sarokfelépitmény az épületnek mind a négy sarkán ismétlődik.
      A homlokzatok antikszerű jellegébe újabb barok-felfogás vegyül. A nádor-utczai homlokzatot végig kővel burkolták.
      Az egész mű terve új és minden tekintetben elismerésre méltó. A tetők lehető elrejtése és lapos volta szembeötlik. A márványtáblás négy sarokfölépítmény mindenikét egy magasra emelkedő gömb fejezi be. Ugyszintén sarokgömbökben végződnek a tornyok is.
      Az épületnek szép körvonalakat kölcsönöznek a váltakozó magassági méretek, a tornyok által tagolt középrész s a nagyszámú szobormű.
      Valóban merész vállalkozás volt az új igazságügyi palotát épen az új országház tőszomszédjában épiteni, a melynek hatalmas nagysága a kuria palota hatását könnyen elnyomhatta volna. Annál nagyobb a tervező épitész érdeme, hogy a stilus és megoldás kellő átgondolása által az új országháznál aránylag sokkal kisebb palota teljes érvényesülését el tudta érni.
      Komor Marczell
      (Vasárnapi Újság, 43. szám)

      Magyar Királyi Statisztikai Hivatal

      - Miniszteri leiratok. A kereskedelmi miniszter ajánlatot tett a fővárosnak, hogy az országos statisztikai hivatal épülete részére a budai Klemm-féle telekből 7800 négyszögöl területet 10.000 frtért hajlandó átvenni. Az épületet még ez év őszén szeretné tető alá hozni. -
      (Magyar Estilap, március 26.)

      - A statisztikai hivatal uj épülete. Dániel Ernő kereskedelmi miniszter [30] a képviselőház mai ülésében a következő törvényjavaslatot nyujtotta be "az országos m. kir. statisztikai hivatal elhelyezésére a főváros jobbparti részének valamely alkalmas helyén emelendő állami épületről."
      1. §. Az országos m. kir. statisztikai hivatal elhelyezésére a főváros jobbparti részének valamely alkalmas helyén állami épület emeltetik.
      2. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ezen állami épület létesitésére és berendezésére szükséges összes költségek fedezése céljából 50 évre lekötendő legfeljebb 20,000 frtnyi évi járadék alapján kölcsönt vehet fel.
      (Magyar Estilap, április 15.)

      1896. évi XX. törvényczikk
      a magyar kir. statisztikai hivatal elhelyezésére emelendő épületről
      (Szentesitést nyert 1896. évi julius hó 5-én. - Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1896. évi julius hó 9-én.)

MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF
ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB.
ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA.

      Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé:

1. §.       Az országos m. kir. statistikai hivatal elhelyezésére, a főváros jobbparti részének valamely alkalmas helyén, állami épület emeltetik.

2. §.       A kereskedelemügyi m. kir minister ezen állami épület létesitésére és berendezésére szükséges összes költségek fedezése czéljából 50 évre lekötendő legfeljebb 20.000 forintnyi évi járadék alapján kölcsönt vehet fel.
      Az évi részletfizetések az orsz. m. kir. statistikai hivatal költségvetésében, a dologi kiadások rovatában, az eddigi házbérköltségek helyén mint rendes kiadások felveendők.

3. §.       A kölcsönügylet s a telekvásárlásra, valamint az épitésre vonatkozó összes jogügyletek s az arra vonatkozó összes iratok bélyeg- és illetékmentességben részesülnek.

4. §.       A jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi és a pénzügyi m. kir. ministerek bizatnak meg.
      Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk.
      Kelt Ischlben, ezernyolczszáz kilenczvenhatodik évi julius hó ötödik napján.
      FERENCZ JÓZSEF s. k.
      (P. H.)

B. Bánffy s. k.

      (Budapesti Közlöny, július 10.)

      A Mátyás-templom és környéke
      - A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt Márkus József [31] alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Előadók: Piperkovits Bátor, Rózsavölgyi Antal tanácsjegyzők és Shobl Lajos fogalmazó voltak. Az első tárgy a miniszterelnöknek a Mátyás-templom környékének rendezése és a templomhoz felvezető ideiglenes lépcső létesitésére vonatkozó leirata volt, továbbá Schulek Frigyes [32] kérvénye és a mérnöki hivatal előterjesztése a Mátyás-templom körüli utcák rendezése tárgyában. A bemutatott előadói tervezet szerint a lépcső és bástya kiépitése 125,000 frtba kerülne. Ennek költségeiből a fővárosra jut 113,000 frt, a többit az állam viseli. A térnek ideiglenes rendezése 19,940 frtba, az ideiglenes lépcső épitése pedig 1300 frtba kerül. A fővárosra eső költségek összege tehát 133,700 frt. A költségek a felveendő nagy kölcsönből lennének fedezendők.
      (Magyar Estilap, január 7.)

