A Bazilika továbbépítése érdekében

      Ybl Miklós Hild József halála után, 1867-ben vette át a Bazilika építkezésének vezetését. Az 1868-as kupolabeomlás következtében, melyet Ybl jóval korábban megsejtett, az építkezés egészen 1874-ig szünetelt. A katasztrófa okainak kivizsgálására bizottságot neveztek ki, melynek tagjai közt a főváros, a Közmunka és Közlekedési, valamint a Vallás és Közoktatási Minisztérium szakemberei voltak. A bizottság jelentése sosem készült el, s ebbe a kultuszminiszter, Eötvös József nem nyugodott bele. Csak halála után, Trefort Ágoston minisztersége alatt kezdődhetett újra az építkezés. Trefort elérte, hogy 10 éven át évi 40.000 frt. segélyt kaphasson a Templomépítési Bizottság a központi vallásalapból, azzal a feltétellel, hogy ugyanennyit ad hozzá a város is. Ez a forrás 1885-ben kimerült, s ez azt jelentette, hogy gyakorlatilag alig jutott pénz az építkezésre.
      A templom ekkor már újra állt, felfalazták a pilléreket, a körítőfalak is lényegében a végleges állapotnak - tehát Ybl tervének - megfelelően eljutottak a főpárkány magasságáig. Ybl felelőtlenségnek tartotta a kupola csegelyeinek építését megkezdeni addig, amíg ennyire bizonytalannak látta az anyagi forrásokat, itt ugyanis a hosszadalmasan elhúzódó, meg-megszakadó építkezés a szerkezet biztonságát veszélyeztette volna. Ekkor keletkezett az alább idézett levél. A kupolaépítkezéshez a szükséges anyagi fedezetet végül egy műemléki és templomépítési alapot támogató sorsjátékkal teremtették meg. Yblnek még 1891-ben bekövetkezett halála előtt sikerült a homlokzatokat a kupolával együtt teljesen befejeznie, ám a templomot csak 20 évvel később, 1905-ben avatták fel.

Kemény Mária

Dokumentum

________________
YBL MIKLÓS levele

      A lipótvárosi templom tekintetes építési bizottsága!
      Mindazon cselekvényeimből, a melyeket évek hosszú során át 1867-től mostanáig mint a lipótvárosi templom épités vezetője végeztem, kitűnik, hogy a kuptető beomlásának szerencsétlensége és másnemű csapások daczára, minden erőmet és tevékenységemet az épület előmozditására fordítottam s örömmel és szeretettel nemcsak a szerkezeti de a művészet kiviteli részét oly módon vittem keresztül, hogy a mű a főváros diszére váljék és hogy minden művész és műértőnek ítéletét kiállja.
      Az 1868iki végzetes év a midőn a templom kuptetője január hó 22-én beomlott réám nézve egy szenvedésben dús volt és kevés építész birt volna azzal a bátorsággal, hogy az annyira elhírhedt épületet tovább vezesse.
      De az ellentállás buzdít és ép úgy volt nálam, valamint a művészet iránt táplált valódi szeretetem nem hagyott nyugodni, hogy ujult erővel a munkához ne fogjak; így keletkeztek azon újra felépítéshez szolgáló tervek, a melyek a magos vallás és közoktatás ügyi miniszter és a tekintetes fővárosi tanács által helyben hagyattak; Hansen Teofil lovag és Schmidt Frigyes által felülvizsgáltatván a kivitelre ajánltattak.
      Egy mindent magában foglaló költségvetés alapján az 1874ik évben vette kezdetét az újra felépítési munkálat, avval a reménnyel, hogy a templomot 15 év alatt külsőleg lehetne befejezni, de sajnos csak csalódás volt mert az évenkénti jóváhagyott költség nem volt arányban az épület nagy terjedelméhez.
      Az 1874ik évben május hó 1én szerkesztett költségvetésben következő összegek voltak felvéve:

A templom helyreállítása	2.315,231.91
A szentélynek "	128,882.93
Az előtérnek 1 "	96,468.91
összesen	2.540,583.75

      De mivel az építési körülmények e 12 év leforgása alatt nagyon is megváltoztak úgy tapasztalat szerint kellene az előirányzottnál 12%-kal nagyobb pénzkészlet, vagyis 304.869 frt 96 kr. tehát ekképp helyesbiteni kellene az építési összeget 2.845,453. frt 71 kr-ra.
      Az imént emlitett nagyobb költségből az-az 2,845,453 frt 71 kr-ból levonandó az 1874-1884ik évig kiadott építési összeg, azaz 845,345 frt, ekkor az összes templom felépítésére maradna 2,000,108 frt 71 kr. De most a templom újra felépítése már 12. esztendeje hogy foganatban van, és így fent jelzett kiadások fedezésére évenkint körülbelül 80,000 frt esik.
      A mint a tapasztalat tanusitja evvel az évi segéllyel az épület csak nagyon csekély módon halad előre, és ha ily módon tovább vezetetnék, akkor 25 év leforgása után lenne csak lehetséges a fővárosi közönséget az épület befejezésével megörvendeztetni.
      Már nem csekély összegeket nyelt el a 11 év építési idő a templommal az idő viszontagságai ellen való védelem szempontjából, de mily kiadások fognak akkor előállani a védelemre vonatkozólag ha még kétszer annyinak kell venni az építési időt.
      Az álványoknak megujitása, mi nagyon hátráltatja a munkálatokat, a munkaerőnek kárbaveszését, valamint rothadó álványok nagy felelősséget vonnak maguk után.
      Az első körülmény károsítja a költségvetést a másik pedig az építés vezetőjét valamint a felügyelettel megbízott szerveket folytonos izgatottságban és félelemben tartja egy netalán bekövetkező szerencsétlenségtől.
      Hogy szemlélhetővé lehessen tenni, miszerint mily összegek szükségesek az álványok megujitására, szolgáljon például az 1886ik évre tehát 12 év építési idő lefolyása után szükséges összegek az álványok ujitására, a melyek az első követelményei az épületnek a melyek nélkül az előre haladás lehetetlen.