      - A Mátyás templom környékének rendezésére nézve a székes főváros tanácsának bevonásával nem rég tartott vegyes konferenczia a rendezés alapjául tudvalevőleg elfogadta Schulek-féle tervet, mely a Szent-István szobor és a hét vezér szobrának elhelyezésével kapcsolatos. De a szobrok létesitését a rendezési programmból kihagyták. A tervnek érdekes része az, hogy a primási palotát a Mátyás templommal szemben épitsék föl. A rendezés munkájából a terület kisajátitást a közmunkák tanácsa végzi. Az Albrecht-utra vezető nagy lépcsőt a főváros készitteti el. Az értekezlet továbbá abban állapodott meg, hogy a Halász-bástya stylszerü kiépitésének azt a részét, mely a Szent István szobor környékét fogja képezni, az állam vállalja el, mig az északra eső részt egészen hasonló stylusban a főváros költségén fogják kiépiteni. A Mátyás templomhoz vezető diszes és széles lépcsőzet a jövő évi millenáris ünnepekre már el nem készülhet s ezért a főváros az itt várható nagy forgalomra való tekintettel ideiglenes falépcsőt épit a jövő évre; a Jezsuita lépcső továbbra is megmarad. Bogisich prépost [33] inditványára a pénzügyminiszter képviselője kijelentette, hogy a templom környékén lévő földszintes disztelen épületeket, a szolgalakot el fogják távolitani a tavaszszal s valószinüleg ez történik a többivel is. E javaslatok elfogadása után a munkálatok részletes terveinek és költségeinek előkészitésére, valamint a kivitelre is a közmunkák tanácsát fogják fölkeresni.
      (Fővárosi Lapok, január 9.)

      - A Mátyás-templom környékének szabályozására nézve.
      Hozzájárult a tanács a főváros ama másik határozatához is, mely szerint a Mátyás-templom körül még a kiállitás előtt aszfaltjárda fektetendő, a környék pedig átkövezendő. Egyuttal azonban átir a fővároshoz, hogy a környék világitási tervét is haladéktalanul mutassa be, mert a légszeszcsövek fektetése és a lámpák felállitásának a burkolási munkával egyidejüleg kell történnie.
      (Egyetértés, február 2.)

      - A Mátyás-templom környéke. A budavári Mátyás-templom környékének rendezése javában folyik. A templom mögött lebontották a halászbástyát, melynek romjai közt tömérdek koponyát, emberi csontvázat és érdekes régiségeket találtak. A templom főbejárata előtt pedig egy méternyivel mélyebbre ássák a Szent Háromság-teret. Itt azonban mindjárt sziklatalajra akadtak, melyet most apránként dinamittal robbantanak szét. A Szent Háromság régi szobra a tér közepén marad s köröskörül kőlépcsőket épitenek hozzá. A tér uj alakjában egy szintájon lesz a templommal, melybe eddig lefelé kellett menni. A templom mögött már elkezdték alapozni a lépcsőcsarnokot, mely az Albrecht-utról fog a várba vezetni s stilszerüleg fog alkalmazkodni a templomhoz. E lépcsőzet főrésze május elsejéig készen lesz. Ekkorra lebontják a régi jezsuita lépcsőt s a pénzügyminiszterium rozoga melléképületeit. Gränzenstein Béla pénzügyminiszteri államtitkár Schulek tanárral ma ejtette meg a helyszini szemlét s hozzájárult a terv keresztülviteléhez.
      (Fővárosi Lapok, március 22.)

      - A Mátyás-templom fölszentelésének elhalasztása. A budavári Mátyás-templom e hó 19-ére tervezett fölszentelését elhalasztották augusztus 15-ére, Nagy-Boldogasszony napjára. A templomnak sem külsejével, sem belsejével nem készültek még el. Bent hiányzanak még a konzekracionális [34] keresztek, gyertyatartók, ezen kivül befejezetlen áll még három oltár s kint a templom egész környezete rendezetlen még. Az utóbbi hetek esőzései a munka előrehaladását nagyban gátolták s e miatt halasztották el a fölszentelést is s most már arra az időre, mire a templom teljesen elkészül. A hercegprimás - mint a "Hircsarnok" irja - ma tett jelentést a konzekráció elhalasztásáról a miniszterelnöknek. A templomfölszentelést utólagosan beveszik az ezredéves ünnep programmjába.
      (Magyar Estilap, április 17.)

      - A Mátyás-templom keresztjei. A budavári koronázó Mátyás-templom számára megérkezett a három remekművű aranykereszt, a melyek oly szépen egészitik ki a templomnak művészi diszitését. Az első sötétkék zománczczal futtatott keresztet a főoltárra, a drágakövekkel ékesített Árpád-kori keresztet a szent László s az Anjou-kori liliom, biborzománczú keresztet a szent Imre-kápolnában helyezték el.
      (Ország-Világ, szeptember 13.)

      - A Mátyás-templom környékének rendezése. A miniszterelnök leiratot intézett ma a főváros törvényhatóságához, a melyben helyeslésének ad kifejezést a főváros amaz elhatározásáért, a mely szerint a Mátyás-templom környékének szabályozása érdekében tartott értekezlet megállapodásaihoz képest, az Albrecht-utról fölvezető lépcsőt és a Halász-bástya északi részét (Schulek Frigyes tervei szerint) az 1897. évben elkészitteti a saját költségén. Egyuttal tudatja a miniszterelnök, hogy a szabályozás munkálatainak egyéb részét a kormány magára vállalja.
      (Magyar Estilap, november 5.)

      Nagyszabású múzeumok

      - Az orsz. magyar képzőművészeti társulat most költözött ki az Andrássy-uti műcsarnokból egyelőre az Andrássy-út 109. sz. a. villa első emeletére, a hol ideiglenesen a társulat titkári helyiségei lesznek. Az új műcsarnok ugyan már annyira készen van, hogy a főváros tanácsa az épület helyiségeire a lakhatási engedélyt is kiadta, de a száritó koksz-kemenczéktől még oly rossz bennük a levegő, hogy a társulat alkalmasint csak e hónap végén költözik ki végleges otthonába, a városligetbe.
      (Ország-Világ, február 19.)

      - A városligetben az Andrássy-ut végén most készült el az országos képzőmüvészeti társulat uj mücsarnoka, mely egyuttal müvészháza az ezredévi kiállitásnak. Az Andrássy-uti régi mücsarnok ellen általános volt a panasz ugy a művészek, mint a nagy közönség körében.
      Az orsz. képzőmüvészeti társulat az általános óhajtásnak engedve, határozta el az uj mücsarnok épitését, melynek költségeire a kormány 300 ezer forintot utalványozott ki. A képzőművészeti társulat Schickedanz Albert [35] tanárt bizta meg az épitéssel, kinek bemutatott terveit a képzőmüvészeti bizottság előzetesen jóváhagyta. Az uj mücsarnok egyike az ezredévi kiállitás legszebb épületeinek. Négyezer négyszögméter területen épült és alapmetszete hasonlit egy háromhajós temploméhoz. Három sorban huzódnak a termek, a melyek egy félkör alaku óriási oszlopteremben végződnek.
      A termekbe hat oszlopos portikuson [36] át lehet bejutni. E kapuzat hatalmas korintusi kőoszlopaival s széles lépcsőzetével impozáns hatásu. A homlokzaton aranybetükkel diszlik a felirat:

"A MAGYAR KÉPZŐMÜVÉSZETNEK"
MDCCCXCVI       (...) A lépcsőzet az óriási előcsarnokba vezet, mely gazdagabban van ékesitve, mint a nagyon is egyszerü belső termek. Az előcsarnokból balra nyilik az ülésterem, jobbra a képzőmüvészeti társulat irodahelyisége s az emeleten a szolgalakás.
      Ezután párhuzamosan nyolcz terem következik, melyek közül a legkisebb is nagyobb mint a régi mücsarnok nagyterme volt. A nagyobb termek 20 méter hosszuak és 17 méter szélesek. Mind egymásba nyilnak s egynek kivételével felülvilágositásuak. Az üvegtetők ugy vannak alkalmazva, hogy a terem minden részén egyenletes a világitás.
      Mütárlatok és pályázati kiállitások alkalmával tehát többé nem merülhet fel az a panasz, hogy egyes müvek rossz megvilágitásban vannak elhelyezve. Különben is a kisebb képeket ezentul csak két sorban fogják felfüggeszteni. Az oszlopos nagyterem plasztikai müveknek van szánva s ugy van épitve, hogy ünnepélyek alkalmával mintegy szinházi nézőtérül szolgál. E terem végén van a buffet és a képzőmüvészek körének klub-helyisége.
      A termek egyelőre egyszerüen mély zöldszinre vannak festve s a müvészi diszitéseket csak később fogják a falakon elhelyezni. Villamosvilágitás és központi légfütés egésziti ki a belső berendezést. Az épület kőből és téglából épült korai renaissance-stilusban. Homlokzatán és külső falmezőin szines terrakotta diszitések vannak s az ügyesen és takarékosan alkalmazott aranyozások kiemelik az ékitményeket és növelik a polychrom hatást. E diszkrét aranyozást az egész épületen keresztül viszik.
      A monumentális jellegü müvészházat Schickedanz tanár Herzog Fülöp [37] müépítész közremüködésével aránylag rövid idő alatt épitette föl, még pedig oly szerencsésen, hogy az előirányzott összeget egy fillérrel sem lépték tul. A képzőmüvészeti társulat a jövő hónapban költözik be uj hajlékába, hol a millennium alkalmából képzőmüvészeti épitészeti és retrospektiv kiállitás lesz.
      (Fővárosi Lapok, február 14.)