A külső álványok helyreálitására	3650 f 40kr
A belső "	5398 f 80kr

      Ebből kivehető miszerint szükséges, hogy tekintetes építési bizottság minden erejét oda irányozza, hogy az évi építési összeg 160.000 frt-ra emeltessék fel az épület befejezéséhez még 12 évre levén szükséges.
      Még egyszer vagyok kénytelen említeni, hogy egy csekélyebb évi segély kiváltképen a tavalihoz hasonló az épületnek előnyére épenséggel nem szolgál, főkép a felügyeleti kiadásokat tekintve, a mint szemlélhetővé teszi a következő példa. Egy 80.000 frt-ig terjedő segélyből évenként a felügyelettel megbízott szervek következőkép vannak fizetve.

      Ezen felügyeleti díjak:

Építési ellenőr Voigt úr évi díja	1440 f
" felügyelő Kopp úr " "	594 f
I. ső pallér	1500 f
II. "	660 f
Irodai szolgálat " "	252 f
házi szolga	396 f
éjjeli őrök	364 f
összesen	5206 f

      Ezen felügyeletet czélzó kiadások ugyanazok volnának egy 160.000 frt-ig terjedő segélynél, mi egy valóságos vesztesség. De egy 100%-kal nagyobb összegnél egy csekély de biztos nyereség, a mihez még számítandó a gyorsabb munkálkodás, tehát egy kétszeres előny.
      A kőműves munkák kevesbednek, mihelyst az épület kiemelkedik, csak kőelhelyezési munkálatok fordulnak elő, tehát a főmunkás tényező a kőfaragó.
      Nagy előmunkálatokat kellene végezniök, hogy a kőművesek az év alatt folytonosan megakadás nélkül dolgozhassanak, de ehez szükségesek nagyobb összegek, hogy ezeket az előmunkálatokat lehessen keresztül vinni.
      Így pl., hogy 1886ik évben semmi akadály és fentartás nélkül lehessen építeni, kellene a kőfaragóknak már f. évi november hónapjában megkezdeni az előmunkálatokat, ezeket az egész téli idény alatt folytatni, s csak így lehetne 1886 év márczius havában az építést megkezdeni illetőleg folytatni és egész november hónapig megszakítás nélkül munkálkodni.
      De sajnos a most rendelkezésre álló pénz készlettel a kőfaragók részéről semminemű előmunkálatok nem történhetnek, ennek a következménye az, hogy csak 1886 év julius vagy augusztus havában foganatosítható az épület építésnek megkezdése illetőleg folytatása.
      Mennyi veszteség erőben és időben egy ily építkezésnél. Kegyeskedjen a tekintetes építési bizottság a mondottakat jól fontolóra venni és a tekintetes tanácsnak javaslatba hozni, hogy a tekintetes építési bizottságnak rendelkezésére bocsássa a szükséges összegeket, még pedig egy évi 160.000 frtnyi segély alakjában, hogy az épületet lehessen ily módon tovább vezetni a melynek következtében lehetséges volna sőt biztos az épületet 12 évnek leforgása után a fővárosi közönségnek rendelkezésére bocsátani.
      Hogy ez a felemelt segély szükséges, bizonyítja a templomnál a 12 évi épitési tevékenység, sok lett teremtve, de semmi határozott színezetű és a mi teremtve lett nem lehetett úgy becsülni hogy részek nem mentek volna tönkre és ismét tönkre melyeket ujakkal nem kelletett volna pótolni.
      Ha az építésnek e régi módszere tovább folytattatik, akkor lészen egy folytonos alkotás és lerontás az eredmény pedig végül egy nagyszerű rom. Hogy dicsekedne a főváros közönsége jóslási tehetségével, melynek minden rétege már most is folytonos gunnyal űzi az épületet már oly hosszú időn át folytatott építése daczára be nem fejezését emlegeti.
      Tehát kötelesség e viszonyok ellen harczolni és e műnek azt a faját a becslésnek a közönség ítéletében ismét megszerezni, a mely őt tulajdonkép illeti.
      XI/14. 85.

      Közreadja: Kemény Mária

      Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Ybl hagyaték XV. 331. 27/a

      1. Ezen a templom magas talapzata értendő