      - Wlassics Gyula [38] kultuszminiszter leirt a fővároshoz, hogy a városligeti uj mücsarnok környékét rendezze. A főváros visszairt, hogy az utrendezést magára vállalja, de a parkirozásra nincs fedezete. A kultuszminiszter most ujra leirt a fővároshoz, sajnálatát fejezvén ki, hogy tárcája keretén belül neki sem áll fedezet rendelkezésére s kéri a fővárost, hogy az utrendezésre szolgáló fedezeti alapból járuljon valamivel a parkirozáshoz.
      (Magyar Estilap, március 26.)

      - Az uj mücsarnok. Az ezredéves kiállitás uj mücsarnokának kiszáritása még egyre tart. De még ezen a héten készen lesznek vele és nyomban hozzá látnak a belső berendezéshez, mely egyelőre igen egyszerű lesz. A mücsarnok termeinek főékességei a millenniumi képek és szobrok lesznek, a melyek közül nap-nap után több érkezik be a titkári hivatalhoz. A mütárgyakat a jövő hét végén elhelyezik a termekben, hogy a biráló-bizottság április 15-én megkezdhesse müködését.
      (Egyetértés, április 1.)

      - Az uj mücsarnok felavatása. A király, az egész udvar és meghivott előkelő vendégek jelenlétében hétfőn, május 4-én délután 1 órakor avatják fel a városligeti uj mücsarnokot ünnepélyesen. A felavatás egyuttal ünnepélyes megnyitása is lesz az ezredéves országos kiállitás képzőmüvészeti csoportja kiállitásának. A vernissage holnap, vasárnap lesz, mely alkalommal délután három és öt óra között dr. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter is megtekinti a kiállitást. A tárlat hétfőn délután 3 órától kezdve a nagy közönségnek is nyitva lesz.
      (Egyetértés, május 3.)

      - Az új iparművészeti muzeum. Az iparművészeti muzeum palotája, melyet a milleniumi ünnepek programmja szerint október 11-én nyit meg a király, már közel van a befejezéséhez. Hosszas tárgyalás után ki tudták vinni az építészek: Pártos Gyula [39] és Lechner Ödön [40], hogy a Csáky Albin [41] gróf kultuszminisztersége alatt meg nem szavazott költséget, mely a diszitésre kellett, az Eötvös-miniszterium [42] mégis előteremtette. Mintegy kétszázezer forintról volt szó. Most már egészen stilszerű s hozzá még magyar nemzeti ornamentumokkal ékes külsőt kap a palota, mely ekkép már külsejével fogja hirdetni nagy és fényes hivatását. A Zsolnay [43]-féle majolika diszitések, melyek a homlokzatot boritják, épp oly eredeti, mint festői magyar motivumokat mutatnak. Pártos Gyula két más monumentális épületet is emelt a millenium alkalmára. Az egyik Kecskemét diszes városháza, a másik Kassán a felsőbb leányiskola és internátus. Az iparművészeti muzeumot a megnyitás és fölavatás ünnepén teljesen berendezik.
      (Ország-Világ, március 1.)

      - Az iparművészeti múzeum, az ipari czikkek e mintagyüjteménye felállítását az országgyűlés még 1872-ben elhatározta volt. Csáky Albin gróf vallás- és közoktatási miniszter az üllői-úton megvásárolta telkét: s most okt. 25-én a király jelenlétében letették a záró követ s felavatták. A kapcsolatos iskolában az előadások megkezdődtek. Felvirágoztatása czéljára az iparművészeti társulat buzgó elnökével Ráth Györgygyel [44], rég megalakúlt, gondjaiba vette.
      (Kőváry, 215. oldal.)

      - A földtani intézet és muzeum [45]
      Haberhauer tanácsnok előterjeszti a földmivelésügyi miniszternek a földtani intézet és muzeum czéljaira kért fővárosi telek ügyében érkezett leiratot, melyben a földtani intézet számára kijelölt Klemm-féle telket erre a czélra el nem fogadja és kéri, hogy a Stefánia-uti eredetileg tervbe vett telket jelöljék ki a földtani intézet számára. Egyuttal előterjeszti a kereskedelmi miniszter leiratát, melyben az országos statisztikai hivatal számára emelendő épület czéljaira a budai Klemm-féle telekből ezer négyszögölnyi területet kér. A közgyülés minden vita nélkül egyhangulag elfogadta a tanácsnak azt az előterjesztését, hogy a leiratokban foglalt kivánalmaknak eleget tesz. Igy a földtani intézet a Stefánia-uton, a statisztikai hivatal pedig a Klemm-féle telken fog felépülni.
      (Egyetértés, április 16.)

      - A kereskedelmi muzeum
      Haberhauer János tanácsos a kereskedelemügyi miniszternek ama fölhivását terjesztette elő, hogy a főváros engedje át a kereskedelmi muzeum számára épitendő ház czéljaira a régi dologházi kórház telkét s hogy vele tudassa a telek árát. A pénzügyi bizottság - s vele együtt a tanács - elutasitó javaslattal terjesztette elő az ügyet, mert a telekre a fővárosnak is szüksége van.
      Fischer Ignácz és Bobula János a telek átengedése mellett szólalt föl, a mire Polónyi is hajlandó, ha biztositást nyer az iránt, hogy a telken tényleg kereskedelmi muzeum lesz. Dr. Heltai Ferencz, a ki - mint volt kereskedelmi muzeumi igazgató - ismeri ennek az intézménynek minden részletét, egy krajczárt sem hajlandó erre a czélra megszavazni. Mert a kereskedelmi muzeum egyáltalában nem felel meg annak a föladatnak, a melynek teljesitését tőle várták.
      Báró Lipthay Béla a jelzett telket ugyan nem tartja átadhatónak, hanem hajlandó arra, hogy a főváros valamely más, megfelelő területet engedjen át.
      Márkus József alpolgármester utalást tesz arra, hogy a kormánynyal e tárgyban folyt alkudozások során fölajánlotta a főváros az V. kerületben levő telkeiből való területet, de ezt nem fogadták el; most pedig a főváros nem lehet abban a helyzetben, hogy ezt az értékes telkét átengedje. Ajánlja a tanács elutasitó javaslatának elfogadását. A közgyülés nagy többséggel elutasitotta a miniszter kérelmét.
      Kisebb jelentőségü ügyek elintézése után az ülés véget ért. A közgyülés folytatása holnap délután lesz.
      (Egyetértés, április 16.)

      - Az ezredévi kiállítás épületei közül ez alkalommal ismét bemutatunk egyet olvasóinknak. A közlekedésügyi kiállítás csarnoka ez, mely a kiállítás legnagyobb s legfeltünőbb épületeinek egyike. A kiállítási nagy körút keleti részén 3550 négyszögméter területet foglal el, s állandó épületnek tervezték, s úgy építették föl, hogy a kiállítás bezárása után megmaradjon. Valószinüleg vasúti múzeumot [46], s állandó vasúti kiállítást rendeznek be benne.
      (Vasárnapi Újság, 31. szám)

      - A szépmüvészeti muzeum [47] telke. A vallás- és közoktatásügyi miniszter nemrégiben leiratot intézett a fővároshoz, a melyben a kormány által épitendő szépmüvészeti muzeum czéljaira megfelelő helyet kér. A főváros, tekintve a muzeumnak kulturális feladatát, annyival inkább is teljesitendőnek találta a miniszter kérését, mivel az emelendő muzeummal a főváros egy impozáns uj középülettel fog szaporodni. Az épitendő muzeum helyéül eleinte a városligetnek a wurstl-praterrel határos részét szemelték ki, de később, belátva a választott helynek meg nem felelő voltát, ezt a helyet elejtették. Időközben dr. Harass Rezső fővárosi bizottsági tag, a törvényhatóság közgyülésén inditványt terjesztett be és abban a szépmüvészeti muzeum helyéül az ujvásártért óhajtja a kultuszminiszternek felajánlani. A tanács az inditványt véleményezés végett kiadta a képzőmüvészeti bizottságnak, a mely, mint értesülünk, a napokban beterjesztette véleményét a tanácshoz az inditványra vonatkozólag. E szerint, a bizottság elfogadásra ajánlja az ujvásárteret a szépmüvészeti muzeum czéljaira való átengedés végett, de csak olyan feltétellel, ha a kormány az egész területet parkiroztatni fogja. A terület a főváros legélénkebb forgalmi utvonalának közvetlen közelében van és igy az emelendő muzeum könnyen hozzáférhető helyen lesz. A parkirozással a bizottság a Józsefvárosnak egy kellemes sétáló és üdülő helyet vél biztositani. A képzőmüvészeti bizottság határozatához remélhetőleg hozzájárul a tanács és a közgyülés is és akkor az épitkezés ügye már a legközelebbi jövőben kedvező megoldást nyer.
      (Egyetértés, november 25.)

      Vígszínház és Magyar Színház

      - A Vigszinház készen.
      Május elsején külön ünnepe lesz azoknak, a kik tudnak lelkesedni a magyar müvészet térfoglalásán, a kiknek szive örül azon, hogy a magyar fővárosban uj hajlékot kap a magyar muzsa, május elsején nyilik meg a Vigszinház. A kik kételkedtek benne, hogy ilyen rövid idő alatt el tudnak készülni a szinház megépitésével, azoknak látni kellett ma, hogy alig egy heti munka még, csupa külsőség, drapéria, egy-két festetlen fal hiányzik a teljes készenléthez, ahhoz, hogy estére előadást lehessen tartani a házban. Ma még a festők, kömivesek, kézinapszámosok dolgoznak külső diszitésén, holnap már a nemzet napszámosai fogják müvészetükkel megadni a szinház belső diszét.
      A Vigszinház a Lipót-köruton épült, a Margithid mellett, közelében a lóvasutnak és a villámosnak, a főváros két fő közlekedő eszközének. Az épület maga kivülről nem sokat mutat, a mi hat rajta, szép arányu, tiszta barok-stilje. Hosszukás, minden oldalról utcára néző ház, a melynek főbejárója és kocsiföljárója a Lipót-köruton van, oldalt csak a királyi páholyhoz vezet kocsiut. (...)
      A tágas előcsarnokból hat lépcső vezet szét a szinházba, a melynek legutolsó zugába is el lehet egyenesen elülről jutni. Innen megy a közönség a földszintre, a páholyfolyosókra, az erkélyre és a karzatra. A folyosókat mindenütt a sokfelé szétosztott ruhatár foglalja el. Az első emeleten van a buffet és cukrosbolt pompás terme, a másodikon söröző és borozó a karzati publikumnak.
      A nézőtér gyönyörü, olyannak látszik, mint egy kis csecsebecse, mint valami ékszer, pedig Budapesten a legnagyobb, összesen 1850 ember fér bele. A szinház kétemeletes, alapszine fehér, barokk-stilü aranycirádákkal. A padmalyon [48] Krenner Viktornak [49], Lotz tanitványának freskója van, melyet középütt a nagy villámos luszter [50] szakit meg. A festmény allegorikus alakokat, a szinmüvészet, a tánc, a zene muzsáját ábrázolja, a kik között ott vannak a világirodalom vidám alakjai: Falstaff kezében a kancsóval, Don Kihóte Szankó Panzával és mások. A földszinten csupa ülőhely van s mindössze négy proscénium páholy, az első emelet páholyokból és erkélyszékekből áll, a második emelet nagyrésze is ülőhely s csak igen kevés állóhely van a galéria legtetején.
      Annyi bizonyos, hogy a Fellner és Hellmer cég [51], a szinház épitője, a mellett, hogy a legnagyobb okossággal kihasznált minden csöpp helyet, olyan jól épitette a nézőteret, hogy a közönségnek az a része, a mely állóhelyéért husz krajcárt fizet, éppen ugy látja az egész szinpadot, mint a páholyok nagyuri népe. Hallani is kitünően fog mindenki az uj szinházban. A nézőtér padmalya ugyanis nem vizszintes, mint az eddigi szinházaknál, hanem ferde. A szinpadtól kezdve fokozatosan emelkedik fölfelé, s a karzat fölött éri el legnagyobb magasságát. Igy a szinház belseje olyan, mintha egy hangtölcsér volna, melynek vékonyabb részében van a szinpad.
      Ez is a modern gépteknika és tüzbiztosság szabályai szerint épült, méltó egy uj, nagy és modern szinházhoz. A mellékhelyiségek csinosak, tágasak, kényelmesek. A szinpadon van fölállitva a leendő kortina [52] is, melyre ugyancsak Krenner Mátyás király és Beatrix Budára való bevonulását festette meg. De mi köze van ennek a Vigszinházhoz? Olyan problema ez, mint a repülőgép, vagy a kör négyszögösitése. Az emberek bele fognak örülni és mégsem találják ki.
      A másik bántó momentum a mai bemutatáson az volt, hogy a körülbelül ötven tagu társaságot, a melynek soraiban ott volt (...) Jókai Mór és mások, Fellner & Hellmer ur német szóval vezette körül a szinházban. Tiszteljük a cég szinházépitő tudományát, a mely éppen ebben az esetben kitünően bevált, de azt hiszszük, találhattak volna egy magyar pallért, a ki éppen olyan jól el tudott volna vezetni bennünket a magyar muzsa uj hajlékában.
      (Budapesti Hírlap, március 19.)

      - A vigszinházban egyre mozgalmasabb élet uralkodik. A nézőtéren, a tágas mellékhelyiségekben, megfeszitett erővel buzgólkodik a müvészek és iparosok raja, hogy május 1-jére, a megnyitásra, minden készen legyen. Serényen dolgoznak az irodákban, a szinpadon és a próbatermekben is. A müvészi személyzettel javában folynak a próbák a megnyitó előadásra kiszemelt "Prolog"-ból [53] és Jókai Mór fényes kiállitással szinre kerülő "Barangok" cimü darabjából. (...) Valóságos ünnepi előadás lesz a megnyitó előadás, méltó előestéje az ezredéves ünnep első napjának. Az előadáson jelen lesz a király is, sok főherceg, a bécsi diplomácia tagjai, a közös, a magyar és az osztrák miniszterek, valamint a monarchia közéletének számos kitünősége.
      (Magyar Estilap, április 10.)

      - Esőpróba a vigszinházban. A vigszinházban ma délelőtt tartották meg a záporpróbát, melynél jelen volt a tüzoltóság részéről Szcerbocszky Szaniszló tüzoltó-főparancsnok és többen a sajtó képviselői közül. A próba jól sikerült, a gépek kitünően müködtek.
      (Magyar Estilap, április 26.)

      - Uj szinház a fővárosban. Evva Lajos [54] a népszinház igazgatója a városi tanácshoz kérvényt nyujtott be, hogy a VII. kerületben, az Erzsébetvárosban magyar szinházat építhessen. Mellékelte a szinház építési terveit is. A telek megvan már az új szinházhoz a Wesselényi-, Szövetség- és Izabella-utczák találkozásánál levő területen. A szinház homlokzata a Dob-utcza felé fordúlna, s részvénytársaság építené föl.
      (Vasárnapi Újság, 29. szám)

      A Royal nagyszálloda

      - Egyike a főváros legnagyobb és legimpozánsabb épületeinek az a hatalmas szálloda, melynek épitkezési munkálatai hosszu másfél esztendei serény dolgozás után most fejeződtek be. A homlokzata nem cifra, nemes egyszerüséggel van megalkotva a hatalmas épület, a mely valóságos látványossága fővárosunknak. A Royal nagy szálloda ez, melyet a legközelebbi napokban, április 30-án nyitnak meg s a mely szinte páratlan az egész kontinensen, olyannyira, hogy London és Páris egyetlenegy hotelje se tesz túl rajta. A szálloda 5 emelet magas és 250 vendégszobával bir. A földszinten az irodai helyiségeken és a nagy előcsarnokon kivül a budapesti és bécsi telefonfülkék, egy angol söntés és borbély-terem vannak a körut felőli részen; az udvar helyén a gyönyörü üvegtetejü társalgó, balról és jobbról pedig a kávéház és az étterem. Ugy a tágas szép kávéházból, mint az étteremből is erkélyszerü terrasse nyilik, a melyet üvegtető véd az eső ellen. Külön olvasó termeket is épitettek, ugyszintén az utazók számára olyan helyiséget, a hol mintáikat kiállithatják. Minden helyiség villamos világitásu és gázfütésü. Az egyes emeleteken kis gáztakarékhelyek vannak, hogy a vendégek számára felhozott ételeket melegen tarthassák. A szolgaszemélyzet 180 tagból áll, ebbe nincsenek beleértve a szakácsok, szakácsnők és az idegen vezető tolmácsok. A kávéház, étterem és a téli terem számára egy-egy waggon déli növény jött Cannesből és Nizzából. A kávéház menyezetéről nem kevesebb, mint 300 villamos lámpa áraszt nappali fényt; a butorok mind mahagoniból készültek. A hársfa-utcai részen van a nagy konyha, pompás tüzhelyekkel és cement falazattal. Ott van a lakodalmi terem is, a melyben jelenleg két rendőr őrzi éjjel-nappal a szállodának 130 ezer forintnyi értékü ezüstnemüjét. Minden emeleten külön városi telefon áll a vendégek rendelkezésére. Nagyon szép az első emeleti bálterem, a melynek aranyozása és freskói egyedül ötvenezer forintba kerültek. A freskók farsangi jeleneteket mutatnak s Vajda Zsigmond [55] ecsetéből valók. Külön feljáró vezet a bálterembe, a mely magában véve is müremek. Az első emeleten van az ugynevezett "hercegi lakosztály" is, igazán hercegi berendezéssel. Öt chambre separée magyar, török, angol, francia és német stilben épült. Két személyfelvonó és egy podgyászlift egésziti ki a pompás berendezést, a melynek szép részei a mahagoni butorok is. Érdekes ujitása a Royal nagy szállodának, mely Ray Rezső [56] müépítész tervei szerint készült, hogy családok számára egész lakosztályok vannak berendezve, melyek előszobából, szalonból, hálószobából és étkező szobából állanak. A megnyitás nagy ünnepélyességgel fog végbemenni.
      (Magyar Estilap, április 28.)

      11. Építész, műegyetemi tanár (1839-1902).
      12. Festő (1833-1904).
      13. Szobrász (1852-1916).
      14. 1870-től 1948-ig működött, feladata a főváros építkezési munkáinak meghatározása, irányítása és ellenőrzése volt.
      15. Szobrász (1850-1904).
      16. Politikus (1823-1890) 1867-1871 között miniszterelnök.
      17. Szobrász (1858-1937) a Milleneumi emlékmű szobrainak egyik készítője.
      18. Politikus (1818-1900). 1872-1874 között miniszterelnök.
      19. Koronaőr, történetíró (1849-1906).
      20. Építész (1814-1891).
      21. Kormánypárti képviselő, hírlapszerkesztő, író (1824-1907). A Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke 1873-1905.
      22. Építész (1847-1926).
      23. Szobrász (1854-1919).
      24. Ókori római hármasfogat.
      25. Szobrász (1856-1926).
      26. Szobrász (1858-1903).
      27. A főpárkány feletti mellvédszerű felfalazás.
      28. Szobrász (1861-1939).
      29. Szobrász (1850-1909).
      30. Politikus (1843-1923), báró (1896-tól), kereskedelmi miniszter 1896-1899 között.
      31. (1852-1915) 1894-ben alpolgármester, 1896-ban polgármester, 1897-ben főpolgármester.
      32. Építész (1841-1919).
      33. Esztergomi püspök, zeneíró (1839-1919).
      34. Felszentelési.
      35. Építész (1846-1915).
      36. Oszlopsoros előcsarnok.
      37. Építész (1860-1925).
      38. 1895-1903 között oktatásügyi miniszter. 1916-tól báró. (1852-1937)
      39. Építész (1845-1916).
      40. Építész (1845-1914).
      41. 1888-1894 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. (1841-1912).
      42. Eötvös József (1813-1871), 1848-ban, majd 1867-71 között vallás- és közoktatásügyi miniszter.
      43. Keramikus (1827-1900). Majolika- és fajanszalkotásai világhírűek.
      44. Jogász, történész, műgyűjtő (1828-1905).
      45. Földtani Intézet és Múzeum: 1869-ben alakult meg mindkét intézmény, az itt említett épület 1898-99-ben készült el.
      46. 1899-ben nyílik meg a Magyar Közlekedési Múzeum.
      47. 1906-ban adják át.
      48. Mennyezet.
      49. Festő, tanár, író (1866-1927).
      50. Csillár (lüszter).
      51. Neves bécsi építészek, egyik specialitásuk a színháztervezés és -építés.
      52. Színházi előfüggöny.
      53. Kozma Andor (1861-1933) költő, műfordító műve.
      54. Újságíróból lett színigazgató (1851-1912) 1881-től vezette a népszínházat, amely ekkor élte fénykorát.
      55. Festő (1860-1931).
      56. Építész (1845-1899).